OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Mikor van itt az ideje hőszivattyút telepíteni?

Milyen szempontokkal számoljuk a telepítés előtt, és az év melyik részében kerítsünk sort a beszerelésére? Az alábbiakban ezt járjuk körül.


Az utóbbi években egyre többen váltanak hőszivattyús rendszerre – akár hűtés-fűtés céljából, akár a használati meleg víz előállításához. A technológia nem véletlenül népszerű: a hőszivattyúk üzemeltetése nemcsak költséghatékony, de a károsanyag-kibocsátást, illetve az energiafüggőséget is mérsékelheti. De milyen szempontokkal számoljuk a telepítés előtt, és az év melyik részében kerítsünk sort a beszerelésére? Az alábbiakban ezt járjuk körül.

Mi pontosan a hőszivattyú?

A hőszivattyú olyan energetikai berendezés, amely működése során alacsonyabb hőmérsékletű helyről hőt von el, majd azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja, és ott leadja. Mivel a hőszivattyús rendszerek a hőenergia előállításához a hagyományos – például fosszilis – energiaforrások helyett megújuló energiaforrásokat használnak, üzemeltetésük nemcsak költséghatékonyabb, hanem egyszersmind környezetbarát alternatívát is jelentenek a hagyományos fűtési és hűtési rendszerekhez képest.

A hőszivattyúknak több fajtáját is megkülönböztetjük, egyebek mellett aszerint, hogy milyen forrásból nyerik ki a hőt. A legegyszerűbb változat a levegő-hőszivattyú, amely a split klímákhoz hasonlóan egy külső és belső egységből áll, és a kinti levegőből nyeri ki a hőt. A geotermikus hőszivattyúk a talaj hőjét továbbítják a fűteni kívánt közegbe; ezek évszaktól függetlenül hatékonyan működnek, telepítésükhöz viszont fúrásra van szükség, ami magasabb költségekkel járhat. Ehhez némiképp hasonlóak a talajvízzel működő típusok, ám ezekhez termelőkutakra vagy abszorpciós kutakra van szükség.

Mire használhatjuk a hőszivattyús rendszereket?

A hőszivattyús rendszereket több célra is alkalmazhatjuk, mind a háztartásokban, mind ipari célú felhasználás során:

- Fűtés. Télen a hőszivattyú a levegőből, földből vagy talajvízből kinyert hőt képes a fűtési rendszerünkbe továbbítani – legyen az radiátoros vagy akár felületfűtés.

- Hűtés. Nyáron a hőszivattyú megfordítja a folyamatot, vagyis a belső teret hűti, a kivont hőt pedig a külső környezetbe továbbítja.

- Meleg víz előállítása. A hőszivattyú az előállított hőenergiát a vízmelegítő rendszerünknek is leadhatja, így a használati meleg vizet is képes biztosítani háztartásunkban.

A hőszivattyú telepítése

A hőszivattyút elsődlegesen olyan ingatlanban érdemes telepíteni, ahol egyfelől megfelelő a szigetelés, másfelől pedig korszerű a fűtési rendszer. Az épület hőmegtartó képessége ugyanis kulcsfontosságú annak érdekében, hogy tényleges megtakarítást tudjunk elérni, és hogy a telepítés garantáltan megtérülő legyen. Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, akkor célszerű ezeket a munkafolyamatokat is a hőszivattyús rendszer telepítésével együtt elvégeztetni.

Mikor kerítsünk rá sort?

A hőszivattyú telepítésének időpontját számos tényező befolyásolhatja. Figyelembe kell vennünk például az időjárási viszonyokat, ingatlanunk méretét, valamint az adott hőszivattyú típusát és kapacitását is. Általánosságban azonban elmondható, hogy a telepítést elsődlegesen a szezonális, illetve az aktuális időjárási körülményeket számításba véve érdemes időzíteni.

Télen a hőszivattyú telepítése számos kihívással járhat, különösen ha fúrási munkálatokat is végeznénk, hiszen ezeket a hideg időben nehezebb elvégezni. Emellett azzal is számolnunk kell, hogy az épület fűtési rendszere esetlegesen leállhat a telepítés idejére, ami kellemetlenségeket okozhat. Tavasszal vagy a nyár elején általában kedvezőbb körülmények között lehet telepíteni a hőszivattyút. Az időjárás ilyenkor jellemzően enyhébb, ami megkönnyíti a telepítést, és kevesebb zavaró tényezővel jár, mint a téli hónapokban. Emellett a fűtési szezonon kívül van a legtöbb idő a rendszer telepítésére és beállítására.

Ezekre is figyeljünk a tervezés során!

A telepítést megelőzően alaposan át kell gondolnunk, hogy hova helyezzük el a rendszer egyes egységeit. Ehhez több szempontot is érdemes szem előtt tartanunk. A hőszivattyús rendszereknek – nagy méretű berendezések lévén – nagyobb a hangterhelésük, mint például a split klímáknak. Ezért tanácsos a hőszivattyú kültéri egységét olyan helyre rakni, ahol a működésükkel járó zaj nem zavar minket. Emellett komolyabb szélhatással is számolnunk kell, emiatt a lokáció kiválasztásakor igyekezzünk azt is elkerülni, hogy szélcsapda alakuljon ki!

Bízzuk szakemberre a telepítést, vagy csináljuk mi magunk?

A hőszivattyús rendszerek telepítése szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ugyan a házilag elvégzett telepítéssel megspórolhatjuk a munkadíjat, hibás összeszerelés vagy beállítás esetén jelentős problémák léphetnek fel, ami a hatékonyság csökkenésével vagy akár komolyabb rendszerhibákkal is járhat.

Éppen ezért érdemes már a tervezési fázistól kezdődően szakembert bevonni a folyamatba, hogy ezzel szavatoljuk a megfelelő telepítést, beüzemelést, valamint a rendszer személyre szabott optimalizálását a teljes körű hatékonyság érdekében. A szakember ezen felül a segítségünkre lehet a megfelelő típus kiválasztásában, a helyszín felmérésében, továbbá akár az engedélyek beszerzésében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.


Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.

A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.

Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...

A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.

A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.

Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.

A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.

A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.

A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.

A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.

A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.

Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.

Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.

Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.

A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.

Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.

Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.

A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.

Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.

A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.


A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.

A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.

Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.

„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.

A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.

Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.

Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.

Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.

Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.

Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.

Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.

Via Agrofórum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Délről érkező, veszélyes kullancsok terjednek: a kutatók a lakosságtól várják a segítséget
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak Magyarországon a Hyalomma nemzetségbe tartozó vérszívók. A HUN-REN a PragmaTick mobilalkalmazáson keresztül is gyűjti a lakossági adatokat a terjedésről.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 03.



A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.

A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.

A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.

Győrössy Dorottya, az intézet Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb oka, hogy gyorsan észleljék az új vagy ritka fajok megjelenését.

„A Kullancsfigyelő oldal célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok” – fejtette ki a kutató.

A bejelentést a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy minden egyes adat számít.

A programnak van egy külön alága, amely kifejezetten az állattartókat célozza. „A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.

A beérkezett adatok alapján 2021 és 2025 között összesen 29 Hyalomma példányt azonosítottak mintegy 830 lakossági bejelentésből.

Ez azt mutatja, hogy bár a délről érkező faj jelen van, egyelőre ritkának számít. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló térképek nem a kullancsok valódi elterjedését tükrözik, hanem azt is, hogy honnan érkezik a legtöbb bejelentés.

Sokan érzékelhetik úgy, hogy egyre több a kullancs, aminek hátterében az enyhébb telek, a nagytestű vadállomány növekedése és a vérszívók megjelenése a városi zöldterületeken is állhat. A szakértők szerint azonban a kullancsok tényleges állományváltozását nehéz mérni, inkább arról van szó, hogy gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba.

A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon a legismertebb a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, utóbbi ellen létezik védőoltás.

A megelőzéshez hozzátartozik a természetjárás utáni alapos testátvizsgálás, különösen a hajlatokban, valamint a zártabb ruházat és a kullancsriasztó szerek használata.

Ha kullancsot találunk, azt minél előbb, szakszerűen kell eltávolítani, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.

A szakértők szerint a kullancsok teljes visszaszorítása nem reális cél, mivel az ökoszisztéma részei, így hosszú távon együtt kell élnünk velük. A kockázat azonban megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A vihar közeleg, a favágó drága – nehéz döntés a kerttulajdonosoknak, ami százezrekbe kerülhet
A tavaszi és őszi időszakban a megnövekedett kereslet miatt a favágók rendkívül leterheltek. Aki az utolsó pillanatra hagyja a munkát, hosszabb várakozási idővel és magasabb árakkal is szembesülhet.


Javában tart a felkészülés a viharszezonra. Az ilyen időszakok különösen megnövelik az idős vagy sérült kerti fák jelentette kockázatokat, és sürgetik az azonnali intézkedést.

A viharok érkezésével a nagyobb, elöregedett vagy megdőlt fák komoly veszélyt jelenthetnek, és ha baj történik, a károk gyorsan jelentőssé válhatnak.

Ha a fakivágás mellett döntünk, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

A Pénzcentrum gyűjtése szerint a költségek egy kisebb fa esetében 9 ezer és 19 ezer forint között mozognak, míg egy közepes méretű példány eltávolítása 19 ezer és 39 ezer forintba kerülhet.

Egy nagy fa kivágása 39 ezer forintnál kezdődik és elérheti a 79 ezer forintot, az extra méretű fák esetében pedig 80-100 ezer forinttól indul a számla.

Az ár azonban nemcsak a mérettől függ. Ha a fa ház közelében áll, vezetékek mellett nőtt, vagy nehezen megközelíthető, a munka bonyolultabbá válik, és az ár is gyorsan megugorhat.

Ehhez jönnek még az olyan extra költségek, mint az ágak elszállítása, a darabolás vagy a tuskó eltávolítása, amelyek külön tételként tovább növelik a végösszeget.

Érdemes időben lépni, mert tavasszal és ősszel a favágók leterheltsége megnő. Aki az utolsó pillanatra hagyja a döntést, könnyen hosszabb várakozással és magasabb árakkal szembesülhet. Viharok után sokan pánikszerűen keresnek szakembert, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Fontos a körültekintő kivitelező-választás is, emellett egyes településeken engedélyhez is köthetik a fakivágást, így a szabályok figyelmen kívül hagyása később még többe kerülhet.

A jó hír, hogy nem minden esetben a kivágás a megoldás.

Sok problémát a fák elhanyagoltsága okoz, amit rendszeres ellenőrzéssel és szakszerű ápolással meg lehet előzni. Egy gondozott fa stabilabb, és kisebb eséllyel válik veszélyessé.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET: