Októberben sem csökkent a lakásfelújítási kedv, egyre többen korszerűsítenék az otthonukat a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) és a Masterplast felmérése szerint - közölte a GKI az MTI-vel.
Akárcsak korábban, az idei negyedik negyedév elején is a családi házakban élők terveznek felújítást a legnagyobb arányban, 23 százaléknyian. A panellakások lakóinál 17, a téglaépítésű társasházak lakóinál 15 százalék ez az arány.
Jelentős az eltérés a települések mérete alapján is. A községekben csaknem 25 százalék, a kisvárosokban 21 százalék, a megyeszékhelyeken 17 százalék, a fővárosban 16 százalék a felújítási szándék. A régiók között Közép-Magyarország vezet, ugyancsak 25 százalék körüli értékkel - írták.
A felmérés készítői az adatok alapján úgy számolnak, hogy egy éven belül a lakóingatlanok 20 százaléka, vagyis csaknem 820 ezer lakás újulhat meg. Az emelkedés az előző negyedévhez képest 110 ezer, a tavalyi azonos időszakhoz képest 280 ezer, tehát éves összevetésben majdnem 35 százalékos a növekedés. Az érintettek 37 százaléka venne föl állami támogatást - tették hozzá.
A közlemény szerint a lakáskorszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete kedvező. Kiemelték többek között a növekvő jövedelmeket, a gyermeket nevelő családoknak járó kormányzati támogatásokat és a várható szja-visszatérítéseket. A lakóingalanok átalakítását a magas lakásárak is ösztönzik - magyarázták a felújítási kedv erősödését.
Kedvezőtlennek látják ugyanakkor a hitelek, az építőipari alapanyagok és szolgáltatások drágulását, bár az elmúlt 2 év emelkedő trendjét sem ez, sem a járvány nem törte meg mostanáig.
A GKI negyedévente méri fel a lakossági lakásfelújítási szándékot a Masterplast Nyrt. támogatásával. A 2021. októberi kutatásban ezer főt kérdeztek meg. A lakossági minta nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
Októberben sem csökkent a lakásfelújítási kedv, egyre többen korszerűsítenék az otthonukat a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) és a Masterplast felmérése szerint - közölte a GKI az MTI-vel.
Akárcsak korábban, az idei negyedik negyedév elején is a családi házakban élők terveznek felújítást a legnagyobb arányban, 23 százaléknyian. A panellakások lakóinál 17, a téglaépítésű társasházak lakóinál 15 százalék ez az arány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtökön reggel rövid videót posztolt Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője közösségi média oldalán. A bejegyzésében úgy fogalmazott a politikus: „Hallgatás és sunnyogás a Nemzeti Bankból kirámolt 650 milliárd forint ügyében.” Videójában Magyar hozzátette:
„Hónapok óta tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bankban Orbánék asszisztálása mellett a világ legnagyobb bankrablása történt. Még sincs a mai napig senki őrizetben vagy előzetes letartóztatásban.”
Megjegyezte ugyanakkor azt is: „A magyar vidéken járja manapság egy mondás a hazug és tolvaj embert előbb utolérik, ha nem dolgozik Polt Péter. A korábbi legfőbb ügyész, Orbán Viktor takarítóembere, Polt »nem találok semmit« Péter június elején távozott a pozíciójából, és rögtön az Alkotmánybíróságra ejtőernyőzött.” Magyar egyben kiemelte posztjában azt is:
„Felszólítom az új legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul intézkedjen. Vegyék őrizetbe a gyanúsítottakat és foglalják le a lopott szajrét.”
„Ellenkező esetben tudni fogjuk, hogy ő is csak egy báb, aminek Orbánék szánták és hogy a maffia oldalára állt”
Csütörtökön reggel rövid videót posztolt Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője közösségi média oldalán. A bejegyzésében úgy fogalmazott a politikus: „Hallgatás és sunnyogás a Nemzeti Bankból kirámolt 650 milliárd forint ügyében.” Videójában Magyar hozzátette:
„Hónapok óta tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bankban Orbánék asszisztálása mellett a világ legnagyobb bankrablása történt. Még sincs a mai napig senki őrizetben vagy előzetes letartóztatásban.”
Megjegyezte ugyanakkor azt is: „A magyar vidéken járja manapság egy mondás a hazug és tolvaj embert előbb utolérik, ha nem dolgozik Polt Péter. A korábbi legfőbb ügyész, Orbán Viktor takarítóembere, Polt »nem találok semmit« Péter június elején távozott a pozíciójából, és rögtön az Alkotmánybíróságra ejtőernyőzött.” Magyar egyben kiemelte posztjában azt is:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tárkányi Zsolt, a TISZA új sajtófőnöke: Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást
Az RTL egykori riportere a 24.hu-nak adott interjúban elárulta, ismerte-e korábban Magyar Pétert, és, hogy miért döntött úgy, hogy abbahagyja az újságírást.
„Tulajdonképpen a kereslet és a kínálat találkozott” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Tárkányi Zsolt, az RTL egykori riportere, aki július 1-jétől a TISZA Párt sajtófőnöke lett.
Tárkányi azt is elárulta, hogy egy közös ismerőse kötötte össze Magyar Péterrel, miután jelezte, hogy fel fog mondani a tévénél, ő hozta szóba Magyar Péternek.
„Ez az ismerős szervezte meg az első találkozót is. A távozásomnak tehát nincs köze a megbízáshoz”
- fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerte korábbról Magyart, úgy válaszolt:
„Természetesen a munkámból adódóan ismertem, hosszabb-rövidebb interjúkat készítettem vele. Ez szigorúan munkakapcsolat volt”.
Tárkányi azt is elmondta, hogy áprilisban vette fel a kapcsolatot először Magyarral, de a megbeszélések után kivártak, amíg véget nem ért a riporteri munkája.
„A felmondásom és a Magyar Péterrel történő megállapodásom között hónapok teltek el. Sőt, május 2-án volt az RTL-nél az utolsó munkanapom, így igazából nem is a csatornától igazoltam át a Tiszához, ahol július 1-jén kezdtem”
- mesélte a TISZA új sajtósa, aki elárulta: már tavaly ősszel eldöntötte, hogy eljön az RTL-től, csak a megfelelő időpontra várt.
„De nem gondolkodtam abban, hogy egy párthoz csatlakozzak. Azon viszont nagyon sokat gondolkodtam, hogy akarom-e az újságírást folytatni. Miután felmondtam, több megkeresést is kaptam tévéktől, újságoktól. Nagy dilemma volt, hogy az egész karrieremet hátrahagyjam, és kezdjek bele valami újba, vagy gyűrjem ezt tovább. De nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”
- fogalmazott Tárkányi.
Azt monda, korábban azt hitte, hogy egész életében újságíró lesz, de szerinte „az újságírói munka Magyarországon gyakorlatilag szórakoztatóipari tevékenységgé degradálódott”.
„Nagyon sok jól megírt oknyomozó cikk, riport hatástalan maradt. Az pedig egy újságírónak borzasztó frusztráló tud lenni, amikor tisztességesen tudósít, feltár egy ügyet, és azt látja, hogy ami egy normálisan működő demokráciákban hatalmas horderejű következményekkel járna, az itt szinte mínuszos hír: holnap is felkel a nap, nincs semmi látnivaló. Itt érkeztem el oda, hogy jó irányba megy-e az ország, az egész közélet. Hosszú ideig óriási dilemma volt, hogy az egyre autoriterebbé váló politikai légkörben érdemes-e még azt a fajta újságírást, televíziós riporterkedést csinálni, amit egyébként nagyon szerettem.
És aztán arra jutottam, talán több hasznot hoz, hogyha megpróbálom az ország kerekét jó irányba fordítani a saját eszközeimmel – és erre most jelenleg a Tisza kötelékében van a legnagyobb esély”
- mondta.
Később aztán hozzátette, hogy persze sok anyagnak lett súlyos következménye is, például a kegyelmi botrányt kirobbantó 444-cikknek, de szerinte „elenyésző számban van következmény”. Példának a Pegasus-ügyet hozta.
Az interjúban azt is elmondta, hogy a TISZA sajtófőnökeként egy négyfős csapatot irányít majd, és minden olyan feladat az övék, amely a sajtóval, a médiával, a nyilvánossággal, a kommunikációval kapcsolatos.
Arra a kérdésre, hogy változtat-e azon, hogy a TISZA kommunikációja meglehetősen egyszereplős, Magyar Péteren kívül ugyanis ritkán nyilatkozik más a pártból, azt felelte, hogy ebben nem ő dönt.
Az interjúban arról is beszélt, hogy úgy gondolja: a pártpolitikai szerepvállalása után neki nincs visszaút a sajtóba. Azt is elmondta, hogy „eddig is tartózkodtam tőle, és ebben a pozícióban is tartózkodni fogok attól, hogy bármelyik szerkesztőség munkájába beleszóljak, azt minősítsem, vagy politikai elvárásokat támasszak velük szemben”. Hozzátette, hogy a szakmaiatlanságot jelezni fogja, de „korrekt szakmai és emberi viszonyra” törekszik majd mindenkivel.
A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott
„Ha egy szerkesztőségbe Rogán Antal bejár, akkor az onnantól nem szerkesztőség, hanem maximum munkahely. Akik ott dolgoznak, azokra pedig nem lehet újságíróként tekinteni, ebből kifolyólag nem is kell őket úgy kezelni. Legfeljebb élő adásban kell velük szóba állni, mert azt nem lehet meghamisítani. Nyilván nem véletlen, hogy ilyen felkérés nem is nagyon érkezik”.
De az interjúban a fideszes propagandalapok és az is szóba került, hogy az újságírói karrierjének csúcsának Karsai Dániel ügyét tekinti. „Az ő ügye volt a szakmám csúcsa, és egy kicsit az elvesztése is benne van abban, hogy abba akartam hagyni az újságírást. Végigtudósítottam az utóbbi évek egyik legfontosabb ügyét, amivel úgy éreztem, hogy magamban le is zártam a televíziós karrieremet” - mondta.
„Tulajdonképpen a kereslet és a kínálat találkozott” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Tárkányi Zsolt, az RTL egykori riportere, aki július 1-jétől a TISZA Párt sajtófőnöke lett.
Tárkányi azt is elárulta, hogy egy közös ismerőse kötötte össze Magyar Péterrel, miután jelezte, hogy fel fog mondani a tévénél, ő hozta szóba Magyar Péternek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nézőpont Intézet közzétette legfrissebb kutatásának eredményeit a pártok támogatottságáról – számolt be róla a Magyar Nemzet. Az adatfelvétel 2025. június 16–17-én zajlott, ezer fő telefonos megkérdezésével. Az összesítés szerint a Fidesz 44, a Tisza Párt 39 százalékon áll, amihez a lap hozzátette azt is: „meggyőzően vezet a Fidesz”.
A Magyar Nemzet részletesen ismertette az adatokat, településtípusok szerinti bontásban is.
Budapesten a Tisza Párt 43 százalékot ért el, míg a Fidesz 37-et. A megyei jogú városokban is az ellenzéki párt vezet: itt 43–35 az arány a Tisza javára.
Az egyéb városokban már szorosabb az eredmény. A Fidesz 43 százalékon áll, a Tisza Párt pedig 42-n.
A községekben viszont jelentős Fidesz-előnyt mért a kutatás: a kormánypárt itt 57, a Tisza Párt 32 százalékot kapott.
A Nézőpont Intézet közzétette legfrissebb kutatásának eredményeit a pártok támogatottságáról – számolt be róla a Magyar Nemzet. Az adatfelvétel 2025. június 16–17-én zajlott, ezer fő telefonos megkérdezésével. Az összesítés szerint a Fidesz 44, a Tisza Párt 39 százalékon áll, amihez a lap hozzátette azt is: „meggyőzően vezet a Fidesz”.
A Magyar Nemzet részletesen ismertette az adatokat, településtípusok szerinti bontásban is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: A 100 millió forintnál olcsóbb ingatlanokra vehető majd fel az új, 3%-os támogatott lakáshitel
Az Otthon Start nevet kapta az új program, amivel maximum 50 millió Ft államilag támogatott hitelt vehet majd fel mindenki, aki első ingatlanját veszi meg vagy építi fel. Feltétel lesz a két éves magyarországi TB-jogviszony.
Elfogadta a kormány a 3%-os Otthon Start program szabályait. Gulyás Gergely szerint ez egy olyan program, amire évtizedek óta nem volt példa, nagyot léphetnek előre vele az otthonteremtés területén.
A miniszter szerint Magyarországon magas a magántulajdon aránya az ingatlanpiacon, de a fiatalok számára nehézséget okoz az első saját ingatlan megvásárlása a magas árak miatt. A 40 év felettiek 80%-a él saját tulajdonú ingatlanban, 18 és 40 év között viszont csak 40% ez az arány.
A program azokra terjed majd ki, akik az első ingatlanjukat veszik meg, vagy lakóingatlanban 50%-nál nagyobb tulajdonosi részesedéssel még nem rendelkeztek. Bár a program elsősorban a fiatalokat segíti, nincs korhatár. Nincs sem házasságkötési, sem gyermekvállalási kötelezettség,
az egyetlen elvárás az, hogy legalább kétéves magyarországi társadalombiztosítási jogviszony legyen.
Államilag jelentős kamattámogatással felvehető kölcsönről van szó, ahol az igényelhető maximális hitelösszeg 50 millió Ft. A fix 3 százalékos kamatot a futamidő végéig az állam garantálja. A futamidő maximum 25 év. Az önrész a lehető legkevesebb, 10%.
Kér árkorlát van. Az egyik, hogy az ingatlan nem lehet drágább 100 millió Ft-nál.
„Nem a luxusingatlanok megvásárlását akarjuk ebből segíteni, hanem az olyan ingatlanok megvásárlását, illetve építését, amelyek 100 millió Ft-nál nem kerülnek többe” - fogalmazott Gulyás Gergely.
És van egy négyzetméter-ár korlát is, mind lakásvétel, mint építkezés esetén 1,5 millió Ft/négyzetméter. A miniszter szerint erről hosszú vita volt, mert nemcsak Budapest belvárosában, hanem még külvárosban és a megyei jogú városokban sem kaphatóak újépítésű ingatlanok 1 milliós négyzetméter ár alatt, 1,5 millió Ft alatt viszont már igen. „Bár az új lakásoknál ez inkább a közép- vagy az alatti árkategóriát jelenti.”
Azok is felvehetik, akik CSOk-ot igényelnek.
A 3%-os fix törlesztőrészlet azt jelenti, ha valaki 20 millió Ft-ot vesz fel 25 évre, akkor 95 ezer Ft-os havi törlesztővel számolhat. Ha 25 millió Ft-ot vesz fel, akkor 118.500 Ft-ot kell havonta fizetnie, 30 millió Ft-nál 142 ezer Ft-tal számolhat, 40 millió Ft-nál 190 ezer Ft-tal, 50 millió Ft-nál 237 ezer Ft-tal - sorolta a miniszter.
„Ez jelentős kamattámogatás.” 20 millió Ft-nál 157 ezer Ft lenne egyébként a törlesztő, 50 millió Ft-nál pedig 393 ezer Ft Gulyás Gergely szerint. Az állam egy 50 milliós hitelhez így összesen 15-25 millió Ft kamattámogatást adhat 25 év alatt.
A miniszter arról is beszélt, regionális összehasonlításban Budapesten az árak további növekedése várható, mert Varsóban és Pozsonyban is magasabbak az árak, Prágában pedig több mint a kétszerese a négyzetméterár.
A program szeptembertől lesz elérhető. A Bankszövetséggel tárgyaltak a programról.
A hitelképességet a bank ezekben az esetekben is vizsgálni fogja.
Vagyis csak a hitelképesek juthatnak hozzá az új, támogatott hitelhez. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, az idei évben a programnak nincs jelentős költségvetési kihatása, „néhány milliárd forintot jelent.” 2027-28-29-ben azonban már 50 és 150 milliárd Ft közötti kiadást jelenthet, bár senki nem tudja megmondani, mennyien élnek majd ezzel a lehetősséggel.
Élőben a kormányinfó
Elfogadta a kormány a 3%-os Otthon Start program szabályait. Gulyás Gergely szerint ez egy olyan program, amire évtizedek óta nem volt példa, nagyot léphetnek előre vele az otthonteremtés területén.
A miniszter szerint Magyarországon magas a magántulajdon aránya az ingatlanpiacon, de a fiatalok számára nehézséget okoz az első saját ingatlan megvásárlása a magas árak miatt. A 40 év felettiek 80%-a él saját tulajdonú ingatlanban, 18 és 40 év között viszont csak 40% ez az arány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
