MÚLT
A Rovatból

Te is szidtad anno a Merkurt? Nem kellett volna!

90 ezer autóra egymillió reklamáció jutott, és gyakran ötéves várólista. Valóban durva számok, de nézzünk csak a színfalak mögé!
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Magyarország, Budapest XXI. Védgát utca 5-7., a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe. 1973. Fortepan/Uvaterv - szmo.hu
2023. április 30.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Kádár-kori autózás történetében az egyik

legfontosabb dátum 1964. január első napja volt. Ekkor kezdte meg áldásos(?) tevékenységét ugyanis a Merkur vagy teljes nevén a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat (bár sok esetben használták a nevet hosszú „ú” betűvel is a vállalat a kezdetektől, ezt a latinból átvett formát szerepeltette).

A fontos hírt újsághirdetések formájában tudatták a hazai (leendő) autósokkal, akik valószínűleg örömünnepet tartottak otthon.

A vállalat két elődje ugyanis komoly ellenszenvet vívott ki azzal, hogy képtelenek voltak a hazai autóelosztást megoldani. Először a BELKER (Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalat), majd a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár-nagykereskedelmi Vállalat futott neki az országba érkező autók adminisztrálásának és elosztásának, ám az eredmény katasztrofálisra sikeredett. A telephelyeken egymás-hegyén hátán álltak az autók, így – utoljára – abban az időben akár heteken belül is autóhoz lehetett volna jutni, csak az igények leadása és kielégítése akadozott. Ebben az évben, 1963-ban 13 ezer beérkező autóról beszéltünk...

Budapest XXI. Védgát utca 5-7., a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe. 1973. Fortepan/FŐFOTÓ

Az istenek hírnökéről és a kereskedők (és a tolvajok meg a csalók!) istenéről elnevezett vállalat azonban valóságos ígéret lavinával indított már az első napokban. Úgy gondolták, hogy a korábbi kiutalások helyet valódi kereskedelem fog megindulni az autók piacán autószalonokkal, a döntést segítő prospektusokkal, készséges személyzettel és később zökkenőmentes szervizszolgáltatással és alkatrészellátással. Aki élt az előző rendszerben, az pontosan tudja, hogy a valóság ennél jóval árnyaltabb képet mutatott.

Több éves várólistákkal, elérhetetlen alkatrészekkel és csapnivaló állapotban átvett autókkal. Még tíz évvel később is bevett szokásnak számított, hogy az autókat az átadótelepről egy szervizbe vitték, ahol jobb esetben csak a fényszórók és a futómű beállítása, valamint a szelepek, porlasztó beszabályozása szerepelt a munkalapon, rosszabb esetben (különösen a Daciák esetében) alkatrészekre szedték a vadiúj négykerekűt, majd tisztességesen öszeszerelték újra.

A helyzet még brutálisabbá vált, amikor a nyolcvanas évek elején megszűnt az AFIT (Autófenntartó Ipari Tröszt) és a szervizelés irányítása is a Merkur hatáskörébe került. Persze az értékesítő vállalat kapott egy szép vastag keretet a garanciális problémák javításainak költségeire, ám ez viccesen kevésnek bizonyult. Hogy megértsük miért, ahhoz elég csupán néhány adatot végig böngészni.

1986-ban a Merkur kicsit több mint 90 ezer autót adott át, melyek az első garanciális évben 1 millió(!) problémát hoztak össze! Az első reklamációk dátuma pedig többnyire megegyezett az átvétel napjával.

Érdemes a lenti táblázatot szemügyre venni ahhoz, hogy lássuk, milyen költségeket jelenthetett ez. A táblázat típusonként mutatja a 100 átadott autóra jutó reklamációk számát és az első évben rájuk fordított javítási költséget (Merkur és Kermi adatok). Bár néhány fajsúlyos versenyző hiányzik a felsorolásból adathiány miatt, az adatok így is beszédesek...

Reklamációk száma, 1986-ban és a javítások költsége az 1. évben
MárkaReklamáció/ 100 autóGar. Javítások ktsg-e az első évbenRendelési ár 1986-ban
Trabant1,95 120 Ft80 000 Ft (lim.)
Polski Fiat3nincs adat91 000 Ft (126-os)
Wartburg3,25 040 Ft118 000 Ft (stand.)
Lada3,44 970 Ft142 000 Ft (1200-as)
Skoda8nincs adat120 000 Ft (105-ös)
Dacia9,28 000 Ft139 000 Ft (1310-es)
Moszkvics12,48 600 Ft112 000 Ft (2140-es)
Zastava13,210 420 Ft170 000 Ft

Az első év kitétel nem tévedés, ugyanis a garanciális idő meglehetősen képlékeny volt akkoriban. A jogszabályok szerint a javítás időtartama nem számított bele a garanciális időszakba, ami az akkori alkatrészellátást ismerve gyakran két évre is kitolta az ingyenes, garanciális időszakot. Ráadásul nem is ez volt a legfőbb probléma.

Ha akkoriban meg kellett volna választani a leggyűlöltebb állami vállalatot, akkor a Merkur magabiztosan behúzta volna az első három hely valamelyikét.

Ami több okból is érthető. Egyrészt – ahogyan a kommunizmus idejében minden állami vállalat – az autóértékesítő esetében is fennállt a nemtörődöm hozzáállás, a helyzettel visszaélő „kell, nem kell, nem kap mást” mentalitás. Emellett az emberek ezzel a vállalattal azonosították az iparág minden problémáját, hiszen az új autó (egy idő után a használt is) egyet jelentett a Merkur névvel. Kétségtelen, hogy magát a Merkurt sem kellett félteni, ha hibázásról, nemtörődömségről esett szó, ám az igazság jóval árnyaltabb képet mutatott.

Ahogyan abban az időben minden esetben, úgy az autók területén is jól követhetően gyűrűzött végig az egymásra épülő trehányságok és hibák dühítő tömege. Kezdjük azzal a ténnyel, hogy a Merkur csupán értékesítette – és később – szervizeltette az új autókat, míg a rendelés, az import a MOGÜRT feladata volt. Ők voltak az első szűrő a várólisták felé vezető úton (igaz a KGST kvótarendszer egyébként is megszabta az egy évben rendelhető járművek számát). Ugyanakkor a külkereskedő a gyárakkal állt szemben, melyek esetében a selejt termelés és a csapnivaló hatékonyság miatt szinte folyamatos volt az elmaradás a tervektől autóban és alkatrészben egyaránt (ráadásul amit tudtak, azt inkább nyugatra értékesítették, kemény valutáért).

Fotó: Fortepan/ FŐFOTÓ

A kevés és gyengén teljesítő autógyár így olyan helyzetbe került, hogy bármilyen rettenetes minőségű és állapotú autót simán el tudott adni. Megtehették, hogy alig fél év garanciát vállaljanak (a többit a Merkur dobta hozzá, igaz valamennyire beépítették az autók árába a költséget), ám valós garanciális csere szinte soha nem történt. Ráadásul

a Merkur gyakorlatilag nem csak értékesített, hanem a gyártás utolsó fázisát is ők végezték el, lévén az átadótelepeken átlagosan öt órát(!) kellett javítgatni, állítgatni az autókat, hogy legalább nagyjából átadható formába kerüljenek.

Így nem túlzás kijelenteni, hogy – bár ők sem voltak szentek – a teljes szocialista autóipart átható minden problémáért nekik kellett itthon tartani a hátukat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.


Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.


Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pá­lyán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a szín­padról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek
Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.


Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.


Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk