OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Mikor van itt az ideje hőszivattyút telepíteni?

Milyen szempontokkal számoljuk a telepítés előtt, és az év melyik részében kerítsünk sort a beszerelésére? Az alábbiakban ezt járjuk körül.


Az utóbbi években egyre többen váltanak hőszivattyús rendszerre – akár hűtés-fűtés céljából, akár a használati meleg víz előállításához. A technológia nem véletlenül népszerű: a hőszivattyúk üzemeltetése nemcsak költséghatékony, de a károsanyag-kibocsátást, illetve az energiafüggőséget is mérsékelheti. De milyen szempontokkal számoljuk a telepítés előtt, és az év melyik részében kerítsünk sort a beszerelésére? Az alábbiakban ezt járjuk körül.

Mi pontosan a hőszivattyú?

A hőszivattyú olyan energetikai berendezés, amely működése során alacsonyabb hőmérsékletű helyről hőt von el, majd azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja, és ott leadja. Mivel a hőszivattyús rendszerek a hőenergia előállításához a hagyományos – például fosszilis – energiaforrások helyett megújuló energiaforrásokat használnak, üzemeltetésük nemcsak költséghatékonyabb, hanem egyszersmind környezetbarát alternatívát is jelentenek a hagyományos fűtési és hűtési rendszerekhez képest.

A hőszivattyúknak több fajtáját is megkülönböztetjük, egyebek mellett aszerint, hogy milyen forrásból nyerik ki a hőt. A legegyszerűbb változat a levegő-hőszivattyú, amely a split klímákhoz hasonlóan egy külső és belső egységből áll, és a kinti levegőből nyeri ki a hőt. A geotermikus hőszivattyúk a talaj hőjét továbbítják a fűteni kívánt közegbe; ezek évszaktól függetlenül hatékonyan működnek, telepítésükhöz viszont fúrásra van szükség, ami magasabb költségekkel járhat. Ehhez némiképp hasonlóak a talajvízzel működő típusok, ám ezekhez termelőkutakra vagy abszorpciós kutakra van szükség.

Mire használhatjuk a hőszivattyús rendszereket?

A hőszivattyús rendszereket több célra is alkalmazhatjuk, mind a háztartásokban, mind ipari célú felhasználás során:

- Fűtés. Télen a hőszivattyú a levegőből, földből vagy talajvízből kinyert hőt képes a fűtési rendszerünkbe továbbítani – legyen az radiátoros vagy akár felületfűtés.

- Hűtés. Nyáron a hőszivattyú megfordítja a folyamatot, vagyis a belső teret hűti, a kivont hőt pedig a külső környezetbe továbbítja.

- Meleg víz előállítása. A hőszivattyú az előállított hőenergiát a vízmelegítő rendszerünknek is leadhatja, így a használati meleg vizet is képes biztosítani háztartásunkban.

A hőszivattyú telepítése

A hőszivattyút elsődlegesen olyan ingatlanban érdemes telepíteni, ahol egyfelől megfelelő a szigetelés, másfelől pedig korszerű a fűtési rendszer. Az épület hőmegtartó képessége ugyanis kulcsfontosságú annak érdekében, hogy tényleges megtakarítást tudjunk elérni, és hogy a telepítés garantáltan megtérülő legyen. Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, akkor célszerű ezeket a munkafolyamatokat is a hőszivattyús rendszer telepítésével együtt elvégeztetni.

Mikor kerítsünk rá sort?

A hőszivattyú telepítésének időpontját számos tényező befolyásolhatja. Figyelembe kell vennünk például az időjárási viszonyokat, ingatlanunk méretét, valamint az adott hőszivattyú típusát és kapacitását is. Általánosságban azonban elmondható, hogy a telepítést elsődlegesen a szezonális, illetve az aktuális időjárási körülményeket számításba véve érdemes időzíteni.

Télen a hőszivattyú telepítése számos kihívással járhat, különösen ha fúrási munkálatokat is végeznénk, hiszen ezeket a hideg időben nehezebb elvégezni. Emellett azzal is számolnunk kell, hogy az épület fűtési rendszere esetlegesen leállhat a telepítés idejére, ami kellemetlenségeket okozhat. Tavasszal vagy a nyár elején általában kedvezőbb körülmények között lehet telepíteni a hőszivattyút. Az időjárás ilyenkor jellemzően enyhébb, ami megkönnyíti a telepítést, és kevesebb zavaró tényezővel jár, mint a téli hónapokban. Emellett a fűtési szezonon kívül van a legtöbb idő a rendszer telepítésére és beállítására.

Ezekre is figyeljünk a tervezés során!

A telepítést megelőzően alaposan át kell gondolnunk, hogy hova helyezzük el a rendszer egyes egységeit. Ehhez több szempontot is érdemes szem előtt tartanunk. A hőszivattyús rendszereknek – nagy méretű berendezések lévén – nagyobb a hangterhelésük, mint például a split klímáknak. Ezért tanácsos a hőszivattyú kültéri egységét olyan helyre rakni, ahol a működésükkel járó zaj nem zavar minket. Emellett komolyabb szélhatással is számolnunk kell, emiatt a lokáció kiválasztásakor igyekezzünk azt is elkerülni, hogy szélcsapda alakuljon ki!

Bízzuk szakemberre a telepítést, vagy csináljuk mi magunk?

A hőszivattyús rendszerek telepítése szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ugyan a házilag elvégzett telepítéssel megspórolhatjuk a munkadíjat, hibás összeszerelés vagy beállítás esetén jelentős problémák léphetnek fel, ami a hatékonyság csökkenésével vagy akár komolyabb rendszerhibákkal is járhat.

Éppen ezért érdemes már a tervezési fázistól kezdődően szakembert bevonni a folyamatba, hogy ezzel szavatoljuk a megfelelő telepítést, beüzemelést, valamint a rendszer személyre szabott optimalizálását a teljes körű hatékonyság érdekében. A szakember ezen felül a segítségünkre lehet a megfelelő típus kiválasztásában, a helyszín felmérésében, továbbá akár az engedélyek beszerzésében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Így úszhatod meg a klímát a tetőtérben: akár 8 fokot is nyerhetsz
A tetőtéri hőség elleni harc kulcsa az a hővédelem, amely még azelőtt megállítja a napsugarakat, hogy felhevítenék az üveget.


A tetőtéri lakásban a hőség ellen nem a ventilátor a leghatékonyabb fegyver, hanem az, ha a napot még az ablak előtt megállítjuk: egy jól megválasztott külső árnyékolóval akár 4–8 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet a lakásban klímaberendezés nélkül.

A megoldás kulcsa a fizikában rejlik, ugyanis mire a napsugárzás átjut az ablaküvegen és felhevíti azt, a hő már bejutott a lakásba. Egy belső sötétítő vagy roló ilyenkor már keveset segít, a meleget leginkább csak visszasugározza a szobába – írta a Meglepetés. A hatékony védekezés ezért a hő kint tartásán múlik.

A tapasztalatok szerint egy átlagos külső napellenzővel 5–6 fokkal csökkenthető a belső hőmérséklet, míg a komolyabb rendszerek, redőnyök, akár 5–8 fokos enyhülést is hozhatnak.

A pontos érték függ az ablak tájolásától, a napsugárzás erejétől és a tető szigetelésének minőségétől is, de a különbség minden esetben érezhető. A modern külső árnyékolók előnye, hogy nemcsak a hőt, de a fényt sem zárják ki teljesen: a speciális szövetek megszűrik a napfényt, így a helyiség világos marad, és a kilátás sem vész el.

Ezek a rendszerek már meglévő tetőtéri ablakokra is utólag felszerelhetők, és létezik belőlük manuális, motoros, sőt okosotthon-rendszerhez kapcsolható változat is.

A hatékonyságot a tudatos használat is növeli.

Gyártói ajánlások szerint a legjobb eredményt az hozza, ha éjszaka és a kora reggeli órákban, amíg hűvösebb van kint, kereszthuzattal átszellőztetjük a lakást.

Napközben viszont érdemes az ablakokat zárva tartani, a külső árnyékolókat pedig leengedni, és minimalizálni a belső hőtermelést, például a sütést vagy a nagyobb elektromos gépek használatát. A külső árnyékolásnak további előnyei is vannak: csökkenti a képernyőkön a tükröződést, tompítja egy nyári zápor kopogását az ablakon, és a sűrűbben beépített környezetben a privát szférát is növeli.

A tapasztalat szerint aki ezt következetesen alkalmazza, klíma nélkül is több fokkal elviselhetőbbé teszi a tetőteret; az eredmény a fent említett 4–8 °C-os sávban mozoghat az adottságoktól függően.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület útmutatót adott ki: így itasd a madarakat
Előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére a nem megfelelő kerti itatók halálos csapdát jelentenek. A forró nyarak és a hómentes telek miatt a madaraknak egész évben szükségük van vízre.


Az urbanizáció és a háztáji állattartás visszaszorulása miatt a madarak egyre nehezebben találnak természetes vízforrásokat a lakott területeken. A legjobb, legegyszerűbb és legbiztonságosabb itató egy 40–50 centiméter átmérőjű, 5–7 centiméter mély műanyag virágalátét, amelybe érdemes egy kinyúló ágat vagy egy lejtős oldalú követ tenni, hogy a madarak biztonságosan tudjanak állni és szabályozni a vízmélységet – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a témában kiadott részletes útmutatójában.

A higiénia alapvető: a vizet naponta frissre kell cserélni, ami a szúnyogok petézését is megakadályozza. Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes az edényt algátlanítani és fertőtleníteni, majd alaposan kiöblíteni.

Ha az itató közelében több madár, elsősorban zöldikék elhullását tapasztaljuk, a fertőtlenítést lehetőleg minden nap el kell végezni.

Ennek legpraktikusabb módja, ha két itatótálcát használunk felváltva: amíg az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítés után kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel.

Biztonsági szempontból kerülni kell minden 5–10 centiméternél mélyebb, meredek és csúszós falú edényt, mint például a nyitott esővízgyűjtő hordókat vagy az udvaron hagyott vödröket. Ezek potenciális madárcsapdaként működnek, a szomjas madarak belecsúszhatnak, és a pillanatok alatt átázó tollazattal nem tudnak kimenekülni. Az ilyen tárolókat le kell fedni. A kerti tavaknál is fontos, hogy legalább egy részükön sekély, rámpaszerű, kavicsos partot alakítsunk ki a biztonságos be- és kijutáshoz.

Városi környezetben, akár párkány nélküli ablakokban is megoldható az itatás.

Erre a célra alkalmasak a nagytestű papagájok kalitkájába tervezett, fém etető- és itatótálak. A rögzítéshez a tartókeretet kampókkal lehet az ablakkerethez vagy a falba fúrt tiplikbe erősíteni, ügyelve arra, hogy az ne akadályozza az ablak becsukását. A túlszaporodott parlagi galambok ellen az erkélyen vagy az ablakpárkányon elhelyezett itatót és etetőt érdemes olyan dróthálóval lezárni, amelyen csak a kisebb testű madarak férnek át.

Házilag is könnyen készíthető itató. Egy kiürült és alaposan kimosott, 5 literes műanyag flakon oldalába, az aljától 5–6 centiméterre vágott ökölnyi lyukkal ideális ablakitatót kapunk, de a vízmélység itt se haladja meg a 10 centimétert. Függő itatóhoz egy műanyag virágalátét is elég, amelynek peremébe három, egyenletesen elosztott lyukat fúrunk, és ezeken keresztül erős zsinórral akasztjuk fel.

Az itató környezetének kialakítása tovább növeli a madárbarát kert értékét. A közelben elhelyezett sűrű bokrok és beülőágak biztonságos tollászkodóhelyet nyújtanak a fürdés után.

Nyári kánikulában a madarak előszeretettel napfürdőznek az itató melletti felforrósodott gyepen, a fürdőzőkből kifröccsenő víztől átázott fűben pedig a fiókák is hűsölni és játszani tudnak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát kert programjának egyik alappillére az egész éves itatás, mivel a klímaváltozás és az urbanizáció miatt a víz kritikus erőforrássá vált. Az itatók azért is különösen hatékonyak, mert nemcsak a helyben költő állományt, hanem távolabbról érkező madarakat is vonzanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.


A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.

A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.

Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.

Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.

A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.

Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.

A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.

A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.

Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.

A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.

Via Sokszínű Vidék

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Hőszigetelés mindenkinek: 4 rövid videó, ami rengeteg pénzt és bosszúságot spórolhat
Hogyan válassz hőszigetelést, mire figyelj a kivitelező kiválasztásánál, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Ezekre a kérdésekre ad gyakorlati válaszokat a Mapei új videósorozata.


A hőszigetelés sok családnál nagyon is komoly kérdés: mivel lehet csökkenteni a rezsit, megszüntetni a hideg falakat, és nyáron kevésbé felmelegedő otthont csinálni? Amint elkezdünk belemélyedni a témába, ránk zúdul a lavina: milyen rendszer való a házunkra, milyen anyaggal érdemes szigetelni, mekkora vastagság indokolt, és hogyan lehet biztosra menni, hogy tényleg jó döntést hozzunk?

És akkor még nem beszéltünk a legstresszesebb részről: a kivitelezés drága, a teljes költséget sokszor nehéz előteremteni, közben pedig nem könnyű átlátni és összehasonlítani a sokféle árajánlatot. Ráadásul megbízható szakembert találni sem egyszerű – olyat, aki korrektül dolgozik, és nem hagy maga után kifogásolható munkát.

Pont ezekre a bizonytalanságokra készült a Mapei 4 részes „Hőszigetelés mindenkinek” videósorozata, amely lépésről lépésre, érthetően segít végig gondolni a döntéseket – még azelőtt, hogy aláírnánk egy árajánlatot.

A sorozat röviden és közérthetően végig veszi például:

  • hogyan válasszunk megfelelő hőszigetelést,
  • mire figyeljünk kivitelezés előtt,
  • melyek a leggyakoribb hibák,
  • és hogyan hozhatunk jobb döntést már az elején.

Ez azért hasznos, mert a hőszigetelésnél tipikusan nem az a gond, hogy „rossz anyagot” választ valaki – hanem az, hogy rossz sorrendben, kevés információval, kapkodva születik meg a döntés. A videók pont azt adják, ami ilyenkor a legértékesebb: kapaszkodót.

Hőszigetelés alapok: így válassz rendszert hiba nélkül - 1. rész

Kinek szól a hőszigetelési videósorozat?

  • Ha most készülsz belevágni (vagy csak fontolgatod), ez a 4 rész segít rendszerezni a fejedben a kérdéseket.
  • Ha már árajánlatokat gyűjtesz, segít okosabban összehasonlítani őket.
  • Ha kivitelezőt keresel, ad egy csomó olyan szempontot, amire rá tudsz kérdezni – még időben, még vita és pluszköltség előtt.

Fontos kérdések a hőszigetelés előtt

Mielőtt bármit aláírnánk, jó, ha van válaszunk ezekre:

  • Miben más egy „anyag” és egy rendszerben gondolkodó megoldás?
  • Melyek azok a tipikus hibák, amik csak később látszanak meg?
  • Milyen kérdéseket kell feltenni kivitelezés előtt, hogy ne a kész homlokzatnál derüljenek ki a hiányosságok?

A videósorozat a Hőszigetelés mindenkinek oldalon érhető el, „Hőszigetelés lépésről lépésre, videókon” résznél (itt már mind a 4 epizód elérhető).

Ha van a környezetedben más is, aki épp felújítás előtt áll: küldd tovább neki ezt a cikket! A hőszigetelésnél sokszor egy jó döntés választ el egy hosszú távon komfortos otthont egy évekig tartó bosszúságtól.

Hőszigetelést tervezel? Töltsd le a Mapei ingyenes hőszigetelési kiadványait és csökkentse hosszú távon a rezsiköltségeket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk