HÍREK
A Rovatból

Visszatérés a középkorba a Fidesz szociális törvénymódosítása egy szakszervezeti vezető szerint

A javaslattal az állam eltávolítja magától a felelősséget, és áttolja a polgárokra – mondta Köves Ferenc.

Link másolása

Visszatérés a középkorba a szociális törvény tervezett módosítása - ez mondta a Mércének adott interjújában a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke. Köves Ferenc szerint

a javaslattal az állam eltávolítja magától a felelősséget, és áttolja a polgárokra.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közös törvényjavaslata szerint az állam lényegében csak akkor segítene a rászorulókon, ha a családja, az önkormányzat és a karitatív szervezetek nem tudnak.

A Szabó Tímea által csak „Lex Megdöglesz”-nek elnevezett módosítás parlamenti vitáját ellenzéki képviselők obstruálták, így az majdnem egy napig elhúzódott. Vasárnap pedig az LMP bejelentette: Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.

A tervezett módosítás kapcsán a SZÁD elnöke azt mondta a Mércének, hogy „ezzel most visszatértünk a középkorba”.

„Fülöp Attila a maltai.hu-nak adott interjújában olyanokat mondott, hogy a jelenlegi szociális törvény egy kommunista csökevény, és most véget vetnek egy régi vitának arról, hogy kinek a dolga a gondoskodás. Ott az egyházakat hozta fel példának. De több száz évvel ezelőtt azért volt az egyházak elsődleges feladata, mert nem volt még központi államhatalom, nem voltak szociális jogok és semmiféle szociális biztonság.

Ez a gondolat, hogy az egyház feladata lenne a szociális segítségnyújtás, a középkor kevésbé fényes időszakát idézi vissza”

- fejtette ki Köves Ferenc.

A SZÁD elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy önmagában az, hogy mindenki felelős a saját jólétéért, nem egy ördögtől való dolog – ez a szociális szakmában is alapvetés.

Köves szerint viszont a mai társadalmakban ez nem ilyen egyszerű, hiszen bárki kerülhet pillanatokon belül olyan helyzetbe, hogy nem lesz képes hol lakni, élelmiszert vásárolni vagy kiváltani a gyógyszereit.

„A felsorolás arról szól, hogy az állam csak akkor száll be, amikor már senki nem tudott segíteni. Ezzel eltávolítja magától a felelősséget, és áttolja a polgárokra” - mondta a szakszervezeti vezető.

Köves arról is beszélt, hogy a változtatással nem fog spórolni az állam, mert „az egyházi karitatív szervezetek ugyanazon munka elvégzéséért 100 egység helyett körülbelül 170 egységnyi pénzt kapnak, minimum másfeles a szorzó”.

Köves szerint az is lehet, hogy ez a módosítás a gyakorlatban semmit nem fog jelenteni.

„Inkább csak felkészülnek arra, hogy lehessen mire hivatkozni, mikor nem lesz miből vagy nincs kedvük pénzt adni a szociális intézményeknek”

- fejtette ki a SZÁD elnöke.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megint változik az üzemanyagok ára – mutatjuk, mennyit kell fizetni szerdától
Néhány forinttal kevesebbet kell fizetni majd a benzinért és a gázolajért. Ez még nem az a csökkentés, amit a kormány akar kieszközölni a kutaknál.

Link másolása

Szerdán a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, írja a holtankoljak.hu.

Bruttó 3-3 forinttal kerül majd kevesebbe mindkét üzemanyag beszerzési ára, így a hét közepén az alábbi átlagárakat tapasztalhatjuk a kutakon:

A kormány a hetekben nagy nyomást helyet a kutakra, hogy csökkentsék áraikat. Legutóbb a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy ha a kereskedők önként nem csökkentik az üzemanyagok szintjét, akkor „a kormány lépni fog”. Ez egyes hírek szerint az ársapkák visszatérését is jelenthetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: