hirdetés

PÉCS

Több mint 250 műemléke van! – 11 érdekesség Pécsről Mátyás királytól a Zsolnay-kútig

Kiderül, mi köze van a Barbakánnak Kinizsihez, vagy megtudhatod ki alapította az első magyar egyetemet.

Link másolása

hirdetés

Pécs az egyik legkedveltebb magyar városunk. A különleges természeti környezetének, számtalan történelmi emlékének, kulturális lehetőségeinek is köszönhetően igen népszerű úti cél is. Most néhány érdekességet is megtudhatsz róla, így ha utad a Mecsek lábánál elterülő városba visz, talán más szemmel nézel majd szét a hangulatos utcákat járva.

1.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban.

2.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját, amit a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt adományoztak a városnak.

hirdetés

3.

Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király és fia, Corvin János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke, aki tovább erősítette a város kulturális jellegét.

4.

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán. A legkülönlegesebb változata az eozin máznak köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén.

5.

Zsolnay Vilmos addig kísérletezett különféle agyag- és mázfajtákkal, amíg az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé nem fejlesztette az egykori kisüzemet. A gyár első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as bécsi világkiállításon érte el. Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, emellett bronzérmet és elismerő oklevelet nyert.

6.

A Zsolnay-kút Pécs egyik leghíresebb kútja a Széchenyi tér déli részén. Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban. A kutat azonban nem tudták felállítani az első világháború és elhelyezési gondok miatt, így 18 éven át egy raktárépületben tárolták. 1930-ban állították fel végül az irgalmas rendiek temploma előtti téren arra a helyre, ahol a törökök idején az ún. „kádi csorgója” állt. A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: „Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának”.

7.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.

8.

A Tettye Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon.

9.

Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságát mutatja be Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében. A képek csak csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek egyszer eljuthattak Pécsre.

10.

A Victor Vasarely Múzeum Pécs egyik legjelentősebb múzeuma. Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1906-1997) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg a házban, ahol élete első éveit töltötte. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is.

11.

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Forrás: Wikipédia, fotók: Kiefer Béla, Wikipédia


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
PÉCS

Látványos képek az idei Zsolnay Fényfesztiválról

A belváros legismertebb épületeit útba ejtő, húsznál is több állomást érintő Fény Útján különleges élményben lehet része a látogatónak. Most te is szétnézhetsz egy kicsit.

Link másolása

hirdetés

Idén is megrendezik Pécsen a rendkívül látványos Zsolnay Fényfesztivált szeptember 30. - október 3. között. A megismételhetetlen látvány megalkotásában az ország számos vetítő csapata vesz részt, általuk kel életre a több mint 10.000 négyzetméternyi vetített felület, mely európai viszonylatban is kimagasló attrakció.

Íme néhány látványos pillanat:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
PÉCS
A Rovatból
hirdetés

Mintha egy festő álmodta volna meg, olyan a Pécs-környéki vidék

Mikor egy szalmabála, a learatott gabona, a haragos fellegek vagy épp a ragyogó napsütés elvarázsolják a természetet.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. augusztus 17.


Link másolása

hirdetés

Aranyló sárgák, harsogó zöldek, mélykékek, rozsdabarnák - festői hatást keltenek a learatott gabonatáblák a Mecsek lábánál.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Lenyűgöző fotókon a rókák titkos élete a Mecsekben

A Mecsek egyik zugában kíséri figyelemmel fotósunk a rókák titkos életét. Kicsi koruktól örökíti meg fejlődésüket, egy-egy jellemző pillanatukat.

Link másolása

hirdetés

A játékos és kíváncsi rókakölyökből hogyan lesz ravaszdi? Talán ez is kiderül a fotós képeiből, aki a Mecsek erdeiben követi nyomon kedvenceit. A nemrégiben még nagyfülű, mókás kinézetű állatból lassan elegáns, óvatos, bátor állat válik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár

Fedezd fel az egyedi klímájú helyet, az igen gazdag természeti kincseit, a tájházát, a különleges történetű templomokat és a sváb telepeseknek köszönhető borospincéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 01.


Link másolása

hirdetés

Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.

A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.

A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes,

például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.

hirdetés

A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.

A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:

„Püspöknádasd mély völgyben van.

Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak.

Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"

A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.

A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.

A vidék számos turista útvonalon felfedezhető.

Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.

A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.

A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.

A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.

Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: