Nagycsaládos gázkedvezmény: egy háromgyerekes apa döbbent rá, miért csak a sokat fogyasztók járnak jól vele
Egy édesapa hiába igényelte a támogatást, mert családja éves gázfogyasztása nem éri el az 1729 köbméteres alapkeretet. Így a nagycsaládosoknak járó plusz 600 köbméteres kedvezményes sávot egyáltalán nem tudják kihasználni.
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Az MVM a számlázás során ugyanis először mindig az alanyi jogon járó, 63 645 megajoule-os keretet érvényesíti időarányosan.
A nagycsaládos kedvezményt csak akkor alkalmazzák – akár a részszámlákban, akár az éves elszámoláskor –, ha a fogyasztás ezt az alapkeretet meghaladja.
A cikkben szereplő családnál azonban éppen ez a feltétel nem teljesült. Fél év adatai alapján az éves fogyasztásukat 1500 köbméterre becsülik, ami jócskán az alanyi jogon járó 1729 köbméteres kedvezményes határ alatt van. Mivel a fogyasztásuk nem éri el azt a szintet, ahol a többletkedvezmény életbe lépne, számukra a nagycsaládos státusz nem hoz kézzelfogható anyagi előnyt a gázszámlán.
A kedvezményt akkor tudnák érvényesíteni, ha 1729 és 2329 köbméter közötti mennyiséget használnának fel évente. Ebben az esetben annyit nyernének, hogy az alapkeret feletti részért sem a rezsicsökkentett díj több mint hétszeresébe kerülő piaci árat kellene fizetniük. Ennél olcsóbb azonban a gáz számukra semmiképpen nem lehet.
„Mindez azt jelenti, hogy akik kis házban laknak, azoknak jó eséllyel nem nyújt plusz támogatást a nagycsaládos kedvezmény, míg akiknek nagyobb házuk van és/vagy nem 20–22 fokot tartanak télen, hanem ennél melegebbet – azaz az átlagnál többet fogyasztanak –, csak ők nyerhetnek a családi kedvezménnyel”
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”
A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.
A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.
A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.
„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”
– hangsúlyozták.
Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.
Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.
Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.
Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.
A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.
„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.
Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.
A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.
A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.
A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”
– közölték.
Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.
Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.
A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.
A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
