KULT
A Rovatból

Fekete Csingiling, elveszett lányok, szimpatikus Hook – A Pán Péter és Wendy az eddigi legjobb feldolgozás

Nem volt könnyű dolga David Lowery rendezőnek: egy százszor lerágott fantasycsontnak kellett új ízt adnia. Sikerült neki.


„Minek még egy?” – kérdezhetnénk, ráadásul joggal, hiszen J.M. Barrie Pán Péterének történetéből már számtalan élőszereplős és animációs film készült a karakter első, 1902-es megjelenése (A kis fehér madár című regényben) óta. Az első mozgóképes adaptáció, a Pán Péter például már 1924-ben leforgott, ám igazán az ötvenes években lett világszerte népszerű a sztori, amikor a Walt Disney Stúdió bemutatta 1953-ban az egész estés animációs feldolgozást. S bár készült egy nem hivatalos szovjet változat is 1987-ben, Steven Spielberg látta meg hosszú idő után először az addig kevésbé kiaknázott filmes lehetőséget az anyagban. Noha ő nemcsak szimplán feldolgozta az eredetit, hanem egy elképzelt folytatást kanyarított Pán Péter történetéből a már felnőtt és a kalandos gyerekkorára nem emlékező elveszett fiúról. A Hook pedig sikert aratott 1991-ben (bár a mester talán a leggyengébb filmjének tartja), olyannyira, hogy utána már sokkal gyakrabban került elő Barrie fantáziavilága a stúdiók „mit forgassunk legközelebb?”-mítingjein.

Jött P.J. Hogan Pán Péterje (2003), hogy kipipálják a klasszikus sztori feldolgozását is. Érkezett Joe Wright Pánja (2015), hogy a történet Spielberg-féle továbbgördítése mellé kapjunk egy előzményt is a fiatal Hook kapitány és Péter korai barátságáról. De a 2003-as Neverland, valamint két 2020-as film, a Wendy és a Jöjj velem is innen merítettek ihletet. Sőt, még Oscar-díjas életrajzi mű is készült J.M. Barrie-ről és a Pán Péter megírásáról Johnny Deppel, Én, Pán Péter címmel 2004-ben.

Vagyis nagyjából mindent elmeséltek már a repkedő, kukorékoló sohaországi örök kölökről, ráadásul azt sem mondhatnánk, hogy nagy anyagi sikerrel kecsegtetne ez a sztori (a 2003-as feldolgozás és Pán is megbuktak a mozikasszáknál). Mi szükség volt akkor a Pán Péter és Wendyre?

Nos, a Disney ugyebár az utóbbi 10 évben erősen rákapcsolt egykori, klasszikus animációinak élőszereplős újragondolásába, a Hamupipőke, az Alice Csodaországban, Az oroszlánkirály, A szépség és a szörnyeteg, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika (pontosabban Demóna), A dzsungel könyve, a 101 kiskutya, a Micimackó, az Aladdin, a Mulan és a Pinokkió is megkapták már a maguk (többnyire felesleges) remake-jét, e hónapban pedig még A kis hableány is betámadja a mozikat. Ugyanakkor jövőre érkezik a Hófehérke, és már biztosan nem marad ki a szórásból a Lilo és Stitch: A csillagkutya, a Herkules, A Notre Dame-i toronyőr, A kőbe szúrt kard, a Robin Hood, a Bambi, a Macskarisztokraták és a Vaiana sem…

S bizony, az 1953-as Pán Péter sem kerülhette el a sorsát, így a Pán Péter és Wendy egyszerre alapul J.M. Barrie eredeti sztoriján, valamint Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske klasszikus animációján.

Szerencsére az alkotóknak most sikerült elkerülniük a tavalyi borzalmas Pinokkió fiaskóját, mivel továbbláttak és -gondoltak a szimpla, szolgai, lélektelen, varázsmentes másolásnál, s inkább megpróbáltak valami újat, frisset, modernt beleinjektálni a jól ismert Sohaországba.

A Pán Péter és Wendy rendezője David Lowery volt, aki egyrészt vizuálisan kreatív (A zöld lovag - 2021), másrészt ért a lélekhez (Kísértettörténet - 2017), ráadásul dolgozott már fel színvonalasan klasszikus Disney-filmet is (Elliott, a sárkány – 2016) Ideális adaptálónak tűnt hát a Pán Péterhez, s elmondása szerint ő is csak azért vágott bele a már jócskán elkoptatott történet újbóli elmesélésébe, mert látott benne olyat, amivel felturbózhatná, s egy kicsit maibbá tehetné azt.

Talán az 1953-as Disney-animáció óta a Pán Péter és Wendy áll a legközelebb a forrásanyaghoz: a Darling testvérek, Wendy (Ever Anderson), Michael (Jacobi Jupe) és John (Joshua Pickering) örökké gyerekek akarnak maradni, így Pán Péter (Alexander Molony) és Csingiling (Yara Shahidi) segedelmével Sohaországba teleportálnak, ahol a gaz felnőttek, Hook kapitány (Jude Law) és kalózai folyton Péter és az elveszett fiúk nyomában loholnak. Eddig a szokásos. Most pedig lássuk, miben más Lowery feldolgozása!

  1. Bár a címben Pán Péter szerepel először, valójában Wendy a főhős, ez a Wendy pedig talán a karakter eddigi legjobb változata. Milla Jovovich és a rendező Paul W.S. Anderson közös lánya, Ever Anderson alakítja (aki az édesanyját le sem tagadhatná…), ő adja át ügyesen Wendy érettségét és gyermeki mivoltát, a lányt, aki megrekedt a felnőtté válás és aközött, hogy még mindig gyermek akar lenni. Kétségtelenül van jövője a szakmában.
  2. Hook is kapott nem kevés új réteget.

    Jude Lawnak sikerül életre keltenie a félelmetes kalózt, akiben persze ott a valódi gazemberség, de egy olyan oldalát is megmutatja, amit talán még sosem láttunk, így most először tudunk igazán kapcsolatba kerülni a karakterrel.

    Ez a Hook ugyanis gyerekként Péter legjobb barátja volt, ám eltávolodtak egymástól, Hook felnőtt, az évek alatt köztük lévő konfliktusok pedig felerősődtek, s látszólag örök ellenségekké tették őket. Izgalmas új vetület.

  3. A XXI. század jogos elvárásainak megfelelően sokszínűbb lett a szereplőgárda is. Csingilinget például a fekete Yara Shahidi alakítja, és bizony az egyik címszereplőt alakító Alexander Molonyban is több rassz keveredik. Talán ennek a döntésnek köszönhető az IMDb-n e cikk írásakor található, feltűnően és igazságtalanul gyenge pontszám (4,2 csillag), de hát ezzel nem sokat lehet tenni, az utálkozók pedig főhetnek a saját levükben, hiszen a jövőt és a fejlődést nem tudják megállítani, számukra rossz hír, hogy a jövőre érkező Hófehérke főszerepében egy latina színésznő (Rachel Zegler) lesz látható, és ugyebár Ariel is fekete lett Halle Bailey alakításában, így a mozi 127 éve után végre nem csak fehér kislányok és kisfiúk érezhetik igazán a magukénak kedvenc mesehőseiket. Ja, nem mellesleg a Pán Péter és Wendyben az elveszett fiúk közt nem csupán fiúkat találunk, hoppá!

Talán ezek a fő csapások, amelyek mentén Lowery el tudott indulni, ráadásul a helyszín tekintetében is határozott elképzelései voltak: a kanadai Új-Fundlandot a saját Sohaországává változtatta.

Ez a tengerpartokkal, sziklákkal és füves fennsíkokkal övezet terep pedig tapinthatóvá teszi a fantáziavilágot, és azt az érzést kelti, hogy Sohaország tényleg nincs is olyan messze, és bármelyik gyerek elszökhet oda, képzeletének apró darabkáival együtt.

Sohaországot még mindig varázslatosnak érezni, és továbbra is mindent láthatunk, amire számítunk: vannak sellők, kalózok és egy óriási krokodil is egy látványos és akciódús barlangi jelenetben.

Igaz, ennél többet nem igazán kapunk Soharoszágból, csupán a kalózokat és az elveszett fiúkat (na meg az Alyssa Wapanatâhk által alakított Tigrisliliomot, aki talán most kapta a legtöbb feladatot: mentor és vezető lett) állítja szembe Lowery és Toby Halbrooks forgatókönyve, városokat, polgárokat, a helyi mindennapi élet részleteit azonban nem tárja elénk, s ez talán okozhat némi hiányzérzetet.

A Pán Péter és Wendy mindazonáltal, ha nem is tökéletes, talán a klasszikus történet eddigi legjobb adaptációja, amelyben bőven több mondanivaló bújt meg a korábbi próbálkozásoknál, így gyermek és felnőtt egyaránt megtalálhatja benne a kedvére valót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: