OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom

A magyar társadalom szinte egésze szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben egy kutatás szerint. A Másfélfok cikke.

Link másolása

Az egyének esetében az anyagi helyzet és a saját környezettudatos döntések a mérvadóak, azaz mennyire tudunk és akarunk hozzájárulni a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot. A felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan és nemekre bontva is, ha a különböző beavatkozási pontokat vizsgáljuk. Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé. Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik. Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások.

Alapvetően az egyén anyagi helyzetén és saját környezettudatos döntésein múlik, hogy mekkora mértékben járul hozzá a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez.

Ezért az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar lakosság mely területeken és milyen mértékben tervezi környezettudatosabbá tenni a saját életét a közeljövőben. A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság; kevesebb hulladék termelése; dolgok megjavítása/megjavíttatása; vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése; környezetbarátabb közlekedés; környezetbarátabb ruházkodás; kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt. Arról kérdeztük meg az embereket, hogy e hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A szándékokra vonatkozó eredmények közül a legörvendetesebb, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis (2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor)

Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Ez az eredmény azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.

Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban a környezetszennyezés csökkentési lehetőségeire koncentráltunk, és a vizsgálat során arra nem kérdeztünk rá, hogy mely területeken tervezik az emberek növelni környezetszennyező tevékenységüket (pl.: nagyobb házba költözni, többet autózni stb.). Ezért eredményeink nem értelmezhetők úgy, hogy a magyar lakosság összességében csökkenteni fogja a környezetszennyezését,

abban azonban biztosak lehetünk, hogy a környezetszennyezés csökkentésére való szándék erőteljesen jelen van a közgondolkodásban.

Eredményeinkből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll (lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is).

Jó dolog a környezet- és klímavédelem, főleg ha spórolni is tudunk vele

Ha közelebbről megnézzük, hogy milyen területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok, akkor igen érdekes mintázat bontakozik ki előttünk, amit az 1. ábra szemléltet.

Az ábrán szereplő táblázatból jól látható, hogy mind a lista elején, mind a végén egy-egy cselekedet emelkedik ki jelentősen a mezőnyből.

Minden egyéb környezetvédő cselekedetnél szignifikánsan könnyebben megvalósíthatónak tartják a magyar felnőttek az energiatakarékosságot.

Valószínűsíthető, hogy ezért terveznek leginkább ezen a területen változásokat a válaszadók, ahogy ezt az előző kérdésnél láthattuk. Ezt a cselekedet két, az anyagtakarékosságot képviselő cselekedet követi (szelektív hulladékgyűjtés és dolgok megjavítása). Érdemes kiemelni, hogy csak erre a három cselekedetre jellemző az átlag alatti érték, vagyis a hét cselekvés rangsorolásakor ezek általában valahol a legkönnyebbek között végeztek.

A ruházkodással és közlekedéssel kapcsolatos cselekedeteket a dolgok megjavításnál még nem tarják jelentősen nehezebbnek, de az általános környezettudatosabb vásárlást már a dolgok megjavításnál szignifikánsan nehezebbnek tartják.

Minden cselekedetnél jelentősen nehezebbnek érzékelték a válaszadók az állati eredetű élelmiszer fogyasztás csökkenését.

A válaszok itt is teljes összhangban vannak az előző kérdésre adott válaszokkal, hiszen ezen a területen terveznek a legkevésbé változtatni a válaszadók a következő egy évben.

A nők szerint könnyebben megvalósítható a környezetbarát öltözködés

A nemek közti különbségeket vizsgálva két tevékenységgel kapcsolatban találtunk szignifikáns különbségeket. A ruházkodással kapcsolatos attitűdökben láthatók a legnagyobb nemi különbségek a válaszadók között.

A nők a nehézségi skálán elért 3,88-as átlageredmény alapján könnyebbnek tartják a környezetbarátabb ruházkodás megvalósítását a férfiaknál, akiknek ugyanez az átlagérték 4,31 volt. További ehhez kapcsolódó eredmény, hogy

a nők 26 százaléka tervezi a következő évben ruházkodása környezetbarátabbá tételét, vagyis több, mint egynegyedének áll szándékában csökkenteni ruházkodásuk környezeti hatásait – ez az arány a férfiak esetében 16 százalék volt.

Ez az eredmény valószínűleg szorosan összefügg azzal, hogy a nőknek általában több elemből áll a ruhatára, és ezért látnak könnyebben lehetőséget arra, hogy a gyakoribb ruhavásárlások helyett környezettudatosabb ruházkodási megoldásokkal csökkentsék az általuk okozott környezetterhelést.

A ruházkodáson kívül egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős nemi különbséget mutattak az adatok, mégpedig az energiatakarékosság területén, melyet bár mindkét nem a legkönnyebben megvalósíthatónak tart, a férfiak (3,12 átlagos érték) még könnyebben megvalósíthatónak tartanak, mint a nők (3,53 átlagos érték). E különbségben is közrejátszhat, hogy nemzetközi kutatások szerint a társadalmi szerepelvárások, bár változóban vannak, de még mindig sok, nagy energiafelhasználású területet (pl.: a lakás fűtésének, elektromos rendszerének a menedzselése) inkább a férfiak szerepkörébe illesztenek, és talán épp ezért tartják a férfiak könnyebbnek, hogy változtassanak az energiafogyasztásukon.

Az átlagos pontszámok mellett érdemes azt is megnézni, hogy mit tettek leggyakrabban az első és az utolsó helyre a válaszadók, hiszen vélhetőleg ezt a legkönnyebb meghatározni egy rangsor felállításakor. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy melyik cselekvéstípust hányan tartották a legkönnyebbnek és a legnehezebbnek.

Jól látható, hogy a dolgok megjavítása/megjavíttatása és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása esetében kimagaslóan nagy mind azoknak az aránya, akik a legkönnyebbnek, és ugyanúgy azoknak az aránya is, akik a legnehezebbnek ítélték meg e tevékenységek végrehajtását.

A dolgok megjavítása esetében ebben szerepet játszhat akár az emberek műszaki érzéke, akár a környékükön elérhető javító szolgáltatások színvonala is. Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson.

A nyitottság alapján érdemes volna támogatni a társadalmat környezettudatos törekvéseiben

Összességében adataink szerint a magyar lakosság már a rezsicsökkentés-csökkentés előtt is nyitott volt az energiatakarékosságra, könnyen megvalósítható lépésnek tartotta, és leginkább ezen a területen tervezte, hogy környezetudatosabbá teszi az életmódját. Mindez reményt ad arra, hogy a jelenlegi energiaár-robbanás hatására bekövetkezett energiamegtakarítást – például a gázfogyasztás több, mint 20%-os visszaesését – nemcsak egyszerűen az anyagi kényszerek váltották ki, hanem az emberek belső motivációja is vezérelte, így a rezsicsökkentés eltörlése a társadalomban meglévő energiatakarékossági szándékot cselekvéssé katalizálta.

A jelenlegi energiaár-robbanás miatt bekövetkező energiafelhasználás és károsanyagkibocsátás-csökkenés a jövőben akár állandósulhat is, hiszen látható, hogy az emberek az energiatakarékosságra a rezsi növekedése nélkül is nyitottak voltak. Megfelelő kommunikációval és ösztönzőkkel elérhető, hogy abban az esetben se növekedjen újra jelentősen az energiafogyasztás, ha a jelenlegi rezsiár-sokk elmúlik.

Itt volna a lehetőség, hogy jó szakpolitikákkal, támogatással és ösztönzőkkel összekössük az energiatakarékosságot az energiahatékonysággal, ami nemcsak válságállóbbá tenné a magyar háztartásokat, de növelné az emberek életminőségét, miközben a klímaváltozást is mérsékelnénk.

A kutatásunkban feltárt régiós különbségek viszont felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől. Ezért fontos leszögezni, hogy nem minden társadalmi csoporttól várhatjuk az energiafogyasztásának csökkentését. Egyértelmű, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye.

A cikk megírásában és a kutatásban közreműködő kutatócsoport tagjai: Ágoston-Kostyál Csilla, Szabó Zoltán Ábel, Kristóf Hanna Emília, Buvár Ágnes, Tóth Csenge, Dúll Andrea.

Módszertan

A kutatás az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben Ágoston-Kostyál Csilla vezetésével 2022 tavaszán zajlott. Életkorra, nemre iskolai végzettségre és lakóhely szerinti regionális eloszlásra reprezentatív 1000 fős mintán végeztünk felmérést a magyar felnőtt lakosság körében. A kérdőíves kutatás célja a környezettudatos viselkedést serkentő és gátló tényezők vizsgálata volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Ezt a növényt érdemes választani a kiszáradt tuják helyett
Ha kiszáradt a tuja, akkor a leylandi ciprus lehet az ideális megoldás. Legalábbis addig, amíg nem melegszik tovább az ország klímája.

Link másolása

A száraz, meleg nyár miatt a kiszáradó tuják helyére ideális választás lehet a leylandi ciprus, írja a Gardencentrum.hu.

Ez a növény szinte bármilyen talajra ültethető, jóval ellenállóbb, és rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyekkel a tuják is:

örökzöldek, gyorsan nőnek, dús sövényt alkotnak, nincsenek különleges igényeik, és a legtöbb kertbe jól illenek. A lap szerint azt viszont senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 10-20 év múlva, hiszen hazánk éghajlatának változása és az új kártevők megjelenése is okozhat még meglepetéseket.

Azt tanácsolják, hogy mivel a sövényt hosszú évekre, évtizedekre ültetik, nem érdemes spórolni pár ezer forintos tételeken. Ha sokáig szeretnénk élvezni a leylandi ciprust, akkor jó minőségű virágföldet, ellenőrzött minőségű szervestrágyát, használjunk, valamint évente adagoljunk szerves tápanyagokat vagy komplex műtrágyákat a növény igényeinek megfelelően.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
5 hasznos tanács, ha homlokzati vakolat kiválasztása előtt állnál
Házunk színe üzeneteket is közvetít. Mit szeretnénk érezni, amikor hazatérve az épületünkre pillantunk? Mit gondolnak rólunk a szomszédok, ha a mi házunkra néznek? Dinamizmus, fiatalosság, komolyság, egyszerűség? Ezek mind benne vannak egy-egy homlokzatban!

Link másolása

A vakolat színének kiválasztása

Az egyik legfontosabb lépés, hogy jól válasszuk meg a homlokzati vakolat színeit. A döntésnél lényeges, hogy harmóniában legyenek a ház részletei: a tető az eresz színével, a homlokzat a lábazattal és maga a ház az őt körbevevő környezettel.

A homlokzat színe vagy passzoljon az épület többi részéhez ugyanazon szín világosabb vagy sötétebb árnyalatainak alkalmazásával (monokróm színharmónia), vagy üssön el tőlük teljesen (polikróm színharmónia).

Példa monokróm és polikróm színharmóniára

Forrás: Mapaint színtervező – hoszigetelesmindenkinek.hu

Még egy fontos dolog, ami a harmóniával, illetve az összhatással kapcsolatban fontos:

- ha a homlokzat színe sötétebb, mint a lábazaté, akkor a homlokzat lesz hangsúlyos,

- ha a lábazat színe a sötétebb, akkor a lábazat lesz a hangsúlyos.

Talán a lábazat színére érdemes sötétebb vakolatot választani. Egyrészt, ha lentről felfelé világosodik a szín, kecsesebb hatása lesz a homlokzatnak, másrészt a lábazati térben lévő igénybevételek sem látszódnak meg annyira egy sötétebb vakolaton.

Világos színekkel a tartósságért

Az esztétikai kérdéseken túl a következő tényezőket is érdemes számításba venni:

- Minél sötétebb egy szín, annál több fényt nyel el, és ezáltal annál könnyebben felmelegszik.

- A fehér szín használatánál egy hűvösebb nyári napon, amikor a levegő hőmérséklete 20-22°C, a vakolat hőmérséklete 28-30 °C.

Forrás: Adobe Stock

- Egy árnyalattal sötétebb szürke vakolat hőmérséklete ugyanekkor már 36-38 °C-os!

- Egy közepes barna színű vakolat ekkor már 47-48 °C-ra melegszik fel, egy antracitszürke, sötétkék vagy sötétzöld színű homlokzat hőmérséklete pedig elérheti akár a 60-70(!!) °C-ot is!

- Maga a vakolat ugyan ellenáll ennek a hőhatásnak, de ha jön egy nyári zápor vagy zivatar, 60-70 °C-ról nagyon rövid időn belül 15-20 °C-ra zuhan a felület hőmérséklete, ami 40-50 °C-os hőkülönbséget jelent! A zápor után kisüt a nap, és ismét felmelegszik a felület. Majd este lemegy a nap, a homlokzat pedig megint lehűl 20 °C-ra vagy még az alá is. És ez így megy nap nap után, évről évre. Ez egy olyan igénybevétel, amelyet hosszútávon (értsd: 10-20 év) egyik anyag sem képes elviselni.

A szín kiválasztásakor segítségünkre van az úgynevezett világossági érték, ami egy gyártói ajánlás. A fehér világossági értéke 99, tehát a ráeső fény 99%-át veri vissza, és 1%-át nyeli el. A fekete színnél pont fordítva van, a fény 99%-át elnyeli és 1%-át visszaveri.

Ezért azt javasoljuk, hogy homlokzati hőszigetelő rendszer esetén a színvakolatok világossági értéke 20-25-ös értéknél ne legyen alacsonyabb!

A homlokzati vakolat struktúrája

A színeken kívül eldöntendő kérdés még a vakolat struktúrája. A Mapei termékeinél 0,7 mm, 1,2 mm, 1,5 mm és 2 mm szemcsenagyságok közül választhatunk. Minél nagyobb a szemcse, annál karakteresebb a homlokzat. Itt nincs szabály vagy javaslat, kizárólag az egyéni ízlésünk a döntő.

Nagyon minimális különbségek ezek, a lényeg a hatás. Egy 0,7 mm-es vakolat körülbelül egy méterről nézve látszik vakoltnak, távolabbról inkább festett homlokzatnak tűnik. Ezzel szemben a 2 mm-es szemcsenagyságú felület már öt-hat méterről is egyértelműen vakoltnak látszik.

A homlokzati vakolat kötőanyaga

Végezetül, amiről még érdemes beszélni, az a vakolat kötőanyaga. Tartósság szempontjából nincs különbség egy hagyományos akril és egy szilikon kötőanyagú vakolat között. Tudásban azonban már van különbség: a szilikon kötőanyag felületén – az összetételének köszönhetően - sokkal nehezebben tapadnak meg a légköri szennyeződések (por, szmog stb.), mint egy hagyományos akril kötőanyagon.

Az életben ez azt jelenti, hogy míg egy akril kötőanyagú vakolatot 5-6 évente javasolt megtisztítani nagynyomású mosóval, addig egy szilikon felületen 10-12 évig nem szembetűnő a szennyeződés.

Színtervezés a MAPAINT alkalmazással

Most, hogy tudjuk mik azok, amikre érdemes figyelnünk, el is kezdhetünk színeket választani az épületünkre a Mapei Master Collection színkártyájának mintegy 1002 színéből.

Segítséget nyújt ehhez a Mapei egyedi színtervező programja a MAPAINT, amely a hoszigetelesmindenkinek.hu oldalon található meg. Ebben a programban kilenc épülettípusból választhatjuk ki a házunkhoz legközelebb állót, majd külön kiválaszthatjuk a tető, az eresz, a nyílászárók, a homlokzat és a lábazat színét.

Forrás: Mapaint színtervező – hoszigetelesmindenkinek.hu

Jó tervezést kívánunk!

A homlokzati vakolaton túl – vagy inkább alatt - érdekli a hőszigetelés is? Töltse le az ingyenes hőszigetelési e-bookot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Örökbe fogadnál 12 ezer kaktuszt? Itt az alkalom: élete fő művének keres jó gazdát egy idős gyűjtő
A dombóvári járásban, Várongon rejtőzik az ország egyik legnagyobb kaktuszgyűjteménye. A 80 éves Hegyi Attila idős kora és egészségi állapota miatt nem tudja tovább gondozni szeretett növényeit, és nem akarja, hogy ebek harmincadjára jussanak.

Link másolása

A tizenkétezer pozsgás növényből álló gyűjteménynek csodájára jártak Várongon. Gazdájuk, a 80 éves Hegyi Attila gyerekkora óta gondozza és szaporítja őket, az ezerkétszáz fajta közül mostanra mindig akad olyan, amelyik éppen virágzik.

A teol.hu-nak elmondta:

„Az alapszakmám kertépítő, nyolcvanéves vagyok, hetven éve gyűjtöm a kaktuszokat, körülbelül kilenc éves korom óta. Ötszáz négyzetméteres, hatalmas sátornyi növényházam van, hatalmas kaktuszokkal is.”

Most a közösségi oldalán írta meg, hogy rehabilitáción van a kórházban, négy hónapos súlyos betegség után. Be kellett látnia, hogy ő és a felesége már nem tudják úgy gondját viselni a növényeknek, ahogyan szeretnék.

Tudja, hogy a kaktuszai sokáig nagyon sok mindent kibírnak, de aggódik értük. Szeretné, ha valaki átvenné őket, hogy az élete munkája ne vesszen kárba.

Íme, a Tolna Televizió korábbi felvételei a híres gyűjteményről:

(via 24.hu, Teol, Facebook)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Ünnepeljük otthon is a Föld napját: környezetbarát ötletek a tavaszi nagytakarításhoz
Van, aki a saját, van akit a családja egészségének megőrzése motivál, mások a klíma katasztrófa ellen szeretnének valamit tenni, és ezért választják otthonukban is a zöld megoldásokat. Ha kicsit újragondoljuk a tavaszi nagytakarítást, egészségesebbé válik otthonunk, kevésbé szennyezzük a környezetet, és a pénztárcánkat is kíméljük.

Link másolása

Idén kicsit reménytelennek tűnt, mikor kezd el tavaszodni, de szerencsénkre csak elkezdte felütni a fejét a jó idő. Annak apropóján, hogy nagyjából egybe esik a Föld napja azzal, hogy neki kell esni az ablaktisztításnak, és a mosógép is csak meg-megáll a télikabátok, sálak, sapkák mosása közben, érdemes végiggondolni, mit tehetünk a saját és a szeretett bolygónk egészsége érdekében. Az alábbi pontokban a lehető legkézenfekvőbb megoldásokat szedtük össze úgy, hogy ne okozzon problémát, ha gyerek és/vagy kisállat is lakik velünk.

Rendrakás és selejtezés - ami már nem kell, nem biztos, hogy szemét

A nagytakarítást érdemes egy nagy szortírozással egybe kötni. A jóléti társadalmak egyik legáltalánosabb berögződése a felhalmozás. Nem véletlenül kezdik felütni a fejüket a minimalizmusra törekvő trendek, például a ruhatárat illetően az alapdarabok jól variálására alapozó „kapszula gardrób”. Ízlés és megszokás kérdése, de mindenképp könnyebb az életünk, ha a feleslegessé vált holmijainktól megválunk. Ha tudjuk, mink van, mire van szükségünk, kisebb a valószínűsége, hogy felesleges tárgyak vásárlásával növeljük saját rendetlenségünket, és támogassuk a tömegtermelés fenntarthatatlan részét.

Arról nem beszélve, hogy ha eladjuk, ami nem kell, pénz is áll a házhoz, ha elajándékozzuk, segítünk másoknak. Egy használaton kívüli műanyag ételtartó is segítség lehet például egy állatmenhelyen. Kreativitással, újrahasznosítással nem jelent feltétlenül egy nagy halom plusz szemetet, ha szortírozunk.

Háztartási gépek

Ha új háztartási gépet készülünk beszerezni, nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az energiafogyasztása az egyik legfontosabb tulajdonsága az adott eszköznek, tényleg rengeteget lehet vele spórolni, ha kevesebb vizet vagy áramot használ. Árulkodó lehet a gép lehetséges élettartamáról, hogy mennyi garanciát adnak rá. Ami még nem elhanyagolható szempont: a szervizelhetősége. Nagyon környezetszennyező, és meg mindig „trend” sajnos, hogy ha valami elromlik, mindenképp le kell cserélni, pedig sokszor meg lehetne javíttatni, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomunk.

A már meglévő eszközeink karbantartása is nagyon meglátszik kiadásainkon. A rendeltetésszerű használattal éveket nyerhetünk szervizelés tekintetében, ugyanez igaz a tisztán tartására.

A legtöbb szennyeződést magunk is eltávolíthatjuk, viszont tényleg fontos sok esetben szakember segítségét igénybe venni. Gondoljunk nagytakarításkor a villanybojlerek vízkőtelenítésére, a kazán és a klíma karbantartására is. A felesleges energiahasználat mellett balesetveszélyesekké is válhatnak, ha elhanyagoljuk ezeket.

Vizes helyiségek

A legkritikusabb részei a lakásnak. A legmakacsabb szennyeződések a konyhában, a fürdőszobában és a mosdóban keletkeznek, ezért ezekben a helyiségekben vetjük be általában a legerősebb vegyszereket. A legáltalánosabb érvek a kemikáliák mellett, hogy így a legegyszerűbb, mert csak leemeljük a vonatkozó termékeket az áruház polcairól, amiket kifejezetten az adott problémára fejlesztettek ki, és bízunk benne, hogy nagy eséllyel hatnak is.

Pedig léteznek természetes módszerek is, amelyek jóval környezetbarátabbak, sőt, olcsóbbak. Az kétségtelen, hogy nem árt utána olvasni, hogy milyen környezettudatos alternatívát mire használhatunk. Ne keverjünk össze-vissza dolgokat, hogy ne képződjenek egészségre káros anyagok, ne tegyünk kárt a tisztítandó felületen, vagy ne hatástalanítsuk egyiket a másikkal.

Ha túl vagyunk ezen a részén, akkor hatalmas szabadságot is adnak azáltal, hogy nem kell minden munkafolyamathoz külön vegyszert tartanunk.

Tényleg csak néhány dolgot kell beszereznünk, és sokkal gazdaságosabb is. Ha van otthon ecet, citromsav, vagy szódabikarbóna nagyjából bármilyen szennyeződéstől megszabadulhatunk. Vízkőoldásra, zsíros szennyeződésekre és lerakódások eltávolítására se szeri se száma a recepteknek akár az interneten, akár nyomtatott formában.

Szobák és illatok

A szobák kitakarításában a legpraktikusabb fegyvereink lehetnek a szórófejes flakonok, és a fertőtlenítő hatású illóolajok.

Az ablaktisztítás sokak mumusa, de szerencsére ecettel és meleg vízzel tényleg makulátlanul tiszta és fertőtlenített felületeket kaphatunk, felesleges vegyszerek teljes mellőzésével. Még kényelmesebb, ha szórófejes flakonnal fújkáljuk, pont, mint a direkt erre készült szereket.

A kárpitok és szőnyegek rendezésére is számtalan környezetbarát megoldás fellelhető, ha nem foltosak, a frissítésük megúszható csupán szódabikarbóna és porszívó segítségével.

Mikor mindezeken túl vagyunk, a felmosás és a levegő fertőtlenítése már csak játék az illatokkal: a fertőtlenítő hatást elég a teafaolajra, és/vagy a levendulaolajra bízni.

Ha kialakultak a nekünk kényelmes szokások, időben nem kerül többe, viszont rengeteg pénzt spórolunk, és a körülöttünk kúszó-mászó, szaladgáló gyerekeket, háziállatokat sem kell féltenünk.

Képek: iStockPhoto, Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET: