A USS Indianapolis nevű nehézcirkáló 1945 júliusában szigorúan titkos küldetést hajtott végre: a „Little Boy” nevű, első atombomba készítéséhez urániumot szállított a Trinian-szigeteki amerikai bázisra. Ezt sikerrel végrehajtotta, majd július 30-án a Filippínó-tengeren hajózott fedezetlenül, amikor éjfél után nem sokkal eltalálta két, japán tengeralattjáróból kilőtt torpedó.
A nehézcirkáló gyakorlatilag kettétört, és 12 perc alatt elsüllyedt, 300 emberrel együtt. A túlélők azonban talán még náluk is rosszabbul jártak.
Terített asztal
Amikor pár órával később felkelt a nap, és a 879 túlélő számára világossá vált, hogy a körülöttük lévő vizet olaj és vér szennyezi, nincs elég mentőcsónak és mentőmellény, ezért kénytelenek a körülöttük felbukkanó halottakról lehúzni azokat. Az pedig, hogy nem volt elég mentőcsónak, azt jelentette, hogy sokan a nyílt vízen lebegtek, a csónakokba kapaszkodva.
A Filippínó-tenger vizeiben több mint kétszáz cápafaj él. Közülük a legagresszívebb az úgynevezett fehérfoltú cápa, a tigriscápa és a bikacápa.
A fehérfoltúak gyakran támadják meg áldozataikat a víz felszínének közelében, és a vér szaga szinte megrészegíti őket. A tigris- és a bikacápák pedig bármit megesznek.
A túlélők hamar ráébredtek, hogy a robbanások, a felszínen lebegésük és a vér szaga odavonzotta a cápákat.
Először a halottakat ragadták el
A veszélyes ragadozók először a halottakért jöttek: egymás után húzták a mélybe a vízen lebegő hullákat.
Az életben maradtak tudták, hogy egyedüli esélyük a túlélésre az, ha minél nagyobb csoportokba rendeződnek. A gyengéket a jobb állapotban lévők maguk közé húzták. Sokan megsérültek, olajosak voltak, a cápák pedig a lábuk alatt köröztek, és gyengeségre utaló jelekre vártak.
A cápákat leszámítva is akadtak súlyos nehézségek: a túlélőknek nem volt ételük, italuk, a sebesüléseiket nem tudták ellátni, égette őket a nap.
Sokan hallucinálni kezdtek, ez pedig azt jelentette, hogy elengedték a mentőcsónak szélét, amibe addig kapaszkodtak. Ha valaki elvált a csoporttól, a cápák azonnal lecsaptak rá.
A többiek tehetetlenül nézték, amint a bajtársaikat a ragadozók lehúzzák a mélybe, majd pár perc múlva a felszínre kerül a mentőmellényük, és vérük vörösre festi a hullámokat.
Várták a segítséget
Mialatt a túlélők száma a kiszáradás, kimerülés és az állandó cápatámadások miatt egyre fogyatkozott, az életben maradottak reménykedve várták, hogy a segítség bármelyik percben megérkezhet.
A hajó az elsüllyedése előtt számos SOS-üzenetet küldött az amerikai haditengerészetnek, amely az Indianapolis kiiktatásáról beszámoló japán üzenetet is elfogott. Ezeket azonban nem vették komolyan, illetve csapdának tartották. Azt hitték, hogy a hajó július 31-én megérkezett a Leyte-öbölbe.
Így aztán a túlélők teljesen magukra voltak hagyatva az óceán közepén, és végignézték, ahogy társaik sorra meghalnak mellettük, egyik a másik után.
Ha valaki életét vesztette, kitolták maguk közül, mert a hullaszagra is özönlöttek a cápák.
Az élők is kellettek
A ragadozók egy ideig valóban csak a holttestekre koncentráltak. Aztán bárkit megtámadtak, aki a víz felszínén lebegett.
A halálra rémült túlélők először azt hitték, hogy a cápák csak tesztelik, életben vannak-e még.
A ragadozók melléjük úsztak, és megérintették testük valamely pontját a víz alatt. Nem támadtak, csak mintegy megbökték őket, aztán továbbúsztak.
De, mint kiderült, ez nem tesztelés volt, hanem kiválasztás, mert visszafordultak, és teljes sebességgel újra feléjük úsztak. Innen már a megszokott módon történt minden: lehúztak egy rúgkapáló embert, a vizet vörösre színezte a vér, ami még több éhes cápát vonzott.
Alig maradtak
Végül a véletlen sietett a segítségükre. Augusztus másodikán egy arra járó járőrrepülő végre kiszúrta az embereket a vizen, és értesítette a haditengerészet irányítóit. Elsőként egy hidroplán érkezett, hogy mentőcsónakot és ellátmányt dobjon le a szerencsétlenül jártaknak,
de mikor a pilóra szembesült a helyzettel, úgy döntött, hogy annyi embert visz magával, amennyit csak tud. Aznap 56 embert menekített ki, akik a gép szárnyán és oldalán is fürtökben lógtak,
így a gép a repüléshez már természetesen túl nehéz volt. Később használhatatlanná vált, mert túl sok időt töltött a vízben.
Aznap éjjel a USS Cecil J. Doyle további 93 embert felvett a fedélzetére, majd a maradék túlélőt apránként hat másik hajó szedegette fel.
A 879 ember közül, akik túlélték a hajó elsüllyedését, mindössze 316 maradt életben a négynapos rettenet után. Ketten közülük pedig már annyira rossz állapotban voltak, hogy a gondos orvosi kezelés ellenére életüket vesztették.
2017-ben találták meg a USS Indianapolis maradványait a Filippínói-tengerben, mintegy 5500 méter mélyen.
A 20. század eleji lapok csak bűnös utcának hívták a város legrövidebb nevű utcáját, az Ó utcát. Amit először Neu Gasse-nak hívtak, de amikor megépült a mai Zichy Jenő utca 1786-ban, akkor már átnevezték Alt Gasse-nak, és az 1800-as évek névmagyarosítási hulláma alatt lett Ó utca. Az sem mentette meg a hírnevétől, hogy a 3. szám alatt lakott Zwack József likőrmágnás, kicsit odébb pedig három szerkesztőségben is serényen folyt az értelmiségi munka (a 12. szám alatt az Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., a 16-ban Barta Mór és Guth Jenő nyomdájában készültek a könyvek, a 17. szám alatt pedig a Magyar Estilap írói és szerkesztői dolgoztak).
Azonban a bűn forrása a 29. házszámban volt keresendő, az akkoriban Kakasos háznak hívott kuplerájban. A hírhedt helyet Marinovics Jolán vezette, aki meglepően kulturált hölgy volt. A kakasos becenév úgy ragadt az örömtanyára, hogy a ház baromfiudvarában tartott kakasokat a főnökasszony a számára legkedvesebb vendégeiről nevezte el. Az udvarlásra utaló ’kakaskodik’ ige pedig ennek nyomán ivódott bele a köznyelvbe.
A madame-ról Krúdy Gyula több művében is megemlékezett Johanna, Steinné és Jánoska néven is, az Ady Endre éjszakái című dokumentumregényében viszont a valódi nevén említi: ,,A legszenvedélyesebb hitvitázók is csak akkor nyitották ki a házában a szájukat, ha erre Jolántól engedelmet kaptak. Jolán még abban a világban tanulta megbecsülni a sajtót, amikor a hírlapíró urak (különösen azok, akik a rendőrségi hírek után jártak) a policájjal mindenféle intimebb dolgokat is elintéztek. (…) Hősünknek szabad bejárása volt a ház összes szobáiba, mert udvarias, finomkodó szóval kedvében tudott járni Jolán asszonynak, aki semmit sem becsült olyan nagyra egy férfiben, mint a jó modort. (»Pénze, egy hordárnak is lehet – ha nyer a lóversenyen –, de jó nevelése csak az íróembernek van« – mondogatta a különös asszonyság.)”
Igen ám, de honnan ismerte ilyen jól Krúdy ezt a hölgyet, akit beszédesen, utalva a törzsgárdára, a sajtó öreganyjának is neveztek? Természetesen onnan, hogy törzsvendég volt nála, ahogyan sok szakmabeli kollégája is, például Ady Endre és Révész Béla.
Benézett sokszor az idős Jókai Mór is, akiről portré is lógott az egyik falon, bár állítólag csak a jó koszt miatt – és inkább örökbe akarta fogadni a fiatal lánykákat, mintsem hogy mást kezdett volna velük.
Valóban a remek konyhájáról is ismert volt a Kakasos, nem csak az örömlányairól. Éjjel-nappal főttek a finom étkek a tűzön.
Krúdy amúgy a mai Zichy Jenő utcában vette ki első pesti lakását, de egy ideig lakott a Kakasos házban is, és jó barátságot ápolt Jolánnal (a leírások szerint azért némi „extrával”), nem beszélve arról, hogy mennyi ihletet gyűjtött a regényeihez az ott zajló események hatására. Sajnos azonban Jolán többet érzett barátságnál, sőt, őrülten belehabarodott az íróba, és amikor az nem viszonozta szerelmét, kiugrott az emeleti gangról, de szerencsére túlélte. Krúdy ugyanis köztudottan egy másik luxusbordély tulajdonosnőjéhez, a szemtelenül fiatal Pilisy Rózához vonzódott.
Akkortájt, 1867-től egészen 1926-ig egyébként legálisan, intézményesített keretek között működhettek Budapesten a bordélyházak – akadt is belőlük bőséggel. Az 1867-es rendelet olyan szigorú előírásokat tartalmazott a bordélyok működéséről, mint például, hogy a tulajdonosnő nem lehet 30, a kéjnő pedig 17 év alatti, és utóbbiaktól megkövetelték az egészségügyi tanúsítványt, négynaponkénti vizsgálattal. Ez a megengedő törvénykezés azért szűnt meg, mert a prostitúciót nem sikerült bordélyházi keretek közé terelni. A prostitúciót 1926-ban országos hatállyal kezdték szabályozni, amelynek egyik következménye a bordélyházak felszámolása lett. De az Ó utcai falak ma is őrzik a pajzán históriáikat, amelyeket az irodalom sem hagy feledésbe merülni.
Egy fotó deríthet fényt Amelia Earhart 86 évvel ezelőtti eltűnésére
Tizennégy évvel ezelőtti fényképen szerepelhet véletlenül az eltűnt repülőgép egy darabja. A fotó azon a környéken készült, ahol a legendás pilótanő repülője az óceánba zuhanhatott.
Újabb nyomra bukkanhattak a 86 évvel ezelőtt eltűnt Amelia Earhart repülőgépének keresése közben, írja a New York Post. Egy Új-Zéland és Hawaii közötti atollnál fotóztak le még 2009-ben egy víz alá süllyedt motorburkolatot, ami feltételezések szerint a szerencsétlenül járt női pilóta repülőgépének alkatrésze lehet.
„A fényképen látható tárgy egy Lockheed Electra motorburkolatnak tűnik”
– mondta a felvételről Ric Gillespie. A repülésügyi szakértő csoportja 1988 óta próbálja kideríteni, mi történhetett Amelia Earharttal és navigátorával, Fred Noonannel. A páros 1937. június 1-jén indult útnak Floridából, hogy körberepüljék a Földet, de egy hónappal később, július 2-án adtak magukról utoljára életjelet. Épp azt a A Nikumaroro-szigetet tartják a repülőgép legvalószínűbb földet érési helyének, ahol a fotó az alkatrészről készült tizennégy évvel ezelőtt.
A motorburkolathoz és a légcsavar tengelyéhez hasonlóságot csak évekkel később vették észre, és a pontos helyet sem jegyezték fel akkoriban, ami azt jelentette, hogy a tárgy újbóli lokalizálására tett kísérletek sikertelenek voltak - tette hozzá Gillespie.
Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a motorburkolat Earhart kétmotoros Lockheed 10E Special Electra modelljéről származik, az nem magyarázná meg, miért zuhant a gép az óceánba, de eloszlatná az elméletét, miszerint Earhart és Noonan a szigetnél sikeresen leszállt és ott haltak meg végül.
Egy évvel az eltűnésük után Nagy-Britannia gyarmatosította a szigetet, és az oda érkezők arról számoltak be, hogy repülőgépek darabjait, 1930-as évekbeli üvegpalackokat és csontokat láttak egy tábortűz maradványai mellett, amelyek a kutatók szerint egy Earharthoz hasonló testalkatú nőtől származhattak, írja a National Geographic.
Azonban soha nem találtak olyan kézzelfogható bizonyítékot, mely megerősítette volna, hogy a duó sikeresen leszállt a lakatlan atollon. A hivatalos amerikai álláspont szerint a gépből kifogyott az üzemanyag útban a Howland-sziget felé, és az óceánba zuhant.
Eger híres városát sokszor nevezik a borok bástyájának. Heves vármegye székhelyéről először mindenkinek a vár és az azt védők önfeláldozó helytállása juthat eszébe. A jelentős oktatási és kulturális központ számos műemléknek és múzeumnak is otthont ad. De a város és környéke a borairól is híres, melyek közül kétségtelenül legismertebb a bikavér.
De honnan ered és pontosan milyen bort takar ez az elnevezés?
A legenda szerint a bikavér elnevezés természetesen a török időkből származik, de ez aligha lehet igaz, hiszen az országban a török hódoltságig szinte kizárólag fehérbort termeltek. A kadarka kékszőlőfajta és a vörösbor készítésének technológiája a törökökkel együtt érkező rácok közvetítésével honosodott meg borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a XIX. század közepéig nem említi (forrás: Máté Andrea. 2003. A bikavér legendája. Rubicon. Vol. 1-2/2003, pp 40-41).
Szekszárdról származik az első feljegyzés
Az első fennmaradt írásos emlék Garay Jánosnak tulajdonítható, aki 1846-ban „Szegzárdi bordal” című versében először jegyezte le a bikavér elnevezést:
„Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?”
Ha a szigorú tényeknél maradunk az 1800-as évek második felében a bikavér még nem egy konkrét borfajtát jelentett, hiszen az országban több helyen is felbukkant az elnevezés az erős, sötét színű vörösborok jelzőjeként.
„Gröber Jenőt tartják a bikavér atyjának, aki először írta le a bikavér receptjét 1912-ben. Ekkoriban a kékfrankos, a kadarka, a portugieser (oportó) és a menoir (medoc noir) alkotta a házasítást. Neki tulajdonítják a medoc noir fajta elterjesztését is Egerben, melynek illatos, muskotályos jegyei egyediek stílusban.” (forrás: bor.hu Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes)
A második világháborúig mindkét történelmi borvidéken palackozták a bikavért, de aztán ez is a tervgazdálkodás áldozata lett. A szekszárdiaktól elvették a névhasználat jogát, az „Egri Bikavér” pedig exportcikként a mennyiségi termelés áldozata lett. Sokszor éretlen szőlőből, cukor segítségével érték el a célul kitűzött mennyiséget, sőt ha kellett égetett szesszel emelték az alkoholtartalmát.
A rendszerváltás után elkezdődött a borvidék és a bikavér rehabilitációja. Hosszas viták után ma már Szekszárd és Eger egyaránt használhatja palackjain a kifejezést.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás nagyfokú szabadságot biztosít a borászoknak a bikavérek megalkotásában, így laikusok számára is jól érzékelhető különbség lehet különböző borászatok között, attól függően, ki milyen dűlőről, milyen arányban házasítja a vörösszőlő fajtákat. Ezért, ha valaki ezen a borvidéken jár, kóstoljon mértékkel, inkább több tételt és mindenki kiválaszthatja a saját ízléséhez leginkább közelálló bikavért.
Dobai Attila, AZ ÉV HOTELE című televíziós verseny múlt heti adásának főszereplője is ezt a kóstolási lehetőséget használta ki kétnapos egri utazása alatt, ahová kolléganője, egyben legjobb barátja: Tóth Zsuzsi színésznő társaságában érkezett.
A két fiatal éppen 10 évvel ezelőtt találkozott egymással a Pesti Magyar Színiakadémián, ahol osztálytársként az első pillanattól szimpatizálni kezdtek egymással, és barátságuk - ugyan nem zökkenőmentesen – de azóta is tart. Az elmúlt évtizedben sok közös élményük volt, így adta magát, hogy találkozásuk tizedik évfordulóját egy közös hétvégével ünnepeljék meg.
AZ ÉV HOTELE forgatása alkalmával két egri szállodába látogattak el. Ha kíváncsi vagy rá, hogy alakult Attila és Zsuzsi hétvégéje és tudni szeretnéd, mely hotelek mutatkoztak be elsőként a észak-kelet magyarországi régióban, akkor nézd vissza AZ ÉV HOTELE legutóbbi adását az RTL+-on.
A fiatal színészek Egerben töltött hétvégéjének első állomása az Imola Hotel Platán****superior volt.
Imola Hotel Platán****superior, Eger
Magyarország első felnőttbarát szálláshelye a belvárosban, az egri vártól pár sarokra, közvetlenül a standfürdő szomszédságában található. A 29 prémium, 3 junior és 19 deluxe lakosztály mindegyike rendelkezik erkéllyel, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a keleti oldalon az Eged-hegyre, a nyugati oldalon pedig az Egri Termálfürdő többszáz éves platánfákkal körbevett területére. A wellness-részlegen az élménymedence mellett kül- és beltéri gyógyvizes medencék várják a vendégeket. A gyógymedencék kínálatában megtalálható a sófürdő, valamint a radonos és a kénes gyógymedence is. Ezen kívül szaunavilág, Kneipp taposómedence, pezsgőfürdő, Solar Beach szolgálja a feltöltődést. A Platán étteremben a hagyományos magyar ételeket modern köntösbe bújtatva kínálják, mely nem csak látványban, de ízekben is elvarázsolja a gasztronómia kedvelőit. Ezt az élményt teszi teljessé Birliba Tamás sommelier, aki 17 éves tapasztalatával garantálja, hogy az ízletes ételek mellé a megfelelő bor kerül. További részletek ezen a linken!
Attiláéknak nem kellett sokat utazniuk második szállásukig, hiszen Eger egy külvárosi részében folytatódott a hétvége. A fiatal színészek természetesen itt is nagy figyelmet fordítottak a gasztronómiára. A dűlők után egy borospincét is felkerestek. Ez alkalommal a Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia hotelt tesztelték.
Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia, Eger
A 4 csillagos Hotel Villa Völgy Eger csendes, külvárosi részén található. Ahogy a neve is sejteti, a szállodakomplexum három impozáns villaépületeit egy gyönyörű kéthektáros park öleli körül, ahonnan a kedvelt szépasszonyvölgyi borospincék, szórakozóhelyek pár perces sétával megközelíthetők. Az idelátogatók superior és deluxe szobatípusokból választhatnak. A wellnessben található a szezonálisan nyitva tartó élménystrand és az egész évben működő beltéri wellness részleg, melyben úszómedence, élménymedence, jakuzzi, infraszauna, finn szauna, sókamra, jég-gőz-aromakabin, korszerű erő- és kardiógépekkel felszerelt fitneszterem, és mediterrán pihenő is található. A szálloda két éttermében a táj jellegzetes ételei mellett igazi gasztronómiai különlegességeket is megtalálhatunk. További részletek ezen a linken!
Szavazz és nyerj egy ajándék hétvégét!
Az Év Hotele Facebook oldalán vasárnap délig szavazhatsz a műsorban bemutatott szállodák valamelyikére. Aki ugyanis szavaz, az nyerhet egy ajándék hétvégét abba a szállodába, ahová voksát leadta. Idén is minden szavazat számít, ugyanis ez egy verseny, ahol Te döntheted el, hogy melyik szálloda legyen a régió, azaz A HÓNAP HOTELE, majd végül AZ ÉV HOTELE.
A jövő héten újra művészpár teszteli a hoteleket
Egy hét múlva, a következő adásban a sármos színész Buch Tibor és operaénekesnő párja Lőrincz Judit lesz segítségünkre a szállodatesztelésben. Ők egy mátraházai boutique szállodát és egy egri minihotelt kerestek fel!
Mondd meg Te, melyik legyen AZ ÉV HOTELE!
Magyarország egyetlen televíziós hotelversenye, az RTL-en futó AZ ÉV HOTELE közönségszavazás lehetővé teszi, hogy szavazatukkal a nézők válasszák meg az egyes magyarországi régiók legjobb hotelét, azaz a HÓNAP HOTELE végül AZ ÉV HOTELE nyertes szállodáját. Idén is érdemes hetente voksolni, mert minden egyes szavazattal nő az esély az év végi főnyereményre, azaz egy teljes hétre AZ ÉV HOTELE győztes szállodájában. A szavazatokat a műsor facebook oldalán lehet leadni.
AZ ÉV HOTELE közönségszavazáshoz kapcsolódó televízió műsor az RTL-en az utazók szemszögéből, személyes élményeiken keresztül mutatja be a címért versenybe szálló szállodákat. Minden adásban egy-egy sztár és az általa kiválasztott útitárs kalandjait láthatjuk, akik elutaznak egy hétvégére két magyarországi hotelbe valamilyen céllal a lánykéréstől a házassági évfordulóig és kipróbálják, illetve értékelik is a bemutatott hoteleket.
Egy boldogtalan királyné véletlen halála – 125 éve gyilkolták meg Sissit
A merénylőnek mindegy volt, csak koronás fő legyen. Tudta, hogy a császárnét nem kíséri testőrök hada. Egy anatómiai atlaszból tudta meg, hogy hol van az ember szíve, hogy biztosra mehessen.
A legszeretettebb királynénk volt, akinek kultusza halála után 125 évvel sem csillapul. Legendákat beszélnek szépségéről, műveltségéről, szabad szelleméről, a magyarok iránti tiszteletéről. Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő, I. Ferenc József Habsburg császár és magyar király felesége, akit máig Sissiként emleget világ, írók, filmesek tucatjait ihlette meg szenvedélyes egyéniségével, de boldogtalanságával is, amely egyfelől a bécsi udvar rideg légköréből, másfelől pedig az önmagával való örök elégedetlenségből fakadt. Szomorú életének egy olyan gyilkosság vetett véget, amelynek csak véletlenül lett ő az áldozata.
Romantikus történetek is keringenek körülötte, a leghíresebb talán az Andrássy Gyula gróf magyar miniszterelnökhöz, az Osztrák-Magyar Monarchia későbbi külügyminiszteréhez fűződő, állítólag barátságon is túllépő kapcsolata.
Kétségtelen, hogy Erzsébet kezdettől fogva jó viszonyt ápolt vezető magyar politikusokkal és fontos „háttérszereplője” volt az osztrák-magyar kiegyezésnek is. Emellett rendszeresen magyar udvarhölgyekkel vette magát körül, Ferenczy Ida és gróf Festetich Mária legfőbb bizalmasaivá váltak. Meggyilkolásakor is egy magyar hölgy, Sztáray Irma volt a társaságában.
Sissi életét számos, részben lelki eredetű betegség keserítette meg, ezen túl át kell élnie két gyermeke halálát: elsőszülött lánya, Zsófia, alig kétévesen halt meg tífuszban, és soha nem tudta feldolgozni fia, Rudolf öngyilkosságát. A trónörökös halála, az 1889. január 31-i mayerlingi tragédia, amelyben osztozott vele „rangon aluli” szerelme, Vetsera Mária is, máig szintén napirenden van a gyászos szerelmi történetek és nem utolsósorban az összeesküvés-elméletek kedvelői között.
Alapos vizsgálatot soha nem folytattak az ügyben, és máig tartják magukat azok a mendemondák, amely szerint valójában öngyilkosságnak álcázott politikai gyilkosság történt.
Erre utalt emlékirataiban Zita császárné, az utolsó osztrák-magyar uralkodó, IV. Károly özvegye is. James és Joanna Bogle brit történészek két alternatívát is felvetettek az 1990-ben megjelent A Heart For Europe című kötetükben: vagy osztrák titkos ügynökök tették el őket láb alól, mert nem tetszett nekik Rudolf magyar szimpátiája, vagy pedig a francia titkos szolgálat ölte meg őket, mert a trónörökös nem volt hajlandó részt venni egy Ferenc József ellen szervezett puccsban.
Erzsébet múlhatatlan lelkifurdalást érzett fia halála miatt, mélységes depresszióba esett, szinte teljesen visszavonult a közéleti szereplésektől, utazásaiban próbált nyugtot lelni. Magyarországon utoljára 1896-ban a milleniumi ünnepségek megnyitóján járt. Mikszáth Kálmán Mater Dolorosa címen írt róla egy tárcát.
„Szemei tágra nyíltak, a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könnycsepp buggyant ki. Százan és százan látták a drága cseppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét”
- ragadta meg az író ezt a szívszorító pillanatot.
1898. szeptember 9-én Erzsébet Genfbe utazott annak ellenére, hogy környezete nem tartotta biztonságosnak e látogatást. Ez lett a veszte. Másnap Luigi Lucheni olasz anarchista egy élesre köszörült reszelővel szíven szúrta a királynét. Valójában nem is őt akarta megölni, az áldozat csupán „jobb híján” került a merénylő látókörébe.
Lucheni egy olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként jött a világra 1873. április 22-én Párizsban, ahová anyja várandósan elmenekült hazájából. Árvaházban nőtt fel, tízéves korától már dolgoztatták. Egész életében nyomorgott, kivételt talán csak az a három és fél év jelentett, amikor az olasz hadsereg lovasságánál szolgált. Részt vett 1896-ban az abesszíniai háborúban, ahol ki is tüntették. A merénylet előtt két évvel Svájcban telepedett le, alkalmi munkákból élt. Kilátástalan helyzete az anarchista eszmék, az uralkodó osztályok elleni féktelen gyűlölete felé terelte. A gyilkossághoz vezető legfőbb indítékot az 1898. májusi milánói munkás éhséglázadás leverése adta meg neki.
Történt ugyanis, hogy a kenyér árának sokadik olaszországi megemelésére a dolgozók több nagyvárosban utcára vonultak. Másnap a kormány Lombardia tartományra és székhelyére elrendelte a szükségállapotot, és Milánó hadtestparancsnoka, Bava Beccaris tábornok ágyúval kezdte lövetni a tömeget. A kormányjelentés szerint nyolcvanan vesztették életüket, de I. Umberto olasz király rendőrsége és katonái valóságos mészárlást rendeztek – a történetírás négyszáz-hétszáz halottról tud.
Lucheni ekkor döntötte el, hogy bosszúból megöli a Savoyai-ház vagy bármelyik királyi család egyik tagját, de nem volt pénze arra, hogy Olaszországba utazzon. Első „kiszemeltje” a Genfbe várt Fülöp orleans-i herceg volt, ő azonban mégsem érkezett meg.
Ezután határozta el Erzsébet királyné megölését, mivel tudta, hogy a császárnét nem kíséri testőrök hada. Egy anatómiai atlaszból tudta meg, hogy hol van az ember szíve, hogy biztosra mehessen.
A korabeli sajtót is terheli némi felelősség, miután, bár Erzsébet inkognitóban utazott, a merénylet napján egy genfi lap beszámolt érkezéséről. Miután Lucheni megbizonyosodott arról, hogy a tó partján sétáló két napernyős hölgy egyike az osztrák császárné, fellökte őt, majd szíven szúrta. Ki tudja, meg lehetett-e volna menteni Sissi életét, ha nem ragaszkodott volna élete utolsó pillanatáig karcsúságának látszatához. Olyan erősen befűzték a derekát, hogy nem is vette észre, hogy megsebezték. Azt hitte, hogy a támadó csak ki akarta rabolni. Még saját lábán szállt fel a sétahajóra, hogy kirándulni induljanak, és ott esett össze. Sztáray grófnő kénytelen volt felfedni útitársnője kilétét a kapitánynak, azonnal visszafordultak és a királynét szállodájába, a Beau Rivage-ba vitték, de mire az orvos megérkezett hozzá, már halott volt, gyakorlatilag elvérzett. Talán, ha azonnal kórházba szállítják, még meg lehetett volna menteni. Sztáray grófnő szerint Sissi utolsó mondata magyarul hagyta el a száját: „Mi történik velem?”.
És idézzük ismét Mikszáthot, aki így búcsúzott tőle 1898. szeptember 11-én a Magyar Hírlapban:
„Ez a szent asszony őrködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szívéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”
Luchenit percekkel a merénylet után járókelők fogták el és adták át a rendőrségnek. A terrorista egy pillanatig sem tagadta tettét, sőt, büszke volt rá. 1898. november 10-én életfogytiglani börtönre ítélték, bár ő maga szerette volna, ha kivégzik, de a genfi kantonban nem volt halálbüntetés. Tizenkét évi raboskodás után akasztotta fel magát a genfi cellájában.
A gyilkosság azonban nem csupán Sissi mítoszát emelte még magasabbra, hanem a nemzetközi bűnüldözés történetében is mérföldkőnek számított. A merénylet után két hónappal, 1898 novemberében nemzetközi anarchistaellenes kongresszust rendeztek Rómában, amelyen az anarchizmust úgy határozták meg, mint „minden olyan cselekedetet, amely erőszakos eszközökkel akarja lerombolni a társadalom rendjét”. A résztvevő államok küldöttjei megegyeztek abban, hogy a jövőben megfigyelés alatt tartják az anarchista szervezeteket, megakadályozzák a propagandájuk terjesztését, és korlátozzák a cselekedeteikről szóló hírek megjelenítését a sajtóban. Egyezség született arról is, hogy az államfők elleni merényleteket ezentúl halálbüntetéssel szankcionálják. A konferencián részt vevő huszonegy európai állam között volt Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia is. Ekkor vette kezdetét az a nemzetközi együttműködés az egyes államok rendőrségei között, amely két évtizeddel később, 1923-ban az Interpol, a világ elsőszámú nemzetközi rendőrségi szervezetének bécsi létrehozásához vezetett.
Sissi legendájához nem kis mértékben járult hozzá Ernst Marischka 1950-es években készült trilógiája Romy Schneiderrel a címszerepben, 1972-ben a nem kevésbé tragikus sorsú színésznő eljátszotta Erzsébetet Luchino Viscontinak Bajor Lajos királyról szóló filmjében, a Ludwigban is, nem utolsósorban azért, hogy némileg árnyaltabb képet mutasson Erzsébetről. A későbbi alkotások már nagyobb hangsúlyt fektettek Sissi félelmeire, frusztrációira, a legkegyetlenebbül a Fűző című, 2022-es osztrák-német alkotás, amely Vicky Krieps megrázó alakításával még az Oscar-jelöltek közé is bekerült.
Luigi Lucheni, miként a híres áldozatok gyilkosainak többsége, beírta magát a történelembe. Mi több, 100 évvel később még musicalhős is lett, hiszen Lévay Szilveszter és Michael Kunze Elisabeth című nagy sikerű darabjában kulcsszereplőként és narrátorként jelenik meg.
