prcikk: „A nagyi karaktere mennyire hasonlított az én nagymamáméhoz” – magyar fesztivál amerikai köntösben New Yorkban | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„A nagyi karaktere mennyire hasonlított az én nagymamáméhoz” – magyar fesztivál amerikai köntösben New Yorkban

Egy hét alatt 70 művész mutatkozott be New Yorkban. A Hungary L!VE Festival marketingjét amerikaiakra bízták, sokan is voltak a programokon.


Egy igazán magyaros fesztivál, amiben nem volt sem paprika, sem gulyás, sőt még lecsó sem, mégis igazán hozta a mai hazai “ízeket”. Egy fesztivál, ami nem nélkülözte a jó filmeket, felolvasó- és táncszínházat, a drámát, a mondanivalót, a vizualitást. Egy fesztivál, ami angolul is kelet-európai volt, és ahol azért meg lehetett ingyen kóstolni egy kupica pálinkát. 70 művész, 4 évig tartó előkészítés, 7 nap, örökre szóló élmény.

Igazi országmarketing, amikor egy olyan termékcsomagot kap egy külföldi közösség (esetünkben egy államnyi lakossal rendelkező város), ami progresszív, haladó, friss, bemutatja az ország aktualitásait, és persze hívogató, magával ragadó. Én ilyennek találtam a Hungary L!VE Festival kínálatát New Yorkban a múlt héten. A véletlenek összjátéka, hogy akkor tartózkodtam a „Nagy Almában”, amikor a fesztivál zajlott, így volt szerencsém találkozni a programmal, szervezőkkel, de ami fontosabb, hogy résztvevőkkel és visszajelzésekkel is.

Az első fesztivált Boros Annáék csapata 2018-ban szervezte. A jó tapasztalatokra és az igényekre alapozva megkezdődött a 2. előkészítése, azonban a COVID, mint annyi mindent a 2020-as fesztivált is törölte. Az esemény életre hívója, Boros Anna úgy fogalmaz, hogy a sok halasztás talán még jót is tett a fesztiválnak, hiszen több idejük volt a program csiszolására, a paletta szélesítésére, és míg korábban főként a színházi produkcióra helyezték a hangsúlyt, most a társművészetekkel egy igazi szeletét kaphatta meg a budapesti kortárs jelennek a kint élő magyarság és helyi közönség.

Hogy mit is jelent ez?

Vetítették a Toxikomát, bemutatták több blokkban a MOME diákjainak rövidfilmjeit, koncertezett a Mörk énekese a Random Trippel, DJ-zett Bootsie, Gergye Krisztián és Duda Éva társulata is szerepelt.

A színházi blokkban befért a Dollárpapa gyermekei, Kelemen Kristóf darabja a Megfigyelők, de igazi kuriózumnak bizonyult, hogy 4 workshop és 3 beszélgetés is helyet kapott a sorozatban. A MOMEnts című kiállítással az egyetem illusztrátorai kaptak bemutatkozási lehetőséget, a plakátkiállítás címe pedig az Ukrajnai asszociációk címet viselte.

„A fesztivállal a célunk kettős – emeli ki a legfontosabbakat Kovács Brigitta társszervező. Egyrészt a tengerentúli magyar közösséghez szeretnénk eljuttatni a kortárs magyar kultúrát, amelyre korábbi felmérések alapján határozottan igényük van. Viszont ugyanennyire fontosnak gondoltuk, hogy a helyi lakosságot is megszólítsuk és megismertessük velük a magyar művészeti gondolkodást.

Éppen ezért döntöttünk amellett, hogy amerikai marketinges szakembert bízzunk meg az esemény népszerűsítésével, hiszen ő látja, hogy helyben mi működik, hogy hogyan lehet áttörni a New York-i kultúrzajt, és felhívni a figyelmet az eseményre” - teszi hozzá Boros.

A helyiek bevonása már a tervezési időszakban fontos szempont volt, hiszen a darabok kiválasztásában is kikérték a véleményüket és a zenei programok integrálásában is fontos szerepet játszottak.

Egy hét alatt 70 művész mutatkozott be New Yorkban. A HERE Arts Center adott helyet a színházi daraboknak, itt a 120 fős nézőtér két kivételtől eltekintve 100%-os telítettséggel futott, a koncerteknek pedig a NUBLU adott otthont, 200 fős befogadótérrel, teljes kihasználtság mellett.

A résztvevők kb. 30%-a volt angol anyanyelvű, míg 70%-a kapcsolódott valahogyan a magyarsághoz. Ez alól kivételt jelentett Göndör László előadása (Nagymamával álmodtam), ahol jelentős arányban volt jelen az angol ajkú közönség, amire az interaktív rész bekiabálásaiból következtettem. A szervezők megerősítették, hogy valóban erősebb volt ott a külföldi részvétel, ami a témaválasztásnak is köszönhető (3. generációs holokauszt-trauma feldolgozása).

A monodráma nagyobb részben angolul futott, tele volt öniróniával és a humorral az auschwitzi túlélő, hangfelvételről megidézett nagymama és az előadó unoka részéről is. Az előadás a közönséget magával ragadta, ez a reakciókból kitapintható volt.

“A nagyi karaktere mennyire hasonlított az én nagymamámhoz - hallom a folyosón. Ő 94 évesen halt meg, sosem beszélt a múltjáról. A halála után tudtam meg, hogy zsidó, így részint én is az vagyok. Azóta kiderítettem, hogy bujdosva élte túl az ostromot.”

A fesztivál fő szervezője szerint az eseménysorozat egyik csúcspontja pénteken volt, Závada Pál-Mohácsi István–Mohácsi János: Egy piaci nap című darabjának rendhagyó előadásával. Mohácsi János rendezésében 3 napig próbált Marozsán Erika, Pankovits Nikolett, Boncz Ádám és Rétfalvi Tamás mellett 9 amerikai színész, és helyben állt össze a darab. Felolvasó színházi módszerrel adták elő a művet teljes teltház mellett. A különleges teátrumi estet Boncz Ádám, a fesztivál egyik társszervezője fogta össze, aki majdnem egy évtizedet élt New Yorkban, így az ő kinti kapcsolatai révén állt össze az amerikai színészcsapat.

„A legnagyobb potenciált ebben a típusú együttműködésben látom, hiszen így lehet helyben is érdekessé és élővé tenni egy magyar darabot, ami az amerikai színészek játékával átlényegült, és még több hanggal telítődött. A jövőben a helyi színészek és zenészek bevonásával is szeretnénk folytatni az együttműködést – fogalmaz Boros Anna.

A szervezők célja egy márka építése, fesztiválcsomag összeállítása, ami akkor lenne a legütőképesebb, ha egy utazási alkalommal több helyszínen is be tudna mutatkozni. Erre vannak is erőfeszítések, hiszen a tervek szerint legközelebb a keleti part meghódítása után Los Angelesben is állomáshelyet létesítenek.

Véleményem szerint Európában (London, Berlin, Párizs) is jó fogadtatásra találna a fesztivál – vetem fel.

Nem tiltakoznak beszélgetőtársaim ellene…

A csillogó szemek nem csak a közönséget jellemezték, ahogyan hagytuk el a teret, tovább időzve kicsit a bárban, elismerő hangok hallatszottak mindenhonnan. Van, aki az egyik darab magányosságában a saját kivándorláskori magányát élte meg, időbe került, hogy új ismerősöket szerezzen. Más azt panaszolja, hogy a gyerekek mellett csak egy alkalomra tudott eljönni, de fantasztikus élmény volt, legközelebb már hosszabban tud jönni - hiszen nagyobbak lesznek a gyerekek.

Elkapok egy félmondatot, hogy sajnos nem kapott valaki értesítést és lemaradt majdnem mindenről - rákérdezek, hogyan lehet ez, a résztvevő sem érti. Minden lehetséges magyar levelező listán rajta van, mégis csak áttételesen ismerőstől értesült a programról. Örül, hogy legalább a végét elkapta. Akárhogyan is terjedt a hír, a célját elérte, hiszen ott voltak a magyaros forgatagban a fesztiválozók.

A szervezők és a fellépők is felpörögtek, holott nyilván fáradtak. Úgy fogalmaztak, hogy számos kényelmetlenséggel járt az utazás és nem volt túl fényes a szállás sem, de nagyon megérte eljönni, hiszen életre szóló élményhez jutottak. New York addiktív, amennyire én látom, így várható, hogy a csapat több tagja is még visszatér oda. Az afterpartys beszélgetések alapján az a határozott érzésem alakult ki, hogy ez a fesztivál leginkább Anna „gyermeke”. Rá is kérdezek. Elneveti magát.

„Hát igen, de nem kellene, hogy ilyen nehéz szülés legyen. Az első fesztivál költségvetése is nehezen állt össze, de most még többet kellett küzdenünk a forrásért, a darabok többsége egyénileg is pályázott, és mint fesztivál is az NKA támogatását élveztük.”

A fesztivál záróeseményének a Postmasters Gallery adott helyet, amelynek még a 80-as évek elején kivándorolt magyar tulajdonosa Banovich Tamás úgy fogalmazott, hogy 1984 óta nem érezte magát ilyen jól magyar társaságban! Tán már ezért megérte! De még miért és főleg honnan az erő, a motiváció a szervezéshez?

„Önkéntes munka az, amit tizenéve beleteszek. Az egész onnan indult, hogy egyetemistaként eljutottam nyelvet tanulni New Yorkba, ahonnan olyan magabiztossággal és boldogsággal tértem haza, amit meg akartam osztani a színész osztálytársaimmal és a későbbi alkotó társaimmal is. Többször fel akartam adni, de erősebb mindig a motiváció bennem, hogy a környezetemet alakítsam jó irányba. Jó volna főállású szervező a csapatba és kiszámíthatóság.”

A látottak alapján biztos vagyok benne, hogy lesz 3. Hungary L!ve Festivál a Nagy Almában, sőt bízom benne, hogy több helyszínre is eljutnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal
A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.


A legforróbb politikai pillanatban, az országgyűlési választások estéjén tér vissza a képernyőre a legendás Heti Hetes.

Az urnazárást követően, április 12-én 19:30-tól újra felcsendül a legendás főcímdal: „Minden, ami érdekes: politika, botrány, Duna-parti duma-party, bulvár, pletyka, sztárhegyek – ez a Heti Hetes!”.

A premier után a műsor vasárnap esténként 21:00-tól lesz látható az RTL-en, és egyúttal elérhetővé válik az RTL+ Premium streamingplatformon is.

A csatorna közleménye szerint a megújult formátum a régi hagyományokat követve ígér kíméletlen szatírát, célkeresztben a politika, a közélet és a bulvármédia szereplőivel, akiknek a készítők ígérete szerint újra feltálalják a „feketelevest”.

Az új hetesfogat műsorvezetője a közösségi médiából ismert Nagy Ádám lesz, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport csatornák arca. Az már biztos, hogy a csapatot erősíti Hajós András és Majoros Péter, azaz Majka is.

A további szereplők kilétét a csatorna a választásokig hátralévő időben, fokozatosan fedi fel.

A visszatérés időzítése nem véletlen: a műsor a választási kampány lecsengése után, a szavazatszámlálás feszült órái alatt kínál szórakoztató kikapcsolódást a nézőknek.

A Heti Hetes eredetileg 1999-ben indult, és hosszú éveken át a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb közéleti-humoros műsora volt, mielőtt 2017-ben megszűnt. A formátum 2020-ban egyetlen online különkiadás erejéig már újra összeállt. A mostani visszatérés körüli legnagyobb kérdés, hogy kik ülnek majd az asztalnál a már bejelentett nevek mellett.

via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát
Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.


A hazai két nagy kereskedelmi csatorna kicsit olyan, mint az irigykedő szomszédok. Ha a Józsiék vesznek egy új fotelt, nekünk is feltétlenül be kell újítani egyet. Amennyiben lecserélik az autót, szégyenben maradunk, ha a tíz éves, ütött-kopott szappantartóval furikázunk. Mindkét csatornának kell, hogy legyen saját énekes tehetségkutatója, főzőműsora, álarcos-zenés idétlenkedése, ingatlanos realityje. És persze műtárgy-felfedező showja is.

Amikor Kolosi Péter 2023 tavaszán bejelentette, hogy megvásárolták a dán Best Bid formátumot, a TV2 körülbelül fél órán belül előállt azzal, hogy náluk az angol Cash or Trash formátum debütál Kincsvadászok címen. Az RTL végül elhalasztotta a saját műsorát. Hogy a konkurencia miatt, vagy más tényezők is közrejátszottak, azt nem tudom, mindenesetre, míg a Kincsvadászok már a 4. évadnál tart, végre megérkezett A legjobb ajánlat is, először az RTL+-ra, de hétfő estétől már a tévében is látható.

Hiába az eltérő forrás, a két műsor kísértetiesen hasonlít egymásra. Úgyhogy el is intézhetnénk annyival, hogy aki bírta a Kincsvadászokat, az ezt is fogja, aki utálta, az ne erőltesse ezt se.

De azért ha alaposabban megnézzük, ez nem teljesen igaz.

Ha esetleg valakinek sikerült volna elkerülnie ezt a formátumot, a lényeg, hogy hétköznapi emberek hoznak különböző értékes, vagy annak vélt régiségeket és műtárgyakat, amit felbecsül egy szakértő. Aminek egyébként annyi a jelentősége, hogy a néző képbe kerüljön a tárgy értékét illetően, magában az eladásában semmi szerepe nincs. Az, hogy mi és mennyire kel el, az egyedül a gyűjtőkön múlik, akik természetesen a saját pénzükből licitálnak.

A legjobb ajánlatban fontos különbség, hogy nem csak padláson porosodó régi írógépek és gyertyatartók kerülnek terítékre, hanem kitörési lehetőséget kereső, magukban bízó művészek is jelentkezhetnek műalkotásaikkal.

A műsorvezető Sváby András, aki jóval mackósabb, mint a Kincsvadászokban állandóan fészkelődő, energikus, röhögcsélő Tilla. Míg Tilla a stúdióban találkozik először az eladókkal és a tárgyakkal, A legjobb ajánlatban a keretsztori szerint maga Sváby járta be az országot, hogy megtalálja a legjobb tárgyakat. És valóban, ha felbukkan egy-egy jobb sztori, akkor meg is mutatják a "családlátogatást".

A műkincsgyűjtőket itt "felfedezőnek" nevezik. Köztük találjuk a Londonban saját galériát működtető Kováts Dávidot, Pápai Joci testvérét Pápai Pétert és a belsőépítész Szendrő Pétert.

Hasonlóság a konkurens műsorral, hogy a profi gyűjtők mellett van egy művész is. A TV2-n a Tankcsapda dobosa, Fejes Tamás, az RTL-en Alföldi Róbert aki magát gyűjtőnek és amatőr festőnek titulálja.

Sajnos a négy pasi között itt is csak egyetlen hölgynek osztottak lapot.

Igaz, a görög származású Eleni Korani nem kispályás, hiszen férjével közösen irányítják az Ernst Galériát, hogy mást ne mondjak, 2005-ben ők hozták haza Amerikából Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményét.

Maga a licitálás folyamata itt bonyolultabb. A gyűjtők a licit elején egy táblára felírják az ajánlatukat – ami persze lehet nulla is. Ezután a két legalacsonyabb ajánlat kiesik, és hárman licitálnak egymásra. Ha megvan a legmagasabb ajánlat, a két kiesett "kolléga" dönthet úgy, hogy visszaszáll a versenybe és még feljebb srófolhatja az árat.

Az első két adás alapján A legjobb ajánlat sokkal inkább épít az egyéni történetekre. Az eladók között láthatunk feleségét elvesztő, fiait egyedül nevelő apukát, feleséget, aki a férje gyűjtőszenvedélyének áldozata, 14 éves leendő műkereskedőt. Időről-időre a felfedezők is elárulnak egy-egy saját történetet, amit bizonyos tárgyak hoznak elő belőlük.

Van a műsornak némi edukációs szándéka is, például arról, miből lehet felismerni egy hamisított festményt, vagy mi az értéke egy Dali által tervezett, sorozatgyártott dísztárgynak.

A legjobb ajánlatnak egyelőre nincs VIP változata, de azért a második adásba két celebecskét is becsempésztek. Farkas Ádám azaz VV Ádi egy bűnronda, hamis Glatz Oszkár-festménnyel érkezett. Mivel a vételárból egy kutyamenhelyet akart támogatni, a felfedezők megegyeztek, hogy összedobnak neki egy kis lóvét, csak vigye a festményt előlük.

Végül Alföldi Róbert vitt még egy kis csavart a történetbe, de azt nem lövöm le, nézzétek meg.

A másik ismerős arc Merucza Zsolt, aki a tavalyi X-Faktorban tűnt fel mint rapper. A mentorok akkor teljesen beleszerettek a művészetébe, amit kicsit csodáltam, mert szerintem nem volt akkora nagy szám.

Most kiderült róla, hogy hobbifestő is. A festményei jobbak, mint a rapszövegei, de hogy ténylegesen mire elég a tehetsége, azt nem én vagyok hívatott megítélni. Mindenesetre az kiderült, hogy nehéz körülmények között él, és mivel nincs pénze vászonra, a háza falaira fest. Azért jött a műsorba, hogy lehetőséget kapjon a kitörésre és a fejlődésre. A felfedezőket teljesen megvette a megható sztorival és az egyéniségével, Kováts Dávidék hiteles művészt láttak benne.

Nekem árnyaltabb a véleményem róla, szerintem hatalmas pozőr, persze ettől még lehet óriási művész, a kettő nem zárja ki egymást, sőt.

Alföldi Róbert itt is hozza önmagát, kedves, humoros és szerethető. Szerintem élvezi, hogy itt nem kell hű de mélynek lenni, megfeledkezhet művészetről, közéletről, az egész egy nagy játék. A felfedezők közül Pápai Pétert kedveltem meg legjobban, aki olyan, mint egy aranyos nagybácsi, mindig kedvesen szól az eladóhoz, van benne valami, amitől biztonságban érzi magát az ember.

Amikor elkezdtem nézni A legjobb ajánlatot, az volt a legerősebb érzésem, hogy ez egy Kincsvadászok pepitában. Ez azonban csak a felszín. Mire az első adás végére értem, megszerettem a műsort. Valahogy az egész összkisugárzása lágyabb, szerethetőbb, mint a konkurensé.

Sokkal befogadóbbnak érzem ezt a közeget. Ha jön is egy-egy gagyi tárgy, nem oltják szét a fogalmatlan laikust, hanem edukációs lehetőségként fogják fel, és összességében a tárgyak szeretetét próbálják átadni. Kíváncsian várom, meddig lesz érdekes, illetve tudnak-e később olyan új elemeket behozni, ami frissíti kicsit a formátumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt
Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.


Március 24-én lenne 96 éves Steve McQueen, a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja, akinek legendája évtizedekkel a halála után is dollármilliókat ér.

A története arról szól, hogyan lehet a semmiből, egy javítóintézet mélyéről eljutni a világ csúcsára, és közben soha nem felejteni el, honnan indult az ember.

Terrence Stephen McQueen 1930. március 24-én született Indiana államban, élete első évtizedeit pedig az instabilitás jellemezte.

Erőszakos nevelőapák és egy magára hagyó anya mellett sodródott, míg végül a kaliforniai Boys Republic nevű nevelőintézetbe került. Ez a hely lett az első igazi otthona, a fordulópont, amely struktúrát és esélyt adott neki.

A hálája sosem múlt el: miután befutott sztár lett, rendszeresen visszajárt, személyesen beszélgetett a fiúkkal, és jelentős összegekkel támogatta az intézményt. Ez a kötelék ma is él: a Friends of Steve McQueen Car & Motorcycle Show minden évben az intézet javára gyűjt adományokat.

A fegyelem és a rend iránti vágya a hadseregbe vitte: 1947-ben csatlakozott az Egyesült Államok Tengerészgyalogságához.

A lázadó természete itt is megmutatkozott – egy engedély nélküli eltávozás miatt negyvenegy napot töltött a fogdában –, de végül megtanulta a leckét, és tisztes szolgálattal szerelt le.

A civil életben ez a belső feszültség, a fegyelem és a düh keveréke vált a védjegyévé a filmvásznon. Olyan klasszikusokban formálta meg a szűkszavú, tettre kész hőst, mint A hét mesterlövész, A nagy szökés vagy A Thomas Crown-ügy. Az igazi áttörést és a halhatatlanságot azonban az 1968-as Bullitt (A chicagói tanú) hozta el.

A film legendás, tízperces autós üldözése San Francisco meredek utcáin újraírta az akciófilmek szabályait.

Peter Yates rendező a puszta látvány helyett a feszültségkeltésre és a realizmusra törekedett, McQueen pedig a jelenetek jelentős részében maga vezette a sötétzöld Ford Mustang GT-t, amivel örökre beírta magát a film- és az autótörténelembe.

A sebesség iránti szenvedélye a magánéletében is központi szerepet játszott. Profi autó- és motorversenyző volt, a megszállottságát pedig az 1971-es Le Mans című filmben vitte vászonra. Bár a film a maga idejében nem lett kasszasiker, mára kultikussá vált.

A főhős, Michael Delaney szájából hangzik el a mondat, amit tévesen gyakran McQueen saját hitvallásának tartanak: „A versenyzés maga az élet. Ami előtte vagy utána történik, az csak várakozás.”

A sebesség és a vászon mögött egy bonyolult, érzelmekkel teli ember rejtőzött, aki a szerelmet is a legmagasabb fordulatszámon élte meg. Élete nagy románca Ali MacGraw színésznőhöz fűzte, akivel A szökés című film forgatásán szerettek egymásba. Kapcsolatuk viharos és szenvedélyes volt, tele vonzással és pusztító vitákkal.

„Bárcsak együtt öregedtünk volna meg józanul” – emlékezett vissza később MacGraw.

A sikerek csúcsán, 1979-ben azonban McQueen lesújtó diagnózist kapott: pleurális mezoteliómát, egy ritka és agresszív daganatos betegséget állapítottak meg nála, amelyet vélhetően a katonaságnál és a versenyzés során viselt azbeszttartalmú védőruházat okozott.

Mivel az amerikai orvosok lemondtak róla, Mexikóba utazott, ahol vitatott alternatív kezeléseknek vetette alá magát. A nyilvánosságot hónapokig kerülte, de 1980 októberében megtörte a csendet.

„A testem lehet, hogy összetört, de a szívem és a lelkem nem”

– üzente a rajongóknak. Nem sokkal később, november 7-én egy műtét utáni szívroham következtében, alig 50 évesen elhunyt Mexikóban.

Halála után a legendája csak tovább nőtt. A „menőség királya” máig az egyik legjobban jövedelmező halott híresség, arca és neve márkává vált. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a Bullitt-ban használt eredeti Ford Mustang sorsa. Az autó évtizedekre eltűnt, majd 2020 januárjában egy árverésen elképesztő összegért, 3,4 millió dollárért kelt el, ami mai árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnak felel meg.

Steve McQueen története a kitartás és a belső démonokkal vívott harc krónikája. A javítóintézeti fiúé, aki a világ csúcsára jutott, de sosem tudott teljesen megszabadulni a múlt árnyaitól. A szűkszavú ikoné, akinek a vásznon egyetlen pillantása is többet mondott ezer szónál, és akinek öröksége ma, 96. születésnapján is elevenebb, mint valaha.

Via Los Angeles Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton
A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.


Havas táj, egy magányos alak griffendéles köpenyben a roxforti kviddicspálya felé tart – az HBO kedden lerántotta a leplet a készülő Harry Potter-sorozat első hivatalos fotójáról, egyúttal belengetve, hogy ma érkezik az első kedvcsináló előzetes.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Harry Potter (@harrypotter) által megosztott bejegyzés

A képen a fiatal Harry Potter látható hátulról, akit Dominic McLaughlin alakít, a poszt képaláírása pedig mindössze ennyi volt: „holnap”, egy villámcsapás-emoji kíséretében – írta a The Hollywood Reporter.

A szemfüles rajongók egy „Fred és George” feliratú molinót is kiszúrhattak a kép jobb felső sarkában, utalva a Weasley-ikrekre.

A sorozat J. K. Rowling hét fantasyregényét dolgozza fel újra, hűen követve a könyvek cselekményét: a tervek szerint minden évad egy-egy kötet történetét meséli majd el. A produkciót az HBO tapasztalt alkotókra bízta, a forgatókönyvet az Utódlás című sorozat egyik írója, Francesca Gardiner írja, a rendezői székben pedig több epizód erejéig a Trónok harca veteránja, Mark Mylod foglal helyet.

A főszereplő triót McLaughlin mellett Arabella Stanton (Hermione Granger) és Alastair Stout (Ron Weasley) alkotja. A felnőtt karaktereket is ismert nevek formálják meg: a kétszeres Golden Globe-díjas John Lithgow lesz Albus Dumbledore, az Ozarkból ismert Janet McTeer Minerva McGalagony, Nick Frost pedig a félig óriás Hagridot játssza. A szereposztás egyik érdekes csavarja, hogy az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb figurát, Perselus Piton professzort a színesbőrű Paapa Essiedu alakítja.

„Az HBO Max történetének, sőt talán a teljes streaming világának legnagyobb eseménye." nyilatkozta JB Perrette, a Warner Bros egyik igazgatója.

A sorozat bemutatóját 2027-re tervezik, így a mostani kedvcsináló egy hosszú és minden bizonnyal látványos marketingkampány első lépése. A Harry Potter-könyvekből világszerte több mint 600 millió példány kelt el, a nyolc mozifilm pedig összesen több mint 7 milliárd dolláros bevételt termelt, így a tét óriási.

A sorozat első kedvcsinálóját itt lehet megnézni: