OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Fordulat az építőiparban: olcsóbb lett a munkadíj, de a szakemberhiány továbbra is komoly kihívást jelent

Az építőipari munkadíjak 7%-kal csökkentek, így az átlagos négyzetméterár ismét a tízezer forintos lélektani határ alá esett. A szakemberhiány azonban továbbra is ugyanazon a szinten maradt, februárban az átlagos várakozási idő 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. legújabb országos kutatásából.


Az építőipari munkadíjak csökkenése meglepetésként érhette az ingatlanfelújítást tervezőket:

2025 februárjában az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány azonban továbbra is komoly kihívást jelent – derült ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

Munkadíjak csökkenése: mit jelent ez a gyakorlatban?

A februári adatok szerint az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 9 495 forint volt, ami komoly enyhülést jelent az előző évhez képest. A visszaesés elsősorban a fővárosban és Közép-Magyarországon volt érzékelhető, míg vidéken inkább egyfajta árkiegyenlítődés zajlik. Észak-Magyarországon például továbbra is meghaladja a tízezer forintot az átlagos munkadíj, míg az Alföldön és a Dunántúlon az országos átlag alatt maradnak az árak.

A szakemberek több mint fele (64%) azonban azt tervezi, hogy idén emeli az árakat, átlagosan 14 százalékkal.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

Szakemberhiány: keletről nyugatra nő a várakozási idő

Hiába csökkentek az árak, a szakemberhiány továbbra is fennáll.

Az országos átlag szerint 53 napot kell várni egy szakemberre, ami gyakorlatilag változatlan a tavalyi 52 naphoz képest.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta Markovich Béla. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A legrövidebb átfutási idő Nógrád megyében van (40 nap), míg Somogy megyében kell a legtovább várni (54 nap). A fővárosban az átlagos várakozási idő 47 nap.

A tendencia egyértelmű: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 42 napot kell várni, addig Nyugat-Dunántúlon már 54 napot. A Dél-Alföldön is viszonylag magas, 48 napos a várakozási idő, amit a térségben zajló nagyberuházások – például a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – is befolyásolnak.

Mely szakmákban a legrosszabb a helyzet?

A várakozási idők szakmánként is jelentősen eltérnek. A generálkivitelezőknél a leghosszabb, 63 napos az átlagos vállalási idő, őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap) követik. Ezzel szemben az épületgépészek 42 napos vállalási idővel dolgoznak, míg az ácsoknál, villanyszerelőknél és víz- és gázszerelőknél az 50 nap körüli időszak számít átlagosnak.

A munkák mérete is befolyásolja a vállalási időt: míg egy kisebb javításra 49 napot kell várni, addig egy nagyobb beruházásra már 59 napot.

A csökkenő lakáspiac és az állami beruházások alacsony szintje miatt azonban a nagyobb projektek vállalási ideje mérséklődött az elmúlt évben.

Lesz-e fordulat az építőiparban?

Bár az építőipari szakemberek 47 százaléka továbbra is borúlátó, ez az arány 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Javulást 24 százalék érzékel, ami 8 százalékpontos növekedés.

A piac tehát bizonytalan, de már nem olyan kilátástalan, mint korábban. A kérdés, hogy az alacsonyabb munkadíjak és a szakemberhiány stagnálása mellett hogyan alakul a kereslet – mert ha az tovább csökken, a szakemberek még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén.

Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.


Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.

A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.

Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...

A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.

A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.

Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.

A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.

A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.

A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.

A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.

A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.

Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.

Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.

Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.

A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.

Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.

Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.

A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.

Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.

A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.


A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.

A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.

Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.

„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.

A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.

Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.

Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.

Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.

Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.

Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.

Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.

Via Agrofórum


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Délről érkező, veszélyes kullancsok terjednek: a kutatók a lakosságtól várják a segítséget
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak Magyarországon a Hyalomma nemzetségbe tartozó vérszívók. A HUN-REN a PragmaTick mobilalkalmazáson keresztül is gyűjti a lakossági adatokat a terjedésről.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 03.



A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.

A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.

A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.

Győrössy Dorottya, az intézet Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb oka, hogy gyorsan észleljék az új vagy ritka fajok megjelenését.

„A Kullancsfigyelő oldal célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok” – fejtette ki a kutató.

A bejelentést a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy minden egyes adat számít.

A programnak van egy külön alága, amely kifejezetten az állattartókat célozza. „A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.

A beérkezett adatok alapján 2021 és 2025 között összesen 29 Hyalomma példányt azonosítottak mintegy 830 lakossági bejelentésből.

Ez azt mutatja, hogy bár a délről érkező faj jelen van, egyelőre ritkának számít. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló térképek nem a kullancsok valódi elterjedését tükrözik, hanem azt is, hogy honnan érkezik a legtöbb bejelentés.

Sokan érzékelhetik úgy, hogy egyre több a kullancs, aminek hátterében az enyhébb telek, a nagytestű vadállomány növekedése és a vérszívók megjelenése a városi zöldterületeken is állhat. A szakértők szerint azonban a kullancsok tényleges állományváltozását nehéz mérni, inkább arról van szó, hogy gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba.

A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon a legismertebb a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, utóbbi ellen létezik védőoltás.

A megelőzéshez hozzátartozik a természetjárás utáni alapos testátvizsgálás, különösen a hajlatokban, valamint a zártabb ruházat és a kullancsriasztó szerek használata.

Ha kullancsot találunk, azt minél előbb, szakszerűen kell eltávolítani, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.

A szakértők szerint a kullancsok teljes visszaszorítása nem reális cél, mivel az ökoszisztéma részei, így hosszú távon együtt kell élnünk velük. A kockázat azonban megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A vihar közeleg, a favágó drága – nehéz döntés a kerttulajdonosoknak, ami százezrekbe kerülhet
A tavaszi és őszi időszakban a megnövekedett kereslet miatt a favágók rendkívül leterheltek. Aki az utolsó pillanatra hagyja a munkát, hosszabb várakozási idővel és magasabb árakkal is szembesülhet.


Javában tart a felkészülés a viharszezonra. Az ilyen időszakok különösen megnövelik az idős vagy sérült kerti fák jelentette kockázatokat, és sürgetik az azonnali intézkedést.

A viharok érkezésével a nagyobb, elöregedett vagy megdőlt fák komoly veszélyt jelenthetnek, és ha baj történik, a károk gyorsan jelentőssé válhatnak.

Ha a fakivágás mellett döntünk, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

A Pénzcentrum gyűjtése szerint a költségek egy kisebb fa esetében 9 ezer és 19 ezer forint között mozognak, míg egy közepes méretű példány eltávolítása 19 ezer és 39 ezer forintba kerülhet.

Egy nagy fa kivágása 39 ezer forintnál kezdődik és elérheti a 79 ezer forintot, az extra méretű fák esetében pedig 80-100 ezer forinttól indul a számla.

Az ár azonban nemcsak a mérettől függ. Ha a fa ház közelében áll, vezetékek mellett nőtt, vagy nehezen megközelíthető, a munka bonyolultabbá válik, és az ár is gyorsan megugorhat.

Ehhez jönnek még az olyan extra költségek, mint az ágak elszállítása, a darabolás vagy a tuskó eltávolítása, amelyek külön tételként tovább növelik a végösszeget.

Érdemes időben lépni, mert tavasszal és ősszel a favágók leterheltsége megnő. Aki az utolsó pillanatra hagyja a döntést, könnyen hosszabb várakozással és magasabb árakkal szembesülhet. Viharok után sokan pánikszerűen keresnek szakembert, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Fontos a körültekintő kivitelező-választás is, emellett egyes településeken engedélyhez is köthetik a fakivágást, így a szabályok figyelmen kívül hagyása később még többe kerülhet.

A jó hír, hogy nem minden esetben a kivágás a megoldás.

Sok problémát a fák elhanyagoltsága okoz, amit rendszeres ellenőrzéssel és szakszerű ápolással meg lehet előzni. Egy gondozott fa stabilabb, és kisebb eséllyel válik veszélyessé.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET: