Tetemes bírsággal sújthatja a perth-i önkormányzat azokat, akiknek túl büdös a kukája, írja a LADbible.
Karen Vernon polgármester szerint azért vezették be az akár 5000 ausztrál dollárt (1,4 millió forint) is elérő büntetést, hogy az emberek megfelelően dobják ki a szemetet.
Szeretnék elérni, hogy a frissen kihelyezett, zöld tárolókba csak olyan hulladék kerüljön, ami komposztálható. Ilyen lehet a lenyírt fű, a falevelek, a gyomok, a lehullott fakéreg vagy a faágak. Reményei szerint ide kerülhetnek idővel majd a bioélelmiszerek és a kerti biotermékek is.
A bejelentést követően a kommentek elárasztották az önkormányzat felületeit.
A többség azt próbálja megtudni, hogy mi a bűz mértékegysége, és ki dönti el, hogy mennyire büdös egy szemetes. Akad olyan is, aki megemlíti, hogy az ő körzetében kifejezetten azt kérték, hogy a konyhai maradékokat is a zöld tartályba helyezzék. De mivel csak kéthetente ürítik ezeket, így a az utolsó napokban valóban elég kellemetlen a szaguk.
Egy harmadik hozzászóló szerint ha a bűzért büntetést lehet kiszabni, akkor innentől kezdve bírságolni kellene a nyilvános helyeken, például boltokban szellentőket is. Egy másik kommentelő pedig úgy véli, hogy akár a túlzott parfümhasználatot is lehetne szankcionálni a jövőben.
Tetemes bírsággal sújthatja a perth-i önkormányzat azokat, akiknek túl büdös a kukája, írja a LADbible.
Karen Vernon polgármester szerint azért vezették be az akár 5000 ausztrál dollárt (1,4 millió forint) is elérő büntetést, hogy az emberek megfelelően dobják ki a szemetet.
Szeretnék elérni, hogy a frissen kihelyezett, zöld tárolókba csak olyan hulladék kerüljön, ami komposztálható. Ilyen lehet a lenyírt fű, a falevelek, a gyomok, a lehullott fakéreg vagy a faágak. Reményei szerint ide kerülhetnek idővel majd a bioélelmiszerek és a kerti biotermékek is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.
Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.
A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.
Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...
A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.
A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.
Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.
A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.
A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.
A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.
A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.
A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.
Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.
Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.
Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.
A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.
Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.
Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.
A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.
Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.
A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.
Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.
A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.
Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.
„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.
A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.
Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.
Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.
Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.
Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.
Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.
Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Délről érkező, veszélyes kullancsok terjednek: a kutatók a lakosságtól várják a segítséget
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak Magyarországon a Hyalomma nemzetségbe tartozó vérszívók. A HUN-REN a PragmaTick mobilalkalmazáson keresztül is gyűjti a lakossági adatokat a terjedésről.
A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.
A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.
A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.
Győrössy Dorottya, az intézet Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb oka, hogy gyorsan észleljék az új vagy ritka fajok megjelenését.
„A Kullancsfigyelő oldal célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok” – fejtette ki a kutató.
A bejelentést a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy minden egyes adat számít.
A programnak van egy külön alága, amely kifejezetten az állattartókat célozza. „A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.
A beérkezett adatok alapján 2021 és 2025 között összesen 29 Hyalomma példányt azonosítottak mintegy 830 lakossági bejelentésből.
Ez azt mutatja, hogy bár a délről érkező faj jelen van, egyelőre ritkának számít. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló térképek nem a kullancsok valódi elterjedését tükrözik, hanem azt is, hogy honnan érkezik a legtöbb bejelentés.
Sokan érzékelhetik úgy, hogy egyre több a kullancs, aminek hátterében az enyhébb telek, a nagytestű vadállomány növekedése és a vérszívók megjelenése a városi zöldterületeken is állhat. A szakértők szerint azonban a kullancsok tényleges állományváltozását nehéz mérni, inkább arról van szó, hogy gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba.
A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon a legismertebb a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, utóbbi ellen létezik védőoltás.
A megelőzéshez hozzátartozik a természetjárás utáni alapos testátvizsgálás, különösen a hajlatokban, valamint a zártabb ruházat és a kullancsriasztó szerek használata.
Ha kullancsot találunk, azt minél előbb, szakszerűen kell eltávolítani, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.
A szakértők szerint a kullancsok teljes visszaszorítása nem reális cél, mivel az ökoszisztéma részei, így hosszú távon együtt kell élnünk velük. A kockázat azonban megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.
A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.
A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.
A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„14 fok alatt meg sem mozdul a mag” – ezen múlik, hogy lesz-e idén cukkinid
A cukkini vetését csak a talaj tartós, 14–16 Celsius-fokos felmelegedése után szabad elkezdeni. Ez a kritikus hőmérsékleti küszöb biztosítja a magok egyenletes kelését és a növények erőteljes kezdeti fejlődését.
Ha most cukkinit vetnél, ne a naptárt nézd, hanem a talajhőmérőt: 14–16 °C alatt a mag szinte meg sem mozdul – ettől függ, mikor indulhat igazán a szezon. Ez határozza meg az egész idény sikerét.
A cukkini melegigényes és fagyérzékeny zöldség, a biztonságos kezdéshez meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlik.
Magyarországon ez az időszak jellemzően április végére vagy május közepére esik, de a pontos dátumot mindig az aktuális időjárás határozza meg – írja az Agroinform.hu.
Ha megvan az ideális időpont, a talaj minősége a következő kulcstényező. A cukkini a laza szerkezetű, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag közeget kedveli. Ezt ősszel mélyásással vagy szántással, tavasszal pedig a magágy gondos elmunkálásával lehet előkészíteni.
A szervesanyag-pótlásra érett istállótrágya vagy komposzt a legjobb választás, a friss trágya ugyanis perzselheti a gyökereket. A talaj ideális pH-értéke 6,0 és 7,5 között van; a túl savanyú talajt meszezéssel, a lúgosat pedig további szerves anyaggal lehet javítani.
A jó magágy után jöhet a vetés, ami történhet közvetlenül szabadföldbe vagy palántaneveléssel is, utóbbi a hűvösebb éghajlaton adhat előnyt.
A magokat 2-3 centiméter mélyre kell helyezni, egy fészekbe 2-3 darabot, majd kelés után csak a legerősebb növényt érdemes meghagyni.
A sortávolság 80–120, a tőtávolság pedig 60–80 centiméter legyen, hogy a levegő szabadon járhasson a növények között.
A keléstől a termésig a víz az egyenletes fejlődés záloga. A cukkini vízigénye különösen a virágzás és a terméskötődés időszakában magas.
A vízhiány torz terméshez és keserű ízhez vezethet.
A legjobb, ha reggel öntözünk, lehetőleg csepegtető rendszerrel, ami közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, és elkerüljük a pangó víz kialakulását.
A fenntartható termesztésben a vetésforgó is kulcsfontosságú: ugyanarra a területre 3-4 éven belül ne kerüljön cukkini, hogy a talajban lévő kórokozók ne szaporodjanak fel. A növénytársítás is hasznos lehet, a bab és a kukorica például jó szomszédja, míg egyes aromás növények távol tarthatják a kártevőket.
Ha most cukkinit vetnél, ne a naptárt nézd, hanem a talajhőmérőt: 14–16 °C alatt a mag szinte meg sem mozdul – ettől függ, mikor indulhat igazán a szezon. Ez határozza meg az egész idény sikerét.
A cukkini melegigényes és fagyérzékeny zöldség, a biztonságos kezdéshez meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
