KULT
A Rovatból

Ez itt a vég, barátom rég… - 50 éve semmi biztosat nem tudunk Jim Morrisonról

Halálának körülményei máig tisztázatlanok, az sem kizárt, hogy csak megrendezte eltűnését, hogy új életet kezdhessen.


Július 3. fekete napként vonult be a rock-történelembe. 1969-ben ezen a napon fulladt bele háza medencéjébe máig tisztázatlan körülmények között Brian Jones, a Rolling Stones egyik alapító tagja. A nyugtalan természetű muzsikusról hasonlóan beskatulyázhatatlan kollégája írt emlékverset, Óda Los Angeles városához címmel. Pontosan két év múlva az ő halálhíre rázta meg a világot.

Jim Morrisonról úgy hírlik, hogy 1971. július 3-án párizsi lakásában fürdőkádjában halt meg, állítólag ott kapott végzetes szívrohamot. Csakhogy e körülmények még Brian eseténél is zavarosabbak. Olyannyira, hogy még az sem biztos, hogy egyáltalán akkor, ott meghalt.

A Doors együttes, amelynek Jim alapítója, frontembere, énekese, szövegírója, az amerikai underground műfaj máig legnagyobb hatású bandája. Ray Manzarek billentyűs, Robbie Krieger gitáros és John Densmore dobos muzsikája, amelyben a rock, a blues, a jazz, a hagyományos amerikai tánczene, sőt még indiai és spanyol elemek is vegyültek, kiállta az idő próbáját, Jim Morrison pedig az elsők között volt, aki a beat-költők, William Blake és Arthur Rimbaud nyomdokain járva a poézis szintjére emelte a rock-dalszövegeket. Koncertjeik, főleg Jim önálló versblokkjai, rögtönzései miatt, valóságos beavatási szertartásokká alakultak, miközben Morrison karizmatikus egyénisége, a belőle áradó már-már félelmetes erotika mindkét nemet lenyűgözte. A The End, a When The Music’s Over, a Break On Through to the Other Side, a The Celebration of The Lizard valóságos színházi előadássá fajultak egy-egy koncerten. Ugyanakkor az énekest nagyon hamar elkönyvelték született bajkeverőnek, alkoholista provokátornak, olyannyira, hogy egy 1969 márciusi miami fellépésük után közszeméremsértés és a közrend elleni lázítás címén bíróság elé is állították.

Pedig Morrison igazából nem is akart rock-sztár lenni, sőt, egy idő után ki nem állhatta ezt a létet. Legfőbb vágya volt, hogy költőként ismerjék el. És bár a dalszövegekben is folyamatosan feszegette az „érzékelés kapuit” – ez a Blake-idézet adta a zenekar nevét is – és egy-egy sorának értelmezése nem ritkán a befogadó pillanatnyi hangulatától függ, a nem énekelt költészet érdekelte a legjobban: szinte állandóan, minden körülmények között írt: hol hosszabb prózaverseket, nagyobb, filozofikus hangulatú költeményeket – ezek közül a legismertebb az Amerikai ima (An American Prayer) – máskor pedig látszólag odavetett szavakat, sorokat, amelyek azonban szinte filmjelenetekké állnak össze. 1970. december 8-án úgy ünnepelte 27. születésnapját, hogy bezárkózott Los Angeles-i stúdiójukba és egész nap verseiből készített felvételeket. Akkor már elkészült a Doors hatodik albuma, az L.A. Woman, és Jim elérkezettnek látta az időt, hogy új életet kezdjen.

1971 elején elhagyta Amerikát, és Párizsba ment élete szerelmével, Pamela Coursonnal, akivel évek óta egyfajta „se vele, se nélküle” kapcsolatban éltek. Talán abban is bízott, hogy itt végre, távol a Los Angeles-i zűrzavartól, megtalálják harmóniájukat. Elhatározta, hogy csak a költészetnek fog élni és abbahagyja az ivást is. Július 3. viszont mindent felülírt.

Különös módon két nappal később Los Angeles-ben kezdett terjedni a hír, hogy Morrison meghalt a párizsi Rue Beautreillis 17 szám alatti lakásukban. Július 3. szombatra esett, és igaz, hogy hét vége volt, ráadásul másnap amerikai nemzeti ünnep, az azért mégis csak furcsa, hogy a párizsi amerikai külképviseletek semmit sem tudtak világhírű honfitársukról, aki ráadásul egy négycsillagos admirális fia volt, még ha nem beszéltek egymással évek óta. Egyetlen zenésztársa sem sietett Párizsba, hogy végső búcsút vegyen tőle, csupán menedzserük, Bill Siddons repült át a tengerentúlról. A Pére-La-Chaise temetőben mindössze öten voltak a sírjánál: Pamela, Siddons és három francia barátja, köztük az újhullámos filmrendezőnő, Agnés Varda. Varda élete végéig ragaszkodott ahhoz a történethez, hogy Pamela őt hívta fel, miután megtalálta Jimet a kádban, hogy próbálják újraéleszteni. Siddons-nak viszont olyan érzése volt, hogy a koporsó kisebb, mint amibe Morrison beleférhetett volna. Pamela Courson tudhatta talán az igazságot, de magával vitte a sírba: három év múlva kábítószer-túladagolásban meghalt. Családja és a Morrison-família éveken át pereskedtek kedvese irodalmi hagyatéka felett.

A „hivatalos”, de nem hitelesített halotti bizonyítvány szerint Morrisonnak a szíve mondta fel a szolgálatot, de boncolásra nem került sor. Az ő féktelen életmódja mellett ez sem volt elképzelhetetlen, ráadásul gyerekkora óta asztmás volt, ennek ellenére erősen dohányzott. Vannak viszont, akik azt állítják, hogy utoljára a párizsi Rock and Roll Circus-ben látták, barátnőjének akart heroint venni és két olyan emberrel találkozott, akik a francia főváros arisztokrata dealerének, Jean de Bréteilnek dolgoztak. Ez utóbbiak szerint a bár mosdójában – talán öngyilkossági szándékkal - belőtte magát és meghalt. A botrány elkerülése végett ezután a két ember elvitte őt a lakására és beletették egy kád hideg vízbe. Igaz, hogy Morrison sokat foglalkozott dalaiban, verseiben a halállal, mégis elég nehéz elképzelni, hogy egy olyan pillanatban akarta volna eldobni magától az életet, amikor volt remény az újrakezdésre. A heroin-túllövésnek mond ellent az is, hogy a hozzá közelállók szerint Jim rettegett mindenféle tűtől, és alapvetően „konzervatív amerikai” volt, aki számára az önpusztítás igazi eszköze az ital maradt. Még olyan verziók is keringtek, hogy ugyanebben a bárban Morrison összeszólalkozott valakivel, és egyszerűen agyonverték.

És mi van akkor, ha Jim Morrison nem is halt meg, csupán megrendezte halálát? Köztudott volt róla, hogy imádta a szerepjátékokat, próbált ideáljai bőrébe belebújni. Párizsba többek között éppen Arthur Rimbaud vonzotta, aki szinte egyik pillanatról a másikra szakított a költészettel, és elment fegyver- és rabszolgakereskedőnek Afrikába. Sokan voltak, akik később arról meséltek, hogy találkoztak vele, egyesek még verseket is közzétettek, amelyeket Jim bízott rájuk a nagy utazás előtt. 1974-ben megjelent egy rejtélyes lemez, The Phantom’s Divine Comedy, amelyen az énekes hangja kísértetiesen emlékeztet Jimére, erről azonban később kiderült, hogy egy Arthur Pendragon művésznevű énekesé, akit viszont valószínűleg a Doors-tagok kísérnek!

A neves amerikai író, Don de Lillo már a 70-es évek közepén megírta A fenevad szabad című regényét, amelynek főhőse ünnepelt rocksztár és „elektronikus sámán”, és akinek elege van az egész show-bizniszből. Aztán 2001-ben az egykori zenésztárs, Ray Manzarek is írt egy fikciót Száműzött költő (Poet in Exile) címmel, amely szintén a szándékos eltűnés verzióját sugallja.

Amikor az orgonistát megkérdezték erről, így válaszolt: „Egyetlen embert ismerek, aki képes lenne ilyesmire. Jim Morrisonnak hívják”.

És ki tudja, nem ezt jövendölte-e meg a The Endben? „Ez itt a vég/barátom rég… képzeld el milyen lesz/korlátlanul és szabadon/kutatva egyre vakon/egy ismeretlen hont”. Vagy mire utalhatott az Amerikai ima utolsó soraiban: “Nem megyek el/inkább a barátok tora/mint óriások hona.” (GNL fordításai)

A Pére-La-Chaise-beli sír azóta is zarándokhely, a párizsi útikönyvek szerint a francia főváros 4. leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet húsz éve kerítés véd, mert a rajongók rendszeresen rajta ittak, szívtak, sőt, akadtak, akik Morrison egyik versének szellemében, még szeretkeztek is kedvencük feltételezett földi maradványai felett. Ma már nincs jelentősége, hogy él-e, vagy ha nem, mikor halt meg, a történetnek ez a része végleg a városi legendák része lett – zenéje, költészete túlnőtt rajta.

Jim Morrison alakja, zenéje, költészete évtizedek óta foglalkoztatja Földes László Hobót, számos koncertet, előadóestet, még versgyűjteményt is szentelt neki. Az idei évforduló alkalmából Túl a kapukon címmel emlékezik a Barba Negra Track színpadán július 4-én vasárnap este 19 órától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: