KULT
A Rovatból

Legalább a dalok már a nyarat hozzák – ezeket hallgattuk áprilisban

Fluor szomorúan sétál, a Halott Pénz pár naponta ontja magából a slágereket, Szilárd pedig rajzfilmfigurává változott. Többek közt, ezeket hallgattuk a hónapban.


Norskye – Hope

NORSKYE-ról még tavaly írtunk a For You premierje kapcsán, melyet a nyár egyik legígéretesebb elektronikus slágerének tituláltunk. Már akkor is láthattuk, hogy NORSKYE nem tétlenkedik a karanténban sem, most pedig egy újabb dallal jelentkezik – ez alkalommal az X-Faktorból és az Éjjel-nappal Budapest műsorból ismert aranyhangú énekesnő, Sophie is beszállt a ManGoRise-ból ismert KTK Steve mellé. A HOPE, címéhez hűen próbál reményt adni, a szerelmen túl a felfordult külvilág kizárásában is. A szaxofon és az énekhang tökéletes összhangban simul a kifinomult elektronikus ütemekre, és egyszercsak azon kapjuk magunkat, hogy dúdoljuk a refrén dallamát…

Stranowski – The Needle of The Scale

Vajon hány élete lehet egy dalnak? A The Needle of The Scale eredetileg Bodrogi BoZaN András és Kristóf Norbert közös dalaként jelent meg 2017-ben BoZaN: For Your Balance című EP-jén, majd 2020-ban a Hippikillernek köszönhetően a dark tónusú szám a nyolcvanas évek hangulatát idéző verzióban került fel végül a Hippikiller Deleted Pictures c. lemezére. Most pedig a pár éve Budapesten élő, de korábban a pécsi underground egyik jellegzetes arcának számító Stranowski választotta bemutatkozó munkájának. Hogy egy jó dal sokféle hangszerelésben is működhet, jól mutatja a Needle of the Scale, amely ezúttal modern pop köntöst kapott, míg a rajzolt borítót - utalva az énekesnő korábbi pécsi előéletére - Renyagyár készítette.

Wellhello – Szomorú séta

Szomorú sétára indult a Wellhello – legalábbis erről szól Lucával közös új számuk, mely immáron a második dal idén megjelenő Zsúr c. albumukról. A már megjelent Zsúr és a Szomorú séta a zenekar kísérletezőbb korszakát vetítik elő: „Mindkét dalon érezni, hogy ez már egy másik Wellhello. Az évek során sokat változtunk, nem azok a srácok vagyunk, akik 2014-ben voltunk. Eljött az ideje, hogy ezt a zenénkben is éreztessük." - foglalta össze az új korszak kezdetét Fluor. A Szomorú sétában éneklő Luca tehetségére a srácok az Instagramon figyeltek fel. Az elnöki páros pedig ígérete szerint pár hetente új számokat oszt majd meg a hamarosan érkező lemezről.

Halott Pénz – Ha itt vagy te

Tavasszal jön az új Halott Pénz lemez, a zenekar pedig rendhagyó módon áprilisban pár naponta mutatja be az album dalait, így ki is nevezték áprilist Halott Pénz hónapnak. A hónap során összesen 9 új dalt töltenek fel YouTube-ra, mindegyik videós kíséretet is kapott, így a rajongóknak bőven van miből válogatniuk. Nekünk is nehéz kiemelni egyetlen egyet, mi most a romantikus, ütős Ha itt vagy te videóját hagyjuk itt.

Paperdeer – Regularity

Biró Norbert és Kiss Benjámin elektronikus duója újabb klipet jelentetett meg hamarosan érkező lemezéről. A Regularityben azt az állapotot akarták megragadni, amikor rutinszerűen, szinte érzelmek nélkül éljük meg a napi cselekvéseinket, sőt kapcsolatainkat is. Ennek a vágyódással vegyes érzésnek a megragadásában Szurgyi Gergely gitárművész és ALUMNA, holland énekesnő és szövegíró volt segítségükre. A dalhoz készült álomszerű, költői klip a 80-as évek szovjet filmvilágát idézi és egyáltalán nem mentes az izgalmaktól.

Szilárd – Rossz ló

Balanyi Szilárd ősszel jelentette meg Ego tréning c. EP-jét, melyről kéthavonta új klippel jelentkezik. Most a Rossz ló került sorra, melynek rajzos videójában láthatjuk a zenekar tagjait rajzfilmfiguraként megelevenedni, ahogy mindenféle izgalmas kalandba keverednek. Ez az utolsó előtti videó az EP-ről, mely után remélhetőleg a csapat újra belevetheti magát a koncertezésbe is.

A Bence kalandjai – Az a perc

A Bence kalandjainál már hagyománynak számít, hogy A költészet napján jelentet meg új dalt. Nem volt ez másként idén sem, amikor a szólóprojekt mögött álló Jobbágy Bence Varga Júlia, Az a perc c. versét gondolta újra. A dalhoz készült videót Bence és felesége a saját üvegházukban rögzítették, a napfényes klipet és számot pedig kifejezetten ajánljuk nehéz reggelekhez inspirációként, amikor nehezen gyűlik az életkedv az ágy szélén üldögélve.

The Woodstock Barbie – Soul Smoke

Az élet javainak halmozását és a szabadság hullámának meglovagolását hirdeti a Woodstock Barbie legújabb Soul Smoke c. kislemeze. Az öt számos EP-n remekül vegyül a zenekar védjegyének számító lágy, soulos blues rock és a kemény, karcos stoner rock, az ének pedig több helyen kapott erősítést vokalisták képében, hogy kibonthassák a gospeles énektémákat. A végeredmény egy dögös, fülledt rock and roll lemez, amit alig várunk, hogy valamelyik fesztiválon is hallgathassunk!

Cabrio Cat – Neon Drive

Még a karantén hívta életre a Middlemist Redből ismert Papp Dávid és Dékány Anett duóját. A páros azóta is rendre írja könnyed, dreampop dalait, most pedig EP formájában tárják őket a világ elé. Az EP-t bemutató Electronic Beats-nek így mesélt Anett a dalokról: “A Neon Drive egy nyár éjszakai autózásra invitál. Szeretnénk kimozdítani a hallgatót a mostani frusztrált, sokszor melankolikus, néha már-már letargikus állapotból. Elvinni őt egy álomszerű utazásra, ahol csak pozitív vibe-ok veszik körül. Oda, ahol fellélegezhet, ahol ki tudja zárni a nyomasztó külvilágot, pár percre meg tud feledkezni a gondokról, és felszabadultan, szimplán csak létezik”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk