Gyurcsány: „Megrendülve mondhatjuk, hogy október 23. mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni”

Varró László, a Shell stratégiai, insight és forgatókönyv-tervezési alelnöke egy Facebook-posztban írt arról, mit értékel a cégnél. Konkrétan ugyan nem írta le, de a gödi akkugyár környezetszennyezésére is reagált a bejegyzésben. Varró kiemelte, hogy a vállalatnál a biztonság és a dolgozók egészsége megkérdőjelezhetetlen prioritást élvez. Bár ő maga egy elemzőcsapatot vezet és nem dolgozik veszélyes anyagokkal, állítása szerint náluk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik.

Varró azt írja,

a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Tengeri platformot senki sem látogathat meg a tengerbe zuhanó helikopterből kimenekülési tréning elvégzése nélkül (még a veteránok sem emlékeznek olyan esetre amikor ilyen a valóságban történt volna), a K+F olyan drónokat fejleszt, amik kiváltják az olyan vizsgálatokat ahol vegyvédelmi öltözékben kell kollégákat egy zárt helyre küldeni.” Szerinte az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, „egyszerűen teljesen elképzelhetetlen”. A „biztonság az első” tervezési elv miatt a Shell létesítményei gyakran drágábbak a versenytársakénál – állítja Varró, de példaként említi, hogy a metánelszivárgás a cégnél hetede az iparág globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken, ha Braziliában baleset történik.

– tette hozzá.

Varró László kitért a Shell tevékenységének nemzetbiztonsági aspektusaira is:

"Az irodában gyakran el szoktam menni a márványtábla mellett amely megörökíti az 570 shelles kolléga emlékét akik megtorpedózott tankhajókon haltak hősi halált a 2. világháborúban, az üzemanyag ellátás a náci tengeralattjárók elsődleges célpontja volt. Az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO csövezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul. Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hívja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is."

„A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken, például más nyugat európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell távozott Szahalinról. Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá” – írta. Varró szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és a biztonságnak a priorizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére. A poszt végén jelezte, hogy a leírtak szigorúan a személyes véleményét tükrözik.

Via Telex

Kidőlt fák és leszakadt felsővezetékek bénítják a vasúti közlekedést a Dunántúl több vonalán is vasárnap. A viharos szél miatt számos szakaszon teljesen leállt a forgalom, az utasokat pótlóbuszok szállítják, a MÁV közlése szerint pedig jelentős késésekre és menetrendi változásokra kell számítani – írta a Blikk. A közlekedés legkorábban estére állhat helyre.

A fennakadásokat a hidegfronttal érkező viharos szél okozza, ami miatt az egész országra elsőfokú, citromsárga riasztás van érvényben. A front nyomában megerősödött az északi szél, a légmozgás többfelé viharossá fokozódott, a hőmérséklet pedig jelentősen visszaesett. A helyzet vasárnap kora délutánra sem javult.

A székesfehérvári fővonalon Gárdony és Székesfehérvár között felsővezetéki hiba miatt szünetel a forgalom, itt pótlóbuszok járnak. A távolsági vonatok csak Székesfehérvárig közlekednek, a Budapest felé tartó járatok pedig nem indulnak el. A fővárosból a Z30-as és G43-as vonatok csak Gárdonyig mennek, onnan pótlóbusz viszi tovább az utasokat. Fontos, hogy a vonatok nem várják meg a pótlóbuszok érkezését.

A Budapest–Veszprém-vonalon Várpalota és Veszprém között várhatóan estig nem járnak a vonatok. Itt a pótlóbuszok meghosszabbított útvonalon, Ajka, Veszprém és Székesfehérvár között szállítják az utasokat. Az észak-balatoni vonatok a Déli pályaudvar helyett csak Székesfehérvártól, illetve Székesfehérvárig közlekednek. Jó hír, hogy a Tapolca–Keszthely-szakaszon már eltávolították a sínekre dőlt fákat, így ott a menetrendszerű forgalom a délelőtti órákban helyreállhatott.

A Dombóvár–Gyékényes-vonalon Somogyszob és Jákó-Nagybajom között áll a forgalom felsővezetéki hiba miatt, Kaposvár és Somogyszob között pótlóbuszok közlekednek. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy indulás előtt mindenképpen tájékozódjanak az aktuális forgalmi helyzetről, mert a késések és az útvonal-módosítások folyamatosan változhatnak.

Vasárnap, az ország elhagyása közben tartóztatták le Ukrajna volt energiaügyi miniszterét, akit a hírek szerint egy vonatról szállítottak le – írta a 24.hu. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette, hogy a volt tárcavezetőt a nagy visszhangot kiváltó Midas-ügy keretében, a határátlépéskor vették őrizetbe. A sajtó az érintettet Herman Haluscsenkóként azonosította.

A nyomozás adatai szerint a cég beszállítóitól 10-15 százalékos visszaosztást kértek.

Az ügy miatt tavaly novemberben, egy nála tartott házkutatás után lemondott Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke is. A hatóságok ugyanakkor sem az elnököt, sem Jermakot nem gyanúsítják bűncselekménnyel. A nemzetközi partnerek, köztük az Európai Unió és a G7-országok üdvözölték az ukrán korrupcióellenes szervek munkáját, és hangsúlyozták a jogállamisági reformok fontosságát. Ezzel szemben egy tavaly decemberi felmérés szerint az ukránok 59 százaléka Zelenszkijt is felelősnek tartja a történtekért.

A hivatal azonnali nyomozati lépéseket helyezett kilátásba, és későbbre ígért további tájékoztatást. Az ügyben a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség tehet indítványt, a volt miniszter sorsáról pedig – például az előzetes letartóztatásáról – a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság dönthet.

„A gyógyszerrendelés új szabályozása így elfogadhatatlan” – ezzel a mondattal utasította el a Magyar Orvosi Kamara azt a kormányzati tervet, amely kiterjesztené a gyógyszerészekre és egyes szakápolókra is az elektronikus vényírási jogosultságot. A jogszabály-tervezetet csütörtökön, február 12-én bocsátotta a kormány egyhetes határidővel társadalmi egyeztetésre, a MOK vasárnapi közleménye szerint azonban a javaslat jelenlegi formájában komoly betegbiztonsági kockázatokat hordoz.

Ez a lehetőség azonban szigorú feltételekhez kötött: csak egyszeri alkalommal, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben végzett ellenőrzés után történhetne meg, a felírt vény pedig mindössze egy napig lenne érvényes.

Az orvosi kamara szerint a legnagyobb probléma, hogy a döntés előkészítéséből őket teljesen kihagyták. „Tájékoztatjuk a társadalmat, hogy a döntés előkészítéséből az orvosokat – többszöri kérésünk ellenére – szándékosan kihagyták. Ennek következtében alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a törvényjavaslatból, szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű munka” – írják. Kiemelik, hogy olyan alapvető kérdések maradtak tisztázatlanul, mint a felelősség, a betegmonitorozás, vagy a magas kockázatú gyógyszerek körének meghatározása. „Ilyen fontos kérdéseket nem szabad és kockázatos szakmai egyeztetés nélkül, és egyszerű kiegészítő rendeletekben, utasításokban szabályozni” – teszik hozzá.

A gyógyszerészi vényírás jogi kereteit már egy 2025-ös törvény megteremtette, a mostani tervezet a részletszabályokat határozná meg. A lépés illeszkedik abba az európai trendbe is, amely a gyógyszerhiány és az ellátási nehézségek miatt keresi a betegek gyógyszerhez jutásának új útjait.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet február 20-ig lehet véleményezni. A Magyar Orvosi Kamara azt kéri, hogy vonják be őket a folyamatba, rögzítsék tételesen a betegbiztonsági garanciákat, zárják ki a magas kockázatú gyógyszereket, és hozzanak létre egyértelmű felelősségi szabályozást.