prcikk: Ünnepeljük otthon is a Föld napját: környezetbarát ötletek a tavaszi nagytakarításhoz | szmo.hu
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Ünnepeljük otthon is a Föld napját: környezetbarát ötletek a tavaszi nagytakarításhoz

Van, aki a saját, van akit a családja egészségének megőrzése motivál, mások a klíma katasztrófa ellen szeretnének valamit tenni, és ezért választják otthonukban is a zöld megoldásokat. Ha kicsit újragondoljuk a tavaszi nagytakarítást, egészségesebbé válik otthonunk, kevésbé szennyezzük a környezetet, és a pénztárcánkat is kíméljük.


Idén kicsit reménytelennek tűnt, mikor kezd el tavaszodni, de szerencsénkre csak elkezdte felütni a fejét a jó idő. Annak apropóján, hogy nagyjából egybe esik a Föld napja azzal, hogy neki kell esni az ablaktisztításnak, és a mosógép is csak meg-megáll a télikabátok, sálak, sapkák mosása közben, érdemes végiggondolni, mit tehetünk a saját és a szeretett bolygónk egészsége érdekében. Az alábbi pontokban a lehető legkézenfekvőbb megoldásokat szedtük össze úgy, hogy ne okozzon problémát, ha gyerek és/vagy kisállat is lakik velünk.

Rendrakás és selejtezés - ami már nem kell, nem biztos, hogy szemét

A nagytakarítást érdemes egy nagy szortírozással egybe kötni. A jóléti társadalmak egyik legáltalánosabb berögződése a felhalmozás. Nem véletlenül kezdik felütni a fejüket a minimalizmusra törekvő trendek, például a ruhatárat illetően az alapdarabok jól variálására alapozó „kapszula gardrób”. Ízlés és megszokás kérdése, de mindenképp könnyebb az életünk, ha a feleslegessé vált holmijainktól megválunk. Ha tudjuk, mink van, mire van szükségünk, kisebb a valószínűsége, hogy felesleges tárgyak vásárlásával növeljük saját rendetlenségünket, és támogassuk a tömegtermelés fenntarthatatlan részét.

Arról nem beszélve, hogy ha eladjuk, ami nem kell, pénz is áll a házhoz, ha elajándékozzuk, segítünk másoknak. Egy használaton kívüli műanyag ételtartó is segítség lehet például egy állatmenhelyen. Kreativitással, újrahasznosítással nem jelent feltétlenül egy nagy halom plusz szemetet, ha szortírozunk.

Háztartási gépek

Ha új háztartási gépet készülünk beszerezni, nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az energiafogyasztása az egyik legfontosabb tulajdonsága az adott eszköznek, tényleg rengeteget lehet vele spórolni, ha kevesebb vizet vagy áramot használ. Árulkodó lehet a gép lehetséges élettartamáról, hogy mennyi garanciát adnak rá. Ami még nem elhanyagolható szempont: a szervizelhetősége. Nagyon környezetszennyező, és meg mindig „trend” sajnos, hogy ha valami elromlik, mindenképp le kell cserélni, pedig sokszor meg lehetne javíttatni, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomunk.

A már meglévő eszközeink karbantartása is nagyon meglátszik kiadásainkon. A rendeltetésszerű használattal éveket nyerhetünk szervizelés tekintetében, ugyanez igaz a tisztán tartására.

A legtöbb szennyeződést magunk is eltávolíthatjuk, viszont tényleg fontos sok esetben szakember segítségét igénybe venni. Gondoljunk nagytakarításkor a villanybojlerek vízkőtelenítésére, a kazán és a klíma karbantartására is. A felesleges energiahasználat mellett balesetveszélyesekké is válhatnak, ha elhanyagoljuk ezeket.

Vizes helyiségek

A legkritikusabb részei a lakásnak. A legmakacsabb szennyeződések a konyhában, a fürdőszobában és a mosdóban keletkeznek, ezért ezekben a helyiségekben vetjük be általában a legerősebb vegyszereket. A legáltalánosabb érvek a kemikáliák mellett, hogy így a legegyszerűbb, mert csak leemeljük a vonatkozó termékeket az áruház polcairól, amiket kifejezetten az adott problémára fejlesztettek ki, és bízunk benne, hogy nagy eséllyel hatnak is.

Pedig léteznek természetes módszerek is, amelyek jóval környezetbarátabbak, sőt, olcsóbbak. Az kétségtelen, hogy nem árt utána olvasni, hogy milyen környezettudatos alternatívát mire használhatunk. Ne keverjünk össze-vissza dolgokat, hogy ne képződjenek egészségre káros anyagok, ne tegyünk kárt a tisztítandó felületen, vagy ne hatástalanítsuk egyiket a másikkal.

Ha túl vagyunk ezen a részén, akkor hatalmas szabadságot is adnak azáltal, hogy nem kell minden munkafolyamathoz külön vegyszert tartanunk.

Tényleg csak néhány dolgot kell beszereznünk, és sokkal gazdaságosabb is. Ha van otthon ecet, citromsav, vagy szódabikarbóna nagyjából bármilyen szennyeződéstől megszabadulhatunk. Vízkőoldásra, zsíros szennyeződésekre és lerakódások eltávolítására se szeri se száma a recepteknek akár az interneten, akár nyomtatott formában.

Szobák és illatok

A szobák kitakarításában a legpraktikusabb fegyvereink lehetnek a szórófejes flakonok, és a fertőtlenítő hatású illóolajok.

Az ablaktisztítás sokak mumusa, de szerencsére ecettel és meleg vízzel tényleg makulátlanul tiszta és fertőtlenített felületeket kaphatunk, felesleges vegyszerek teljes mellőzésével. Még kényelmesebb, ha szórófejes flakonnal fújkáljuk, pont, mint a direkt erre készült szereket.

A kárpitok és szőnyegek rendezésére is számtalan környezetbarát megoldás fellelhető, ha nem foltosak, a frissítésük megúszható csupán szódabikarbóna és porszívó segítségével.

Mikor mindezeken túl vagyunk, a felmosás és a levegő fertőtlenítése már csak játék az illatokkal: a fertőtlenítő hatást elég a teafaolajra, és/vagy a levendulaolajra bízni.

Ha kialakultak a nekünk kényelmes szokások, időben nem kerül többe, viszont rengeteg pénzt spórolunk, és a körülöttünk kúszó-mászó, szaladgáló gyerekeket, háziállatokat sem kell féltenünk.

Képek: iStockPhoto, Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A leggyűlöltebb magyar gyomnövény, amiért most sorban állnak a séfek és a patikusok
Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el a pitypang gyökerét. Tápanyagban gazdag levele pedig gourmet alapanyagként jelenik meg a csúcsgasztronómiában.


A sárga virágfejek, amelyek március közepén már makacsul áttörik a gondosan nyírt pázsitot, a legtöbb kerttulajdonosból azonnali gyomirtási reflexet váltanak ki.

Pedig az a növény, amelyik kéretlenül is helyet követel magának a kertünkben, a tányérunkon, a teáscsészénkben és a házi patikánkban is kincset ér.

A pitypang, vagyis a gyermekláncfű ma már sokak számára egyáltalán nem kiirtandó gaz, hanem ingyen termő vadzöldség, illatos szirupok alapanyaga és egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógynövény.

Kulináris és egészségügyi rehabilitációja javában zajlik, miközben a csúcsgasztronómia és a hivatalos orvoslás is újra felfedezi magának a benne rejlő hatalmas potenciált.

A hivatalos fitoterápia világában fontos növény a gyermekláncfű, és szigorú szakmai keretek között ismeri el a hatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelműen rögzíti a növény gyökerének hagyományos felhasználási módjait. A testület hivatalos álláspontja kimondja, hogy a gyökérből készült készítmények hagyományos növényi gyógyszerként enyhe emésztési panaszok, mint a teltségérzet, a puffadás vagy a lassú emésztés tüneteinek enyhítésére, átmeneti étvágytalanság kezelésére, valamint a vizelet mennyiségének növelésére használhatók, utóbbi esetben az alsó húgyúti panaszok kiegészítő, átöblítő terápiájaként.

Fontos, hogy ezeket a javallatokat a hatóság kizárólag a régóta fennálló, hagyományos alkalmazás alapján ismeri el.

A felnőtteknek szánt adagolási útmutató is pontos: tört, szárított gyökérből 1-5 grammot kell 150 ml vízben főzni, és naponta kétszer-háromszor fogyasztani. A növény használata 12 év alatt nem ajánlott, és ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvosi konzultáció szükséges.

Míg a gyógyszeripar a gyökeret, a gasztronómia a növény többi részét fedezi fel újra. A séfek és az ételrajongók egyre bátrabban nyúlnak a pitypang zsenge leveleihez és virágaihoz. A kulcs a kesernyés íz megszelídítése. A trükk a fiatal, virágzás előtti levelek gyűjtése, valamint a savas és olajos dresszingek – citrom, olívaolaj – használata, amelyek remekül ellensúlyozzák a zöldség karakterét.

A virágok felhasználása is egyre népszerűbb.

A friss, sárga szirmoknak enyhén mézes aromájuk van, de az igazi tavaszi csemege a tésztában kisütött virágfej. A pitypangvirágok önmagukban is elég finomak, de be is márthatod őket tésztába és kisütheted.

A pitypang nevéhez egy másik népszerű termék, a pitypangméz is kötődik, de itt fontos tisztázni a fogalmakat. Létezik valódi, méhek által gyűjtött, ritka monoflorális pitypangméz, amelynek ízprofilja jellegzetesen erős, enyhén csípős és virágos.

Azonban amit a legtöbben házi pitypangmézként ismernek és készítenek, az valójában egy cukorral és vízzel főzött, sűrű pitypangvirág-szirup. Ez a vegán mézhelyettesítőként is emlegetett készítmény technikailag nem méhészeti termék, bár ízében és állagában is emlékeztethet a mézre.

A pitypang zöldje nemcsak ízélmény, hanem valóságos vadon termő multivitamin.

Egyetlen csészényi (körülbelül 55 gramm) nyers, aprított pitypanglevél mindössze 25 kalóriát tartalmaz, miközben 103 milligramm kalciumot, 218 milligramm káliumot és 19 milligramm C-vitamint rejt. Kiemelkedően magas az A- és K-vitamin-tartalma: előbbiből a napi ajánlott bevitel több mint felét, utóbbiból pedig a másfélszeresét fedezi, emellett gazdag a szem egészségéért felelős luteinben és zeaxantinban is.

A sokoldalú felhasználás mellett azonban elengedhetetlen a biztonsági szempontok ismerete. A fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a pitypang allergiás reakciókat, bőr- vagy légúti tüneteket válthat ki.

Mivel a gyökér serkenti az epeelválasztást, használata ellenjavallt epeúti elzáródás, epekövesség vagy más epeúti betegségek esetén. A tudományos szakirodalom felhívja a figyelmet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is: vízhajtókkal vagy lítiumtartalmú készítményekkel együtt szedve óvatosság indokolt.

A levelek magas K-vitamin-tartalma miatt pedig az alvadásgátlót szedő betegeknek mindenképpen egyeztetniük kell orvosukkal a fogyasztás előtt. Az Európai Gyógyszerügynökség adatok hiányában nem javasolja a pitypangkészítmények használatát 12 év alatti gyermekek, valamint várandós és szoptató nők számára.

A növény nemcsak az ember, hanem a természet számára is hasznos lehet.

Kora tavasszal, amikor még kevés más virág nyílik, bőséges pollenforrást biztosít a méheknek és más beporzóknak. Aki gyűjtésre adja a fejét, annak a jogi kereteket is ismernie kell. Magyarországon védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles.

Általános szabály, hogy csak vegyszermentes helyről, nem védett fajból és a terület tulajdonosának hozzájárulásával szabad növényt szedni, a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva.

Via VeOl


Link másolása
KÖVESS MINKET:

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul gyomlálsz? Ezeket a növényeket vétek kitépni a kertből
Az ökológiai szemlélet szerint a csalán, a pitypang és a tyúkhúr is hasznos lehet a kertben. Ezek a növények javítják a talajt, segítik a beporzókat és tápanyagforrásként is szolgálnak.


Bár sokaknak a gyomokról a kerti kesztyű és a kapa jut eszébe, az ökológiai szemléletű kertészkedésben a hívatlan növényeknek is kulcsszerepük lehet, sőt, némelyikük a tányéron is kiköthet.

A gyomnövényeket általában azzal határozzák meg, hogy nem kívánt helyen és időben jelennek meg, elszívva a tápanyagot, a vizet és a napfényt a kultúrnövényektől. A teljes gyommentességre való törekvés helyett azonban érdemesebb az egyensúlyt keresni.

A gyomnövények ugyanis jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai rendszerében: talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.

A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat, ha pedig a kert egy félreeső részén meghagyjuk őket, alapanyagul szolgálhatnak a biokertészkedésben elterjedt növényi ázalékokhoz.

A tudatos megközelítéshez hozzátartozik az invazív fajok, mint például a súlyos allergiát okozó, Európa-szerte terjedő parlagfű vagy a kanadai aranyvessző következetes visszaszorítása.

Az egyik leghasznosabb gaz a csalán, amelyből a veteményestől távolabb érdemes egy kisebb foltot meghagyni. A belőle készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legsokoldalúbb tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is fogyaszthatók.

A gyepből gyakran kiirtott pitypang virágai kora tavasszal, amikor még kevés más virágzik, létfontosságú táplálékot biztosítanak a beporzóknak és a lepkéknek.

Zsenge levele salátába tehető, a baromfiudvarba dobva pedig a csirkék sárgább tojást tojnak tőle.

A gyorsan terjedő, de áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez, ezzel hatékonyan takarja a talajt, segít a víz visszatartásában és az árnyékolásban.

Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények, például paradicsomtövek alatt kifejezetten hasznos lehet, a nagy melegben pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető, de hashajtó hatása miatt csak mértékkel fogyasztandó.

A mélyre hatoló gyökereivel talajlazító libatop friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni.

A szárazságtűrő, vastag levelű kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan ázalék is készülhet belőle a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul takarítod a fürdőszobát: ezen az egyetlen mozdulaton múlik minden
Sokan a drága szerekben keresik a hibát, pedig a bosszantó foltokat egy rossz szokás okozza. A megoldás egyetlen mozdulat, amit eddig szinte mindenki kihagyott a takarítás végén.


A fürdőben még ott lebeg a friss tisztítószer illata, a csaptelep csillog, a tükör makulátlan. Aztán pár óra múlva, amikor oldalról ráesik a fény a falra, előbújnak a csíkok és a matt foltok. A legtöbben ilyenkor azt gondolják, hogy rossz tisztítószert választottak, vagy túl kemény a víz, pedig a valóság ennél egyszerűbb: egy alapvető lépést hagyunk ki takarítás közben.

A fürdőszobai csempe ugyanis nem a tisztítástól lesz foltos, hanem a száradástól, pontosabban attól, hogy magától szárad meg.

A vízben oldott ásványi anyagok, valamint a tisztítószer-maradványok száradás közben kirajzolódnak a felületen, ez okozza a csíkos, fátyolos hatást.

A The Spruce női portál szerint a második tipikus hiba a túl sok tisztítószer használata. „A legtöbb csík nem a kosztól, hanem a fel nem törölt tisztítószer-rétegtől marad a csempén” – állítják nemzetközi takarítási szakértők.

Az ecetes vagy bolti tisztítószereket mindig hígítani kell, különben bevonatot képeznek a felületen, ami megszáradva matt foltokat hagy maga után.

A foltmentesség titka a helyes sorrend. Először mindig szárazon töröljük át a csempét, hogy a por ne váljon ragaccsá. Ezután jöhet a hígított tisztítószer, de elég pár perc hatóidő is a szappanmaradvány fellazítására. Ezt követi az alapos leöblítés, majd a legfontosabb lépés: az azonnali szárazra törlés egy mikroszálas kendővel, fentről lefelé. Ez az egyetlen módja annak, hogy ne maradjanak ásványi csíkok a csempén.

Kemény víz esetén a foltosodás még gyorsabban jelentkezik, mivel a benne lévő kalcium és magnézium száradáskor fehér lerakódást hagy. Ezért javasolják a szakértők, hogy időnként desztillált vízzel fejezzük be a takarítást.

Fontos, hogy savérzékeny természetes köveken, mint a márvány vagy mészkő, soha ne használjunk ecetes vagy savas tisztítót,

mert az marást okozhat, ezekhez pH-semleges szer szükséges. Vegyük komolyan a biztonságot is: soha ne keverjünk hipót tartalmazó szereket ecettel vagy ammóniával, mert a folyamat során mérgező gázok képződhetnek. A legegyszerűbb megelőzés, ha zuhanyzás után egy gumis üvegtisztítóval lehúzni vagy kendővel áttörölni a csempét. Ez napi két perc, cserébe a heti takarításnál nem kell súrolni.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Eldőlnek a paradicsompalánták? – 5 hiba, amit a legtöbb magyar kertész elkövet
A túlöntözés és a fényhiány a legfőbb oka a palántadőlésnek a magyar otthonokban nevelt paradicsomnál. A szakértők szerint a hőmérséklet csökkentésével a legtöbb növény még megmenthető.


A legtöbb hobbikertész számára a március eleje egyet jelent a reménnyel. A föld illata a lakásban, a gondosan elrendezett magok apró ígérete a nyári bőségről.

Aztán jön a valóság: néhány hét múlva az ablakpárkányon és a kiskertben nem zömök, életerős palánták sorakoznak, hanem vékony, sápadt, a fény felé nyúló, gyenge szárak, amelyek az első erősebb fuvallattól is eldőlnek.

Ez a márciusi paradicsompalánta-pánik, egy évről évre ismétlődő jelenség, ami a leglelkesebb kertészeket is elkeserítheti. Megmutatjuk azt az öt alapvető hibát, amit a legtöbben elkövetnek, és azt is, hogyan lehet őket azonnal orvosolni, hogy a növények erősek és kiültetésre készek legyenek.

A téma aktuális, ugyanis a túl korai rajt több kárt okoz, mint hasznot.

A probléma gyökere a fény és a hőmérséklet felborult aránya. Március elején a nap még alacsonyan jár, a természetes fény ereje és a nappalok hossza egyszerűen nem elegendő a paradicsom számára, miközben a fűtött lakásban a meleg folyamatosan növekedésre ösztönzi.

A növény kétségbeesetten próbál több energiához jutni, ezért gyorsan, de vékonyan és gyengén nyúlik a fény felé – ez az etioláció jelensége. A Hobbikert Magazin egy friss cikkében egyenesen „márciusi öngólnak” nevezi a jelenséget, amikor a türelmetlenség felülírja a növény valós igényeit.

Az első és leggyakoribb buktató maga a túl korai vetés. A lelkesedés érthető, de ha nincs professzionális megvilágításunk, a március eleji indítás szinte garantálja a megnyúlt, instabil palántákat.

Ezek a növények nemcsak gyengék, de a kiültetés utáni regenerációjuk is sokkal lassabb lesz. Az azonnali megoldás a türelem: ha nincs erős növénylámpád, a vetést halaszd el március közepe és április eleje közé. Ekkorra a természetes fényviszonyok már sokkal kedvezőbbek lesznek ahhoz, hogy az ablakpárkányon is erős, zömök, vastag szárú és sötétzöld levelű palántákat nevelj.

A korai vetés csak akkor indokolt, ha fűthető fóliában vagy üvegházban, kontrollált körülmények között kertészkedsz.

A felborult fény-hő arány szintén komoly gondot jelent.

A paradicsommagok csírázásához meleg, 22-26 Celsius-fokos közeg az ideális, ám amint a sziklevelek kibújtak, ez a meleg a kevés fénnyel párosulva a növény ellenségévé válik. A meleg szoba felgyorsítja az anyagcserét, de fény hiányában a csíranövény csak nyúlni tud, erősödni nem. Az azonnali megoldás a környezetváltás.

Csírázás után a palántákat a lehető legvilágosabb, de hűvösebb, körülbelül 15-18 fokos helyre kell tenni. Ez lelassítja a felesleges magassági növekedést, és arra ösztönzi a növényt, hogy erősebb szárat és gyökérzetet fejlesszen.

A harmadik buktató a zsúfoltság. A sűrűn vetett magokból kikelő fiatal növények azonnal versenyezni kezdenek egymással a korlátozott fényért.

Árnyékolják egymást, ami ismét csak a megnyúlást serkenti. Az elmaradt tűzdelés – a palánták külön cserepekbe ültetése – gyenge, fejletlen gyökérzetet és törékeny szárat eredményez. Azonnal cselekedj: amint a palánták elérik az első lombleveles állapotot, tűzdeld őket külön cserépbe.

A szabály egyszerű: a növények levelei soha ne érjenek össze. A kiültetést megelőző hetekben is figyelj a megfelelő távolságra, szükség esetén rakd szét őket, hogy minden oldalról elegendő fényt kapjanak.

A negyedik komoly veszély a túlöntözés és a levegőtlenség, ami egyenes út a rettegett palántadőléshez. Ez egy gombás betegség, amely a talaj felszínén támadja meg a fiatal növények szárát, ami elvékonyodik, és a palánta egyszerűen kidől.

A túlfűtött, levegőtlen ablakfülkében, állandóan nedvesen tartott közeg ideális környezet a kórokozók számára. Ne hidd, hogy a víz pótolja a fényhiányt. Azonnali megoldásként vizsgáld felül öntözési szokásait.

A közeg legyen egyenletesen nyirkos, de soha ne tocsogjon a vízben. Két öntözés között hagyd a föld felszínét enyhén megszikkadni, és biztosíts megfelelő légmozgást a palánták körül. Ha a baj már megtörtént, és a palánták nagyon megnyúltak, egy tapasztalt kertész tanácsa segíthet. Kezdd elölről, ha tudod… ha nem, ültesd nagyobb cserépbe és temesd a szárat szinte teljesen, hogy új gyökereket fejlesszen.

Az ötödik gyakori probléma a túl korai kiültetés. Még ha sikerült is gyönyörű, erős palántákat nevelned, a kinti világ sokkot jelenthet számukra.

A paradicsom fagyérzékeny, a 0 Celsius-fok közeli hőmérséklet, a hideg talaj, az erős UV-sugárzás és a szél mind visszavetheti, sőt el is pusztíthatja a védett szobai környezethez szokott növényeket. Az azonnali teendő a naptár figyelése. Szabadföldbe ültetni csak a fagyveszély teljes elmúltával, Magyarországon jellemzően május közepe után biztonságos.

Előtte azonban elengedhetetlen egy 7-10 napos időszak: minden nap egyre több időre tedd ki a palántákat a szabadba, először árnyékos, szélvédett helyre, majd fokozatosan szoktatva őket a közvetlen napfényhez és a kinti körülményekhez.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET: