prcikk: Tíz lelőtt utasszállító | szmo.hu
MÚLT
A Rovatból

Tíz lelőtt utasszállító

A maláj gép katasztrófája sajnos nem egyedi eset. Olyannyira, hogy még egy rakétával lelőtt Malév-gép is van a Honvédelem.hu listáján.


Az ukrán légtérben lelőtt malajziai utasszállító repülőgép esete sajnos korántsem egyedi: szubjektív tízes listánkba olyan légikatasztrófákat gyűjtöttünk, amelyek során rakétatalálat okozta utasszállító gépek pusztulását.

1. Siberian Airlines 1812-es járat - Krím-félsziget

1sib

2001. október 4. - Hetvennyolc ember vesztette életét, amikor az ukrán légvédelem gyakorlat közben kilőtt rakétája a Fekete-tenger fölött eltalált egy Tel-Avivból Novoszibirszkbe tartó Tu−154-es orosz utasszállító repülőgépet, melynek mind a hatvanhat utasa és a személyzet tizenkét tagja meghalt. Az utasszállítót feltehetően tévedésből egy hadgyakorlatok során használt ukrán rakéta lőtte le. A légitársaság követelte, hogy Ukrajna több mint tizenötmillió dollárt fizessen ki bírságként, de a kártérítést megtagadták, mert kijevi szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrán rakéta nem lőhette le a repülőgépet.

2. Transair Georgia-incidensek - Szuhumi

2suhumi

1993. szeptember 22-23-24. - A grúz-abház háború utolsó napjaiban három egymást követő nap három Tupoljev utasszállítót lőttek le vagy szét az abház lázadók. 21-én a Szocsiból érkező Tu-134-esre indítottak légvédelmi rakétát - a gép a Fekete-tengerbe zuhant, huszonkét utasa és ötfős legénysége szörnyethalt. Másnap egy Tbilisziből érkező - egyébként grúz katonákat szállító, tehát nem annyira civil - Tu-154-est lőttek szét leszállás közben: a mérleg száznyolc halott. 23-án újabb gépet ért tüzérségi tűz, miközben utasai a beszálláshoz készülődtek. Itt „csak" egy fő halt meg, a legénység egyik tagja.

3. Iranian Airlines 655-ös járat - Hormuzi-szoros

DN-SC-05-10421

1988. július 3. - A Perzsa-(Arab)-öbölben tartózkodó amerikai flotta egyik hajója tévedésből lelőtt egy támadó repülőgépnek hitt iráni Airbus A-300 típusú utasszállító gépet, amely Dubaiból az iráni Bandar Abbasz felé tartott. A gép fedélzetén tartózkodó kétszázkilencven ember életét vesztette. A Perzsa-öböl felett repülő gépet a US Vincennes nevű, Cleveland-osztályú rakétás cirkáló fedélzetéről indított SM-2MR föld-levegő rakéta pusztította el. A helyzetet súlyosbította, hogy a Vincennes iráni felségvizeken hajózott, a 655-ös pedig iráni légtérben repült. A katasztrófát megelőzően iráni csónakokról figyelmeztető lövést adtak le a hajó egyik helikopterére, így a hangulat kellően feszült volt. A hajó IFF, azaz barát-ellenség felismerő rendszereinek kezelője elnézte a monitort, és tévesen F-14-esnek azonosította a gépet, amit csak két ország rendszeresített akkoriban, Irán és az USA.

4. Korean Airlines 007-es járat - Szahalin-szigetek

4korea

1983. szeptember 1. - A KAL dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó Boeing 747 típusú repülőgépe letért útvonaláról és berepült a Szovjetunió légterébe Szahalin területe fölött. A gép valószínűleg a navigációs rendszer hibája miatt sértette meg a szovjet légteret, ennek ellenére a Vojszka PVO (honi légvédelem) Szu-15-ös elfogója lelőtte nem messze a Szahalin-szigetektől a Japán-tenger felett. Mind a kétszáznegyven utas és a teljes legénység, összesen kétszázhatvankilenc fő veszett oda. A gép veszte az lett, hogy éppen egy amerikai felderítő művelet idején volt rossz helyen, ráadásul a szupertitkos kamcsatkai állások fölött is elrepült. A Politbüro eleinte váltig tagadta a felelősségét, majd mikor már nem nagyon volt mit tagadni, kémgépnek nevezte a civil utasszállítót, a berepülést pedig háborús provokációnak.

5. Aerolinee Itavia 870-es járat - Tirrén-tenger

5tirren

1980. június 27. - Az olasz Itavia belföldi légitársaság Bolognából Palermóba tartó járata Ustica szigetének közelében a tengerbe zuhant, a DC 9-es gép fedélzeten lévő nyolcvanegy ember életét vesztette. A gépet vélhetőleg egy francia vadászgép rakétája találta el, a lövést egy közelben tartózkodó líbiai MiG-gépre adták le, amelyen feltételezések szerint Moammer Kadhafi líbiai vezető tartózkodott. Az eset kapcsán több verzió is szárnyra kapott, a legvalószínűbb szcenárió szerint a légtérben egymással légiharcba bonyolódó líbiai és NATO-vadászok közötti harc során találta el egy francia gépről eredetileg egy líbiai MiG-23-asra indított rakéta. Bizonyos források szerint a radaron látható volt, hogy a líbiai gépek az észlelést elkerülendő szándékosan közel repültek az utasszállítóhoz. Három olasz F-104-es, egy amerikai A-7 Corsair II és a francia gép üldözte őket.

6. Air Rhodesia 825-ös járat - Karoi

6rhodesia

1978. szeptember 3. - A Victoria Fallsból Salisburybe repülő, Hunyani nevű Vickers Viscount gépet a ZIPRA fegyveresei lőtték ki egy vállról indítható, szovjet Sztrela-2 föld-levegő rakétával a rodéziai Karoi felett. A kényszerleszállás meglehetősen rázós volt, az ötvenhat utasból harmincnyolcan belehaltak a becsapódásba, a tizennyolc túlélőknek sem volt szerencséjük, mivel közülük tízet a helyszínre érkező gerillák lőttek agyon, a többieknek sikerült elbújniuk.

7. Korean Airlines 902-es járat - Murmanszk

7korea902-es

1978. április 20-án a civil gép belépett a szovjet légtérbe és nem válaszolt se a földi irányítás, se a rá felemelt Szu-15 elfogók rádióhívásaira. Az amerikai kémgépnek vélt 707-es ellen felküldött Alekszander Boszov százados jelentette, a gép farkán ázsiai feliratot lát. A parancsnoka ennek ellenére a gép elpusztítására adott parancsot. A százkilenc utasból ketten életüket vesztették, a gép pedig kényszerleszállást hajtott végre a Korpijärvi-tó jegére. Az utasokat pár nap elteltével kiadták Koreának, a Szovjetunió pedig százezer dolláros összeget számlázott ki, a „foglyok" ellátási költségeire hivatkozva.

8. Malév 240-es járat - Bejrút

8malev

1975. szeptember 30. − Közvetlenül a leszállás előtt rakétatámadás érte a Malév Budapestről Bejrútba tartó Tu-154-es gépét, amely a tengerbe zuhant, a fedélzetén tartózkodó ötven utas és a tízfőnyi személyzet életét vesztette. A légikatasztrófa oka - hivatalosan legalábbis - a mai napig ismeretlen. A tizenegy magyar és közel ötven külföldi áldozat halála utáni, máig tartó titkolózások megerősíteni látszanak a gyanút, hogy a tisztázatlan összetételű rakománnyal megterhelt TU-154-es háborús cselekmény résztvevője és áldozata lett. Az áldozatok hozzátartozói kegyeleti okokból is ragaszkodnak az ügy újbóli kivizsgálásához és a felelősök törvény elé állításához.

9. Libyan Arab Airlines 114-es járat - Sínai-félsziget

9libia

1973. február 21. − A Sínai-félsziget felett az izraeli légierő lelőtt egy líbiai Boeing 727 típusú utasszállító repülőgépet, a katasztrófában száznyolcan vesztették életüket. Izrael a támadást azzal indokolta, hogy a líbiai gép a sivatagban lévő katonai állások felett repült el, s nem tett eleget a leszállásra történt felszólításnak. A Tripoliból Bengázi érintésével Kairóba tartó 727-es a rossz időjárási körülmények és műszaki hiba miatt elnavigálta magát és izraeli légtérbe repült a Sínai-félsziget fölött. Az IAF két F-4 Phantomja elfogta, majd - miután a Líbia és Izrael közötti fagyos diplomáciai viszony miatt a pilóta megtagadta az együttműködést - lelőtték. A száztizenhárom utasból csak öten élték túl a balesetet, közöttük a másodpilóta.

10. El Al 402-es járat - Petrich

10elal

1955 július 27. - Az El Al izraeli légitársaság 402-es nemzetközi utasszállító járata Londonból szállt fel, hogy Bécs és Isztambul érintésével jusson el Tel Avivba, ahova azonban már nem érkezett meg. A Lockheed L-049 Constellation útja során eltérve az eredeti útiránytól a bolgár légtérbe tévedt, s ez okozta a fedélzeten lévők vesztét, ugyanis a bolgár légvédelem Mig-15-ös vadászgépei Petrich közelében lelőtték. A katasztrófában meghalt a gép hétfős személyzete, és ötvenöt utas. Az incidens a hidegháború kellős közepén komoly feszültséget okozott a Keleti Blokkba tartozó Bulgária és a Nyugatbarát Izrael között, akiknek a nyomozói nem vehettek részt a helyszíni szemlében, ráadásul mindkét fél másképp magyarázta a repülőgép letérését az útvonalról.

További érdekes top 10-es összeállításokért a Honvédelem.hu-ról katt ide!

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Először azt hitték, itt a világvége: a Niagara-vízesés vize többször is elapadt az évek során
Egyik alkalommal éppen 1848 tavaszán, amikor Európa szerte forradalmak robbantak ki.
Sz. E. Fotó: Fortepan - szmo.hu
2026. március 22.



Képzeld el, amint több száz ember égő fáklyákkal a kezében sétál a Niagara-vízesés peremén. Pontosabban a vízesés hűlt helyén, miközben lent a meder közelében, ahol percekkel korábban még tajtékzott a víz, lovas katonák ügetnek.

Ez nem egy filmjelenet, hanem maga a valóság.

Többször is megtörtént, hogy a világ egyik leghíresebb természeti csodája egyszerűen megszűnt létezni.

A Niagara valójában nem egy, hanem három vízesés összefoglaló neve. A legnagyobb, a Patkó-vízesés javarészt Kanadához tartozik, tőle a Kecske-sziget választja el az amerikai oldalon lévő két kisebb zuhatagot, a Menyasszonyfátyol-vízesést és az Amerikai-zuhatagot.

1848 tavaszán, egyébként akkor, amikor Európában pont fegyveres felkelések és forradalmak zajlottak, egy kivételesen hideg tél után a márciusi meleg és az erős keleti szél hatalmas jégtömeget tolt az Erie-tóból a Niagara folyó torkolatába.

A jég hatalmas gátat képzett, ami harminc-negyven órára teljesen elzárta a víz útját. A vízhiányt először a folyóparti malmok tulajdonosai vették észre, amikor a malomkerekek megálltak.

A hírre ezrek özönlöttek a helyszínre, és óvatosan bemerészkedtek a száraz mederbe. Az emberek olyan fegyvereket találtak a sárban, amiket feltehetően az amerikai csapatok hagytak ott egy 1814-es csata után. Március 29-én éjjel több százan fáklyákkal sétáltak a vízesések peremén, miközben az amerikai lovasság a mederben ügetett. A folyó másnap indult meg újra, amikor a szélirány megváltozott, és a jégdugó feloszlott.

1903. március 22-én az amerikai oldalon ismét elapadt a víz.

A látványosságnak pedig Kanadából és az Egyesült Államokból is a csodájára jártak. A szakértők szerint azonban az 1848-as volt az egyetlen teljes, természetes leállás, a későbbi esetek inkább rendkívül alacsony vízhozamot jelentettek.

1969-ben azonban már szándékosan szüntették meg a vízesést.

Egy 1965-ös helyi újságcikk ugyanis a zuhatag végét jósolta, mivel a korábbi, 1931-es és 1954-es sziklaomlások törmeléke már megfelezte a vízesés magasságát. A közösségi nyomásra egy amerikai-kanadai bizottság jött létre, hogy felmérjék a helyzetet.

1969. június 12-én egy 180 méter hosszú, 28 ezer tonna kőből és földből épített gáttal elzárták a vizet az amerikai oldalon. Mérnökök precízen felmérték a sziklafalat, 48 kőzetfuratot vettek, és érzékelőket telepítettek a kőzettömbök mozgásának figyelésére.

A munkálatok közel fél évig tartottak, majd november 25-én a gát elbontásával a víz újra a régi medrében zubogott. A vizsgálatok után úgy döntöttek, a leomlott törmeléket nem távolítják el.

A Niagara minimális vízhozamát egy 1950-es amerikai-kanadai egyezmény szabályozza, és egy 1954-ben épült gát segít a víz elosztásában a vízesések és az erőművek között.

Hogy az 1848-as esemény ne ismétlődhessen meg, 1964 óta minden télen úszó jégtörő gátat telepítenek a folyóra, ami megakadályozza a jégdugók kialakulását. A vízesés „kiszárításának” ötlete időnként felmerül egy-egy nagyobb felújítás, például hídcsere miatt, de ez ma már hatalmas turisztikai és környezetvédelmi kérdéseket vetne fel.

Via National Geographic, Pangea blog


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést
Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.


Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani
99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.


Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.


Link másolása
KÖVESS MINKET: