prcikk: Fontos változások léptek életbe a hőszigetelésben | szmo.hu
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Fontos változások léptek életbe a hőszigetelésben

Szigorodtak a szabályok, de még alacsonyabb lehet a rezsi.


A 2024-es építkezési szezonban látjuk a gyakorlatban megvalósulni a 2023. év végi szabályozást, mely alapján csak a közel nulla energiaigényű új lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló, tavaly novemberben élesített kormányrendelet kihívások elé állítja az építőipari szereplőket. Mostantól még inkább az energiatakarékosság és a modern hőszigetelési technológiák kerülnek a fókuszba, ami jelentősen átalakítja az építkezési gyakorlatot Magyarországon. A szabályozásváltozás ráirányítja a figyelmet olyan modern hőszigetelő anyagokra, melyekkel helyet takaríthatunk meg, akár a telken, akár a belső térben, ami a mai négyzetméteráraknál milliós spórolást is jelenthet.

A szabályozásváltozások új követelményeket támasztanak az épületek energetikai teljesítményével szemben, ami közvetlen hatással van az építőanyagok és technológiák kiválasztására. A hőszigetelési megoldások választéka széles, azonban nem mindegyik felel meg egyformán a közel nulla energiaigényű épületek szigorú követelményeinek. A választás során figyelembe kell venni a felhasználási területet, az anyagok hővezetési tényezőjét, tartósságát és nem utolsósorban a környezetre gyakorolt hatását is.

“Megfelelő szigeteléssel az épületek nem csupán energiatakarékosabbá és fenntarthatóbbá, hanem élhetőbbé is válnak. De a szigorúbb energetikai követelményeknek megfelelni csak a legmodernebb szigetelőanyagok és technológiák alkalmazásával lehet. A korszerű hőszigetelések lehetővé teszik a vékonyabb, de a hagyományos polisztirol vagy kőzetgyapot szigeteléssel megegyező hatékonyságú megoldások alkalmazását és akár 40-50 éves távlatra is biztos megoldást jelentenek" – avat be Várady Gyula, a legszélesebb termékpalettát kínáló BACHL Kft. értékesítési vezetője.

Innováció a hőszigetelésben

A hőszigetelés nem csupán a fűtési költségek csökkentését célzó eszköz, hanem az ingatlan értékének növeléséről is gondoskodhatunk vele. A megfelelő szigeteléssel energiatakarékosabbá tehetjük az otthonainkat, és hosszú távon jelentős megtakarítást érhetünk el, miközben növeljük ingatlanpiaci értékét. A legmodernebb technológiák, mint a grafitadalékkal készült polisztirol, jelentős előrelépést jelentenek. Ezek az anyagok amellett, hogy javítják a hőszigetelési hatékonyságot, lehetővé teszik az épületek alapterületének optimalizálását is, hiszen vékonyabb szigetelés mellett több hasznos teret nyerhetünk, mert kevesebb anyag felhasználásával is elérhetjük a kívánt hőszigetelési értékeket.

“A hőszigetelési technológiák fejlődése lehetővé teszi a tervezők és az építők számára, hogy maximalizálják az ingatlanok hasznos alapterületét. A grafitalapú hőszigetelő anyagok, mint a formahabosított EPS, alkalmazásával például a lábazatnál is jelentős helymegtakarítás érhető el anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni a szigetelés hatékonyságával kapcsolatban. Így akár egy plusz gardróbszoba vagy vendégmosdó is kialakítható új építésű ingatlanokban, illetve a telekhatárok és a beépítési szabályok miatt szűkös területeken is több hasznos teret nyerhetünk. A helytakarékos hőszigetelés iránti igényt továbbnöveli a telekárak folyamatos drágulása is” – sorolja a grafitos hőszigetelési technológia előnyeit a több mint 34 éves építőipari tapasztalattal rendelkező szakértő.

Épületünk élettartama függ a hőszigetelés helyes kivitelezésétől

A hőszigetelési megoldások sikeressége nemcsak az anyagok minőségétől függ, hanem a kivitelezés módjától is. Az ad hoc jellegű felújítások nem vezetnek eredményre. Ha ugyanis csak egy-egy épületszerkezet szigetelése történik meg, akkor a többin aránytalanul nagy lesz a hőveszteség. A hőszigetelő kiválasztása során figyelembe kell venni továbbá a szigetelőanyagok hőtechnikai jellemzőit és azok az épületre gyakorolt hosszú távú hatásait is. A hőhidak elkerülésével, a helyes rétegrend és a megfelelő hőszigetelés alkalmazásával az épületek nemcsak energiatakarékosabbá válnak, hanem az épületszerkezetek élettartama is meghosszabbodik.

“A hőszigetelést a teljes épületre kiterjedően, komplex módon, energetikai vizsgálaton alapuló, megtervezett és egymásra épülő folyamatként érdemes kezelni, beleértve a falak, nyílászárók, tető, padló és a lábazat megfelelő szigetelését is. A grafitos polisztirol alkalmazásával nemcsak a falakon, hanem a lábazatnál is jelentős előrelépéseket érhetünk el a hőszigetelés terén, lehetővé téve az egyenletes és hőhídmentes hőszigetelési burok kialakítását, ami kulcsfontosságú a hőveszteség minimalizálásában. Az aktuális akciónkban ajándékba adott fehér alapozófesték használata növeli a grafit hővisszaverő képességet, ezáltal megakadályozva a túlzott hőfelvételt és az ezzel járó problémákat” – hangsúlyozza Várady Gyula.

DIY hőszigetelés szakember nélkül?

A "Csináld Magad" (DIY) trend egyre népszerűbb a felújítások területén, így a hőszigetelési projektek esetében is. A különböző videómegosztó platformok és online útmutatók segítségével a tulajdonosok magabiztosan vágnak bele a munkálatokba. Az akár egyedül kivitelezhető projektek, mint például a padlástér hőszigetelése, nemcsak megfizethetőek, de jelentős, akár 25%-os hőveszteség-csökkentést is eredményezhetnek. Azonban fontos tisztában lenni az egyes munkafolyamatok sorrendjével és szakszerű kivitelezésével.

"A grafitos hőszigetelő anyagokkal végzett munkálatok különösen kedvezőek lehetnek a DIY-projektek során, mivel ezek könnyen kezelhetők és kiváló hőszigetelést biztosítanak, de bizonyos alapelveket szem előtt kell tartani. Például az energetikai felújítás helyes sorrendje: tetőszerkezet- és padlásszigetelés, nyílászárók cseréje és szigetelése, homlokzat és padló hőszigetelése, majd végül a gépészet és fűtéskorszerűsítés. Tehát a régi nyílászárókkal rendelkező, felújítás előtt álló épületek esetében nem érdemes a homlokzatot szigetelni, mert az később megsérülhet az ablakcsere miatti visszabontás során” – mutat rá az innovatív hőszigetelési megoldásokban jártas szakember.

“A szigeteléshez ideális időszak az április–május, illetve a szeptember–október, amikor az időjárási körülmények – 10 fok felett van a hőmérséklet, de nincs túl meleg és nem tűz a nap – kedveznek. A minőségen azonban nem érdemes spórolni. A jó hőszigetelés hosszú távon megtérül, és biztosítja az ingatlan kényelmét és energiahatékonyságát” – zárta gondolatait a BACHL Kft. értékesítési vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.


Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.

A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.

Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...

A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.

A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.

Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.

A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.

A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.

A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.

A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.

A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.

Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.

Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.

Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.

A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.

Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.

Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.

A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.

Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.

A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A leggyűlöltebb magyar gyomnövény, amiért most sorban állnak a séfek és a patikusok
Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el a pitypang gyökerét. Tápanyagban gazdag levele pedig gourmet alapanyagként jelenik meg a csúcsgasztronómiában.


A sárga virágfejek, amelyek március közepén már makacsul áttörik a gondosan nyírt pázsitot, a legtöbb kerttulajdonosból azonnali gyomirtási reflexet váltanak ki.

Pedig az a növény, amelyik kéretlenül is helyet követel magának a kertünkben, a tányérunkon, a teáscsészénkben és a házi patikánkban is kincset ér.

A pitypang, vagyis a gyermekláncfű ma már sokak számára egyáltalán nem kiirtandó gaz, hanem ingyen termő vadzöldség, illatos szirupok alapanyaga és egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógynövény.

Kulináris és egészségügyi rehabilitációja javában zajlik, miközben a csúcsgasztronómia és a hivatalos orvoslás is újra felfedezi magának a benne rejlő hatalmas potenciált.

A hivatalos fitoterápia világában fontos növény a gyermekláncfű, és szigorú szakmai keretek között ismeri el a hatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelműen rögzíti a növény gyökerének hagyományos felhasználási módjait. A testület hivatalos álláspontja kimondja, hogy a gyökérből készült készítmények hagyományos növényi gyógyszerként enyhe emésztési panaszok, mint a teltségérzet, a puffadás vagy a lassú emésztés tüneteinek enyhítésére, átmeneti étvágytalanság kezelésére, valamint a vizelet mennyiségének növelésére használhatók, utóbbi esetben az alsó húgyúti panaszok kiegészítő, átöblítő terápiájaként.

Fontos, hogy ezeket a javallatokat a hatóság kizárólag a régóta fennálló, hagyományos alkalmazás alapján ismeri el.

A felnőtteknek szánt adagolási útmutató is pontos: tört, szárított gyökérből 1-5 grammot kell 150 ml vízben főzni, és naponta kétszer-háromszor fogyasztani. A növény használata 12 év alatt nem ajánlott, és ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvosi konzultáció szükséges.

Míg a gyógyszeripar a gyökeret, a gasztronómia a növény többi részét fedezi fel újra. A séfek és az ételrajongók egyre bátrabban nyúlnak a pitypang zsenge leveleihez és virágaihoz. A kulcs a kesernyés íz megszelídítése. A trükk a fiatal, virágzás előtti levelek gyűjtése, valamint a savas és olajos dresszingek – citrom, olívaolaj – használata, amelyek remekül ellensúlyozzák a zöldség karakterét.

A virágok felhasználása is egyre népszerűbb.

A friss, sárga szirmoknak enyhén mézes aromájuk van, de az igazi tavaszi csemege a tésztában kisütött virágfej. A pitypangvirágok önmagukban is elég finomak, de be is márthatod őket tésztába és kisütheted.

A pitypang nevéhez egy másik népszerű termék, a pitypangméz is kötődik, de itt fontos tisztázni a fogalmakat. Létezik valódi, méhek által gyűjtött, ritka monoflorális pitypangméz, amelynek ízprofilja jellegzetesen erős, enyhén csípős és virágos.

Azonban amit a legtöbben házi pitypangmézként ismernek és készítenek, az valójában egy cukorral és vízzel főzött, sűrű pitypangvirág-szirup. Ez a vegán mézhelyettesítőként is emlegetett készítmény technikailag nem méhészeti termék, bár ízében és állagában is emlékeztethet a mézre.

A pitypang zöldje nemcsak ízélmény, hanem valóságos vadon termő multivitamin.

Egyetlen csészényi (körülbelül 55 gramm) nyers, aprított pitypanglevél mindössze 25 kalóriát tartalmaz, miközben 103 milligramm kalciumot, 218 milligramm káliumot és 19 milligramm C-vitamint rejt. Kiemelkedően magas az A- és K-vitamin-tartalma: előbbiből a napi ajánlott bevitel több mint felét, utóbbiból pedig a másfélszeresét fedezi, emellett gazdag a szem egészségéért felelős luteinben és zeaxantinban is.

A sokoldalú felhasználás mellett azonban elengedhetetlen a biztonsági szempontok ismerete. A fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a pitypang allergiás reakciókat, bőr- vagy légúti tüneteket válthat ki.

Mivel a gyökér serkenti az epeelválasztást, használata ellenjavallt epeúti elzáródás, epekövesség vagy más epeúti betegségek esetén. A tudományos szakirodalom felhívja a figyelmet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is: vízhajtókkal vagy lítiumtartalmú készítményekkel együtt szedve óvatosság indokolt.

A levelek magas K-vitamin-tartalma miatt pedig az alvadásgátlót szedő betegeknek mindenképpen egyeztetniük kell orvosukkal a fogyasztás előtt. Az Európai Gyógyszerügynökség adatok hiányában nem javasolja a pitypangkészítmények használatát 12 év alatti gyermekek, valamint várandós és szoptató nők számára.

A növény nemcsak az ember, hanem a természet számára is hasznos lehet.

Kora tavasszal, amikor még kevés más virág nyílik, bőséges pollenforrást biztosít a méheknek és más beporzóknak. Aki gyűjtésre adja a fejét, annak a jogi kereteket is ismernie kell. Magyarországon védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles.

Általános szabály, hogy csak vegyszermentes helyről, nem védett fajból és a terület tulajdonosának hozzájárulásával szabad növényt szedni, a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva.

Via VeOl


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul gyomlálsz? Ezeket a növényeket vétek kitépni a kertből
Az ökológiai szemlélet szerint a csalán, a pitypang és a tyúkhúr is hasznos lehet a kertben. Ezek a növények javítják a talajt, segítik a beporzókat és tápanyagforrásként is szolgálnak.


Bár sokaknak a gyomokról a kerti kesztyű és a kapa jut eszébe, az ökológiai szemléletű kertészkedésben a hívatlan növényeknek is kulcsszerepük lehet, sőt, némelyikük a tányéron is kiköthet.

A gyomnövényeket általában azzal határozzák meg, hogy nem kívánt helyen és időben jelennek meg, elszívva a tápanyagot, a vizet és a napfényt a kultúrnövényektől. A teljes gyommentességre való törekvés helyett azonban érdemesebb az egyensúlyt keresni.

A gyomnövények ugyanis jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai rendszerében: talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.

A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat, ha pedig a kert egy félreeső részén meghagyjuk őket, alapanyagul szolgálhatnak a biokertészkedésben elterjedt növényi ázalékokhoz.

A tudatos megközelítéshez hozzátartozik az invazív fajok, mint például a súlyos allergiát okozó, Európa-szerte terjedő parlagfű vagy a kanadai aranyvessző következetes visszaszorítása.

Az egyik leghasznosabb gaz a csalán, amelyből a veteményestől távolabb érdemes egy kisebb foltot meghagyni. A belőle készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legsokoldalúbb tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is fogyaszthatók.

A gyepből gyakran kiirtott pitypang virágai kora tavasszal, amikor még kevés más virágzik, létfontosságú táplálékot biztosítanak a beporzóknak és a lepkéknek.

Zsenge levele salátába tehető, a baromfiudvarba dobva pedig a csirkék sárgább tojást tojnak tőle.

A gyorsan terjedő, de áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez, ezzel hatékonyan takarja a talajt, segít a víz visszatartásában és az árnyékolásban.

Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények, például paradicsomtövek alatt kifejezetten hasznos lehet, a nagy melegben pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető, de hashajtó hatása miatt csak mértékkel fogyasztandó.

A mélyre hatoló gyökereivel talajlazító libatop friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni.

A szárazságtűrő, vastag levelű kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan ázalék is készülhet belőle a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Kevés munka, hónapokig tartó színkavalkád - ezt a virágot ültesd el a tavasz első heteiben
A márciusi ültetésű kasvirág minimális gondozást igényel napos vagy félárnyékos helyen. A szárazságot jól tűri, ráadásul gyógynövényként az immunrendszert is erősítheti.


Ha olyan növényt keresünk, ami a virágágyás hátsó részében is látványos, itt a biztos választás: az echinacea, vagyis a kasvirág.

A színpompás virág számára a március vége ideális időszak az ültetésére. A tavaszi kertészeti szezon elindult, a faiskolákban pedig már kaphatók a palánták.

A helyzetet tovább sürgeti, hogy március 29-én átállunk a nyári időszámításra, ami a kerti munkák, így az öntözés ütemezését is befolyásolja.

A kasvirág mellett szól, hogy akár 1–1,2 méter magasra is megnő, miközben szélességben körülbelül 60 centimétert foglal el. Tenyérnyi virágai rózsaszín, lila, bordó, piros vagy fehér színben pompáznak, virágzása pedig júniustól egészen az első komolyabb őszi fagyokig kitart.

Erős szárának köszönhetően nem igényel támasztékot, és miután meggyökeresedett, a szárazabb időszakokat is jól tűri. Kifejezetten vonzza a beporzókat, különösen a méheket, ami előnyös, ha a kertben gyümölcsöt vagy zöldséget is termesztünk.

Ültetéséhez napos vagy félárnyékos helyet válasszunk, a talaj pedig legyen jó vízelvezetésű. A szakértők 40-60 centiméteres tőtávolságot javasolnak, hogy a növények szellősen álljanak.

Bár a komposztot meghálálja, a túlzott tápanyagellátás a virágzás rovására a lombozat növekedését serkentheti. Az ültetés utáni alapos beöntözés és egy vékony mulcsréteg segít megőrizni a talaj nedvességét.

A folyamatos virágzás érdekében az elhervadt virágokat érdemes rendszeresen eltávolítani, egy kora nyári visszavágás pedig még hosszabb virágzási időszakot eredményezhet. A csigák károsíthatják, párás időben pedig hajlamos lehet a lisztharmatra, amit a szellős ültetéssel előzhetünk meg.

Vágott virágként is kiváló, a télen meghagyott magfejei pedig a madaraknak nyújtanak táplálékot.

Szaporítása tőosztással a legegyszerűbb, egy idősebb növényt több részre is szét lehet választani. A magról nevelés türelmet igényel, mivel a magok lassan csíráznak, és a palánták könnyen összetéveszthetők a gyomokkal.

A kasvirág nemcsak dísznövény, hanem régóta ismert gyógynövény is, immunerősítő hatása miatt gyakran használják megfázásos vagy légúti megbetegedések megelőzésére. Mivel erős hatású növényről van szó, kúraszerű alkalmazása előtt érdemes szakemberrel egyeztetni.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk