KULT
A Rovatból

Ezeket a klipeket pörgettük ősszel

Fluorék rendőrnek álltak, az inFusion Trió bevette a sümegi várat, de bemutatkozott Ian O'Sullivan szólóprojektje is. Az ősz legjobb hazai klipjeiből válogattunk.


Ian O'Sullivan - Little Bird

A Mongooz and the Magnet egyik frontembereként ismertté vált Ian O’Sullivan, zenekara mellett már hosszú ideje kacérkodott a szólóprojekt gondolatával. Aztán magánélete egy váratlan fordulóponthoz érkezett, ami arra motiválta, hogy a világ elé tárja bensőséges, személyes témákat boncolgató szólódalait - ennek első állomása a Little Bird. A szám egy különleges videóval együtt debütált, melyben többek között miki357 és Vadas Géza is közreműködtek.

inFusion Trio - Modern Folk

Az inFusion Trio egy nagyszabású klipet készített a sümegi várban, amelyben a szerencse folytán végül a vár Történelmi Lovasjátékának résztvevői szerepeltek. Így harcosok, korhű, tradicionális ruhát viselő lovasok is feltűnnek a már-már kalandfilmre emlékeztető klipben.

Szakács Gergő – Képtelen

Saját magánéleti evolúcióját írta ki Szakács Gergő, most pedig a Képtelen képében megjelent a trilógia harmadik darabja. "Egy nehezebb korszakon mentem át mostanában érzelmileg, ez ihlette a trilógia dalait. A "Képtelen" egy pozitív, reménykedő ívvel zárul, amely képileg is megjelenik a videóban, a borítón, illetve rajtam is - a karomon lévő (valódi) tetoválás Képtelenként indul, majd áthúzom. Ez a letéteménye annak, hogy nem vagyok képtelen már dolgokra, hanem képes vagyok elfogadni és megszeretni magamat" - magyarázta a dalról az énekes.

colorStar - Time is The Drug

A colorStar tavaly megjelent új lemeze, a Time is The Drug címadó dala kapott ezúttal látványos, a koncert vizuálokat megidéző lyric videót. A dal a múló időt, az öregedést dolgozza fel, amely bár nem mindig van hasznunkra, mégis ragaszkodunk hozzá, mint egy droghoz. Az új klip mellett a zenekar rajongóinak jó hír, hogy a colorStar jövőre dupla jubileumra készül, ugyanis jövőre lesz 20 éves második lemezük, a Viva la Musica, míg a csapat 25. születésnapját ünnepli majd, így sok meglepetéssel készülnek.

Wellhello – Erre már nem fogok emlékezni

A Wellhello elnöki párosa rendőrnek adta ki magát legújabb klipjében. A bulis videóban számos ismert arc tűnik fel egy-egy pillanatra, mint például Mentha, Andro, Busa Pista, Columbo, Paul Street (Azahriah), Dzsúdló, Kiss V. Balázs bűvész, valamint a Youtuber Bánki Beni és Nassai is. Remélik, hogy a fergeteges buli egy picit kirángatja az embereket a jelenlegi helyzetből.

Paperdeer - Gazsiafter

Az alternatív elektronikus zenei formáció némi pihenő után most új videóval rukkolt elő, mely egyben már tavasszal érkező új lemezük előfutára is. A Paperdeer azonban az elmúlt időszakban sem volt tétlen, hiszen több remixet is megjelentettek, míg a háttérben már az új dalokon is dolgoztak. Most pedig itt az első ízelítő, a Gazsiafter, mely egy izgalmas, absztrakt animációs klipet is kapott. A videó szürrealista ábrázolással ír le egy történetet és akár a Gazsiafter háttérsztorija is lehetne. Az ötletes klip rendezője Radnics Annamária volt, a grafikákat pedig Saba Anwar készítette.

Anett & Eszti Acoustic – Csend a lelke

Az Anett & Eszti Acoustic másfél éve lágyítja a közönség szívét cover esteken, idén pedig megjelent első saját szerzeményük is, a kellemes, letisztult hangzású Csend a lelke. A szám az elcsendesülés iránti vágyból született, melyről így meséltek a lányok: „Kavargó belső monológok, dilemmák, kérdések. Erről szól a dalunk, egy szinte láthatatlan küzdelemről, hogy hogyan is tudnánk a gondolatainkat lecsendesíteni. Reméljük mindenkinek egy kis emlékeztetőül szolgál, hogy igenis néha meg kell pihenni, hogy tisztán lássunk és tovább tudjunk haladni a nagybetűs Életben.” Érdemes lesz odafigyelni a duóra.

ivan4sure – cider

Ivan4sure zseniális, az apró pillanatokat megfogó bedroom pop dalaival tűnt fel, első, when i take a bath című dala már a megjelenés napján az iTunes magyar toplistájának 19. helyén landolt. A formáció mögött álló, húszas évei elejét taposó Prokopp Attila most cider c. új klipjével jelentkezett: „A dal a karantén után íródott, júniusban fogtunk hozzá hosszas előkészítés után. Nagyon furcsa érzés volt újra emberek között lenni, úgy éreztem, mintha mindenki engem figyelt volna, pedig nem. Ekkor alakult ki bennem egyfajta „szociális szorongás”: teljesen elhanyagoltam magam, nem mertem utcára lépni egyáltalán. Erről szól a dal, hogy az ember mennyire háttérbe tudja magát helyezni az életében és mennyire hanyag tud lenni önmagával, a környezetével. A Cider cím a „my cider’s getting fizzy i should drink it but im busy of doing nothing” sorból jön, amiben arról énekelek, hogy az asztalomon lévő cider már erjedésnek indult, de a levertség és a semmittevés túlságosan lefoglal ahhoz, hogy megigyam. Igazából ez a részlet adja az egész dal alapját”- meséli az alkotó.

Yellow Mood - Mozai

A Yellow Mood novemberben jelentette meg új EP-jét a Mozait, melynek mind a négy dalához készül egy-egy klip is, a videók pedig végül egy kisfilmmé állnak majd össze. A Polymono a projekt második része, a videókban Vitéz Juli színésznő szerepel: „Nem akartunk konkrét kitalált jeleneteket, helyette improvizációra alapoztuk a felvett anyag 80 százalékát. Szerettem volna a főhősünk karakterét kicsit áttenni egy másik bolygóra vagy egy kifordított valóságba, ahol a belső harcok, az identitásválság konkrét emberi formát öltenek. A barna és a szőke Juli gondolata egy magányos otthoni David Lynch maraton alkalmával fogalmazódott meg, ezt igyekeztünk közösen beleültetni a Yellow Moodba egy majdnem folyamatosan forgó kamerával. Juli karakterét sokkal inkább a zenére való reflektálásként, egyfajta szimbólumként értelmezzük: elvágyódás, dualitás, identitásválság, újra és újra lefutott körök” – meséli a rendező, Balogh Ádám a különleges hangulatú videóról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk