OTTHON ÉS KERT

Felújítanál, építkeznél? Ne várj csodára: nem lesz olcsóbb!

Viszont érdemes megfogadnod a MAPEI ügyvezetőjének, Markovich Bélának a tippjeit. Vele készített interjúnkból az is kiderül, mennyit kell átlagosan várni egy szakemberre vagy hogy mibe kerül négyzetméterenként egy lakásfelújítás.


Mire számítson, aki mostanában adja építkezésre vagy felújításra a fejét? Például arra, hogy türelemre lesz szüksége:

a legtöbb szakemberre átlagosan 56 napot kell várni.

A várakozást viszont nem érdemes annak reményében elnyújtani, hogy majd hátha olcsóbb lesz a munka, vagy legalább az alapanyagok – az árak várhatóan nem fognak csökkenni. Mindez a MAPEI által készített felmérésből derül ki. Hogy mire mutat még rá a kutatás és milyen praktikus tanácsok adhatók az építkezőknek, arról Markovich Bélát, a MAPEI Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

SZMO: Hat éve rendszeresen készít a MAPEI egy felmérést az építőiparban dolgozókat megkérdezve – miért fontos a cégnek, hogy átlássa, mi történik az építőiparban, és hogy ezeket az adatokat meg is ossza a nyilvánossággal?

Markovich Béla: Nekünk van egy küldetésünk: az innovatív építési megoldásainkkal és a fenntartható szemléletünkkel segítjük az építőket, az építtetőket, az embereket abban, hogy meg tudják valósítani az építési álmaikat, és ehhez minden tudásunkat odatesszük, bármilyen körülmények között.

Ahhoz viszont, hogy tényleg segíteni tudjunk, nagyon jól kell ismernünk az építőipar helyzetét. Ennek pedig az egyik fontos eleme az, hogy mi van a szakemberekkel: hogy vannak, mit csinálnak, hogyan gondolkodnak.

Ezért kutatjuk folyamatosan az építőipart, és nemcsak a szakembereket, hanem a megrendelőket is. Nekünk ugyanis egyetlen célunk van: ha valaki megálmodik valamit, az tényleg úgy is valósuljon meg, ahogy elképzelte.

Ehhez kell a jó termék, kell egy jó szakember, aki szépen, jól akar alkotni, és kell egy tudatos megrendelő is, aki jól választ szakembert.

SZMO: És most mit mondanak a számok? Ha én most lakásfelújítást szeretnék, pláne építkezésbe kezdenék, akkor mik a kilátásaim? Mennyire gyorsan találok szakembert?

Markovich Béla: Ez régiófüggő. Országos átlagban 56 napot kell várni egy szakemberre. Ez azt jelenti, hogy ha ma megbízol valakit, akkor átlagosan 56 nap múlva tudja elkezdeni a munkát.

SZMO: Az azért majdnem két hónap.

Markovich Béla: Mégis én azt mondom, hogy

ha egy megrendelőnek nincs ideje kivárni ezt kb. 60 napot, nincs ideje tényleg jól átgondolni a dolgot, több ajánlatot bekérni, akkor inkább ne kezdjen bele, mert abból csak felsülés lesz.

Ez az 56-60 nap valójában nem annyira sok idő –főleg ahhoz képest, hogy volt ez már kétszer ennyi is.

SZMO: Ha már hat éve készül a felmérés, akkor biztosan a trendek is jól követhetők. Például hogy hogyan változott a várakozási idő: ha volt már 100 nap felett is, akkor most örüljünk annak, hogy „csak” 56?

Markovich Béla: Ezt így nem mondanám, de az tény, hogy volt 138 nap is a várakozási idő, a Covid-járvány előtt és alatt is. Aztán ez szépen visszaállt. Ennek az egyik oka az, hogy a munkamennyiség is csökkent, a másik pedig az, hogy amikor annyira sok munka volt, akkor nyugatról visszajöttek azok a szakemberek, akik korábban odamentek dolgozni. Egy felújítás sokszor akár milliós nagyságrendű is lehet, ilyenkor igenis érdemes időt szánni arra, hogy jól megválogassuk, kivel dolgozunk együtt.

SZMO: Az is szerepel a felmérésben, hogy az egyes szakemberekre szakmánként mennyit kell átlagosan várni, ki mennyire leterhelt. Ha valaki most építkezik, mivel kalkuláljon, kinek a megkeresésével kezdje a sort?

Markovich Béla:

Pont azokra kell kevesebbet várni, akik valamilyen módon egy új ház építéséhez kötődnek. Ilyen a villanyszerelő, a gépész – tehát a víz-, gáz-, fűtésszerelő –, illetve az ács.

Rájuk valószínűleg azért kell kevesebbet várni, mert a tavalyi évben láttuk, hogy mennyire visszaesett a családiház-építések száma. Akire viszont sokat kell várni, az a burkoló: rá akár több mint 60 napig is várhatunk. És ami még érdekes, hogy a generálkivitelezőkre is meglehetősen leterheltek.

SZMO: Az árakról is beszéljünk egy kicsit. Ez is része volt a felmérésnek: körülbelül mibe kerül négyzetméterenként egy lakásfelújítás?

Markovich Béla: A felmérésünk kimutatott egy átlagárat, ami bő tíz évvel ezelőtt 2500 forint volt négyzetméterenként.

Most a szakipari munkák átlagos munkadíja 9600 Ft. Ha elmegyek Kelet-Magyarországra, ott ez lehet 8500 vagy akár 8000 forint is. Budapesten már inkább 10 ezer körül van, Nyugat-Magyarországon pedig 10 ezer felett is lehet.

SZMO: Mivel magyarázhatók ezek a régiós különbségek? Miért kell többet vagy kevesebbet várnom egy szakemberre, és más árat fizetnem a szolgáltatásukért, ha Kelet-Magyarországon élek, mint mondjuk ha Nyugat-Magyarországon?

Markovich Béla: Sok mindentől függ az ár is, meg a várakozási idő is. Azt, hogy mi mennyibe kerül az ország keleti, nyugati részében vagy a fővárosban, alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg. Budapesten és Pest vármegyében sokkal több a munka, nyugaton is több a munka, mint Kelet-Magyarországon, ezért keleten a vállalkozók kicsit kevesebbet kérnek. Ha a várakozási időt nézzük, ott is hasonló a helyzet: nyugaton több a munka, ezért többet kell várni.

SZMO: Mi az, ami az elmúlt években fellendítette a piacot, és mi az, ami inkább visszafogta? Mi hatott leginkább az építőiparra?

Markovich Béla: Ami visszafogta, az az állami beruházások hiánya volt. Azok a cégek, amelyek nagyrészt állami beruházásokból éltek, nehéz helyzetbe kerültek. Voltak beruházások, csak kisebb mennyiségben. Ami viszont gerjesztette az igényeket – főleg a lakásépítések és a kisebb beruházások terén –, azok a támogatások voltak, amelyeket a kormány bevezetett. Ezeket a megrendelők igénybe vették. A felmérésünk azt is megmutatta, hogy a megkérdezett szakemberek 58 százalékának volt támogatáson alapuló munkája.

SZMO: És lehet-e látni, mit hoz a jövő? Mi lesz hatással az árakra a következő egy évben?

Markovich Béla: Ügyvezetőként nyilván lehetnek becsléseim, de előre senki nem tud biztos jóslattal előállni. Amit én most látok, hogy

idén már elindultak felfelé az árak – és nemcsak a munkadíjak, hanem az alapanyagárak is, ami az olajár drágulásával magyarázható.

A munkadíjaknál tavaly azt mutatta a felmérésünk, hogy a szakemberek 10 százalékos emelést szerettek volna, de végül csak 1 százalékot emeltek. Ennyit mertek, ennyit tudtak eszközölni. Idén a tervezett díjemelésük 12-13 százalék körül van, hogy ebből mennyi valósul meg, azt még nem tudjuk.

Én azt gondolom, hogy

ha valaki felújítani vagy építkezni akar, akkor nem szabad várnia. Elő kell készíteni a dolgot, három-négy szakembertől ajánlatot kell kérni, utána referenciákat kell kérni azoktól, akikkel dolgoztatni akar. Minél előbb döntünk, annál jobb, mert nem lesz olcsóbb semmi.

Az árak nem fognak lemenni. Lehet majd valamiféle visszarendeződés, az olaj ára is rendeződhet később, de ettől még nem érdemes halogatni az építkezést. Ha az embernek van rá kerete, van rá tőkéje, akkor ne húzza tovább. És még egy apró tanács a megrendelőknek: ne a legolcsóbbat válasszuk. Illetve ne csak az ár döntsön. Az legyen mérvadó, hogy a kiválasztott szakember a múltban mit alkotott. Jót vagy nem jót? Ha jót alkotott, akkor meg lehet benne bízni. Ha bizonytalan vagyok, akkor inkább keresek mást.

SZMO: Lehet-e abból következtetni trendekre, hogy a MAPEI termékkínálatából mi mennyire fogy, vagy mi iránt nagyobb a kereslet?

Markovich Béla: Lehet következtetéseket levonni. Azt látjuk például, hogy az emberek egyre inkább figyelnek arra, hogy jobb minőségű termékeket válasszanak, átgondoltabban döntsenek, és jobban körbejárják a kérdést, akár a kivitelezőválasztásról, akár a termékválasztásról van szó. És van még egy dolog, ami számunkra nagyon jó hír: egyre többen nézik azt is, hogy amit megcsinálnak, az mennyire lesz tartós, és mennyire támogatja a fenntarthatóságot.

SZMO: És mit tud a MAPEI tenni azért, hogy ezt a szemléletet formálja, és minél többen így gondolkodjanak?

Markovich Béla: A fenntarthatóság nemcsak a terméken múlik – nemcsak azon, hogy miből készült –, hanem azon is, hogy hogyan használják fel. Hogyan rakják le a burkolatot, hogyan építik meg a házat. Nem mindegy, hogy egy év múlva újra kell bontani, vagy húsz évig rendben van. Ezért működünk együtt a szakemberekkel: képzéseket tartunk, több mint száz iskolával állunk kapcsolatban, tanulókat és felnőtteket is oktatunk. Adunk anyagokat is, hogy valós körülmények között tudjanak gyakorolni.

Van egy szakemberajánló oldalunk is, ahol a kivitelezők regisztrálhatnak, a megrendelők pedig választhatnak közülük. Ha egy megrendelő tudatosan választ, azzal ösztönzi a jó minőséget.

Emellett van egy szakmai közösségünk, a Magyar Építőkör, ahol a szakembereket abban támogatjuk, hogy jó munkát végezzenek, és tényleg értéket adjanak a megrendelőknek.

Én abban hiszek, hogy nem érdemes arra várni, hogy „majd a rendszer megoldja”. A cégeknek is van felelősségük. Minden cégnek meg kellene néznie, hogy hol tud hozzátenni a társadalomhoz – legyen szó fenntarthatóságról, segítségnyújtásról, oktatásról. Mi is próbálunk visszaadni abból, amit a társadalomtól kapunk. Hiszen a társadalom használja a termékeinket, minket tart fenn. Szerintem ettől lesz valami igazán értékes.

Mire figyelj, ha most építkezel vagy felújítasz?

4 tipp a MAPEI ügyvezetőjétől, Markovich Bélától

  1. Ne csak az árat nézzük a szakembereknél!

Sőt, elsősorban ne az árat nézzük, hanem azt, hogy az adott szakember mit alkotott korábban.

  1. Járjunk utána annak, hogy mit hogyan érdemes megcsinálni!

Rengeteg videó elérhető a YouTube-on, amikből tájékozódhatunk, így észre tudjuk venni, hogy ha a szakember valamit nem jól csinál, és szóvá tudjuk tenni.

  1. Merjünk segítséget kérni!

A MAPEI-nek van egy teljesen díjmentes szolgáltatása: kimegyünk a helyszínre, megnézzük a problémát, és segítünk megoldást találni. Erről bővebb infó a weboldalunkon olvasható - itt lehet szakértői segítséget igényelni.

  1. Válassz minőségi termékeket!

Például a MAPEI kínálatából – és nyugodtabb lehetsz a tartósságot és a fenntarthatóságot illetően is.

A cikk a MAPEI Kft. támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Egy szakértő elárulta a legjobb trükköt, amitől sokkal nagyobbnak látszik a kerted
Egy kertészeti szakértő szerint az optikai hatást tovább fokozhatja egy jól elhelyezett kültéri tükör is, ami egy második kert illúzióját kelti.


Felejtsd el a 'minél világosabb, annál tágasabb' szabályt: a sötét kerítés a legjobb trükk, amivel látványosan megnövelheted a kertedet. Az optikai csalás a növényeket emeli előtérbe, a határoló elemet pedig háttérbe tolja.

A brit Daily Express szerint a sötét tónusok a tekintetet a növényekre irányítják, ezzel mélységillúziót keltve. Angela Slater, a Hayes Garden World szakértője szerint ez a módszer különösen akkor hatásos, ha sok növényünk van.

„Általánosságban egy sötét színűre festett kerítés nagyobbnak láttat egy átlagos méretű kertet, mert a tekintetet a kerítésről a növényekre tereli” – magyarázta.

A szakértő hozzátette, ha sok növény zsúfolódik a kertben, a sötét grafit is jó választás lehet. „Ez hátteret ad a növények színeinek, és a világos virágokat kiemeli, így mélységillúziót kelt” – mondta. Dús zöld lombozatú kertekben a sötét olíva vagy a tengerészkék árnyalat is fokozhatja a térérzetet.

Kisméretű, zárt udvarok esetében azonban a szakértő óvatosságra int: ott a sötét színek nyomasztóak lehetnek, ezért inkább a pasztell árnyalatok, mint a világoskék, világoszöld vagy rózsaszín ajánlottak. Kivételt képez, ha tudatosan dzsungelhangulatot szeretnénk elérni.

„Egy udvar sötétre festve nyomasztó hatású lehet. Ha azonban dzsungelhangulatra törekszel, az olíva vagy a grafit mélységillúziót ad, és kiemeli a trópusi virágokat”

– tette hozzá Slater.

Tematikus kertekben a színekkel erősíthetjük a koncepciót. Egy mexikói hangulatú térben jól működnek a merész narancsok és sárgák, míg egy mediterrán stílusú kertben a sárga és a kék dominálhat, amit nemcsak a falakon, hanem textíliákkal, kaspókkal vagy akár a növényekkel is be lehet vinni a térbe.

A festésen túl más optikai trükkök is bevethetők. A szakértő szerint egy jól elhelyezett kültéri tükörrel azt az érzetet kelthetjük, mintha a kert tovább folytatódna, és lenne még egy felfedezésre váró része.

„Még jobb, ha lugast futtatsz a tükör köré kúszónövényekkel – így még erősebb lesz az illúzió, mintha egy másik, tágas kertbe nyílna átjáró.”

A kerítésfestés megkezdése előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést, hogy száraz időben dolgozhassunk, és ne felejtsük el tájékoztatni a szomszédot a munkálatokról.

A kertészeti trendek két iskolát rajzolnak ki: a világos, pasztell tónusok hívei a fény szétterítésére esküsznek, míg a modern, sötét matt felületek pártolói arra, hogy az antracit és a fekete gyakorlatilag „eltünteti” a határvonalat. A konszenzus abban látszik, hogy az egységes szín kulcs: a különböző felületek hangolása mossa el a kontúrokat, és ettől tűnik nagyobbnak a kert.

Visszatérő megfigyelés, hogy a közép–sötét zöldek nem mindig simulnak jól a sokféle lombárnyalathoz, miközben a grafit vagy fekete hátterek előtt a világos virágok szinte világítanak.

A kiegészítők frontján a tükrök és a kapu- vagy lugaselemek köré futtatott kúszónövények számítanak a legerősebb optikai trükknek: a tekintetet elvezetik, és „további tereket” sejtetnek. A színtrendekben a mély grafit, olíva és tengerészkék mellé feljöttek a törtfehér és nagyon világos szürkék is a minikertekhez, ahol a fény pulzálása fontosabb, mint a drámai kontraszt. A friss ajánlások közös üzenete: egyetlen domináns szín, tudatos fókuszpontok és néhány jól elhelyezett optikai elem adják a legnagyobb „négyzetméter-nyereséget”.

Via Express


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Ezzel a három hibával teszed tönkre a levenduládat úgy, hogy észre sem veszed
A levendula alsó része idővel elfásodik, és ezekből a szárakból már nem képes megújulni a növény.


Három apró hiba, és pár év múlva csak egy felkopaszodott, fás bokor marad a levenduládból – pedig egy metszőollóval mindezt elkerülheted. A legtöbb gondot ugyanis nem a talaj vagy a napfény hiánya okozza, hanem a rossz metszési szokások.

A levendula egészségének kulcsa az időzítés. Két ideális időpont van a visszavágásra: az első a tavaszi, február vége és április eleje között, még azelőtt, hogy a növény új hajtásokat hozna. Ilyenkor az elhalt részeket és az előző évi hajtásokat kell levágni.

A második, nyári metszés a virágzás után következik, általában július közepe és augusztus eleje között.

Ez nem drasztikus visszavágás, inkább formázás és az elnyílt virágok eltávolítása.

A rossz időzítés, például egy drasztikus őszi vágás könnyen tönkreteheti a növényt, mert nem tud felkészülni a télre és elfagyhat – írja a Meglepetés magazin.

Az időzítés után a második leggyakoribb hiba a vágás mélysége. A levendula alsó része idővel fásodik, és ebből a részből már nem hoz új hajtásokat.

Alapszabály, hogy soha ne vágjunk bele ebbe az öreg, barna fába, mert onnan a növény már nem tud megújulni.

Tavasszal az a jó arány, ha legfeljebb a tavalyi növekedés kétharmadát távolítod el, nyáron pedig elég az elvirágzott szárakat körülbelül az egyharmadukkal megrövidíteni. Ugyanilyen gondot okoz a túl óvatos metszés is, mert attól a növény idővel elnyurgul.

A jó technikához megfelelő eszköz is kell. A tompa olló vagy konyhai vágóeszköz nem vág, hanem roncsol, a szárak megsérülnek, lassabban gyógyulnak, és a növény fogékonyabbá válik a betegségekre. Levendulához éles metszőolló vagy kisebb sövénynyíró az ideális.

Nagyobb bokor visszavágásakor praktikus trükk, ha a levendula felső részét lazán összekötöd egy madzaggal, így egyetlen határozott mozdulattal, sokkal egyenletesebben tudod levágni a kívánt részt.

A rendszeres visszavágás segít megőrizni a bokor tömött formáját, megelőzi a kopasz foltok kialakulását, és bőségesebb virágzást eredményez. Ha a tavaszi metszés kimaradt, nyár végén, a virágzás után még pótolható az elnyílt virágok és a hajtások felső harmadának visszavágásával.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.


A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.

A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.

Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.

Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.

A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.

Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.

A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.

A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.

Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.

A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.

Via Sokszínű Vidék

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Büdös a hűtőd? Ezzel az 5 filléres praktikával örökre elfelejtheted a kellemetlen szagokat
A kellemetlen hűtőszagok ellen öt bevált házi módszer létezik. Mutatjuk őket.


Hiába takarítod rendszeresen a hűtőt, mégis kellemetlen szag csap meg, amikor kinyitod az ajtaját? A probléma nemcsak kellemetlen, de a készülék működésére is kihathat. A brit Checkatrade szakértői szerint a pangó víz és az ételmaradék kellemetlen szagokat, penészt és csökkenő hűtési hatékonyságot is jelezhet.

A kellemetlen szagokat leggyakrabban erősen aromás vagy romlásnak indult ételek, maradékok vagy érlelt sajtok okozzák. Ha gyorsan szeretnéd megszüntetni a bűzt, öt házi módszer közül választhatsz.

A Fridge.com szakértői szerint „a szagok leggyakoribb oka a felgyülemlett nedvesség és az ételmaradványok, amelyek baktériumok és penész számára ideális környezetet teremtenek.”

Az egyik gyakran ajánlott módszer

az ecetes áttörlés:

langyos, ecetes vízzel kell áttörölni a polcokat, a fiókokat és az ajtó belső részét; az ecetszag a kellemetlen szagokkal együtt hamar elillan. A klasszikus megoldás a szódabikarbóna, ami az egyik legjobb természetes szagelszívó. Elegendő egy nyitott tálkában elhelyezni, de havonta érdemes cserélni.

Egy kevésbé ismert, de a cikk szerint hatásos trükk

a nyers burgonya használata:

szeletelj fel egy krumplit, és tedd egy tányérra a hűtőbe. Ez segíthet elnyelni a szagokat, de néhány nap után ki kell dobni, különben a burgonya is romlásnak indul.

Ha inkább a friss illatot kedveled, egy

félbevágott citrom

vagy egy kis tálkába facsart citromlé is jó szolgálatot tesz, ezt 2–3 naponta kell cserélni. Végül pedig egy nyitott edényben elhelyezett

őrölt kávé

is elnyeli a szagokat, miközben enyhe, kellemes illatot hagy maga után, bár ez a megoldás a többihez képest költségesebb lehet.

„Ilyenkor rögtön keresni kezdem a bűnöst: talán kilöttyent a tej, valamelyik üvegtálat rosszul zártam le, vagy talán megromlott valami, ami a hűtő hátuljában bújt meg észrevétlenül” – írja a szerző.

A szagok tartós megelőzéséhez a rendszeresség a kulcs.

A hűtőt 4–6 hetente érdemes

alaposan kitakarítani.

A felbontott ételeket mindig zárt dobozban tárold, a romlott élelmiszereket pedig azonnal távolítsd el. A kartoncsomagolásokat ne tedd be a hűtőbe, mert könnyen átveszik a szagokat, a nedves zöldségeket és gyümölcsöket pedig töröld szárazra, mielőtt elrakod őket.

A házi praktikák iránt korábban is nagy volt az érdeklődés: a legyek elleni pénzérmés-vizes zacskó, a szúnyogok távoltartására ajánlott módszerek és a takarítást gyorsító tippek is azt mutatják, hogy az olvasók keresik az olcsó, gyorsan kipróbálható megoldásokat. A mostani hűtőszagtalanító tanácsok is ebbe a sorba illeszkednek, azzal a különbséggel, hogy itt a csereidők és a rendszeres tisztítás is fontos szerepet kap. Az általános házi praktika gyűjteményekben az ecet is gyakori szereplő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk