SZEMPONT

15-20 évvel került távolabbra a fiatalok lakásvásárlási lehetősége a CSOK és a Babaváró kiesése miatt

A Balla Ingatlan vezetője szerint a magas hitelkamatok miatt eleve 50-60%-kal esett vissza az ingatlanpiac, az állami támogatások eltűnése pedig végképp irreálissá teszi, hogy családi támogatás vagy örökség nélkül saját lakáshoz jusson a fiatalok többsége.

Fischer Gábor, kép:Leopictures, Pixabay - szmo.hu
2023. július 14.

A június 22-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy megszűntetik a városi CSOK-ot, azaz minden 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen már nem vehető igénybe ez a kedvezmény. Továbbá a Babaváró hitelnél is szigorítottak: bár az igényelhető összeg 11 millióra nőtt, azonban a jogosultak körét drasztikusan csökkentheti, hogy az igénylő családoknál a nőnek az eddigi 41 éves korhatár helyett 30 évesnél kell fiatalabbnak lennie.

Ha ehhez hozzávesszük az inflációt, a hitelkamatok emelkedését, az építőipar kapacitásainak szűkülését, adott a kérdés, hogyan alakulnak a folyamatok az ingatlanpiacon és az albérleteknél. Balla Ákossal, a Balla Ingatlan vezérigazgatójával beszélgettem.

– Mire számíthatunk?

– Érdemes egy picit megnézni, hogy az átlagember mit érez, mivel az ingatlanpiacon minden egyes eseményt az emberek alakítanak. Ha az átlagember azt érzi, hogy nincs kedvező hitel, nincsen állami támogatás, jelen esetben a CSOK, akkor az jelentős negatív hatást vált ki. A hitelek visszaestek, az infláció és a kamatszintek elkezdtek fölfelé mozogni.

Kialakult egy 10% fölötti banki hitelkamat-szint a lakossági kamatok esetében, és ez azt eredményezte, hogy az emberek egyre kevesebb hitelt vettek fel az ingatlan megvásárlásához. Ezt nagyjából háromnegyed éve tapasztaljuk, ami 50 százalékos forgalomvisszaesést okozott.

Amikor elindult a háború, nagyon sokan az elemzők között azt gondolták, hogy ez majd visszaveti az ingatlanpiacot. Nem vetette vissza. A háború alig pár napos zavart okozott, azután mindenki folytatta tovább az életét. Persze foglalkoztunk a háborúval, követtük az eseményeket, de ez nem jelentette azt, hogy az ingatlanpiacon ne vásároltak volna az emberek. Tehát ez valóban nem okozott akkora hatást az ingatlanpiacra. A kamatszintek növekedése azonban igen. Ez is jól mutatja, hogy az anyagi feltételek a legfontosabbak az ingatlanpiacon.

Ha most a CSOK is eltűnik, mint az egyetlen nagyobb állami támogatási lehetőség, akkor az jelentős további visszaesést fog eredményezni.

Óriási szintről persze már nem tud visszahullani az ingatlanpiac, hiszen már most is nagyjából 50-60 százalékos az ingatlan tranzakciószám-visszaesés. Jellemzően már most is csupán valamilyen életkörülmény-változás motiválja a tranzakciókat, például gyermekáldás, munkahely után költözés, stb. Tehát nem arról szól ma az ingatlanpiac, hogy mindenki a vágyait valósítja meg. Nagyon fontos, hogy a visszaesés mértéke nemcsak a keresletben, hanem a tranzakciószámban is megfigyelhető. Vannak időszakok, amikor jelentősen visszaesik a kereslet, azonban akkor is annyian maradnak a piacon, hogy tudnak vásárolni. Ilyen volt például a Covid. Visszaesett a kereslet, elmaradtak a turisták a piacról. Mi turistának szoktuk nevezni azokat, akik nem akarnak ingatlant vásárolni, csak nézegelődnek, bámészkodnak, akár a saját ingatlanuk értékét méregetik eladóként úgy, hogy vevőnek adják ki magukat. Ez ugye a Covid utáni időszakban elmaradt, és sokkal kevesebb érdeklődő volt a piacon, de az a sokkal kevesebb érdeklődő is majdnem ugyanannyi ingatlant vásárolt.

Most viszont kevesebb az érdeklődő, és szinte arányosan kevesebb a tranzakciószám is.

Ebből is látszik az, hogy nagyon sokan már neki sem indulnak ennek az útnak, és ez azt jelenti, hogy már nem az alkun múlik az üzlet, hiszen már nincs ott a vevő, aki alkudozni akarna. A kialakult helyzet megoldása az lehet, hogy vagy az eladó maga kezd el engedni, tehát elkezdi csökkenteni az irányárat, vagy a másik lehetőség, hogy a vevők előbb-utóbb elkezdenek pimasz alkukba bocsátkozni, és az az eladó talál vevőre, aki ennek mégiscsak enged. És ez mind annak köszönhető, hogy a hitelkamatok emelkedtek, tehát a kedvező hitelek eltűntek, és most még a CSOK is eltűnni látszik.

– Ezek szerint az várható, hogy lejjebb mennek az ingatlanok árai?

– Igen, a közgazdasági alaptörvények az ingatlanpiacon is működnek, csak sokkal lassabban reagálja le a piac az árcsökkenést, mint az árnövekedést. Amikor a CSOK-ot bevezette az állam, akkor egy-két hónap alatt a vevők és az eladók is ráálltak erre, tehát nemcsak a vevő vette észre, hogy neki kedvezményes lehetősége van, hanem az eladó is, és nagyon gyorsan árat emelt.

Viszont árat csökkenteni az eladók nagyon nem szeretnek, ez sokszor csak 6-8 hónap átfutással történik meg.

Azt gondolják, hogy az ő ingatlanjuk különb, mint az összes többi, jobb, mint az összes többi, hiszen érzelmi kötődéssel rendelkeznek az adott ingatlanhoz. De aztán eltelik 6-8 hónap, és rájönnek, hogy ha 8 hónapig hirdetnek egy ingatlant, és nem jelentkezik rá vevő azon az áron, akkor csökkenteni kell az árat, vagy visszavonni az ingatlant a piacról. Tehát csökkenni kezd a kínálat. Most már ez is megfigyelhető, hogy nincs olyan drámai ingatlankínálat-növekedés, mint amit egyébként a rossz gazdasági helyzet indokolna.

– Ha most ilyen a helyzet, akkor sokan inkább kisebb ingatlanban gondolkoznak, vagy az albérlet felé mozdulnak el.

– Az albérletpiac szempontjából teljesen igaza van. Tehát, ha nem találjuk meg azt az otthont, amiben véglegesen lakhatunk, akkor nem sok lehetőség van, albérletben kell gondolkodni. Csakhogy mivel az albérletek száma korlátozott, ezért a bérbeadók emelni tudnak az árakon. Azért is, mert, ha lemegyünk a boltba, magas inflációval találkozunk, és legalább az infláció mértékét be akarják építeni a bérbeadók az ingatlanok bérleti díjába.

– A bérlő is jár boltba. Neki is növekednek a terhei, mégis belemegy az emelt bérleti díjba?

– A bérleti piacon azért fogadja el könnyebben a bérlő a megemelt bérleti díjat, mert ezt egy átmeneti időszaknak tekinti. Pár tízezer forintos növekmény egy évre csak pár százezer forintos többletet jelent. Viszont egy ingatlan eladása esetében, ahol 40-50 milliós árakkal számolunk, egy 10 százalékos értékcsökkenés vagy értéknövekedés, az már bizony 4-5 millió forintos tétel.

Tehát a bérleti piac reagálja le gyorsabban a változásokat. Az albérletpiac felpörög. Ez az első változás a piacon.

A következő az, hogy más típusú ingatlanokat vásárolunk. Ha nincsen akkora keretünk, hogy megvásároljunk egy nagyobb alapterületű, drágább, jobb állapotú ingatlant, akkor a racionális döntés, hogy egy kisebb ingatlant vásárolunk. Azonban egy család nem vásárolhat egy bizonyos méret alatti ingatlant, hiszen a családtagok száma és a lakás mérete összefüggést mutat. Inkább jellemző az, hogy valaki a belvárosból vagy belsőbb kerületből külsőbb kerületbe vagy vidékre költözik.

– Ezek a folyamatok már el is indultak?

– Abból a szempontból elindultak, hogy bizonyos ingatlanok piaca kisebb, másoké nagyobb visszaesést szenvedett el. A kisebb értékű ingatlanokhoz nem feltétlenül akartak CSOK-ot vagy hitelt igénybe venni. Ezeket inkább készpénzzel vásárolták meg a vevők, vagy kisebb összegre volt szükségük, amit mégiscsak felvettek magas hitelkamatok mellett. A magasabb értékű, de az energiahatékonyság miatt versenyképtelen ingatlanok kereslete viszont sok esetben szinte 100 százalékkal visszaesett. Itt csak az árak újrarajzolása jelenthet megoldást. És vannak olyan nagyon vacak állapotú, nagyon magas költségen fűthető ingatlanok, melyeknél egy-két télnek el kell telni ahhoz, hogy a tulajdonosa rádöbbenjen, hogy ezt már ő sem akarja ilyen magas költséggel fűteni, de vevő sincs rá. Ilyenkor csak a teljes felújítás jöhet szóba jöhet, amit a vevő be fog árazni az adott ingatlanba. Tehát nem nagyon lesznek a várakozásaim szerint „közepes állapotú” ingatlanok.

Lesz az, ami felújított és energiahatékony, és lesz az, ami felújítandó.

A kettő közöttiek eltűnnek, mert valójában ma már az, hogy nem néz ki rosszul az ingatlan, kevés. Fontos, hogy hatékony legyen mondjuk a fűtés költsége szempontjából, vagy legyen attraktív az ára szempontjából, de ilyen közepesek már nem nagyon lesznek az ingatlanpiacon.

– Ön mit tudna tanácsolni egy olyan városi családnak, akik most kiestek ezekből a támogatásokból? Mit csináljanak? Várjanak?

– Sok lehetőségük nincs. A babavárót érdemes még igénybe vennie annak, aki csak tudja. Persze, ha fennáll a veszélye annak, hogy vissza kell fizetni, akkor érdemes mérlegelni, hogy teljesíteni tudják-e a feltételeket a későbbiekben is. Azonban, ha a család már semmilyen kedvezményre nem jogosult, akkor nincs más lehetőség, meg kell oldani a vásárlást abból a keretből, ami rendelkezésre áll. Tehát az adott összegből vagy rosszabb helyen nagyobb ingatlant kell vásárolni, vagy jobb helyen kisebbet. Vagy ha erre sincs valakinek lehetősége, mert nincs ennyi önereje, akkor

érdemes picit várni, érdemes gyűjtögetni, spórolni, akár az albérletből is olcsóbbat választani, tekintettel arra, hogy azért a trend mindenféleképpen arra mutat, hogy a jövőben is minden egyes ingatlan vásárlása esetében komoly önerőre lesz szükség.

Nem abba az irányba megy ma a világ, hogy szociális alapon, akár önerő nélkül valaki lakáshoz juthasson. Nagyon fontos az, hogy a fiatalok, a pályakezdők, de az idősebbek is törekedjenek arra, hogy megfelelő mértékű önerővel rendelkezzenek, mert enélkül nem fog menni a jövőben az ingatlanvásárlás.

– Ha veszünk egy medián jövedelemmel rendelkező, átlagos nagyságú családot, akkor az eddigi lehetőségekhez képest mennyivel csökkentek a lehetőségeik, azaz mennyi plusz teher szakad rájuk?

– A CSOK vissza nem térítendő támogatási része és a kamatkedvezmény része több tízmilliós összeg volt. A háromgyerekes CSOK-ról beszélünk főleg, ez több tízmilliós tétel volt. Ez egy családnak sokszor 15-20 évnyi megtakarítását jelentette. Mert az, hogy ki mennyit keres, az egy dolog. Ennek nagy részét föléljük, még ugye rezsire is nagyon sokat költünk az éghajlat miatt,

tehát egy átlagos jövedelmű családnak bizony ez 10-15-20 évvel hozta közelebb az ingatlan megvásárlásának a lehetőségét.

Két fiatal, ha elkezd dolgozni, ha nincs átlagon felüli jövedelmük, nincsen sikerszakmájuk, és még gyermeket is vállalnak, tehát az egyik kereső kiesik a jövedelemkeresésből hosszabb távra, akkor szinte irreális, hogy családi segítség, vagy egyéb plusz forrás nélkül fiatalkorukra lakáshoz jussanak jelen pillanatban. Egy fiatal, aki elkezd dolgozni, havi 100 ezer forintot tud félretenni, de két fiatal is csak pár százezer forintot tud félrerakni, ebből évente pár millió forint képződik. De egy ingatlanpiacon ma pár millió forinttal nem sok mindent lehet kezdeni. Nem véletlenül voltak népszerűek a hitelkonstrukciók, ami azt jelentette, hogy egy kis önerőképzés után a hitellel egy előrehozott vásárlást sikerült megvalósítani, majd utána 40-50 éves korára fizette vissza valaki ezt a hitelt. Ez sem volt persze ideális, hogy valaki 20 éves korától 50 éves koráig dolgozik, és valahol félúton meg tudja vásárolni az ingatlant, de kifizetve csak mondjuk 50 éves korára lesz, amikor már elkezdhet dolgozni azon, hogy a gyermekeit segítse például az ingatlanvásárlásban.

Azonban ma alapvetően az a realitás, hogy például egy nagyszülői örökség, egy szülői segítség az, ami a fiatalokat a lakásvásárláshoz tudja juttatni, nem az, hogy mondjuk a fiatal átlagos jövedelemmel elkezd dolgozni, és 5-6-8-10 év alatt összespórol egy ingatlant, mert erre nincs lehetőség.

Vannak sikerszakmák, az építőiparnak bizonyos területei, orvosi területek, IT területek, ahol valóban 5-8-10 év alatt valóban komolyabb jövedelmet tudnak szerezni és komolyabb megtakarítást tudnak félrerakni a fiatalok, de ez csak a sikerszakmákra jellemző. A többieknél a szülői segítség, illetve az örökségek az, ami segíthet az ingatlanhoz jutásban.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A gyereket vizsgáló orvos nem zárta ki, hogy bántalmazták a másféléves Noelt, az államtitkár szerint baleset történt

Szekszárdon, a befogadóotthon csecsemőrészlegén sérült meg a gyerek, a feljegyzések radiátorba ütést említenek. A TASZ-szal a nagyszülők újra kérik a kiemelés felülvizsgálatát.

KULT

„Kibe bízzon az, akit így tettek lóvá, ilyen alja módon?” – Itt van Azahriah legújabb száma, a pörkölt

Azi falatozója, egy mozdulatlan alak és megannyi rejtélyes utalás. A vadonatúj dal aligha fog csalódást okozni a rajongóknak.

KULT

Összeesküvés, AI, olimpia és botrány: a Morning Show 4. évadának nyitánya nem ismeri a mértéket!

Annyi sztorit és karaktert dob a néző elé az évadnyitó, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket. Egyszerűen beszippantja a nézőt az AppleTV+ sorozata!

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján

A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. szeptember 21.

Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hihetetlen: egy negyedik koncertet is ad az MVM Dome-ban a Pamkutya – először hirdettek élő show-t

Pamkutya-őrület az MVM Dome-ban! A testvérpár egy negyedik időpontot is kitűzött, miután villámgyorsan elfogytak a jegyek az előző három koncertjükre.

KULT

Meghalt Sajdik Ferenc, akinek Pom Pomot és A nagy ho-ho-horgászt köszönhetjük

A művész 95 éves volt. Közel 300 könyvet illusztrált, éveken át a rádióújságban és a Ludas Matyiban is megjelentek karikatúrái. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között a Kossuth-díjat és a Nemzet művésze címet is megkapta.

KÉK HÍREK

Nagyszabású közösségi kutatást szerveznek a két hete eltűnt Kaszás Nikolett keresésére

Önkéntesek, polgárőrök és kutyás mentők fésülik át vasárnap a Pilist. A 27 éves nő több mint két hete indult túrázni, azóta nem adott életjelet magáról.

SZEMPONT

„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”

Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.

Fischer Gábor, Címlapkép: Steffen Trumpf, Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 17.

„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

RTL: Súlyosan bántalmazhattak egy másfél éves kisfiút a szekszárdi gyermekotthonban

A kisfiút egy alkoholproblémákkal küzdő nevelő bántalmazhatta. Az RTL szerint a történteket megpróbálhatták eltitkolni a család és az orvosok elől is.

KULT

Azahriah európai turnéra indul 2026-ban, már megvannak az időpontok és a helyszínek is

A fiatal sztár lenyom három teltházas bulit Budapesten, aztán nyakába veszi az öreg kontinenst. Az új dala is tarol, amit Young Fly-jal közösen készített.

KÉK HÍREK

Hárommillióért hozták haza a Skóciában meghalt Huszti ikreket – Édesapjuk szerint az adománygyűjtésből ő egy fillért sem kapott

Az apa szerint bűncselekmény történt, nem baleset. A skót rendőrség által lezárt ügyet most egy Skóciában élő, korábban nyomozóként dolgozó magyar férfi is vizsgálni kezdte.

SZEMPONT

„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában

Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 22.

„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

20 évesen elítélték drogcsempészésért, a szeretői miatt mentek tönkre a házasságai, és az impró zsenijének tartották – Bill Murray 75 éves

A színész kollégái és a vele dolgozó rendezők többsége szerint is nehéz vele együtt dolgozni, de végül mindig kivételes alakításokat produkál. Ő Hollywood egyik bennfentes kívülállója.

KÉK HÍREK

Életveszélyesen megsérült a betörő miközben a rendőrök elől menekült egy budapesti lakásból

Egy férfi egy téglával betört ablakon keresztül mászott be egy lakásba, és még javában kutakodott, amikor a járőrök a helyszínre értek.

SZEMPONT

„Elmentem plazmát adni, csak azért, hogy legyen, amit egyek” - a futárok a végletekig kizsigereltnek érzik magukat

Tüntettek a futárok, mert sokan úgy érzik, éhbérért dolgoznak. Ezért elsősorban az adókat okolják, de van aki szerint a sok pakisztáni futár megjelenése is probléma, mert nincs létszámkorlát, így egy-egy futárra szerintük egyre kevesebb bevétel jut. A Foodora cáfol.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. szeptember 19.

Talán hiba volt az ország legnagyobb terére szervezni a futárok tüntetését. A körülbelül 40-50 ember elveszett ugyanis a hatalmas téren. Hogy hova kell menni, onnan ismertem fel, hogy két zászló jelezte: ez a csoport nem egy szokásos turistacsoport. És persze a néhány rendőr, akik odébb húzódva biztosították a Futárok Ligája által szervezett demonstrációt.

Holott komoly dologról van szó. Mára a futárok beépültek sokak életébe. Mindennapjaink része lett, hogy akár munkahelyekre, de családokhoz is napi szinten ők szállítják az ebédet, vacsorát. Ám ami a Covid idején, de előtte is tisztes megélhetést adó szakma volt, az mára, az ott dolgozók elmondása szerint éhbérért végzett küszködéssé vált. Holott egy futár nap mint nap az utcán van, időre kell szállítania az élelt, bármilyen forgalmi helyzetben fel kell találnia magát. Ehhez képest a KATA kivezetésével a költségeik az égbe szálltak, nominálisan a fizetésük viszont állításuk szerint kevesebb, mint öt éve volt. Találomra szólítok meg embereket, a nagy többség szívesen válaszol.

„A Covid előtt is nagyon nagy biznisz volt, teljesen tisztességes megélhetést biztosított, azóta folyamatosan csúszunk lefelé”

– mondta Énzsöl Tamás, akivel társa, Ládi Gyula együtt állt ki a térre.

Szerintük a fordulópontot az adórendszer változásai hozták. „Ugye a KATA az egy nagy érvágás volt. 140–150 százalékkal ugrott az adónk egyik napról a másikra év közben.”

Arra a kérdésemre, mennyi lenne szerinte a méltó fizetés, nagyjából a jelenlegi mediánbérnél húzza meg a határt. Ez azt is jelenti, hogy bizony, kevesebbet keresnek a futárok ma, mint a hazai munkavállalók többsége. „400 nettóval boldog lennék. Jelenleg ugyanis már a minimálbért sem keressük meg.”

A terhek alakulását nemcsak az adózás, hanem a költségoldal is húzza. Az üzemanyagárak ugyanis nagyjábül a kétszeresükre emelkedtek 2019 óta. Az akkori 290–300 forint literenkénti benzinár helyett most közel 600 forintot kell fizetni. Egyre többen tartoznak.

„A NAV felé is majdnem hogy a dupláját fizetjük most már. Már aki még tudja fizetni. Szerintem az itt levő futároknak az egyharmada, fele biztos, hogy tartozik a NAV-nak.”

Azt mondják, el kell dönteni, hogy adót fizetnek vagy esznek.

Saját történetek, ahogy lejegyezték

A szervezők pár oldalas dokumentumokat osztogatnak, ahol futárok írják le saját helyzetüket. Ezekből a demonstráció egy pontján fel is olvastak. Két jellemző történet álljon itt, ahogy az érintetek megfogalmazták:

Béla vagyok. 5 éve bringás futár.

Két hét kemény és fárasztó futárkodás után megkaptam a fizetésem. Kifizettem az albérlet felét, a rezsit és a korábbi felgyűlt tartozásaim. A bringám hátsó kerekének a javitását már hitelbe írattam fel. Ezután maradt 10 ezer forintom, és hogy legyen miból kaját vegyek. Hogy bírjam a következő két hét kihívásait, elmentem plazmát adni, csak azért, hogy dolgozó emberként legyen, amit egyek.

Éva vagyok. 4 éve autós futâr

Hónapok óta teljesen kétségbe vagyok esve, mert családi helyzetem miatt nem tudok kötött munkahelyen elhelyezkedni, mert a lányommal is kell foglalkozzak, és autós futárként azt tapasztalom napról napra, hétről hétre, hogy egyre többet kell menjek, ugyanannyi, de inkább kevesebb pénzért. Legutóbb 9 óra alatt kerestem 27 ezer forintot, és ehhez mentem 200 km-t egy nap alatt. Kérdezem, ha levonom az adót és a költségeket, mi marad ebből megélhetésre? És eközben nem tudok napi 12-14 órát dolgozni mert az már az egészségem rovására megy.

Az autója mellett áll egy harmincas férfi. Ő inkább név nélkül nyilatkozik, viszont készségesen sorolja a problémákat. „Körülbelül ami fix, 100 ezer forint a szocho és a NAV. Erre jön az szja, körülbelül 10 százalék. Tehát, ha 600 ezer forint a bevételem, ebből körülbelül 150 ezer forintot azonnal levonnak. Erre jön még körülbelül 150–200 ezer forint üzemanyag, iparűzési adó, autófenntartás, esetleges parkolási bírságok.” A futár ugyanis bármennyire igyekszik, időnként belefut ebbe is. A napi műszakról így beszélt.

„Naponta kint vagyok nyolc–tíz órát, heti öt napban. Nincsen szünet, én ezt folyamatosan végigdolgozom.”

Szabadságra nem tud elmenni, mert akkor nincsen jövedelme, ahogy 13. havi fizetése sincsen, természetesen. A demonstráció okát röviden így foglalta össze: „Olyanok a terhek, hogy muszáj itt lenni. A szakmát szeretjük, de ki vagyunk zsákmányolva.” Szerinte a KATA visszaállítása lenne a megoldás. Gyorsan hozzáteszi, hogy nem olyan alacsony mértékben, mint volt, mert a havi 50 ezer Ft átalányadó tényleg a ló másik oldala.

„Szeretnék adót fizetni, részt venni a közterhekben, de nem ilyen mértékben.”

A platformok működése és a díjazási szabályok több megszólalónál előkerültek. Énzsöl és Ládi szerint „amíg nem jött be ez a két globális cég Magyarországra, az elején nagyon jó volt. Voltak órabérek is, kompenzálva voltunk a benzinnel”, ám 2021 óta semmilyen változás nem történt.

István, aki 2020 óta futárkodik, ő is a kiadások aránytalan növekedésére panaszkodott: „a kiadásaink elviszik a bevételünk 40 százalékát bőven, és mellette még az adó is ott van”

„Heti 6–7 napot kint kell lennem 10–12 órában, hogy legalább durván 300 ezer nettó maradhasson, amiből még fenn kell tartanom a járművet is, meg még a lakhatást is”

De ha a járművel bármi balaeset történik, szervizbe kell vinni, arra az időre kiesik a munkából. A díjak ingadozásáról konkrét példát hozott: „Volt olyan eset, amikor az egyik cégnél egyik hétről a másikra 20–30%-kal kevesebbért vitted meg ugyanazt a címet ugyanakkora távra, mint előző héten.”

Hogy mitől ilyen alacsonak a bérek? Erről eltérő vélemények is elhangzottak. Volt, aki a bevándorlók jelenlétét okolta. „Ők ugye sokkal alacsonyabb bérért dolgoznak.”

Ezzel szemben István szerint a külföldi és a magyar futárokis ugyanazokat az összegeket kapják. Szerinte ami a legjobban lenyomja a béreket, azok a „flották”, ahol a flottavezető a futárokat olyan szinten „megfeji”, hogy szerintük előfordult olyan eset is, hogy a futár végül nem is kapott fizetést a levonások után.

Ilyen flottákba azok kényszerülnek, akik valamilyen okból nem tudnak saját vállalkozásban dolgozni. A flotta elvileg bejelentett munkahelyet és fix fizetést kínál, a valóságban azonban a flottamenedzserek a töredékét kínálják a címpénznek, és a többit „benyelik maguknak”.

Van ellenpélda is. István szerint

„jelen pillanatban a Foodoránál nem lehet flottázni, és sok a pakisztáni futár, ők mind rendesen vállalkozóként vannak bejegyezve és úgy is dolgoznak.”

Ugyanakkor más optikát kap a bevándorlók kérdése, amikor Dániel a létszám kérdéséről beszél.

„Egyre több a futár, nem korlátozzák a létszámot, és ezért sajnos kevesebb rendelés jut egy főre”. Szerinte fontos lenne, hogy a futárok létszámánál húzzanak egy határt.

Megszólalt a Foodora is

A Foodora a tüntetés előtt a Népszavával azt közölte, „az elmúlt három évben az átlagos címpénzek és ezzel párhuzamosan az óránként elérhető átlagos bevétel is folyamatosan nőtt a teljes futárállományra vetítve, évente átlagosan minimum 10 százalékkal.”

Hozzátették, „az egy főre jutó átlagos óránkénti díjazás növekedett. A futárlétszám aktuális állománya ezt nem befolyásolja, az emelés egyéni szinten értendő. Hibás tehát az a feltételezés, hogy a futárlétszám változása befolyásolná az egyénileg elérhető díjazást.”

„Számunkra az egyik legfontosabb szempont, hogy futárpartnereink megbízható kereseti forrásként tekintsenek a Foodorára.” Emellett kifejtették, hogy a díjazást illetően céljuk egy fenntartható működés felépítése, amely mind partnereiknek (futároknak és éttermeknek/üzleteknek), mind felhasználóknak előnyére válik. A fizetési struktúrákat folyamatosan alakítják, amelynek részeként az említett évi 10 százalék mellett legutóbb, augusztus közepén növelték a díjazást, átlagosan 4 százalékkal a vidéki városokban.

A címek utáni kifizetést szerintük nem lehet egymással összehasonlítani, hiszen minden kiszállítás egyedi, amit számos tényező befolyásol: a várostól és az étterem lokációjától kezdve, az időjáráson és járműtípuson át, egészen a soron következő fogyasztó elhelyezkedéséig. „A futárpartnerek minden rendelés előtt látják, hogy mennyit kereshetnek az adott kiszállítással, így szabadon eldönthetik, elfogadják-e vagy sem az adott címet..”

Bár a csütörtöki tüntetésen valóban nem voltak sokan, még így is bíznak benne, hogy a közvélemény felfigyel a futárok helyzetére. A tiltakozás folytatására többeknél is elszántság mutatkozott. „Szerintem szigorodni fog a helyzet, keményedik. Nincs mit veszítenünk.”

Hogy most miért voltak ilyen kevesen? Csak találgatják az okokat, de bizakodnak. „Tart a demonstráció. Ráadásul vannak párhuzamos rendezvények Kecskeméten, holnap Nyíregyházán.” Dániel így zárta a gondolatait: „Hát akkor tovább, tovább folytatjuk. Igyekszünk. Igen. Egyre többen vagyunk.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk