SZEMPONT
A Rovatból

Totyik Tamás: Ha a mobilok miatt minden gyereket külön ellenőrizni kell reggel, ugyanaz lesz az iskolákban, mint a reptéren

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint mindez rengeteg idő, ráadásul a tanárok felelősek lesznek azért, hogy a gyerekek ugyanolyan állapotban kapják vissza a mobiljaikat. De honnan tudják majd, működtek-e a leadáskor?


Szeptember elsejétől az iskolákban elveszik a mobilokat, okosórákat a gyerekektől, azokat el kell zárni. Ezt egy új kormányrendelet írja elő. A tanárok és az iskolaőrök is átkutathatják majd a diákok holmiját, hogy ellenőrizzék, nem visznek-e be tiltott tárgyakat az órákra.

Az okoseszközök elzárása alól kizárólag oktatási célból adhatnak felmentést a tanárok, de ezt minden esetben be kell jegyezniük a Krétába. A kormány szerint a szigorításra azért van szükség, mert a mobilok, a tabletek és az okosórák elvonják a gyerekek figyelmét a tananyagról, és az online zaklatásokat is szeretnék visszaszorítani. Az új szabály betarthatóságáról Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezete elnökével beszélgettünk.

– Eddig a házirenden belül általában szabályozták az iskolák az okoseszközök használatát. Miért változtathattak ezen?

– Tavaly októberben a kormány azt mondta, hogy nem akarja ezt szabályozni, hanem a házirendben az intézmények szabályozzák megfelelően ezt a kérdést. Az látszik a jogszabályból, hogy az igazi nagy változás abban van, hogy most a pedagógusok és az iskolaőrök a diákok táskájába is belenyúlhatnak ellenőrzés céljából, bármikor átkutathatják a diákok táskáit vagy csomagjait.

Az tény, hogy az egy valós probléma, hogy a gyerekek használták a mobilokat szünetekben is, a szülőknek üzentek, felvették az iskolai verekedéseket, a tanárokat is provokálták ezzel.

Bár amikor már a tanárt is provokálták a telefonokkal, ott nem biztos, hogy a pedagógus kollégák a feladatuk magaslatán álltak. Egy valós problémára egy nagyon rossz válasz született. A 21. században az okoseszközök használatát kellene tanítani, nem plusz adminisztrációs feladatokat róni a pedagógusokra, hogy ezentúl bevezessék az e-krétába, hogy milyen célból, hogyan használták az eszközt adott esetben. Reggel, amikor a gyerekek bemennek, ellenőrizni kell, hogy a diákok leadták-e a telefont, közben a pedagógusoknak felelősséget kell vállalni értük, aztán ugyanolyan állapotban kell visszaadni. De ha ki van kapcsolva a telefon, azt a pedagógus hogy tudja ellenőrizni, hogy az valóban működőképes, vagy nem működőképes?

Ha van egy 4-500 fős iskola, akkor minden gyereket végig fognak ellenőrizni beléptetéskor? Akkor két órával előbb be kell menni az iskolába, mert az lesz, mint a reptéri ellenőrzéseknél.

Vagy például energiaitalt sem lehet most már bevinni az iskolába. De ha egy kólás üvegbe átönti a gyerek az energiaitalt, akkor mit tehet a pedagógus? Nekem az egész olyan látszatot kelt, mintha olyanok hozták volna ezt a jogszabályt, akiknek nagyon sok közük nincs az iskolához.

Eltérő gyakorlatok

Az iskolák a legtöbb helyen már eddig is szabályozták a mobil-használatot. Van, ahol reggel a diákok egy dobozba teszik a telefonjaikat, kikapcsolva. A dobozt elzárják, a tanítás végén megkapják. Máshol minden telefon kis felcimkézett zacskókba kerül, hogy véletlenül se vigye haza más mobilját a diák. Megint máshol nincs központi szabályozás, de vannak tanárok, akik elvárják, hogy az ő órájuk előtt a diákok a telefonokat kirakják egy polcra vagy asztalra.

– Olyan vélekedést is olvasni a közösségi térben, hogy ezzel egyszer és mindenkorra véget lehet vetni azoknak a kínos felvételeknek is, amikor kiderült, hogy milyen módon élt vissza a hatalmával egy-egy pedagógus. Vagy ha mégis készülnek ilyen videók, a diákok innentől kezdve büntethetőek lesznek ezért?

– Nincs a jogszabályban büntetés. Még egyszer mondom, nekem az a gyanúm, hogy nem ez a fő célja ennek a jogszabálynak, hanem az, hogy belenyúlhassanak mindenki táskájába. A bőnyi eset után ez elképzelhető.

– Ott késsel támadt egy diák egy tanárra. De egy kés az nem egy okoseszköz.

– Ahogy mondtam, az volt a fő cél szerintem, hogy belenyúlhassanak a diákok táskájába, ellenőrizhessék a tartalmát. A jelenlegi jogszabályok szerint a pedagógus csak felszólíthatja a diákot, hogy pakolja ki a táskáját.

– Akkor miért az okoseszközökre fókuszál a szabályozás?

– Annál is inkább kérdés ez, mert volt 2018-ban egy digitális oktatási stratégia, ami önmagában egy remek anyag. Nem nagyon szoktam a kormányt dicsérni, de ez tényleg jó anyag. Csak alig-alig valósult meg belőle valami.

Ebben szerepelt az is, hogy az okostelefonokra készítsenek digitális tananyagokat. Ez például nem valósult meg.

Ez lenne az igazi irány, hogy olyan platformokat hozzon létre a kormány, ahol okoseszközökkel el tudják érni a diákok ezeket a felületeket, érdekessé lehet tenni az oktatást azzal, hogy ezeket az eszközeiket használni tudják. Például biológia órán kimehetnének az iskolaudvarra, és a Google felismerővel növényeket azonosíthatnának.

– Ha ez a jogszabály életbe lép, ilyen célra visszakaphatják az okoseszközeiket a gyerekek?

– Igen, erre a jogszabálytervezet most is lehetőséget ad.

– Visszatérek még egyszer arra, hogy történt már olyan eset, hogy a gyerekek felvették, ahogy egy tanár akár fizikailag, akár verbálisan bántalmazta egy társukat. Mostantól erre is sokkal kisebb az esély, nem?

– Ezért kellenének az iskolákban például az iskolapszichológusok.

Minden iskolában kellene, ahol legalább 200 tanuló van, egy főállású iskolapszichológus.

Ők értenek ahhoz, hogy kiszűrjék azt, amikor a gyereknek problémái vannak, és ha a pedagógus okozza ezt a problémát, akkor ők jelezhetik az intézményvezető és a család felé. Azon is el kellene gondolkodni, mint ahogy az egészségügyben vannak a betegjogi képviselők, megyénként lehetne két-három tanulói jogi képviselő is, akihez a diákok vagy a szülők fordulhatnak.

– Hogyan fogják ellenőrizni, hogy az új szabályokat az iskolák miképpen hajtják végre?

– A tankerületek biztos ellenőrizni fogják, hogy hol lesznek elzárva az eszközök. Azt is, ki lesz a felelős ezért.

– Jól értem, hogy van egy általános rendelkezés, amiben nincsen végrehajtási rész, hogy akkor ezt hogyan kell megcsinálni? Azt majd találják ki az iskolák, ők vegyék meg a ládákat, dobozokat, zacskókat, lakatokat, címkéket, amik kellenek?

– Pontosan.

– Egy 25 fős osztálynál mennyi idő egyenként beszedni az eszközöket? Gyerekenként számolhatunk egy percet arra, hogy azonosítsák, elpakolják?

– Nagyjából.

– Akkor ez plusz fél óra reggel és délután?

– És kell még a pedagógus, aki összeszedi, utána el kell vinni valahová, egy elzárt terembe, mert sok helyen szaktantermek vannak felső tagozatban, vagy a gimnáziumokban is.

– Lehetnek-e olyan vis maior esetek, hogy egy adott tanulónál jobb, ha van ilyen eszköz?

– A jogszabályban szerepel ez is, például egészségügyi okok miatt.

– Okoseszköznek számítanak például az okosórák is, amik adott esetben csak az egészségügyi adatokat nézik?

– Igen, azok is ebbe a körbe tartoznak, hiszen ugyanúgy lehet velük hangot felvenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: