Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll
Diósgyőr várát sokféle néven illetik, hiszen volt Nagy Lajos király úri palotája, Luxemburgi Zsigmond öröksége, volt jegyajándék, királynék vára lett, majd tornya kettéhasadt, romossá vált…
A vár a mai Miskolc területén áll. Már a 12. században is lehetett itt egy vár, ám nyomait nem találták, vélhetőleg földvár volt.
A most látható épület alapjai a tatárjárás után épültek. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élt, és
az itteni lovagterem volt Európában a legnagyobb.
A király gyakran fordult meg a várban, és mivel Budát nem kedvelte, harmadik székhelyének ezt tette meg. Átépítette és korszerűsítette a várat. Később egy mély árok vette körül az építményt, az árok vizét pedig meleg vizű források táplálták.
Egy 1316-os irat Újvárként említi a helyet, utalva rá, hogy korábban itt állt már egy másik vár.
Az utolsó királyné, aki itt lakott, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt. Ő írásban lemondott a várról, amit akkor már az erdélyi vajda elfoglalt. A XVI. században Balassa Zsigmond idején újra átalakították, ez volt az utolsó nagy építkezés a várban. A török végül elfoglalta, és az egri pasa lett az ura, bár hamar visszafoglalták tőle.
Végül a 17. században lakhatatlanná vált, tetőzete leégett, magányos, pusztuló sorsa lett, védelmi szerepét elvesztette. A falakat a környékbeliek hordták szét, majd a Sajó hídjához is használtak fel belőle. A kápolnája még egy ideig használatban volt, de a XIX. század első negyedében azt is lebontották.
Az 1960-as években indult meg a régészeti feltárása, a leletek bemutatására hozták létre a Diósgyőri Vármúzeumot.
Vártörténeti kiállítás, fegyvergyűjtemény, panoptikum is volt benne.
A várat a 2010-es évek elején rekonstruálták, és két szintes magasságig újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.
A helyiségekbe korhű bútorok kerültek, megidézve a régmúlt időket.
A várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.
- Petőfi Sándor emléktábla - A költő 1847. július 8-án járt a várban, innen nézte meg a naplementét, mely az Alkony című versét ihlette.
- Az 1998-2009 között forgalomban lévő 200 forintos papír bankjegy hátulján lévő kép eredetije most a vármúzeumban látható.
- A forrás, amely régen a várárokba folyt, évtizedeken át a Diósgyőri Strand medencéibe folyt, amíg be nem zárták.
A felújított várról készült videót ITT láthatod.
A várban található érdekességekről ITT olvashatsz.
Fotók: Petrov Zita, Wikipédia