Tovább zsarolják az oroszok a NATO-t: katonai akciókkal fenyegetnek, ha nem kapnak garanciát, hogy nem bővül a szervezet
Oroszország csütörtökön kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonai-technikai lépéseket tenni, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet.
Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.
- áll a dokumentumban.
"A NATO további bővítésről való lemondásról, a >bukaresti formula< visszavonásáról van szó, amelynek értelmében >Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik<, valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának - beleértve a csapásmérőt is - és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását" - áll a szövegben.
Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél "figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan >kényelmes< témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy >forgatott ki<, hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára". Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.
A kifogások közé tartozik még, hogy az Egyesült Államok nem reagált Oroszország azon javaslatára, hogy a nukleáris fegyvereit visszaszállítsa saját területére, és tartózkodjon a határain kívüli további telepítéstől, valamint a nem hadászati nukleáris fegyverek kérdéséről a konkrét elhelyezésükre való tekintet nélkül tárgyalna. A dokumentum szerint az amerikai fél megerősítette, hogy kitart a NATO "nyitott ajtók"-politikája mellett, ami Moszkva szerint ellentétes az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik alapelvével, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát másokénak a rovására.
Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs "orosz invázió", és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, "nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére".
Elfogadhatatlannak nevezte azt a - szankciófenyegetésekkel kísért - követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.
Mindemellett az orosz fél lehetségesnek nevezte a tárgyalást az amerikai félnek a kölcsönös ellenőrzésre vonatkozó javaslatáról a romániai és a lengyelországi Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumok, valamint az Oroszország európai részén található egyes létesítmények vonatkozásában.
Moszkva közölte: a szárazföldi telepítésű a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök kérdését a kétoldalú párbeszéd prioritásának tekinti, és azt javasolja, hogy Washington vegye figyelembe ezt a nélkülözhetetlen elemet az új "biztonsági képlet" közös kidolgozásakor.
Moszkva lehetőséget lát arra is, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek: az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.
Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzetellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében "át kell világítani" az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.
"Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk" - közölte az orosz külügyminisztérium.
Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésekről, ami Moszkva számára "megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad" - áll a dokumentumban.
"Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók" - olvasható az orosz viszontválaszban.
