Koronavírus - szerdától enyhít a beutazási korlátozásokon Ausztria is
Viszont a Szputnyik V vakcinával beoltottak oltási igazolványa nem érvényes Ausztriában, míg a Sinopharm vakcinát kapók igazolása igen, hiszen míg az oroszt nem, a kínai oltóanyagot a WHO már jóváhagyta.
Ausztria szerdától enyhít a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási korlátozásokon, és a karanténkötelezettség helyett elfogadnak minden olyan hivatalos igazolást, amely bizonyítja, hogy a beutazni szándékozót már beoltották vagy átesett a koronavírusos fertőzésen. Ezek hiányában továbbra is egy negatív teszt a belépés feltétele - derült ki keddi bécsi bejelentésekből.
Az országokat három csoportba sorolták. Az első csoportba azok az országok tartoznak - Európa legtöbb állama, köztük Magyarország is -, amelyekben alacsony a 7 napra és százezer lakosra vetített megbetegedési ráta. Ezekből az országokból már turisztikai céllal is be lehet utazni Ausztriába, a belépés feltétele egy angol vagy német nyelven kiállított igazolás arról, hogy az illetőt már beoltották, vagy átesett a betegségen.
Amennyiben ilyen papírral nem rendelkezik a beutazni szándékozó, egy negatív koronavírusteszt is elegendő a belépéshez, mely PCR-teszt esetén nem lehet régebbi, mint 72, antigén teszt esetén pedig 48 óra.
A második csoportba azok az országok tartoznak, amelyeket Ausztria jelenleg a járványügyi mutatók szerint még magas kockázatúnak sorolt be. Ezek: Horvátország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Ciprus. Az ezekből az országokból érkezőknek - amennyiben nem rendelkeznek oltási igazolvánnyal vagy korábbi koronavírus-betegségüket igazoló papírral - negatív teszt ellenére is karanténba kell vonulniuk, és csak a karantén ötödik napján teszteltethetik magukat.
Ausztria szerdától enyhít a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási korlátozásokon, és a karanténkötelezettség helyett elfogadnak minden olyan hivatalos igazolást, amely bizonyítja, hogy a beutazni szándékozót már beoltották vagy átesett a koronavírusos fertőzésen. Ezek hiányában továbbra is egy negatív teszt a belépés feltétele - derült ki keddi bécsi bejelentésekből.
Az országokat három csoportba sorolták. Az első csoportba azok az országok tartoznak - Európa legtöbb állama, köztük Magyarország is -, amelyekben alacsony a 7 napra és százezer lakosra vetített megbetegedési ráta. Ezekből az országokból már turisztikai céllal is be lehet utazni Ausztriába, a belépés feltétele egy angol vagy német nyelven kiállított igazolás arról, hogy az illetőt már beoltották, vagy átesett a betegségen.
Amennyiben ilyen papírral nem rendelkezik a beutazni szándékozó, egy negatív koronavírusteszt is elegendő a belépéshez, mely PCR-teszt esetén nem lehet régebbi, mint 72, antigén teszt esetén pedig 48 óra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor üzent a DPK-soknak: A Fidesz meggyengült, a megújulás máshonnan jön
Orbán Viktor a DPK tagjainak írt üezentben értékelte a választási vereséget. Azt írta, a Fidesz ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására, a változásnak alulról kell jönnie.
Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.
Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”
A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.
Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.
A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”
„A szavazók… az elsőt választották. Kívánjuk, hogy igazuk legyen. Még akkor is, ha kitartunk amellett, hogy mi döntöttünk jól” – írta.
A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.
Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.
Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.
Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”
A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fásy Zsüliett filmjére 101 millió, a városi karneválra 0 forint – kiakadt a szombathelyi polgármester
Dr. Nemény András, Szombathely a Facebookon bírálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatások elosztását. Szerinte 17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit.
Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.
„25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál: négy nap, rengeteg helyszín, több száz program, ezer jelmezes felvonuló, százezer néző, Közép-Európa legnagyobb történelmi jelmezes felvonulása – NKA-támogatás: 0 forint. Fásy Zsülike dokumentumfilm – NKA-támogatás: 101 millió forint.”
A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.
„17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit”
– jelentette ki.
Szerinte azonnal vissza kell vonni ezt a döntést, és újra ki kell írni a pályázatot, a felelősöket pedig meg kell büntetni. „Lesz dolga az új kormánynak” – jegyezte meg Nemény András.
Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a Nemzeti Kulturális Alap körül egy 17,088 milliárd forintos támogatási keret elosztása miatt. Bírálók szerint az eljárás során átláthatósági problémák és aránytalanságok merültek fel. Hankó Balázs a vádakra reagálva kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint jogszerű döntések születtek, és nyilvános pályázatokról volt szó. Az NKA később időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolók bekérését jelentette be.
Magyar Péter leendő miniszterelnök azt közölte, hogy egy esetleges kormányváltás után kivizsgálnák az NKA-kifizetéseket, és szükség esetén feljelentéseket is tennének.
Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.
„25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál: négy nap, rengeteg helyszín, több száz program, ezer jelmezes felvonuló, százezer néző, Közép-Európa legnagyobb történelmi jelmezes felvonulása – NKA-támogatás: 0 forint. Fásy Zsülike dokumentumfilm – NKA-támogatás: 101 millió forint.”
A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a 17 milliárdos NKA-ügyben
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettese jogi képviselője útján tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A beadvány szerint a támogatásokról szakmai kontroll nélkül, sürgetett eljárásban dönthettek.
Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.
A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.
„A kérelmek kezelési rendje is eltért a szokásostól, egyedi utasításra, sürgetett eljárásban kellett minden érintett munkatársnak a támogatási jogviszonyok létesítéséről gondoskodni.”
A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.
A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.
A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.
A munkatársak elmondása szerint pedig többször elhangzottak az „elsimogatjuk, kiegyenesítjük” kifejezések is, amikor a beadványok még az alapvető feltételeknek sem feleltek meg.
A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.
A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.
A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.
Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.
A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Falusi focicsapatok és viharjelző a matekérettségin, megjöttek a megoldások
A középszintű matekérettségi második részének szöveges feladatai között a falusi focicsapatok számának csökkenésével és egy viharjelzővel is számolni kellett. A nem hivatalos megoldásokat már közzétette az Eduline.
Nem kell megvárni a szerda reggeli hivatalos javítókulcsot: az Eduline már elkezdte közzétenni a keddi matekérettségi nem hivatalos megoldásait, köztük az első rész és a II.A rész megoldásait.
A vizsgán egyebek mellett exponenciális függvény és gráfos példa volt az első, falusi focicsapatok és másodfokú egyenlet a második feladatrészben – írja a 24.hu.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója a lapnak azt mondta, a feladatsor a korábbi évekhez hasonló szerkezetű és nehézségű volt. A matematika–fizika szakos tanár szerint a feladatok jól lefedték a középszintű tananyagot, és az első rész főleg a fogalmak ismeretét kérte számon.
„Gyakorlatilag minden, a középiskolás tananyagban érintett témakörrel találkozhattak a diákok” – fogalmazott.
Hozzátette, a legtöbb pontot a kombinatorikai és a valószínűségszámítási feladatokkal lehetett szerezni.
Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint a második rész korrekt volt, de több feladat szokatlanul hosszú szövegezést kapott, ami elsőre ijesztő lehetett. A diákok közül többen is ezt emelték ki.
„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni” – mondta egyikük a portálnak.
A középszintű matematikaérettségi írásbeli része összesen 180 perces volt. Az első, 12 feladatból álló részre 45 perc jutott, és 30 pontot ért. A második, összetettebb feladatokra 135 perc állt rendelkezésre, ezzel 70 pontot lehetett szerezni.
Ebben a részben három kötelező feladat után három, egyenként 17 pontos feladatból kellett kettőt kiválasztani. Ha a vizsgázó nem jelölte egyértelműen, melyik feladatot hagyja ki, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem vette figyelembe.
Az Oktatási Hivatal a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat a vizsga másnapján, szerda reggel teszi közzé. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint matematikából középszinten 71 559-en, emelt szinten 8264-en vizsgáztak kedden.
Az érettségi időszak a szóbeli vizsgákkal folytatódik: az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják.
A javításnál a hivatalos javítási-értékelési útmutató az irányadó.
Nem kell megvárni a szerda reggeli hivatalos javítókulcsot: az Eduline már elkezdte közzétenni a keddi matekérettségi nem hivatalos megoldásait, köztük az első rész és a II.A rész megoldásait.
A vizsgán egyebek mellett exponenciális függvény és gráfos példa volt az első, falusi focicsapatok és másodfokú egyenlet a második feladatrészben – írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
