Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.
„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.
A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.
Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.
Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.
Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.
Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.
Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.
Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tetőtéri lakásban a hőség ellen nem a ventilátor a leghatékonyabb fegyver, hanem az, ha a napot még az ablak előtt megállítjuk: egy jól megválasztott külső árnyékolóval akár 4–8 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet a lakásban klímaberendezés nélkül.
A megoldás kulcsa a fizikában rejlik, ugyanis mire a napsugárzás átjut az ablaküvegen és felhevíti azt, a hő már bejutott a lakásba. Egy belső sötétítő vagy roló ilyenkor már keveset segít, a meleget leginkább csak visszasugározza a szobába – írta a Meglepetés. A hatékony védekezés ezért a hő kint tartásán múlik.
A tapasztalatok szerint egy átlagos külső napellenzővel 5–6 fokkal csökkenthető a belső hőmérséklet, míg a komolyabb rendszerek, redőnyök, akár 5–8 fokos enyhülést is hozhatnak.
A pontos érték függ az ablak tájolásától, a napsugárzás erejétől és a tető szigetelésének minőségétől is, de a különbség minden esetben érezhető. A modern külső árnyékolók előnye, hogy nemcsak a hőt, de a fényt sem zárják ki teljesen: a speciális szövetek megszűrik a napfényt, így a helyiség világos marad, és a kilátás sem vész el.
Ezek a rendszerek már meglévő tetőtéri ablakokra is utólag felszerelhetők, és létezik belőlük manuális, motoros, sőt okosotthon-rendszerhez kapcsolható változat is.
A hatékonyságot a tudatos használat is növeli.
Gyártói ajánlások szerint a legjobb eredményt az hozza, ha éjszaka és a kora reggeli órákban, amíg hűvösebb van kint, kereszthuzattal átszellőztetjük a lakást.
Napközben viszont érdemes az ablakokat zárva tartani, a külső árnyékolókat pedig leengedni, és minimalizálni a belső hőtermelést, például a sütést vagy a nagyobb elektromos gépek használatát. A külső árnyékolásnak további előnyei is vannak: csökkenti a képernyőkön a tükröződést, tompítja egy nyári zápor kopogását az ablakon, és a sűrűbben beépített környezetben a privát szférát is növeli.
A tapasztalat szerint aki ezt következetesen alkalmazza, klíma nélkül is több fokkal elviselhetőbbé teszi a tetőteret; az eredmény a fent említett 4–8 °C-os sávban mozoghat az adottságoktól függően.
A tetőtéri lakásban a hőség ellen nem a ventilátor a leghatékonyabb fegyver, hanem az, ha a napot még az ablak előtt megállítjuk: egy jól megválasztott külső árnyékolóval akár 4–8 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet a lakásban klímaberendezés nélkül.
A megoldás kulcsa a fizikában rejlik, ugyanis mire a napsugárzás átjut az ablaküvegen és felhevíti azt, a hő már bejutott a lakásba. Egy belső sötétítő vagy roló ilyenkor már keveset segít, a meleget leginkább csak visszasugározza a szobába – írta a Meglepetés. A hatékony védekezés ezért a hő kint tartásán múlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület útmutatót adott ki: így itasd a madarakat
Előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére a nem megfelelő kerti itatók halálos csapdát jelentenek. A forró nyarak és a hómentes telek miatt a madaraknak egész évben szükségük van vízre.
Az urbanizáció és a háztáji állattartás visszaszorulása miatt a madarak egyre nehezebben találnak természetes vízforrásokat a lakott területeken. A legjobb, legegyszerűbb és legbiztonságosabb itató egy 40–50 centiméter átmérőjű, 5–7 centiméter mély műanyag virágalátét, amelybe érdemes egy kinyúló ágat vagy egy lejtős oldalú követ tenni, hogy a madarak biztonságosan tudjanak állni és szabályozni a vízmélységet – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a témában kiadott részletes útmutatójában.
A higiénia alapvető: a vizet naponta frissre kell cserélni, ami a szúnyogok petézését is megakadályozza. Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes az edényt algátlanítani és fertőtleníteni, majd alaposan kiöblíteni.
Ha az itató közelében több madár, elsősorban zöldikék elhullását tapasztaljuk, a fertőtlenítést lehetőleg minden nap el kell végezni.
Ennek legpraktikusabb módja, ha két itatótálcát használunk felváltva: amíg az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítés után kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel.
Biztonsági szempontból kerülni kell minden 5–10 centiméternél mélyebb, meredek és csúszós falú edényt, mint például a nyitott esővízgyűjtő hordókat vagy az udvaron hagyott vödröket. Ezek potenciális madárcsapdaként működnek, a szomjas madarak belecsúszhatnak, és a pillanatok alatt átázó tollazattal nem tudnak kimenekülni. Az ilyen tárolókat le kell fedni. A kerti tavaknál is fontos, hogy legalább egy részükön sekély, rámpaszerű, kavicsos partot alakítsunk ki a biztonságos be- és kijutáshoz.
Városi környezetben, akár párkány nélküli ablakokban is megoldható az itatás.
Erre a célra alkalmasak a nagytestű papagájok kalitkájába tervezett, fém etető- és itatótálak. A rögzítéshez a tartókeretet kampókkal lehet az ablakkerethez vagy a falba fúrt tiplikbe erősíteni, ügyelve arra, hogy az ne akadályozza az ablak becsukását. A túlszaporodott parlagi galambok ellen az erkélyen vagy az ablakpárkányon elhelyezett itatót és etetőt érdemes olyan dróthálóval lezárni, amelyen csak a kisebb testű madarak férnek át.
Házilag is könnyen készíthető itató. Egy kiürült és alaposan kimosott, 5 literes műanyag flakon oldalába, az aljától 5–6 centiméterre vágott ökölnyi lyukkal ideális ablakitatót kapunk, de a vízmélység itt se haladja meg a 10 centimétert. Függő itatóhoz egy műanyag virágalátét is elég, amelynek peremébe három, egyenletesen elosztott lyukat fúrunk, és ezeken keresztül erős zsinórral akasztjuk fel.
Az itató környezetének kialakítása tovább növeli a madárbarát kert értékét. A közelben elhelyezett sűrű bokrok és beülőágak biztonságos tollászkodóhelyet nyújtanak a fürdés után.
Nyári kánikulában a madarak előszeretettel napfürdőznek az itató melletti felforrósodott gyepen, a fürdőzőkből kifröccsenő víztől átázott fűben pedig a fiókák is hűsölni és játszani tudnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát kert programjának egyik alappillére az egész éves itatás, mivel a klímaváltozás és az urbanizáció miatt a víz kritikus erőforrássá vált. Az itatók azért is különösen hatékonyak, mert nemcsak a helyben költő állományt, hanem távolabbról érkező madarakat is vonzanak.
Az urbanizáció és a háztáji állattartás visszaszorulása miatt a madarak egyre nehezebben találnak természetes vízforrásokat a lakott területeken. A legjobb, legegyszerűbb és legbiztonságosabb itató egy 40–50 centiméter átmérőjű, 5–7 centiméter mély műanyag virágalátét, amelybe érdemes egy kinyúló ágat vagy egy lejtős oldalú követ tenni, hogy a madarak biztonságosan tudjanak állni és szabályozni a vízmélységet – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a témában kiadott részletes útmutatójában.
A higiénia alapvető: a vizet naponta frissre kell cserélni, ami a szúnyogok petézését is megakadályozza. Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes az edényt algátlanítani és fertőtleníteni, majd alaposan kiöblíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.
A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.
A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.
Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.
Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.
A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.
Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.
A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.
A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.
Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.
A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.
A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.
A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hőszigetelés mindenkinek: 4 rövid videó, ami rengeteg pénzt és bosszúságot spórolhat
Hogyan válassz hőszigetelést, mire figyelj a kivitelező kiválasztásánál, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Ezekre a kérdésekre ad gyakorlati válaszokat a Mapei új videósorozata.
A hőszigetelés sok családnál nagyon is komoly kérdés: mivel lehet csökkenteni a rezsit, megszüntetni a hideg falakat, és nyáron kevésbé felmelegedő otthont csinálni? Amint elkezdünk belemélyedni a témába, ránk zúdul a lavina: milyen rendszer való a házunkra, milyen anyaggal érdemes szigetelni, mekkora vastagság indokolt, és hogyan lehet biztosra menni, hogy tényleg jó döntést hozzunk?
És akkor még nem beszéltünk a legstresszesebb részről: a kivitelezés drága, a teljes költséget sokszor nehéz előteremteni, közben pedig nem könnyű átlátni és összehasonlítani a sokféle árajánlatot. Ráadásul megbízható szakembert találni sem egyszerű – olyat, aki korrektül dolgozik, és nem hagy maga után kifogásolható munkát.
A sorozat röviden és közérthetően végig veszi például:
hogyan válasszunk megfelelő hőszigetelést,
mire figyeljünk kivitelezés előtt,
melyek a leggyakoribb hibák,
és hogyan hozhatunk jobb döntést már az elején.
Ez azért hasznos, mert a hőszigetelésnél tipikusan nem az a gond, hogy „rossz anyagot” választ valaki – hanem az, hogy rossz sorrendben, kevés információval, kapkodva születik meg a döntés. A videók pont azt adják, ami ilyenkor a legértékesebb: kapaszkodót.
Hőszigetelés alapok: így válassz rendszert hiba nélkül - 1. rész
Kinek szól a hőszigetelési videósorozat?
Ha most készülsz belevágni (vagy csak fontolgatod), ez a 4 rész segít rendszerezni a fejedben a kérdéseket.
Ha már árajánlatokat gyűjtesz, segít okosabban összehasonlítani őket.
Ha kivitelezőt keresel, ad egy csomó olyan szempontot, amire rá tudsz kérdezni – még időben, még vita és pluszköltség előtt.
Fontos kérdések a hőszigetelés előtt
Mielőtt bármit aláírnánk, jó, ha van válaszunk ezekre:
Miben más egy „anyag” és egy rendszerben gondolkodó megoldás?
Melyek azok a tipikus hibák, amik csak később látszanak meg?
Milyen kérdéseket kell feltenni kivitelezés előtt, hogy ne a kész homlokzatnál derüljenek ki a hiányosságok?
A videósorozat a Hőszigetelés mindenkinek oldalon érhető el, „Hőszigetelés lépésről lépésre, videókon” résznél (itt már mind a 4 epizód elérhető).
Ha van a környezetedben más is, aki épp felújítás előtt áll: küldd tovább neki ezt a cikket! A hőszigetelésnél sokszor egy jó döntés választ el egy hosszú távon komfortos otthont egy évekig tartó bosszúságtól.
A hőszigetelés sok családnál nagyon is komoly kérdés: mivel lehet csökkenteni a rezsit, megszüntetni a hideg falakat, és nyáron kevésbé felmelegedő otthont csinálni? Amint elkezdünk belemélyedni a témába, ránk zúdul a lavina: milyen rendszer való a házunkra, milyen anyaggal érdemes szigetelni, mekkora vastagság indokolt, és hogyan lehet biztosra menni, hogy tényleg jó döntést hozzunk?
És akkor még nem beszéltünk a legstresszesebb részről: a kivitelezés drága, a teljes költséget sokszor nehéz előteremteni, közben pedig nem könnyű átlátni és összehasonlítani a sokféle árajánlatot. Ráadásul megbízható szakembert találni sem egyszerű – olyat, aki korrektül dolgozik, és nem hagy maga után kifogásolható munkát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
