OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Ünnepeljük otthon is a Föld napját: környezetbarát ötletek a tavaszi nagytakarításhoz

Van, aki a saját, van akit a családja egészségének megőrzése motivál, mások a klíma katasztrófa ellen szeretnének valamit tenni, és ezért választják otthonukban is a zöld megoldásokat. Ha kicsit újragondoljuk a tavaszi nagytakarítást, egészségesebbé válik otthonunk, kevésbé szennyezzük a környezetet, és a pénztárcánkat is kíméljük.


Idén kicsit reménytelennek tűnt, mikor kezd el tavaszodni, de szerencsénkre csak elkezdte felütni a fejét a jó idő. Annak apropóján, hogy nagyjából egybe esik a Föld napja azzal, hogy neki kell esni az ablaktisztításnak, és a mosógép is csak meg-megáll a télikabátok, sálak, sapkák mosása közben, érdemes végiggondolni, mit tehetünk a saját és a szeretett bolygónk egészsége érdekében. Az alábbi pontokban a lehető legkézenfekvőbb megoldásokat szedtük össze úgy, hogy ne okozzon problémát, ha gyerek és/vagy kisállat is lakik velünk.

Rendrakás és selejtezés - ami már nem kell, nem biztos, hogy szemét

A nagytakarítást érdemes egy nagy szortírozással egybe kötni. A jóléti társadalmak egyik legáltalánosabb berögződése a felhalmozás. Nem véletlenül kezdik felütni a fejüket a minimalizmusra törekvő trendek, például a ruhatárat illetően az alapdarabok jól variálására alapozó „kapszula gardrób”. Ízlés és megszokás kérdése, de mindenképp könnyebb az életünk, ha a feleslegessé vált holmijainktól megválunk. Ha tudjuk, mink van, mire van szükségünk, kisebb a valószínűsége, hogy felesleges tárgyak vásárlásával növeljük saját rendetlenségünket, és támogassuk a tömegtermelés fenntarthatatlan részét.

Arról nem beszélve, hogy ha eladjuk, ami nem kell, pénz is áll a házhoz, ha elajándékozzuk, segítünk másoknak. Egy használaton kívüli műanyag ételtartó is segítség lehet például egy állatmenhelyen. Kreativitással, újrahasznosítással nem jelent feltétlenül egy nagy halom plusz szemetet, ha szortírozunk.

Háztartási gépek

Ha új háztartási gépet készülünk beszerezni, nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az energiafogyasztása az egyik legfontosabb tulajdonsága az adott eszköznek, tényleg rengeteget lehet vele spórolni, ha kevesebb vizet vagy áramot használ. Árulkodó lehet a gép lehetséges élettartamáról, hogy mennyi garanciát adnak rá. Ami még nem elhanyagolható szempont: a szervizelhetősége. Nagyon környezetszennyező, és meg mindig „trend” sajnos, hogy ha valami elromlik, mindenképp le kell cserélni, pedig sokszor meg lehetne javíttatni, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomunk.

A már meglévő eszközeink karbantartása is nagyon meglátszik kiadásainkon. A rendeltetésszerű használattal éveket nyerhetünk szervizelés tekintetében, ugyanez igaz a tisztán tartására.

A legtöbb szennyeződést magunk is eltávolíthatjuk, viszont tényleg fontos sok esetben szakember segítségét igénybe venni. Gondoljunk nagytakarításkor a villanybojlerek vízkőtelenítésére, a kazán és a klíma karbantartására is. A felesleges energiahasználat mellett balesetveszélyesekké is válhatnak, ha elhanyagoljuk ezeket.

Vizes helyiségek

A legkritikusabb részei a lakásnak. A legmakacsabb szennyeződések a konyhában, a fürdőszobában és a mosdóban keletkeznek, ezért ezekben a helyiségekben vetjük be általában a legerősebb vegyszereket. A legáltalánosabb érvek a kemikáliák mellett, hogy így a legegyszerűbb, mert csak leemeljük a vonatkozó termékeket az áruház polcairól, amiket kifejezetten az adott problémára fejlesztettek ki, és bízunk benne, hogy nagy eséllyel hatnak is.

Pedig léteznek természetes módszerek is, amelyek jóval környezetbarátabbak, sőt, olcsóbbak. Az kétségtelen, hogy nem árt utána olvasni, hogy milyen környezettudatos alternatívát mire használhatunk. Ne keverjünk össze-vissza dolgokat, hogy ne képződjenek egészségre káros anyagok, ne tegyünk kárt a tisztítandó felületen, vagy ne hatástalanítsuk egyiket a másikkal.

Ha túl vagyunk ezen a részén, akkor hatalmas szabadságot is adnak azáltal, hogy nem kell minden munkafolyamathoz külön vegyszert tartanunk.

Tényleg csak néhány dolgot kell beszereznünk, és sokkal gazdaságosabb is. Ha van otthon ecet, citromsav, vagy szódabikarbóna nagyjából bármilyen szennyeződéstől megszabadulhatunk. Vízkőoldásra, zsíros szennyeződésekre és lerakódások eltávolítására se szeri se száma a recepteknek akár az interneten, akár nyomtatott formában.

Szobák és illatok

A szobák kitakarításában a legpraktikusabb fegyvereink lehetnek a szórófejes flakonok, és a fertőtlenítő hatású illóolajok.

Az ablaktisztítás sokak mumusa, de szerencsére ecettel és meleg vízzel tényleg makulátlanul tiszta és fertőtlenített felületeket kaphatunk, felesleges vegyszerek teljes mellőzésével. Még kényelmesebb, ha szórófejes flakonnal fújkáljuk, pont, mint a direkt erre készült szereket.

A kárpitok és szőnyegek rendezésére is számtalan környezetbarát megoldás fellelhető, ha nem foltosak, a frissítésük megúszható csupán szódabikarbóna és porszívó segítségével.

Mikor mindezeken túl vagyunk, a felmosás és a levegő fertőtlenítése már csak játék az illatokkal: a fertőtlenítő hatást elég a teafaolajra, és/vagy a levendulaolajra bízni.

Ha kialakultak a nekünk kényelmes szokások, időben nem kerül többe, viszont rengeteg pénzt spórolunk, és a körülöttünk kúszó-mászó, szaladgáló gyerekeket, háziállatokat sem kell féltenünk.

Képek: iStockPhoto, Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A tökéletes márciusi ültetési sorrend: ezzel a listával hetekkel előzheted a szomszédokat
Íme egy háromlépcsős ütemterv a márciusi kerti munkákhoz. A pontos sorrend betartásával a hidegtűrő zöldségek már kora tavasszal bőséges termést hoznak.


A kerti szezon nem áprilisban kezdődik. Most dől el. A március első napjaiban a földbe kerülő magok hetekkel előbb hoznak termést, mint a későn ébredők veteménye.

A tét nagy: a korai, ropogós retek, a zsenge borsó és az első, élénkzöld salátalevelek sorsa a következő napok döntésein múlik. Aki most siet és a fagyos, vizes talajba vet, az a teljes tavaszi munkáját kockáztatja.

Aki viszont a naptár helyett a talajra figyel, és ismeri a helyes sorrendet, az behozhatatlan előnyre tesz szert. A kulcs a talaj hőmérséklete és a helyi fagyveszély pontos ismerete. A borsó már 4-5 Celsius-fokos talajban csírázásnak indul, a spenót akár 2-3 fokon is, de a paradicsom vagy a paprika számára a 15 fok alatti közeg végzetes lehet. Az egyik legnagyobb hiba, ha túl korán ültetünk.

A siker a helyes ütemezésen múlik, ami három, jól elkülöníthető szakaszra bontja a márciust.

Az első dekád, vagyis a hónap első tíz napja a hidegtűrő növényeké, feltéve, hogy a talaj már „munkára fogható”: morzsálódik, nem ragad a csizmára, és hőmérséklete stabilan 5-7 Celsius-fok felett van.

Ilyenkor kell elvetni a borsót 4-5 centiméter mélyre, a hónapos retket, a spenótot és a korai salátaféléket pedig sekélyebben, 1-2 centiméterre, valamint a póréhagyma magját és a dughagymát. A fűszerkertben a metélőhagyma, a koriander, a zsázsa és a turbolya vetésének jött el az ideje, akár balkonládába, akár szabadföldbe.

A virágoskertben a hidegtűrő egynyáriak, mint a körömvirág, a búzavirág vagy a nigella kaphatnak zöld utat. Mindeközben a benti, védett ablakpárkányon megkezdődik a melegigényes növények palántanevelése: a paradicsom, a paprika, a padlizsán és a zeller magjai most kerülnek a szaporítóládákba, hogy a májusi fagyok után megerősödve költözhessenek ki.

A hónap közepén, 11. és 20. között jön el a szakaszos vetés ideje.

A retekből, spenótból és salátából kéthetente földbe kerülő újabb adag biztosítja, hogy ne egyszerre ömöljön a nyakunkba a termés, hanem heteken át folyamatosan szedhessük a friss zöldségeket. Az enyhébb fekvésű kertekben megkezdődhet a korai burgonya ültetése is, de a fő szabály, hogy vizes, hideg talajba soha ne tegyük.

A fűszernövények sora a kaporral és a petrezselyemmel bővül. A virágoknál jöhet egy újabb kör a hidegtűrő egynyáriakból, míg a melegkedvelőket, mint a napraforgót vagy a pillangóvirágot, továbbra is érdemesebb bentről indítani palántaként.

A profik ilyenkor vetik a mángoldot is. „Ez az a növény, amelyik a legnagyobb hozamot adja egy négyzetméteren. Súlyban a mángold nyeri a versenyt” – mondta az Ideal Home-nak Sarah Raven kertész-író, kiemelve a növény rendkívüli termőképességét.

Március utolsó harmada, 21. és 31. között, a gyökérzöldségek fő vetési ideje. A sárgarépa és a pasztinák különösen rosszul tűri az átültetést, ezért a siker kulcsa a helybe vetés.

A sárgarépa és a pasztinák átültetve nagy eséllyel nem hoz használható gyökeret, ezért legjobb helyben vetni. Ez az időszak a burgonyaültetés főszezonja is a legtöbb hazai kertben.

A dughagymákat úgy kell elhelyezni, hogy a csúcsuk körülbelül 2,5 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. A virágoskertben ez az utolsó lehetőség a hidegtűrő egynyáriak márciusi vetésére, és ekkor van itt az ideje az évelő növények tőosztásának is, amivel megfiatalíthatjuk és szaporíthatjuk őket.

Via SokszínűVidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Megindult a csendes invázió a magyar kertekben, egyetlen meztelencsiga után 150 utód maradhat
Az inváziós spanyol csupaszcsiga megkezdte tavaszi rajzását Magyarországon. A frissen kelt lárvák azonnali veszélyt jelentenek a zsenge palántákra, napok alatt letarolva az ágyásokat.


Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.

A tét nem kicsi: egyetlen petecsomóban akár 150 tojás is lehet, a kelés pedig éppen most, a kora tavaszi enyhüléssel indul be tömegesen.

Ezért kell ma lépni, nem holnap.

A nyár végén és ősszel lerakott, áttelelt petékből éppen most kelnek ki az első, rendkívül éhes generációk. Ezek az apró, alig pár centis egyedek a legveszélyesebbek, mert a zsenge, sérülékeny csírákat és a frissen kiültetett palántákat célozzák, amelyeknek még nincs elegendő erejük egy ilyen támadás kivédésére. A tavaszi első hullám megelőzése nagyságrendekkel könnyebb, mint a nyárra kialakuló, robbanásszerű túlszaporodás kezelése.

Egyetlen kifejlett spanyol csupaszcsiga élete során akár 200–400 tojást is lerakhat, ami magyarázza a nedves, enyhe időjárás esetén tapasztalható populációrobbanásokat.

„Ha településeken nagyméretű, narancssárga vagy barna meztelencsigát találunk, nagy biztonsággal azonosíthatjuk idegenhonos spanyolként” – mondta a 24.hu-nak Turóci Ágnes, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A faj tudományos neve Arion vulgaris; a korábban tévesen használt Arion lusitanicus egy másik, Portugáliában őshonos fajt jelöl. Az 1985 körül Magyarországon először Sopronban észlelt inváziós faj mára országosan elterjedt, különösen a csapadékosabb Dunántúlon okozva súlyos károkat.

Az első és leghatékonyabb lépés a mechanikus gyűjtés. Esti szürkület után, zseblámpával felszerelkezve járjuk körbe a kertet, különös tekintettel a nedves, árnyékos részekre.

A hatékonyságot növelhetjük, ha előző este „pihenőhelyeket” – benedvesített deszkalapokat, nagyobb leveleket vagy textildarabokat – helyezünk ki, amelyek alá a csigák előszeretettel húzódnak.

Ezeket kora reggel már csak össze kell gyűjtenünk. A frissen kiültetett palánták esetében a fizikai védelem kulcsfontosságú az első egy-két hétben. A rézszalaggal vagy rézgyűrűvel körbevett ágyások vagy egyedi növények hatékony gátat képezhetnek, mivel a rézzel érintkezve a csigák enyhe elektrokémiai sokkot kapnak. Fontos, hogy a gyűrű teljesen zárt legyen, és a növény levelei ne képezzenek hidat a védelmi vonalon túlra.

Kiegészítő megoldásként a sörös csapdák is működhetnek, de ezeket ne az ágyás közepére, hanem a védendő terület szélére helyezzük,

hogy a befelé igyekvő állományt fogják meg. A csapdákat rendszeresen üríteni és újratölteni kell.

Tartsuk rendben a kertet: a magas fű, a gyomok és a felhalmozott növényi hulladék ideális búvó- és szaporodóhelyet biztosít számukra. A mulcsot és a nagyobb tereptárgyakat időnként mozgassuk át, és semmisítsük meg az alattuk talált fehéres, gyöngyszerű petecsomókat.

Számos népszerű házimódszer a gyakorlatban hatástalan vagy kifejezetten káros. A tojáshéj, a kávézacc vagy a fűrészpor nem képez megbízható akadályt. A legrosszabb ötlet a sóval való közvetlen szórás. „A só ‘iszonyúan kegyetlen’” – nyilatkozta a The Guardiannek dr. Andrew Salisbury, az RHS növényegészségügyi vezetője, hozzátéve, hogy a módszer nemcsak lassú és fájdalmas pusztulást okoz az állatnak, de a talaj szerkezetét és sótartalmát is károsítja, ártva ezzel a növényeknek.

Ha minden kötél szakad, és vegyszeres megoldáshoz kell nyúlni, a vas-foszfát alapú csigaölő szerek jelentenek környezetbarátabb alternatívát

a korábban széles körben használt, de a vadvilágra veszélyesebb metaldehiddel szemben, amelynek kültéri használatát sok helyen már be is tiltották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Na, ettől lesz olyan gyönyörű, ragyogóan fehér a te függönyöd is, mint szállodai!
Eddig rosszul tudtad: nem a magas hőfok és megnövelt mosószer mennyiség varázsolja széppé a portól beszürkült függönyt.


Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.

A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.

A valódi megoldás az oxigénes fehérítő és az optikai fehérítő kombinációja. A legtöbb professzionális mosodában nátrium-perkarbonát alapú, úgynevezett oxigénes fehérítőt alkalmaznak.

Ez vízben oldódva aktív oxigént szabadít fel, amely kíméletesebben bontja le a szerves szennyeződéseket és a beszürkülést okozó lerakódásokat, miközben kevésbé károsítja a textilszálakat.

A másik az optikai fehérítő, ami valójában nem tisztít, hanem a fényt egyfajta trükkel visszaverve kékesebb árnyalatot ad a textilnek.

Az emberi szem a hidegebb tónust fehérebbnek érzékeli, így a függöny vakítóbbnak tűnik.

A profi mosási folyamat gyakran a függöny előáztatással kezdődik, amely során a textíliákból kioldódnak a porból és a légszennyezésből származó mikroszkopikus részecskék, amik a szürkés rétegért felelősek. A legtöbben azt hiszik, a több mosószer tisztább ruhát jelent, pedig pont az ellenkezőjét érik el: a textilszálakon megtapadó maradványok és a kemény vízben kicsapódó ásványi anyagok szürkés réteget képeznek.

Az oxigénes fehérítő önmagában 60 °C körül a leghatékonyabb, ezért ha alacsonyabb hőfokon mosunk, érdemes olyan terméket keresni, amely aktivátort, például TAED-et is tartalmaz, ez már 40 fokon is beindítja a fehérítő folyamatot.

Fontos tudni, hogy az optikai fehérítők pamuton és poliészteren működnek a legjobban.

Fehérjealapú szálakon, mint amilyen a gyapjú vagy a selyem, korlátozott a hatásuk, sőt, el is színezhetik az anyagot.

Otthoni körülmények között is reprodukálható a szállodai hatás, ha néhány alapelvet betartunk – írja a Femcafé.

Először is érdemes a függönyt mosás előtt alaposan kirázni, hogy a laza port eltávolítsuk. Ezután jöhet egy langyos vagy meleg vizes előáztatás oxigénes fehérítő hozzáadásával.

Mindig ellenőrizzük a textil címkéjét: a pamut és poliészter keverékek általában jól reagálnak a 40–60 °C közötti mosásra. Kerüljük a túl sok mosószert, és időnként iktassunk be egy extra öblítési ciklust is.

A szárításnál a természetes fény is segíthet, mivel a nap UV-sugárzása enyhe fehérítő hatással bír.

A környezettudatosság jegyében azért érdemes tudni, hogy az optikai fehérítők lassan bomlanak le a természetben, emiatt az EU ökocímkével ellátott termékei általában kerülik vagy korlátozzák a használatukat.

A tuti recept tehát: kirázás, előáztatás, hőfokhoz igazított fehérítő kiválasztása, pontos mosószer-adagolás, extra öblítés, és ha lehet, szárítás a napon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
5 mosási hiba, ami pénzt éget és tönkreteszi a gépet – a szakértők szerint ezt ne tedd!
Minden alkalommal, amikor becsukod a mosógép ajtaját és megnyomod az indítógombot, egy láthatatlan számláló pörög a háttérben. Ez a számláló nemcsak a felhasznált vizet és áramot méri, hanem a készülék élettartamából hátralévő időt is.


A legtöbben olyan berögzült szokásokkal gyorsítjuk a mosógép elhasználódását, amelyekről azt hisszük, éppen hogy spórolunk velük. A hivatalos adatok szerint egy mosógép energiafelhasználásának akár 90 százalékát is a víz felmelegítése teszi ki. Ez a letaglózó arány rávilágít, hogy a mosási rutinunk apró finomhangolása nemcsak a pénztárcánkon, de a gépünk állapotán és a környezetünkön is azonnal érezhető javulást hozhat. Ráadásul a túl gyakori mosás a ruhák élettartam-elemzése szerint a termék teljes energia- és klímalábnyomának jelentős részét adja.

Nézzük tehát azt az öt hibát, amit a szakértők szerint már ma érdemes elhagyni:

Az első és leggyakoribb tévedés

a gyorsprogramok istenítése. Sokan gondolják, hogy a „quick” vagy „speed wash” funkció egy univerzális, pénztárcabarát megoldás mindenre. A valóságban ezeket a ciklusokat csupán enyhén szennyezett, felfrissítésre szoruló ruhadarabokra tervezték. Ha rendszeresen csak ezeket használjuk, az alacsony hőfok és a rövid mosási idő miatt a mosószermaradványok és

a szennyeződések nem tudnak teljesen kioldódni, és idővel lerakódnak a dob rejtett zugaiban, a gumitömítéseken és a csövekben.

Ennek egyenes következménye a dohos szag, a penész megjelenése és a készülék teljesítményének romlása. A megoldás a tudatos programválasztás: a gyors ciklus maradjon meg a valóban indokolt esetekre, és

havonta legalább egyszer futtassunk le egy karbantartó, magas hőfokú „Self-Clean” vagy „Tub Clean” programot üres dobbal.

A 60 Celsius-fokos vagy annál is forróbb „higiéniai” mosás pedig legyen célzott fegyver a törölközők, ágyneműk és konyharuhák kórokozói ellen, különösen egy-egy betegség után.

A programválasztás után

a másik nagy költségcsapda

a mosószer adagolása. A „több jobb” elve itt végképp nem működik. A túladagolt mosószer nemcsak hogy nem tisztít hatékonyabban, de egyenesen káros.

„A felesleges mosószer olyan maradványt hagyhat maga után, amely valójában mágnesként vonzza a további szennyeződéseket”

– magyarázza Kathy Cohoon, a Two Maids takarítócég operatív igazgatója. A felesleg opálos réteget képez a textíliákon, miközben a készülék belsejében habzást és ragacsos lerakódásokat okoz, ami extra terhelést ró a szivattyúra, és idővel duguláshoz, kellemetlen szagokhoz és meghibásodáshoz vezet. Ökölszabály, hogy mindig jobb kevesebb mosószert használni, mint túl sokat. Egy modern, nagy hatékonyságú készülék esetében egy átlagos töltethez akár 10 milliliter (körülbelül két teáskanálnyi) koncentrált folyékony mosószer is elegendő lehet. A legbiztosabb, ha mérőpoharat használunk, és az adagot a helyi vízkeménységhez igazítjuk – a kemény víz ugyanis több hatóanyagot igényel.

Még ha az adagolás tökéletes

is, a gyakori, apró mosások önmagukban is pénzégetők. A készülék egy félig megpakolt dob felmelegítéséhez és átforgatásához szinte ugyanannyi energiát használ fel, mint egy teljes töltethez. Ezzel párhuzamosan egy nagymintás tudományos vizsgálat kimutatta, hogy a kisebb töltetek arányaiban jelentősen több mikroműanyag-szálat bocsátanak a szennyvízbe a magasabb víz-textil arány miatt. A megoldás pofonegyszerű: érdemesebb összevárni a szennyest, és egyetlen tele adagot indítani ahelyett, hogy több apró mosást futtatnánk.

A negyedik problémáról te is tudsz:

Ha a töltet mérete már rendben van, jöhet a készülék csendes gyilkosa: a vízkő. A kemény vízben lévő ásványi anyagok idővel vastag rétegben rakódnak le a fűtőszálon és a gép belső alkatrészein.

Ez a szigetelő réteg drasztikusan rontja a fűtés hatásfokát, ami miatt a berendezésnek sokkal több energiára van szüksége

ugyanannak a vízhőmérsékletnek az eléréséhez, miközben az alkatrészek kopása is felgyorsul. A gyártók ezért 3-6 havonta javasolnak egy karbantartó vízkőtelenítést, de kifejezetten óva intenek a házi praktikáktól, mint az ecet vagy a citromsav, amelyek hosszú távon károsíthatják a gumi alkatrészeket és tömítéseket.

Végül pedig jöjjön az a probléma,

ami szabad szemmel láthatatlan, mégis mindenhová eljut: a mikroműanyag-szennyezés. A szintetikus anyagokból – poliészter, akril, nejlon – készült ruháink minden egyes mosáskor apró szálak ezreit engedik ki magukból. Ezek a mikroszálak a szennyvíztisztítókon is átjutva a folyókba és óceánokba kerülnek, beépülnek a táplálékláncba, és végül visszajutnak hozzánk. „Tudjuk, hogy ki vagyunk téve nekik” – nyilatkozta a Washington Postnak Britta Baechler, az Ocean Conservancy óceánműanyagokkal foglalkozó igazgatóhelyettese. A probléma súlyát jelzi, hogy

Franciaországban minden újonnan forgalomba hozott mosógépbe kötelező mikroszál-szűrőt építeni.

Amíg ez a szabályozás általánossá nem válik, utólag felszerelhető külső szűrőkkel vagy speciális mosózsákokkal védekezhetünk, amelyek a laboratóriumi tesztek szerint a mikroszálak 54-87 százalékát is képesek felfogni. A tudatos vásárlás mellett a meglévő ruhatárral is tehetünk a szennyezés ellen: a ritkább mosás, a tele töltetek és az alacsonyabb hőfok mind csökkentik a kibocsátást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: