Varró László globális Shell-alelnök a magyar politikusok tulajdonában álló hadiipari cégekről ír
Varró László, a Shell stratégiai, insight és forgatókönyv-tervezési alelnöke egy Facebook-posztban írt arról, mit értékel a cégnél. Konkrétan ugyan nem írta le, de a gödi akkugyár környezetszennyezésére is reagált a bejegyzésben. Varró kiemelte, hogy a vállalatnál a biztonság és a dolgozók egészsége megkérdőjelezhetetlen prioritást élvez. Bár ő maga egy elemzőcsapatot vezet és nem dolgozik veszélyes anyagokkal, állítása szerint náluk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik.
Varró azt írja,
a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Tengeri platformot senki sem látogathat meg a tengerbe zuhanó helikopterből kimenekülési tréning elvégzése nélkül (még a veteránok sem emlékeznek olyan esetre amikor ilyen a valóságban történt volna), a K+F olyan drónokat fejleszt, amik kiváltják az olyan vizsgálatokat ahol vegyvédelmi öltözékben kell kollégákat egy zárt helyre küldeni.” Szerinte az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, „egyszerűen teljesen elképzelhetetlen”. A „biztonság az első” tervezési elv miatt a Shell létesítményei gyakran drágábbak a versenytársakénál – állítja Varró, de példaként említi, hogy a metánelszivárgás a cégnél hetede az iparág globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken, ha Braziliában baleset történik.
– tette hozzá.
Varró László kitért a Shell tevékenységének nemzetbiztonsági aspektusaira is:
"Az irodában gyakran el szoktam menni a márványtábla mellett amely megörökíti az 570 shelles kolléga emlékét akik megtorpedózott tankhajókon haltak hősi halált a 2. világháborúban, az üzemanyag ellátás a náci tengeralattjárók elsődleges célpontja volt. Az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO csövezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul. Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hívja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is."
„A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken, például más nyugat európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell távozott Szahalinról. Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá” – írta. Varró szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és a biztonságnak a priorizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére. A poszt végén jelezte, hogy a leírtak szigorúan a személyes véleményét tükrözik.
Via Telex