SZEMPONT
A Rovatból

„Ez nagyon rossz üzenet” – pénzügyi szakértő az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek idő előtti felhasználásáról

Herman Bernadett szerint nem elsősorban lakásvásárlásra, hanem felújításra, hiteltörlesztésre költik majd el az emberek jövőre a nyugdíjra félretett pénzüket. Közben a kormányzati ötlet adminisztrációs költségeit a bent maradó tagok pénzéből kell fedezniük a nyugdíjpénztáraknak.


Miközben Magyarországon egyébként sem túl jellemző az öngondoskodás, a kormány jövőre alapvetően belenyúl az önkéntes nyugdíjpénztárak működésébe, és lehetővé teszi, hogy egy éven át akár a konyhabútort is felújíthassunk az öregkorunkra félretett pénzünkből. Ehhez elvileg csak akkor juthattunk volna hozzá, ha nyugdíjba megyünk, most azonban felvehetjük és elkölthetjük a kormányrendeletben meghatározott lakáscélokra, azzal az állami támogatással együtt, ami nyugdíjcélú megtakarításhoz járt.

A kormány a gazdaságot szeretné ezzel felpörgetni, miközben a nyugdíjpénztárak azért aggódnak, mennyire csökkenti majd ez a teljesen váratlan lépés a megtakarításokat.

Annyi pénze kevés embernek van így félretéve, hogy lakást vegyen belőle, de a hétfőn kijött rendelet szerint lakáshitel-törlesztésre, felújításra vagy például egy klímaberendezés beszerzésére is elkölthető a pénz. Míg a lakásvásárlásból hosszútávon is lehet bevétel, egy jövő évi lakásfelújításból aligha élünk meg öregkorunkra. Mennyi pénz mozdulhat meg, kinek éri meg kivenni a nyugdíjra félretett megtakarításait, és kinek nem? Erről beszélgettünk Herman Bernadett-tel, a Bank360 pénzügyi elemzőjével.

– Mennyire váratlan és példa nélküli egy ilyen intézkedés, ami alapvetően érinti az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket, az ingatlanpiacot, az állampapírokat és úgy összességében az öngondoskodás kérdéskörét?

– Lehetett hallani, hogy terveznek ilyesmit a nyugdíjcélú megtakarításokkal. De számomra is váratlan volt, hisz korábban nem volt ilyen, és ezeknek a megtakarításoknak nem is az volna a célja, hogy azonnal felhasználják őket. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank már régebben is felvetette az úgynevezett jóléti alapok létrehozását, amik egyesítettek volna többféle pénztártípust, és voltak olyan gondolatok is, hogy az életszakasznak megfelelően lehessen felhasználni az ezekben a pénztárakban felgyülemlő megtakarításokat – akár lakáscélra is.

Ami engem meglep, hogy a 2024. szeptember 30-ig elérhető egyenleget korlátlanul fel lehet használni.

Nincsenek olyan megkötések, hogy a legalább öt vagy tíz éve benn lévő pénzekhez lehet csak hozzányúlni.

– Mi lehet a kormány célja ezzel, azon kívül, hogy felpörgeti a fogyasztást, esetleg az építőipart?

– Kovács Zsolt miniszteri biztos egy konferencián adott egy lehetséges magyarázatot. Eszerint Magyarországon az öngondoskodás azt jelenti, hogy legyen egy ingatlanunk, lakásunk. Ha van, akkor veszünk a gyerekünknek, unokánknak is, és ezzel mindig lehet valamit csinálni: eladni vagy kiadni.

– Ez akár jogos érv is lehet: van egy lakásom, pénzt szerzek belőle, és későbbre is megmarad, biztosan nem vész el – ez is egy fajta öngondoskodás. Mi lehet erre az ellenérv?

– Ezt kétségtelenül innen is lehet nézni. De ha van egy lakásunk, akkor ahhoz, hogy abból a megélhetésünket fedezzük, gondoskodnunk kell róla, fel kell újítani, karban kell tartani, ki kell adni. Ha azonban megtakarításunk van, azzal több dolgot tehetünk. Eldönthetjük, mennyit veszünk ki belőle és mikor – jóval rugalmasabb a lehetőség, mint egy ingatlan esetén. Abszolút megvan az előnye az ingatlan-befektetésnek, de fontos lenne az is, hogy ne egy lábon álljon az ember.

– Mennyi pénz van körülbelül ezeken az önkéntes számlákon? És van-e valamilyen megközelítőleg pontos előrejelzés arról, hogy mekkora részéhez nyúlhatnak hozzá jövőre?

– Összesen több mint 2100 milliárd forint megtakarítás van az önkéntes magán-nyugdíjpénztári számlákon, nagyjából egymillió pénztártagnál. Vagyis

az átlagos megtakarítás fejenként 2 millió forint körüli összeg, de a szórás nagyon nagy.

Vannak olyan tagok, akik egyáltalán nem fizetnek rendszeresen, és nagyon kevés pénzük van benn, és vannak, akik nagyon komolyan veszik, minden évben befizetik azt az összeget, amire a maximális adó-visszatérítést kapják. Szintén nagyjábóli becslések vannak arra, hogy mennyit vehetnek ki jövőre a tagok: ezt körülbelül 250-300 milliárd forintra lehet saccolni. Ez fog megjelenni elvileg a lakáspiacon.

– Van esetleg olyan tag, akinek mégis kifejezetten megérheti jövőre kivenni a pénzét?

– Bárkinek megérheti, aki akarja és tudja, feltéve, hogy utána visszateszi más forrásból. A jogszabály olyan, hogy akinek van lakáscélja, és ezt ki tudja használni, annak megéri, olcsóbb, mintha hitelt venne fel. Ha nincs elég önerő, de van ötlete, hogy hogyan tudná felhasználni a pénzt, akkor nem tudok igazán komoly érvet arra, hogy miért ne vegye ki. Az imént említett passzív tagok aránya a pénztártagok között majdnem 50 százalék. Ők szerintem ki fogják venni, nekik ez megérheti, ha van valamilyen céljuk a lakásukkal – ebből telhet egy légkondira vagy egy konyhabútorra. Ezek azonban kisebb összegek.

Annyi pénze, hogy egy komplett lakást megvegyen, kevés embernek lehet.

Ami látszik, hogy a fiatalabb pénztártagoknak relatíve kevés megtakarításuk van, átlagosan körülbelül 1 millió - 1,5 millió forint körüli összeg. Jellemzően a nyugdíj előtt nem sokkal álló pénztártagoknak van nagyobb megtakarítása – náluk erősen kérdéses, hogy ezt a pénzt jövőre kiveszik-e lakáscélra úgy, hogy korlátozott a felhasználása, vagy megvárják, hogy kitöltik a nyugdíjkorhatárt, és akkor úgy használhatják fel, ahogy szeretnék.

– Az intézményeket hogyan érinti a döntés? Fel tudnak készülni rá jövő év január 1-jéig? És milyen extra feladatok hárulnak rájuk?

– Az önkéntes nyugdíjpénztárakra most hárul egy teher, egy éven keresztül olyan tevékenységet kell végezniük, amire korábban nem voltak felkészülve, mert ezeket a lakás-takarékpénztárak intézték. Eddig erre az önkéntes nyugdíjpénztárakban nem volt apparátus, mert nem kellett ezzel foglalkozniuk: aki akarta, kivette a pénzét, elköltötte, nekik pedig nem kellett ellenőrizniük a felhasználást. Szerintem nem túl barátságos intézkedés az, hogy most egy évre biztosítaniuk kell a szükséges adminisztrációt. Jó eséllyel találni fognak rá embert, de nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nekik biztosan csak egy évre kell szerződniük. Ráadásul az egészre egy infrastruktúrát is fel kell építeni, például informatikai fejlesztésekkel, amikre 2026-tól szintén nem lesz szükség. Lehetséges, hogy szerződést kötnek egy lakástakarékkal, amelyik már egyébként is foglalkozik ezzel. Mindenesetre

költséges intézkedésekbe verik a nyugdíjpénztárakat, ezt valamiből fedezniük kell, és nem tudják másból, mint azoknak az öngondoskodó tagoknak a pénzéből,

akik továbbra is maradnak náluk.

– A Bank360 cikkében volt róla szó, hogy az intézkedésnek akár az állampapírpiacra is hatása lehet. Pontosan hogyan?

– Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióinak egy jelentős része magyar állampapírban van. Többféle portfólió van a pénztárakban. Az egyik az, amelyikben a tagok pénze van, ezek a fedezeti alapok. Van ezen kívül a működési alap: ebből finanszírozzák a pénztárak a saját működésüket. És van a likviditási alap: abból pedig azokat a pénzeket fizetik ki, amit a pénztártagok fel akarnak venni – például az adómentesen kivehető hozamot vagy a nem adómentesen kivehető megtakarítást, örökséget stb. Ez a likviditási alap pedig nagyrészt csak állampapírokból áll, ennek az értékét lehet növelni, amikor sokan akarnak kivenni. Jövőre fel is kell duzzasztani, ha az emberek ki akarják venni a pénzüket.

A pénztárakban 900 milliárd van magyar állampapírban, ami a teljes önkéntes nyugdíjpénztári portfólió 43 százaléka – ebből fognak valószínűleg nagyon sokat eladni.

Persze a teljes magyar állampapírpiacnak ez nem jelentős része, hisz az nagyjából 50 ezer milliárd forint, de azért így is egy jelentős, megérezhető mennyiség.

– Ennél is égetőbb kérdés lehet, hogy az intézkedésnek lehet-e hatása az ingatlanpiacra? A kormány is kezdeni szeretne valamit az elszálló ingatlanárakkal, de egy ilyen jelentős összeg „kiengedése” nem árfelhajtó hatással van épp?

– Természetesen lehet ilyen hatása. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy

ezek az összegek nem elsősorban ingatlanvásárlásra fognak elmenni, hanem vagy – logikus módon – hiteltörlesztésre, vagy lakásfelújításra

Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan lakásfelújítási támogatás, amikor gyerekes családok tudtak jelentős összegeket felvenni, akkor is láthattuk, hogy ezek a pénzek nem a családoknál csapódtak le, hanem sokkal inkább például a burkolónál vagy a barkácsáruházakban: megugrottak az alapanyag- és építőanyagárak, ahogy a munkadíjak is. Emellett, ha ezek a pénzek kikerülnek a lakásfelújítási piacra, az növelheti az inflációt is.

– Apropó: az utóbbi évek magas – olykor rekorder – inflációja mennyire érintette ezeket a megtakarításokat?

– A megtakarítások sem tudták követni a 2022-es inflációt. De tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak is jobban tudtak teljesíteni, rekordhozamokat értek el, és az idén is jól álnak. Úgy tűnik, remélhetőleg rövid távon ki tudják heverni ezt a nehéz időszakot.

– A lehetőség egy évig, 2025. január elsejétől december 31-ig él. Milyen hosszú távú hatásokra lehet számítani, ami bőven túlmutat ezen az időszakon?

– Azt gondolom, ennek az intézkedésnek az öngondoskodásra van rossz hatása. Ez egy üzenet, hogy ez a kormány azt gondolja, nem igazán fontosak a nyugdíjcélú megtakarítások. Máshogy kell az embereknek gondoskodniuk az idős korukról, nem pedig rendszeres, kis összegű megtakarítással – hanem például ingatlanvásárlással.

Szerintem ez nagyon rossz üzenet,

mert mindenhol a környező világban az a jó módszer, ha az ember fiatalon elkezd kisebb összegekben megtakarítani, félretesz, hogy nyugdíjas korban, amikor nem képes már elég jövedelmet szerezni, erre támaszkodhasson, kiegészíthesse a befolyó összeget, fedezhesse az extra egészségügyi költségeket. Ez a láb összességében nagyon hiányzik a rendszerből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.


Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.

Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.

Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.

Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.

Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.

Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.

Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.

A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bemutatjuk a Decathlon volt vezetőjét, Pósfai Gábort, aki az egyik legfontosabb miniszteri posztot kapja a Tisza-kormányban
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Pósfai Gábort, a TISZA Párt megválasztott képviselőjét kéri fel a Belügyminisztérium vezetésére. A közgazdász végzettségű Pósfai korábban a Decathlon magyarországi és ausztriai cégét is vezette.


Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.

A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.

A jövőben a sport is a Belügyminisztérium felügyelete alá kerül, ahol a versenysport mellett nagyobb hangsúlyt kapna az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékossággal élők sportja, valamint a források hatékonyabb felhasználása.

Alig vette át képviselői megbízólevelét, máris miniszteri felkérést kapott a TISZA Párt budaörsi központú választókerületét megnyerő Pósfai Gábor. Pósfai a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nyerte el a mandátumot a Pest vármegyei 2-es számú választókerületben.

Pósfai Gábor 1982-ben született, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2005-ben. Budakeszin nőtt fel, jelenleg Budaörsön él. A kétgyermekes politikus angolul, németül, franciául és olaszul is beszél. Életében a sport mindig is központi szerepet játszott: hétéves kora óta versenyszerűen asztaliteniszezik, a Budaörsi Sport Club játékosa és elnökségi tagja, korábban pedig a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt.

2025. február 3-án Magyar Péter bejelentette, hogy Pósfai Gábor veszi át a párt operatív működésének vezetését.

Üzleti pályafutását 2005-ben a Decathlonnál kezdte, ahol részlegvezetőként indult, majd több áruház igazgatói pozíciója után 2011-ben a cég magyarországi ügyvezetőjévé nevezték ki. Vezetése alatt a magyarországi áruházak száma tizenkettőről huszonnégyre emelkedett, a cég pedig piacvezetővé vált a sportszerkereskedelmi piacon. 2014-től a horvát és szlovén piacra lépést is ő irányította.

A legnagyobb szakmai kihívást 2018-ban kapta, amikor a francia cégvezetés megbízta a Decathlon ausztriai működésének felépítésével, miután a vállalat korábban kétszer is sikertelenül próbált betörni az osztrák piacra. Az első ausztriai áruházat 2018 augusztusában nyitotta meg Bécs mellett, Vösendorfban, amelyet a Covid-járvány ellenére további egységek követtek. Hat év után, 2024 tavaszán tért vissza Magyarországra.

A politikába 2024 novemberében lépett be, amikor jelentkezett a TISZA Párt „A jövő vezetői” pályázatára. Az operatív igazgatói kinevezését követően azonban családja is a politikai támadások célkeresztjébe került. Magyar Péter nem sokkal a bejelentés után arról beszélt, hogy Pósfai családját és gyerekeit a propaganda zaklatja.

A 2025 végi kétfordulós jelöltkiválasztási folyamat eredményeként Pósfai lett a TISZA jelöltje a budaörsi központú választókerületben. Kampányában a térség fő problémáiként a közlekedési dugókat, a túlterhelt úthálózatot, a tanterem- és pedagógushiányt, az elöregedett közműveket és a helyi vállalkozások finanszírozási nehézségeit nevezte meg.

Pósfai a Decathlon vezetőjeként több társadalmi felelősségvállalási programban is részt vett. A cég ügyvezetőjeként támogatta a Magyar Olimpiai Bizottsággal és az Utanpotlassport.hu-val közösen elindított „A hónap műhelye” programot, amely az utánpótlás-nevelő műhelyeket díjazta. A Decathlon „Sportból a legtöbbet” pályázata révén pedig tíz év alatt 92 alap- és középfokú oktatási intézmény sportlétesítményeinek felújítását segítették.

Képviselőként a döntések előtt az emberek megkérdezését, bevonását és a valódi párbeszédet ígérte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Van esély elkapni az Egyesült Államok elnökét” – Tarjányi Péter a Trump elleni merényletkísérletet elemezte
A biztonságpolitikai szakértő szerint „kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban”.


A Donald Trump elleni múlt szombati merényletkíséretről több videót is megosztott az amerikai ügyész. Az egyiken az látszik, hogy előző nap bejárja a szállodát, majd a másikon már a fegyveres támadó menekülni próbál az épületből, közben a biztonsági emberek között fut át fegyverrel a kezében.

Az események a Washington Hiltonban tartott Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján történtek, ahol a 31 éves Cole Tomas Allen a hatóságok szerint legalább egy lövést adott le. Az elnök sértetlen maradt, a Secret Service egyik tisztjét pedig a golyóálló mellénye védte meg. A gyanúsított egy írást is küldött a családjának, amelyből kiderült, hogy a kormányzat tagjait célozta. Az eset óta Allen ellen az elnök elleni merényletkísérlet miatt vádat emeltek, a hatóságok pedig közölték: nincs bizonyíték arra, hogy a megsérült tisztet baráti tűz érte volna. A támadás után Trump azt nyilatkozta, nem félt, sőt, saját elmondása szerint lassította az ügynökök munkáját, mert kíváncsi volt, mi történik.

A felvételt Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte.

A szakértő szerint a Donald Trump elleni támadás során a védelmi rendszer több ponton is hibázott, felmerülhet a „baráti tűz” lehetősége, az elnök pedig a protokollal szembemenve, saját kíváncsisága miatt maradhatott a helyszínen. Tarjányi arra figyelmeztet, a videókon látható hibák miatt újabb támadási kísérlet is várható.

Tarjányi Péter szerint „a merénylő a videók alapján tudatosan készült a támadásra.” Úgy látja, a támadó bejárta a helyszínt és megtervezte a bejutást, de a védelmi zónán belül már rögtönöznie kellett.

A szakértő szerint „maga a behatolás és támadás jól időzített: a védelem külső vonala már a biztosítás végére készül”. Állítása szerint a biztonságiak a rendezvény végéhez közeledve már bontották az ellenőrző kapukat, miközben „a védelem a klasszikus befelé figyelő kör rendszert viszi, nincs kifelé figyelés”.

„A kutyás biztonsági nem detektálja, hogy a kutya bejelez az elkövető feltételezhető felkészülési helyénél, valószínűleg a mosdónál”.

Tarjányi szerint a támadó gyors mozgása meglepte a biztosítókat. „A védelem lassan reagál. Valójában egy rendőr érzékeli a fegyverest, ő lép akcióba és tüzel, a többiek az ő reakciójára mozdulnak”.

A szakértő szerint a lövöldözés során csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg többen, és felveti a baráti tűz lehetőségét is, noha a hatóságok ezt cáfolták. „Álláspontom szerint az 1 fő biztonsági NEM az elkövető miatt sérült meg, hanem a videó alapján abszolút benne van a baráti tűz esélye…”

A poszt írója szerint a biztosítók egy része a lövések után visszavonult. „Akik abban az irányba voltak, amerre több lövés becsapódhatott – nem az elkövetőbe –, araszolva eltűntek a mosdó irányába, és feladták a pozíciójukat. Ez első mozgásként a “baráti tűz” miatt érthető, de utána már szánalmas megfutamodás”.

Tarjányi a vezetők kimenekítését is bírálja, mivel szerinte a rádiós kommunikáció alapján a rendszer gyorsan tudta, hogy mi történt.

Úgy fogalmaz, „így végképp érthetetlen az a korábbi videó, ahol az USA alelnökének és elnökének 'menekítésének nevezett bohózata' történik.”

A szakértő a legdurvább hibának azt tartja, hogy az elnök a helyszínen maradhatott. „Az pedig, hogy az USA elnöke – a titkosszolgálat által beismerten – eldönthette, hogy marad egy 'védett' helyiségben a támadás helyszínén az információkat megnézni, mert kíváncsi, abszolút minden védelmi protokollal szembemegy. Agyrém!”

„Kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban.”

Hozzáteszi: „sőt, az is hogy az elnök ebben a témában is 'önjáró'…”

A szakértő komor jóslattal zárja bejegyzését. „Álláspontom szerint lesz próbálkozás újabb támadásra – a videókat elemezve –, mert ha egy szélsőséges megnézi ezeket a képsorokat, úgy fogja értékelni: AHOGY A VÉDELMI RENDSZER MŰKÖDIK MA AZ USA-BAN VAN ESÉLY “ELKAPNI” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉT” - írja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk