écs ikonikus épülete - a magasra nyúló négy tornyával, a színes kivilágítással, a különleges belső terével, az újdonságaival, és az érdekes, sokszor kalandos, viharos múltjával – a Székesegyház.

Kihagyhatatlan látnivaló a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház – amit Dóm, Bazilika és Vártemplom néven is gyakran emlegetnek. A Pécsi egyházmegye katedrálisának múltja a 11. századig nyúlik vissza. Mára a megújuló épület és a hozzá kapcsolódó többi látnivaló változatos programot, élményt kínál a látogatónak: az orgonazenétől a kilátóig, a borkóstolástól a kávézásig, a kincsektől a kőtárig.

A többször felépített Bazilika története

A székesegyház alapítását Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja, de az altemplom alapjai már a 4. században álltak. Az egyházmegyét Szent István király 1009-ben alapította, és már akkor állt itt egy székesegyház.

A második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati felén és

itt koronázták meg Salamon királyt.

1064-ben Géza és Salamon a háborúskodás befejezéseként itt ülte meg együtt a húsvéti ünnepeket, ám aznap éjjel egy tűzvész elpusztította a templomot és palotát.

A harmadik székesegyházat a 11. század végén kezdeték építeni Szent Mór püspöksége idején és 1180 körül készült el. A tatárok a dómot felgyújtották, majd a muszlim nádor is feldúlta Pécset, ekkor semmisült meg az épület tetőzete. A 14. században újjáépült és ekkor került hozzá több kápolna is. Az építkezés a 15. században is folyt, ekkor kerültek bele a gótikus emelek, a nagy ablakok, és boltozatok, több oltár is ekkor készült.

A 15. század végén a reneszánsz kultúra egyik fellegvára lett Pécset.

A törökök a 16. században az épület egyik részét dzsámiként használták, a többi részében élelmiszert és hadianyagot tároltak.

A 17. században egy villámcsapásban egy tornya megsérült, amit Ahmed aga felújíttatott, ekkor kerültek rá a török feliratok. Zrínyi ágyúzásai szintén súlyos károkat okoztak a tetőzetben. Közben a törökök több domborművet és festményt is megrongáltak, a felszabadító seregek pedig kifosztották a székesegyházat, elvitték az órákat is.

A pusztítás nem ért véget, a 18. század elején a kurucok majd a rácok is rongálták. A század első felében kijavították a sérüléseket, új bejáratot is nyitottak, majd új berendezést is kapott a székesegyház.

A főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.

[#2]

A 19. század első felében újabb felújításra volt szükség, Pollack Mihály tervei alapján. 1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával,

azt akarták, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítsák az Árpád-kori székesegyházat.

Emiatt szétszedték és kiárusították a barokk oltárokat, padokat és székeket, ezzel hatalmast kárt ettek nem csak az épületben, hanem a magyar kultúra értékeiben is.

A dómot végül 1891. június 22-én Ferenc József magyar király látogatásakor szentelték fel.

Amikor a templomot fényes ünnepség keretében felszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!"

A 20. század közepén tatarozták az épületet, majd 2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuja került a déli bejárathoz.

II. János Pál pápa 1991. január 9-én a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta.

2009-ben került elő egy 1886-ban elhelyezett időkapszula az egyik torony kereszt alatti gömbjéből. Benne érmék és egy kézzel írt latin irat volt az akkori felújításról. Jelenleg újabb felújításon esik át az épület.

Az orgona - a sípjai akkor is szólnak, ha az orgonista nincs ott

Az Angster orgonagyárban készült hangszert 1887-ben építették fel, és 2008-ban újítottak fel, valamint modernizálták. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.

A felvett orgonazene visszajátszható, de a rendszer nem a muzsikát rögzíti, hanem az orgona állapotait, ami azt jelenti, hogy akkor is maguk a sípok szólnak, ha orgonista nincs jelen.

A pécsi találmány Brenner Csaba villamosmérnök, Zidarics Zoltán programozó és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra nevéhez fűződik.

Az orgonának 4 manuálklaviatúrája, 81 regisztere, 6101 sípja van (a legnagyobb 5 méter és 140 kg, a legkisebb 5 milliméter és 14 gramm)

A harangok - Péter a nyolcadik legnagyobb idehaza

A déli oldalon lévő tornyokban lakik Mária, Pál és Ferenc, a nyugatiban Péter-harang, amely Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja.

Pétert csak a nagy egyházi ünnepeken szólaltatják meg, maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

[#3]

A külső részek - Séta a várfalon

A Dóm tér felőli monumentális főhomlokzaton a tizenkét apostol szobra látható. A nyugati oldalt a Pisa-i dóm ihlette, a keletin egy neoromán apszis található, míg a főbejáratot a hatalmas szőlős bronzkapu díszíti.

Mellette található a várfal, ahová fel kell menni és a sétányon nézelődni, mert innen egész más látványt nyújt a székesegyház és a környéke is. A közelben van az Aranyos Mária-kápolna romkertje és a Középkori Egyetem régészeti kiállítása. Ezen a helyen alapította Nagy Lajos király 1367-ben az első pécsi egyetemet.

A belső terek - Janus Pannonius síremléke

Belépve lenyűgöző a látvány. A kék és arany dominál, és azt sem tudja az ember, hogy hol kezdje az ámuldozást. A baldachinos főoltár, a főhajó kazettás famennyezetén a tizenkét apostol alakja, a kincstárként használt Mária-kápolna, falain Székely Bertalan freskói, a Lotz Károly falfestményeivel díszített Jézus Szíve kápolna, a Corpus Christi kápolna a vörös márvány szentségfülkével.

Az altemplomban látható Janus Pannonius síremléke, melybe 2008-ban helyezték végső nyugalomra a pécsi püspök földi maradványait.

A humanista költő maradványaira 1991-ben bukkantak rá és hosszú évek vizsgálódásai után igazolták, hogy valóban az ő sírját tárták fel. A kutatások azt is beigazolták, hogy Mátyás nevelője 37 évesen, egy meghűlést követően, Medveváron halt meg. Zágrábban temették el, de egy év után a koporsóját a pécsi bazilikába vitték, és a kátránnyal lezárva rejtegették. Mátyás király utasítására került az altemplom egyik szegletébe, ahol a régészek rábukkantak egy építkezés közben.

A bazilika különleges koncerteknek ad otthont, tartanak vezetett sétákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is.

Látnivalók – A titkos alagúttól a kincsekig

2015-ben nyílt meg a Püspöki Palota, ahol a termekben barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek életét lehet megismerni. Láthatók például Mária Terézia által adományozott falikárpitok, és a kertje is szép. Az itt található - a Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő - titkos alagút, melynek története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében. Akkoriban nem csak a bor tárolására használták, hanem biztonságos, földalatti ösvényként is igénybe vették. A püspöki rezidenciába és kertjébe ugyanis lehallgató-készülékeket telepítettek, így az alagút egy biztonságos helynek számított, itt tudtak nyugodtan beszélni a püspök és papjai.

Az egyházművészeti kiállítás a Martyn-házként ismert épület felső szintjén látható. A Dóm Kőtárat is érdemes felkeresni, hiszen kevés helyen láthatók ma már ilyen középkori és reneszánsz emlékek.

Aki bírja a lépcsőzést, annak nagy élményt nyújt a székesegyház egyik tornyában lévő kilátó, ahonnan szinte az egész város belátható.

A Püspöki Kincstárban az évszázadokig csak kevesek számára látható, páratlan műalkotásokat mutat be a képzőművészeti kiállítás, benne értékes műtárgyak, érmék, és itt található Székely Bertalan és Kubányi Lajos egy-egy alkotása is.

A Magtár Látogatóközpont a 18. századi magtár felújított, de a régi hangulatot megőrző épületében található. A négyszintes épületben alul a Püspöki Pincében régi, eredeti hordók is láthatók, és a környező borvidékek híres nedűi megkóstolhatóak. A fölötte lévő szinten étterem, a földszinten információs rész és a Püspöki Magtár Kávézó vár. Az építmény - melyet eredetileg 7000 pozsonyi mérőre tervezték, így összesen 439.600 liter folyadék vagy 325.920 kg termény tárolására volt alkalmas - napjainkban a közösséget szolgálja, különféle események, művészeti bemutatók helye és remek találkozási pont is.

A Dóm Zarándokház a belváros szívében, a Székesegyház mellett kínál szállást, vannak ifjúsági szálláslehetőségei, de akár egyéni, akár néhány fős szobákat is igénybe lehet venni.

Bővebb információk ITT.

Fotók: a szerző és Okolicsányi Zoltán