OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Évente 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség a magyar klímacélok eléréséhez

A lakóépületeink 90 százaléka 2050-ben is állni fog - indokolta a Másfélfok sajtóklubjában Bart István, miért annyira fontos ez a terület.


December végén jelent meg az Egyensúly Intézet tanulmánya, amelyben azt vizsgálják, hogyan érjük el a klímasemlegességet Magyarországon. Erről tartott prezentációt a Másfélfok idei első sajtóklubjának Bart István, a tanulmány egyik szerzője, az Energiaklub elnökségi tagja, klímapolitikai szakértő.

Vigh Péter, a Másfélfok sajtóklubjának vezetője bevezetőjében felidézte, hogy 2019-ben még ambivalens volt a magyar kormány álláspontja az Európai Unió klímacéljaival kapcsolatban. Abban az évben a V4-országok megvétózták a célkitűzések emelésének uniós tervét. 2020-ban viszont a magyar országgyűlés klímatörvényt fogadott el, amelyben leszögezték: 2050-re Magyarország klímasemleges akar lenni, és 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Miként jutunk el odáig a gyakorlatban? Bart István hangsúlyozta: a 2030-as cél teljesüléséhez már csak néhány lépés megtétele kell, köztük Mátrai Erőmű bezárása és napelemes beruházások.

Jelenleg mínusz 36%-on állunk, tehát az évtized végéig évi 0,6%.-ot kell csökkenteni, a vállalás nagy része viszont az azt követő 20 évre marad, évi 4,7%-os átlaggal.

„Tehát lényegileg a gyermekeinkre sózzuk rá a feladatot” - mondta a szakértő, aki szerint ha egyenletesen osztanánk el a szükséges átalakításokat, 3%-os csökkentés jutna minden évre, közel 30 éven át.

Mindezt persze átírhatja a folyamatban lévő európai klímareform, a Fit for 55, amely a 2030-ig 55%-ban határozná meg a szükséges csökkentést.

Bart István szerint a 2050-es végcél meghatározása óta megváltozott a politikai képlet: immár nem a tagállamok versengenek egymással, hogy ki mennyit vállaljon a csökkentésből, hanem

mindenkinek el kell jutnia a nulla kibocsátásig.

Többféle pálya lehetséges: „orrnehéz”, amikor a nagyobb csökkentéseket az időszak elején, farnehéz, amikor a vége felé hajtják végre, és lehet lineáris is, egy-egy ország lehetőségeihez mérve. Mindegyik mellett vannak jogos érvek: a lineáris mellett a társadalmi igazságosság – minden nemzedékre ugyanannyi teher jut, – a késői mellett, hogy addigra új, olcsóbb technológiák jöhetnek létre, a korai mellett pedig, hogy a jelenlegi technológiával is sokat lehet tenni az ügy érdekében.

A választás függ a politikai lehetőségektől - az látható, hogy a nyugat-európai választóknak erősebbek az elvárásaik e téren, mint Kelet-Európában,- de a technológiai fejlettségtől is, például attól, hogy mennyire elérhetők az átlagember számára az elektromos autók, és nem utolsó sorban a gazdasági kapacitástól.

Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy évente mintegy 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség, mivel lakóépületeink 90%-a 2050-ben is állni fog.

A napenergia csak az importot váltja ki, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szélenergiára. A mezőgazdaságban nincsenek igazán jó technológiák a csökkentésre, emellett újra kell indítani a 2010-ben leállított erdősítést. Egyedül a hulladékgazdálkodás terén történt számottevő előrelépés.

Bart István szerint szükség van intézményi keretekre is: az általánosságok helyett valódi, törvényerejű, határidőkhöz köthető, évenként ellenőrizhető akcióterv kell, és létre kell hozni nyugat-európai mintára egy, a napi politikától független Klímatanácsot. Ezen kívül a célmeghatározásba és az intézkedések megtervezésébe bele kell vonni a közvéleményt – tette hozzá a klímaszakértő.

Milyen társadalmi haszna lenne az ambiciózusabb klímavállalásnak Magyarországon? – tette fel a kérdést Vigh Péter.

Bart István emlékeztetett arra a régi igazságra, mely szerint „aki előbb ér egy új világba, annak több jut.” Aki élen jár az innovációban, lépést tart a technológiával, gazdaságilag is versenyképesebb lesz. Példaként Dániát említette, amely az elsők között fedezte fel a szélenergiát, és ma van egy világverő iparáguk, valamint Japán az elektromos autógyártással.

Másfelől nagyon fontos a levegőszennyezés csökkentése, ami nálunk igen súlyos problémát jelent, évente sok ezer ember halálát okozza. Az elektromos autóközlekedésre való átállással és az épületek mélyfelújításával ezen jelentősen lehet javítani, mert légszennyezés nagyrésze az üzemanyagok eltüzeléséből és a háztartási fűtésből származik.

A modern fűtéstechnológiák jelentik az igazi „rezsicsökkentést”, mert igaz, hogy kezdetben nagyobb beruházást jelentenek, de hosszú távon bőségesen megtérülnek: nemcsak a lakók komfortszintjét növelik, hanem az elkölthető jövedelmet is.

- mondja a szakértő.

Az atomenergia „zöldítő” szerepére vonatkozó kérdésre Bart István azt válaszolta, az atomenergia vitathatatlan erénye, hogy minimális CO2 kibocsátással jár. Hátránya viszont, hogy nagyon drága és jó ideig csak a pénzt viszi a paksi beruházás. Annyi idő alatt lehet, hogy már megtérülne a megújuló energia-struktúrák kiépítése vagy az épületszigetelések. Hozzátette, hogy mivel Paks 2 aligha épül meg 2030-ig, az akkori célkitűzés elérését nem befolyásolja.

A közlekedés környezetbaráttá tételével kapcsolatban a klímapolitikus megállapította: nem csupán az a baj, hogy az emberek nehezen szállnak ki az autójukból, hanem az is, hogy hiányzik nálunk a klímatudatos várostervezés. Ebbe az EU nem szól bele, minden tagállamnak nemzeti szinten kell megoldania. Már korábban is sok olyan agglomeráció-fejlesztés volt Budapest körül, ahová nem terveztek tömegközlekedést, és sokszor ez ma sincs másként egy új lakópart megépítésekor.

Hogyan lehetne elfogadtatni a társadalommal az „orrnehéz” klímaprogramot? Bart István szerint ebben segíthet a nemzetközi légkör. Felidézte: egy évvel azután, hogy Greta Thunberg mozgalma végigsöpört a világon, mindenütt kezdtek a politikusok komolyabban odafigyelni a klímaváltozásra. és Orbán Viktor miniszterelnök is belevette 2020-as évértékelőjébe. Másfelől nagyon sokan érzik a klímaváltozás konkrét hatásait: például, aki vidéken él és kapcsolatban van a természettel, a mezőgazdasággal, saját tapasztalatból tudja, hogyan változik a természeti környezet, hogyan hatnak a szárazságok, a hőhullámok.

Magyarországon nincs olyan társadalmi csoport, amely egységesen ellenérdekelt lenne a kibocsátások elleni harcban – ellentétben Lengyelországgal, ahol 100 ezer szénbányászt fenyeget a munkanélküliség. Azt azonban még nem sikerült megoldani, hogy a csökkentéssel járó terheket egyenlően osszuk el szegények és gazdagok között.

Igazságosabb teherviselésre van szükség, már csak azért is, mert a vagyonosok kibocsátási lábnyoma sokszorosa lehet a szegényekének.

De nemcsak nálunk jelent gondot, hanem az egész Európai Unióban, hogy úgy emeljék meg az energiaárakat, hogy hatékonyabban használjuk fel ezeket az erőforrásokat, és közben az emberek ne lázadjanak fel, mint ahogy nemrég Franciaországban vagy Kazahsztánban. Sajnos általánosan érvényes, hogy az emberek áldozatkészsége kisebb, mint ami a probléma megoldásához szükséges lenne – mondja Bart István.

Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy az Unión belül mindenki a másikra vár, hogy valósítson meg ambiciózusabb klímaprogramot? Nyugat-Európában egyre erősebb a környezettudatosság, előre törtek a zöld pártok, részben a megfelelő zöld politika okozta Németországban a CDU választási vereségét is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az Egyesült Államokban, sőt bizonyos értelemben még Kínában is, ahol komoly politikai akarat van a légszennyezés csökkentésére. Tehát Magyarországnak egy trendet kell követnie – válaszolta a szakértő.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Lejárt a steril fehér falak kora, itt az új őrület, ami megnyugtatja az idegrendszeredet
A minimalizmust a „cozymaxxing” lakberendezési irányzat váltja, ami a meleg földszínekre és személyes tárgyakra épít. Célja, hogy az otthon a külvilágtól védő, stresszoldó menedékké váljon.


Felejtse el a steril fehér falakat és a hűvös, érinthetetlen tereket. A hosszú évekig uralkodó minimalizmus csendben levonult a színről, és helyét egy sokkal emberibb, melegebb és személyesebb irányzat vette át, amely februárra végleg bebetonozta magát a lakberendezési trendek élvonalába. A „cozymaxxing” névre keresztelt mozgalom lényege, hogy otthonunkat tudatosan egyfajta szenzoros, személyes menedékké alakítsuk, ahol a nyugalom és a feltöltődés az elsődleges cél. Ez a fordulat nem csupán esztétikai váltás, hanem mélyebb érzelmi igényre adott válasz: a világ zajától való elvonulás és a biztonságot adó bekuckózás iránti vágyra.

„A háztulajdonosok ma olyan enteriőrökre vágynak, amelyek nyugalmat és regenerálódást adnak” – fogalmazza meg a Southern Livingben Emily Kantz színmarketing-vezető.

A cozymaxxing lényege, hogy az otthon szentéllyé váljon, egy olyan térré, amelyben az idegrendszerünk megbízik.

Ennek pillérei a meleg, rétegezett fények, a puha, tapintható textúrák, a személyes történetekkel bíró tárgyak, valamint az illatok és hangok tudatos használata. „A cozymaxxing nem a tökéletességről szól. Arról szól, hogy az idegrendszered bízzon a térben” – hangsúlyozza Sandra Barvaux, az Aera illatszakértője. A cél egy teljes, minden érzékszervre ható élmény megteremtése, amely segít lehorgonyozni a jelenben. A hangulatot pedig elsőként a színpaletta „melegítése” alapozza meg.

A februári trendek egyértelműen a meleg, földelt tónusokat, az úgynevezett „új neutrálisokat” helyezik előtérbe. A hűvös szürkék helyét puha barnák, zsálya- és erdőzöldek, tompa rozsdaszínek, a meleg bézs és taupe keverékét adó „putty”, a mély csokoládébarna és a derűs vajsárga veszik át, kontrasztként pedig a sötét antracit jelenik meg. „Úgy gondolom, idén erősebb, gazdagabb neutrálisokhoz vonzódunk, amelyek mélységet teremtenek” – mondja Joa Studholme, a Farrow & Ball színkurátora, míg Kristen Peña belsőépítész egyszerűen kijelenti: „A barna igazán visszatér.”

A cél a nyugalom megteremtése, akár egy halványkék mennyezettel, ami az eget idézve teszi könnyebbé a teret, vagy egy olyan földelt árnyalattal, ami Stephanie Calderon tervező szerint „olyan, mint egy meleg ölelés és egy kuckó a lelassuláshoz.”

A színek azonban csak akkor kelnek igazán életre, ha tapintható textúrákkal párosulnak. A sima felületek helyett a limefesték és a vakolat rusztikussága, az erezett természetes kő, a karakteres, sötétebb tónusú fafelületek, valamint a gyapjú, a bouclé, a mohair és a len dominálnak. A textúra lett a luxus új nyelve, amely rétegzettséget és átélhetőséget ad a térnek. Ezt a hatást a fények teszik teljessé. A „nagy felső fény” korszaka lejárt; helyét a többkörös, meleg tónusú, tompítható világítás veszi át, amely az ambient (környezeti), accent (kiemelő) és task (funkcionális) fényforrások tudatos kombinációjára épül. A lágy, rétegezett fények kulcsfontosságúak a hívogató, intim hangulat megteremtésében.

A térszervezésben is a meghittség kerül előtérbe. A nagy, egybefüggő terek helyett vagy azokon belül egyre fontosabbá válnak a kisebb, funkcionális zugok, az úgynevezett „jewel-box” sarkok. Egy olvasósarok, egy dolgozószeglet vagy egy öltöző lehetőséget ad a merészebb színhasználatra és a nemesebb anyagok bevetésére, létrehozva az elmélyülés és a privát visszavonulás intim tereit. Ezt a személyességet a maximalizmus egy új, kurált változata teszi teljessé, ami nem a túlzsúfoltságról, hanem a „jelentéssel teli bőségről” szól. A működőképes maximalizmus alapszabálya, hogy két nagyon erős mintánál ne használjunk többet egy helyiségben; a gazdagságot inkább a különböző textúrák és anyagok rétegzésével érjük el. „A cél nem a több, hanem a jelentés – átgondolt bőséggel” – mondta Kate Hartman tervező.

Aki szeretne gyorsan belépni a Cosy-irányzat világába, annak érdemes a festéssel kezdenie.

Egy kisebb helyiség „színfürdetése” (color drenching), azaz falak, mennyezet és nyílászárók azonos színűre festése, vagy akár csak egyetlen földszínű hangsúlyfal azonnali melegséget hoz. A következő lépés a textúrák rétegzése: egy vastagabb függöny, egy gyapjúpléd, néhány hímzett párna, kézműves kerámiák és a személyes emléktárgyak vizuális és érzelmi kapaszkodókat nyújtanak. A szenzoros élményt pedig esti rutinokkal tehetjük teljessé, például meleg fényű lámpák felkapcsolásával és egy kellemes, vaníliás vagy pézsmás illat párologtatásával, ami jelzi az idegrendszernek, hogy ideje lelassulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
Nem is sejted, hogy ezzel teszed tönkre az orchideádat: egy apró változtatás mentheti meg
A legtöbb orchideatulajdonos jó szándékkal perzseli le a növénye gyökerét. Egyetlen egyszerű lépésen múlik a növény megmentése, amit a tápozás előtt kell megtenned.


Sokan esnek abba a hibába, hogy egy nagy adag táppal próbálják virágzásra bírni az orchideájukat, pedig a siker titka épp az ellenkezője. A következetes, de visszafogott tápoldatozás sokkal többet számít, mint a ritka „löketek”. A növény akkor hálálja meg virágokkal a gondoskodást, ha a tápanyag a megfelelő időben, a megfelelő módon és mértékben érkezik. A nemzetközi szakirodalomban „weakly, weekly” (gyengéden, hetente) elvnek nevezett módszer lényege, hogy

a gyökerek érzékenysége miatt mindig előbb öntözni kell, és csak utána jöhet a táp.

Az alapvető öntözési sorrend egyszerű: először langyos vízzel kell átmosni a cserepet, majd hagyni teljesen lecsöpögni. Langyos vízzel átmosni a cserepet, amíg a gyökerek zöldre váltanak, hangzik a gyakorlati tanács. Csak ezután következhet az enyhén hígított tápoldat, így elkerülhető a gyökérperzselés. A cserepen kívül megjelenő léggyökerek egyébként normálisak, az egészséges, aktív gyökérzetre utalnak.

Januárban és februárban, a gyenge téli fény mellett a növekedés lassú, ezért a táp is maradjon visszafogott. Ilyenkor 2–3 hetente elég negyed erősségű, kiegyensúlyozott (például 20–20–20 arányú) tápot adni. Tavasztól nyárig, márciustól augusztusig jön az aktív levél-, gyökér- és virágszár-növekedés. Ekkor heti egyszer jöhet a negyed erősségű táp, de csak akkor, ha a közeg már nem nedves.

Havonta egyszer kulcsfontosságú egy bő, tiszta vizes átöblítés. Havonta egyszer bő, tiszta vízzel elég átmosni a cserepet, hogy a sók ne rakódjanak le a kéregben vagy a mohában.

Sok univerzális tápból hiányzik a kalcium és a magnézium, ezért ezek havi egyszeri pótlása erősebb gyökereket és feszesebb leveleket eredményez.

Szeptembertől októberig, a nappalok rövidülésével a növény a következő virágzási ciklusra készül. A tápozást ritkítani kell 2–3 hetenkéntire, de továbbra is hígítva. Fontos, hogy virágszár megjelenésekor se emeljük a nitrogén arányát, mert az a leveleket hajtja, nem a virágot. A virágzás beindítását segíti, ha a növény éjjel pár fokkal hűvösebb helyre kerül. Novemberben és decemberben a növekedés szünetel, a tápozást minimumra kell csökkenteni, legfeljebb havonta egyszeri alkalomra.

Ha nincs virág, és nincs új levél vagy gyökér, jó teljesen szüneteltetni a tápot a pihenőidő végéig. A téli túltápozás sófelhalmozódáshoz és a növény visszaeséséhez vezet.

A sikerhez a víz minősége is hozzájárul. A kemény csapvíz helyett jobb az esővíz, a desztillált vagy a vízforralóban megmaradt kihűlt víz, ettől a levelek színe és feszessége is javulhat. A levelek egyébként megbízhatóan jeleznek:

a sötétzöld szín kevés fényre vagy sok nitrogénre utal,

a sárgulás túltrágyázásra vagy magnéziumhiányra,

míg az enyhe vöröses árnyalat gyakran a közelgő virágzás jó jele.

A tápozást a közeghez is igazítani kell. A kéregalapú keverék gyorsabban szárad, gyakoribb öntözést és tápozást igényel. A tőzegmoha (sphagnum) viszont sokáig tartja a vizet és a tápanyagot, ezért ennél a közegnél csökkenteni kell a gyakoriságot és a koncentrációt. A leggyakoribb hibák közé tartozik a száraz gyökérre adott tömény táp, a túlzásba vitt adagolás, a téli időszakban is folytatott nyári menetrend, valamint a ritka, de erős tápoldatpzás.

Via Meglepetés.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Ezzel a pofonegyszerű fordított vállfás trükkel tehetsz rendet végre a gardróbodban
Sokan küzdenek a túlzsúfolt ruhásszekrénnyel, de egy meglepő módszerrel végre elkezdhetik a selejtezést.


A szekrényed tele van, mégis folyton azzal küzdesz, hogy nincs mit felvenned?

Sokan küzdenek a túlzsúfolt gardróbbal és halogatják a selejtezést, mert képtelenek azonnali döntést hozni egy-egy darabról.

Nos, egy viszonylag egyszerű módszerrel kiderítheted, mi az, amit valóban hordasz, és mi az, ami csak a helyet foglalja a ruhásszekrényben.

Akár ma bevetheted a trükköt, és néhány héten belül kíméletlenül őszinte képet kapsz a ruhatárad valós használatáról.

A fordított vállfa módszer lényege meglepően egyszerű: a hónap elején minden ruhát úgy akasztasz vissza a szekrénybe, hogy a vállfákon lógva egy irányba nézzenek, bal oldalra.

Amikor felveszel egy darabot,

majd kimosva és megszárítva visszateszed, tedd be úgy, hogy a ruha ellenkező irányba, jobbra nézzen. Egy hónap elteltével a szekrényed önmagáért beszél: azok a ruhák, amelyeknek a vállfája még mindig fordítva áll, egyetlen alkalommal sem kerültek elő.

A módszert érdemes a telefonod naptárába is bepötyögni. 60 nap múlva pedig láthatod, melyek a tartósan mellőzött darabok a szekrényedben.

A féléves, nyári felülvizsgálat a szezonális használatot is megmutatja, egy év pedig végleg eldöntheted, mi az, amire egy teljes év alatt sem volt szükséged, vagyis kiselejtezhető.

„A vállfás módszer kíméletlenül őszinte, nem csap be, mint az emlékezetünk, amely hajlamos megszépíteni a döntéseinket” – magyarázza a módszer lényegét Peter Walsh profi rendszerező, akihez a trükk népszerűsítését kötik. A viselkedésalapú nyomkövetés kiiktatja a torzítást, és objektív alapot ad a selejtezéshez anélkül, hogy azonnali döntéskényszerbe hajszolna.

A módszernek persze vannak korlátai, amelyeket érdemes figyelembe venni. Az olyan kifejezetten szezonális darabokat, mint a téli kabátot vagy a fürdőruhát, mindig az adott szezon végén értékeld.

Az alkalmi, ünnepi ruhák vagy egyenruhák szintén kivételt képeznek, hiszen ezeket ritkán, de meghatározott célból tartjuk. Ha pedig épp méret- vagy életmódváltásban vagy, adj magadnak és a ruháidnak is türelmi időt.

Aki még biztosabbra menne, kipróbálhatja a „dátumozott doboz” variációt is: a hónapokig érintetlen darabokat tedd egy felcímkézett dobozba, és ha a következő szezon végéig sem hiányoztak, akkor válj meg tőlük végleg. Egy másik megoldás, ha a már viselt ruhákat a szekrény egy külön szekciójába teszed vissza, így vizuálisan is szétválik a „forgó” és a „parkoló” készlet.

A trükk nem új keletű, széles körben az Oprah Winfrey Show tette népszerűvé, az utóbbi években pedig a közösségi médiában, például a TikTokon éli reneszánszát. A lényeg, hogy adj egy hónapot a gardróbodnak, és őszinte választ kapsz attól, aki a legjobban ismer: a saját szokásaidtól. A felszabadult darabokat pedig add el neten, adományozd el, vagy gardróbcsere programmal szerezz be helyette más darabokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Nem hajlandó virágozni a fokföldi ibolyád? Egyetlen durva lépés, és heteken belül nem ismersz majd rá
A sok gondoskodás ellenére a növényed csak zöldell, ami hihetetlenül frusztráló lehet. De mi történik, ha kicsit megkínozod?


Hiába gondozod, a fokföldi ibolyád csak a leveleket hoz, virágot nem? A megoldás drasztikusnak tűnhet: kínozd meg egy kicsit, és 4-6 héten belül bimbók borítják majd.

A növény szinte egész évben képes virágozni, de ehhez teljesíteni kell a különleges igényeit.

A legtöbb esetben egyszerű gondozási hiba áll a háttérben – írta a Meglepetés magazin. A leggyakoribb ok, amiért elmarad a virágzás, a túl nagy cserép. Ha a növénynek túl sok helye van, minden energiáját a gyökérzet fejlesztésére fordítja a bimbók helyett, ráadásul a nagy edényben a föld lassabban szárad ki, ami gyökérrothadáshoz és gombásodáshoz vezethet.

A fokföldi ibolya természetes élőhelyén sziklarepedésekben él, ahol kevés a talaj és rendkívül szűk a hely.

Az aranyszabály, amit mindenkinek be kell tartania, hogy a cserép átmérője legyen körülbelül háromszor kisebb, mint a levélrozetta.

A legtöbb lakásban tartott növénynek egy 7–9 centiméter átmérőjű cserép a tökéletes. Amint kisebb edénybe kerül, a növény szinte azonnal a virágzásra kezd koncentrálni.

A cserépméret mellett a környezet is kulcsfontosságú. Világos, szórt fényű helyre van szüksége, de a közvetlen napfénytől óvni kell. Öntözni mindig alulról, a csészealjába töltött vízzel szabad, így a gyökerek szívják fel a nedvességet, a bársonyos levelek pedig szárazon maradnak. Az ideális hőmérséklet számára 18–25 °C között van, és a kissé párás levegőt is kedveli. A talaj legyen laza, jó vízáteresztő, erre a célra tökéletes a tőzeg és perlit keveréke.

Az átültetés indítja be igazán a változást. Válassz sekély, több vízelvezető nyílással rendelkező, úgynevezett „azálea” cserepet. Ültetéskor ellenőrizd a gyökereket, a rothadt részeket távolítsd el, majd helyezd a növényt a friss, porózus közegbe.

Ha most, januárban átülteted, február végére, március elejére már meg kell jelenniük az első bimbóknak.

A folyamatos virágzás titka a 'gyengén, de hetente' tápoldatozás, ami azt jelenti, hogy minden öntözéskor adj neki egy nagyon hígított, negyedére vagy nyolcadára csökkentett adagot. Ha kevés a természetes fény, napi 6–12 óra mesterséges megvilágítás is segíthet. A szebb forma érdekében a mellékhajtásokat mindig távolítsd el, a közegét pedig félévente érdemes frissíteni.

Ha a földje napokig nedves marad és a levelek puhák, a cserép biztosan túl nagy. Ha a levelek nyele megnyúlik, kevés a fény, ha pedig barnulni kezdenek, túl erős napsütés éri. Ne várj tovább, cselekedj most! A jutalmad egy hónapokon át virágzó, gyönyörű növény lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk