ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Van lakásuk, mégis fáznak: százezrek drámája a fűtésszegénység a mínusz 10 fokos magyar télben

A brutális fagy bekopogtatott az ablakokon, de sokaknak nincs mivel védekezniük. A takaró alá bújnak, és abban reménykednek, hogy valahogy átvészelik az éjszakát.


A hófúvásban álló borsodi ház udvarán egy asszony a család régi disznóólának maradék furnérlemezeit szedte le, hogy legyen mit a tűzre tenni. A fa elfogyott, a hideg pedig bekúszott a falak közé, ahol több kisgyerek is volt. „Fázunk”mondta a másfél hónapja megszűnt szabadeuropa.hu-nak még tavaly télen a Szendrőn élő Ruszó Barnabásné Zsuzsanna. Fia, Barna a maga módján oldotta meg a helyzetet:

„Elvagyok magamnak, én nem fázok. Van nekem egy király paplanom.”

Az ő történetük csupán egy a sok százezerből, amelyet a mostani, rendkívüli hideghullám újra a felszínre hozott:

Magyarországon rengetegen élnek fűtésszegénységben, azaz van hol lakniuk, mégsem tudják azt kellően melegen tartani.

A HungaroMet napok óta ad ki figyelmeztetéseket havazás, hófúvás és a szél erősödése miatt; a hőmérséklet országszerte fagypont alatt marad, a derült, szélcsendes éjszakákon pedig a mínusz 15, helyenként a mínusz 20 Celsius-fokot is megközelítheti. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint nincsenek elzárt települések és a közműszolgáltatások is működnek, de az elmúlt napokban több száz műszaki mentést hajtottak végre a közúti elakadások és kidőlt fák miatt. A hatóságok külön felhívták a figyelmet az idős és kiszolgáltatott emberek fokozott veszélyeztetettségére.

A legfrissebb, uniós szinten összehasonlítható Eurostat adatok szerint az Európai Unió lakosságának 9,2 százaléka nem tudta a lakását kellően melegen tartani a legutóbbi felméréskor, ami ugyan javulás az egy évvel korábbi 10,6 százalékhoz képest, de még mindig több tízmillió embert jelent. Magyarországon 2023-ban a lakosság 7,2 százaléka, azaz közel 700 ezer ember élt olyan otthonban, amit nem tudott megfelelően kifűteni.

Az uniós statisztikák azt is kimutatják, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportokba az egyedülálló szülők és az egyedülálló nők tartoznak.

A fűtési módok palettája széles, de a legszegényebbek számára a lehetőségek korlátozottak. A háztartások mintegy 15 százaléka kizárólag fával fűt, további 17 százalék pedig vegyesen használja a fát és a gázt. A tűzifa ára és elérhetősége azonban folyamatos bizonytalansági tényező. Az állami erdőgazdaságoknál a kemény lombos tűzifa erdei köbmétere jellemzően 33 és 38 ezer forint között mozog, de ez az ár a szállítást és a feldolgozást nem tartalmazza. A megnövekedett kereslet miatt a kiszolgálás hetekre, sőt, egyes helyeken akár 90 napnál is hosszabbra nyúlhat. A helyzetet kihasználják a csalók is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal próbavásárlásai során a közösségi médiában hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot.

Sokan kényszerülnek elektromos hősugárzóval rásegíteni, aminek költsége a rezsicsökkentés keretei miatt kiszámíthatatlan.

Egy átlagos, 2 kilowattos hősugárzó napi hat óra használattal havonta körülbelül 360 kilowattórát fogyaszt. Ez a kedvezményes, évi 2523 kilowattórás limit alatt havi 13 ezer forint körüli pluszköltséget jelent, a limit feletti, kilowattóránként nagyjából 70 forintos áron viszont már több mint 25 ezer forintot. A régi építésű házak gyenge elektromos hálózatait ezek a nagy teljesítményű eszközök könnyen túlterhelhetik, ami tűzveszélyt okoz.

A gázfűtésnél az éves kedvezményes keret 1729 köbméter, ami sok, rosszul szigetelt házban nem elegendő a téli időszakra.

A nem megfelelő tüzelőanyagok – például a nedves fa, a kezelt bútorlap vagy a hulladék – égetése jelentősen megnöveli a levegő szállópor-koncentrációját. A WWF Magyarország adatai szerint a nedves fa használata a szárazhoz képest akár háromszorosára is növelheti a károsanyag-kibocsátást. A téli szmog egyik fő forrása a lakossági fűtés, és

egy friss globális jelentés szerint Magyarországon nincs olyan város, amelynek levegőminősége megfelelne az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak.

A helyzet kezelésére a kormány a rezsicsökkentés fenntartását és a szociális tűzifaprogramot hangsúlyozza. Egy államtitkár közlése szerint az elmúlt tizennégy évben a kormány csaknem 52 milliárd forintot fordított a programra, amellyel évente mintegy 200 ezer rászoruló otthon fűtését segítik. Civil szervezetek szerint azonban a támogatások nem elég célzottak. A Habitat for Humanity 2025-ös Lakhatási jelentése arra jutott, hogy

a lakhatási kiadások 95 százaléka nem rászorultsági alapon kerül kiosztásra, miközben a lakosság 30 százalékát érinti a lakhatási szegénység legalább egy formája.

A szervezet szerint a megoldást a legrosszabb állapotú ingatlanokban élő, alacsony jövedelmű háztartásokat célzó, előfinanszírozott energetikai felújítási programok jelentenék.

Az extrém hideg idejére az állam úgynevezett „vörös kódot” léptethet életbe, ami arra kötelezi a szociális intézményeket, hogy a férőhelyektől függetlenül fogadjanak be mindenkit, aki segítségre szorul. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy ha fűtetlen lakásban élő vagy utcán bajba jutott emberrel találkoznak, azonnal jelezzék azt a regionális diszpécserszolgálatoknak. Amíg a strukturális problémák nem oldódnak meg, addig

a szendrői tanoda vezetőjének szavai írják le a valóságot: a hideg beálltával a legszegényebbeknek „össze kell hogy húzódjanak egy szobába, és elkezdődik egy nagyon-nagyon hosszú és nagyon idegtépő tél.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk