SZEMPONT
A Rovatból

Nincs olyan hangszer, amiben a látássérültség hátrányt jelentene

A Kotta Nélkül Projekt tagjai hallás után tanulják meg a dalokat. Nem csak egy egyszerű zenekar akarnak lenni, mozgalmat is indítanának.


Kotta nélkül, pusztán hallás alapján zenélnek együtt látók és nem látók. A Kotta Nélkül Projekt egy fiatal egyetemista fejéből pattant ki, aki egy barátjától hallott arról, hogy látássérültként milyen nehéz kottát olvasni.

A héttagú banda most együtt jár fellépésekre, hogy lebontsák a látássérültekkel kapcsolatos előítéleteket, mert szerintük a zene egy olyan terület, ahol megmutathatják, hogy épp olyanok, mint a többi ember.

"Az mennyire beteg, hogy érintésre megmondom, hogy ez egy Marshall-erősítő?"

– kérdezi a látássérült Velegi István szintén látássérült zenésztársaitól, amikor leérünk a próbaterembe.

A Kotta Nélkül Projekt ötlete Iványi Mátétól, egy fiatal egyetemistától származik, akinek gimnáziumban egy látássérült barátnője panaszkodott arra, hogy rossz a zongoratanára és nagyon nehéz a Braille-kotta olvasása. A fiú gondolt egyet, felvette látássérültekkel a kapcsolatot és elindított egy egyedülálló kezdeményezést.

A találkozót az egyik budapesti próbatermüknél beszéljük meg, de már az Andrássy úton gyalogolva is kiszúrjuk a négy, hangszertokokkal felszerelt látássérültet és egy fiatal lányt. A négy látássérült folyamatosan viccelődik, a látó lány, Garamszegi Anna pedig csak a fejét fogja, és elnézést kérve néz ránk az ugratások és káromkodások miatt. Amikor megérkezik Iványi Máté is, a Kotta nélkül projekt kitalálója, akkor a látók és nem látók összekapaszkodva elindulnak a próbaterem felé.

A képeket a tagok kérésre akadálymentesítve is leírjuk.

Máté segít összeszerelni a hangszereket. / A képen Máté állítja Annamáriának a mikrofont, mellette Maximilian zongorázik, a háttérben István a hangtechnikát állítja. Fotó: Végh László

A teremben Máté segít összeszerelni mindenkinek a saját hangszerét, de egyáltalán nem arról van szó, hogy a látássérült fiatalok ne értenének a hangszerekhez és a zenéhez.

Néhány perc után egyérteművé válik, hogy a Kotta Nélkül csapat tagjai mind olyanok, akik gyerekkoruktól kezdve játszanak valamilyen hangszeren, függői a zenének.

A jó humorérzékkel megáldott csapattagok a folyamatos zenei utalások mellett, viccelődnek a vakságukon is, például amikor arra kérem őket, hogy aki szeretne válaszolni a kérdésemre, az tegye fel a kezét, akkor az egyikőjük nevetve megszólal, hogy ők azt nem látják. A próba vezényszó nélkül indul, ha valaki elkezd egy dalt, a többiek rögtön becsatlakoznak, így csendül fel a Havanna és Adele klasszikusa, a Someone like you.

Mindent hallás után

A még csak egy éve működő Kotta Nélkül Projekt ötelete a 23 éves Máté fejéből pattant ki, de a gondolat már 2012-ben megfogalmazódott benne. A szalagavatóján egy látássérült lánnyal táncolt, aki nagyon gyorsan és könnyen sajátította el a tánclépéseket, miután megmutatták neki, hogy hova kell tennie a lábát. A lány mesélt neki arról, hogy a zongoratanára nem akarta elvállalni az oktatását, később pedig, amikor mégis elvállalta, akkor csak rossz élményeket szerzett. Ezt a két gondolatot kötötte össze a fejében Máté. Miért ne lehetne látássérülteket utánzás alapján zenélni tanítani?

"Mindent hallás után csinálunk, ez a módszer lényege. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy valaki bármilyen hangszeren kotta nélkül megtanuljon játszani, mert ez lényegében olyan, mint egy vers. Meg tudsz tanulni egy verset anélkül is, hogy látnád leírva, ha elégszer elmondják"

– magyarázza Máté, miközben a teremben zajlik a próba.

Máté szerint ez a módszer egyáltalán nem újdonság, a régi nagy jazz zenészek is így tanultak, és a Beatles tagjai sem tudtak kottát olvasni. A látássérülteknek Braille-írásban készült kották ráadásul kifejezetten bonyolultak, és az országban egyedül Budapesten van néhány olyan tanár, aki meg is tudja tanítani. A Kotta Nélkül Projektnek vannak olyan tagjai, akik gyerekkorukban megtanultak Braille-kottát olvasni, de nem az alapján zenélnek, mert játék közben nem tudják használni, hiszen ahhoz is két kéz kell.

László metált játszik szívesen. / A képen László a háttérben dobol, az előtérben István látjuk bendzsóval és Annát a mikrofon előtt. Fotó: Végh László

Máté, aki maga is gyerekkora óta szaxofonon játszik, egy Facebook csoportban érdeklődött, hogy lenne-e olyan látássérült, aki tud zenélni és lenne vele kedve elindítani a projektet. Helle Maximilian elsőként jelentkezett, három éves kóra óta tanult zongorázni és nagyon tetszett neki Máté kezdeményezése. Mivel ő az egyik legtapasztaltabb zenész a csapatban, ezért fontos feladatának érzi, hogy segítsen a még nem kibontakozott tehetségeknek, akik egyelőre elsősorban az ismeretségi köréből kerültek ki.

Vele együtt zongorázik Kardon Annamária is, aki néha az énekbe is becsatlakozik. Ő hozta a csapatba a legjobb barátnőjét, a még csak 18 éves, látó Annát, akivel gyerekkorukban egy nyári táborban ismerkedtek meg, most pedig ő a zenekar szóló énekese.

A dobok mögött Rack László ül, aki saját bevallása szerint törzsgyökeres rocker, de amióta bekerült a projektbe hajlandó populárisabb zenéket is játszani.

Velegi István most a bendzsóját hozta el nekünk, de általában basszusgitáron szokott játszani, és még a hangtechnikához is ért.

A csapatban még két tag van, akik nem tudtak eljönni, közülük csak az egyikük látó. A csapat bohóca Maximilian, aki imád a többiekkel undorító ételeket kóstoltatni, ha boltba megy, akkor szándékosan utazik a rosszabbnál rosszabb termékekre.

István basszusgitáron is játszik./ A kép előterében István bendzsón játszik, a háttérben László áll táskával a hátán. Fotó: Végh László

A két órásra tervezett próba a jelenlétünk miatt kicsit kaotikusnak tűnik, a játékkal szinte meg sem állnak, egyik dalt kötik össze a másikkal, nem lehet leállítani őket, a csodálatos hangú Anna alig tudja énekével követni a gyors váltásokat. Máté, aki most nem ragadott hangszert, mint egy engedékeny, vajszívű osztályfőnök próbál rendszert vinni a zenélésbe. A szünetben, – amit a kedvünkért tartanak- elmondják, hogy egy új dalt körülbelül 1-2 óra alatt már le tudnak utánozni hallás alapján, de mire összegyakorolják, az 2-3 alkalom is lehet.

Több, mint egy egyszerű zenekar

A csoport tagjai szeretnék, ha nem csak egy egyszerű zenekar lennének, hanem épülhetne köréjük egyfajta mozgalom. Máté szerint az, hogy nem látók látókkal zenélnek, fellépésekre járnak, ahol megmutathatják a tehetségüket, elősegíti a látássérültek társadalmi elfogadottságát.

A csapatban Maximilian is gyakran tapasztalja, hogy az emberek előítéletesek a látássérültekkel szemben, azt feltételezik róluk, hogy nem pusztán vakok, hanem beszélni is képtelenek. Máté úgy látja, hogy a zene egy olyan terület, ahol minden különbség megszűnik látó és nem látó között.

"Nincs olyan hangszer, amiben a látássérültség hátrányt jelentene. Szerencsére a világ kezd olyan lenni, amiben nem hátránnyal indulnak, de azért nagyon sok mindenben igen, és ez pont nem olyan"

– magyarázza Máté.

A zenekar egyre több fellépési lehetőséget kap, ahol megmutathatják, hogy látássérültként is épp úgy tudnak zenélni, mint bármelyik másik ember. Mivel a csoport legtöbb tagja az ELTE-n tanul, ezért főként onnan kapják a meghívásokat is. Például felléptek már a Bölcsész Napokon, a karácsonyi bulin, most pedig a sport napon fognak. Az Efottra is meghívták őket, de nem tudták biztosítani a leutazást, Máté pedig két kísérővel és ennyi hangszerrel nem vállalta a vonatozást.

Az énekes Annát barátnője, Annamária hozta a csapatba./ A kép bal oldalán Anna ül a mikrofon mögött, mellette Annamária és Maximilian zongorázik. Fotó: Végh László

A banda mindenféle zenét játszik, de nehéz konszenzusra jutniuk, mert nagyok a szélsőségek a csoportban: László legszívesebben metált játszana, Annamária pedig a klasszikus zenét kedveli. Szabó Balázs Hétköznapi című dalát viszont mindenki szereti, nekünk is azt játsszák el, amit a cikk alján Önök is meghallgathatnak.

Bár a zenekarban mindenkinek nagy a zenei előképzettsége, Máténak az volt az eredeti terve, hogy mindenki mellé tanárt fogad, hogy szakember is foglalkozzon velük. Csakhogy egyelőre egy olyan énektanárt találtak, aki önkéntes alapon vállalta, hogy foglalkozik látássérültekkel, de ő is csak körülbelül egy hónapban egyszer tud eljönni. Ennek ellenére

a csapat nagyon szívesen várja a kotta nélkül zenélni vágyó látássérülteket, hiszen az ő tanításuk továbbra is a célkitűzések között szerepel.

Fellépések előtt szinte minden héten gyakorolnak, néha összedobják a terembért, de előfordul, hogy Maximilian nappalijában gyűlnek össze próbálni.

Amikor arról kérdezem a tagokat, hogy mit jelent nekik ebben a projektben részt venni és zenélni, akkor azt felelik, hogy az életüket. Ők nem csak zenésztársak, hanem nagyon jó barátok is. A próbákon folyamatosak az ugratások, de mindig számíthatnak is egymásra, ha pedig éppen nem egy fellépésre készülnek, akkor valamelyikük lakásában gyűlnek össze melegszendvicset sütni. Pontosabban Máté süti a melegszendvicset, amíg a többiek zenélnek, mert nem bírják ki nélküle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk