Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár
Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.
A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.
A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.
például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.
A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.
A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:
„Püspöknádasd mély völgyben van.
Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"
A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.
A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.
Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.
A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.
A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.
A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.
Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.
