Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
a jelenlegi fizetésekért a szakdolgozók csak extrém többletmunkával érik el az átlagos kereseti szintet.
„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.
Takács Péter államtitkár szerint lesz lehetőség a fizetésemelésre, de még nincs kormánydöntés a bérfejlesztésről.
Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.
A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg
Takács Péter többször nyilatkozta, hogy bruttó 800 ezer forinthoz közelít az ápolók bére a műszakpótlékokkal együtt, addig Soós Adrianna úgy érvel, hogy a KSH adatai szerinti 740 ezer forintos átlagkereset is csak havi 20 óra többletmunkával jön össze.
A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.
2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péternek üzent Jaber: Te most veszélyben raktál egy embert?
A kuvaiti-magyar előadó a Mandiner stúdiójában kritizálta a Tisza Párt politikusát egy miniszter telefonszámának nyilvánosságra hozatala miatt. A rapper szerint ez már a gyűlölet kategóriája.
„You put an another Hungarian in danger, bro” – üzente egyenesen Magyar Péternek Jaber, a kuvaiti-magyar rapper a Mandiner reggeli műsorában, a kampány eldurvulása miatt. A személyes adatokkal és a magánszféra megsértésével kapcsolatos vita éppen ma kapott új megvilágítást, miután a rendőrség közölte: tiltott adatszerzés gyanúja miatt nem indítanak nyomozást a Magyar Péter állítása szerint róla készült, bekamerázott szobában rögzített felvétel ügyében. Az eljárás egyedül kábítószer-birtoklás gyanúja miatt folyik tovább ismeretlen tettes ellen.
Jaber a műsorban arra az esetre reagált, amikor egy miniszter telefonszáma nyilvánosságra került. A rapper szerint ezzel a lépéssel Magyar Péter átlépett egy határt. „Te most veszélyben raktál egy embert?” – tette fel a kérdést,
majd hozzátette, hogy egy telefonszám birtokában könnyen kideríthető valakinek a tartózkodási helye is. Szerinte ez már nem a politikáról, hanem a gyűlöletről szól. „Now this is hate, ez gyűlölet. This is hate! Ez már you're out of politics now!” – fogalmazott. A rapper elmondta, őt is érték már súlyos fenyegetések, de mégsem kíván rosszat másoknak, és nem akarja elrontani a napjukat.
Megkülönböztette egy magánember és egy hivatalos személy helyzetét, mondván, egy miniszter esetében ez különösen súlyos.
„De ez nem egy rapper. Ez egy official minister of the country of Magyarország” – zárta gondolatait.
A rapper által említett ügy hátterében a Mandiner múlt heti cikke áll, amely szerint Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója külföldi titkosszolgálatoknak segíthetett lehallgatni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert azzal, hogy megadta a telefonszámát - írta a Mandiner. Az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök vizsgálatot rendelt el.
Panyi Szabolcs tagadta a vádakat. Független szakértők szerint a valódi probléma nem egy telefonszám esetleges átadása, mivel azt a titkosszolgálatok enélkül is könnyen megszerezhetik, hanem az, hogy a miniszter éveken át nem megfelelő, könnyen lehallgatható csatornákon kommunikált.
„You put an another Hungarian in danger, bro” – üzente egyenesen Magyar Péternek Jaber, a kuvaiti-magyar rapper a Mandiner reggeli műsorában, a kampány eldurvulása miatt. A személyes adatokkal és a magánszféra megsértésével kapcsolatos vita éppen ma kapott új megvilágítást, miután a rendőrség közölte: tiltott adatszerzés gyanúja miatt nem indítanak nyomozást a Magyar Péter állítása szerint róla készült, bekamerázott szobában rögzített felvétel ügyében. Az eljárás egyedül kábítószer-birtoklás gyanúja miatt folyik tovább ismeretlen tettes ellen.
Jaber a műsorban arra az esetre reagált, amikor egy miniszter telefonszáma nyilvánosságra került. A rapper szerint ezzel a lépéssel Magyar Péter átlépett egy határt. „Te most veszélyben raktál egy embert?” – tette fel a kérdést,
majd hozzátette, hogy egy telefonszám birtokában könnyen kideríthető valakinek a tartózkodási helye is. Szerinte ez már nem a politikáról, hanem a gyűlöletről szól. „Now this is hate, ez gyűlölet. This is hate! Ez már you're out of politics now!” – fogalmazott. A rapper elmondta, őt is érték már súlyos fenyegetések, de mégsem kíván rosszat másoknak, és nem akarja elrontani a napjukat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismeretlen injekciót kapott, életveszélyes állapotba került - állítja az ukrán pénzszállítók vezetője
Horváth Lóránt, az Oscsadbank jogi képviselője egy sajtótájékoztatón számolt be a március eleji rajtaütés körülményeiről. Állítása szerint a TEK fegyveresei ellentmondó utasításokat kiabáltak.
A jelek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelen sem volt az ukrán Oscsadbank pénzszállítójának lefoglalásakor – erről Horváth Lóránt, a bank jogi képviseletét ellátó ügyvéd beszélt egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Horváth szerint hiába szerepel a jegyzőkönyvben, hogy a NAV is jelen volt, valójában csak a Terrorelhárítási Központ fegyveresei ütöttek rajta a pénzszállító járművön.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a kommandósoknál gránátvető és mesterlövész is volt a helyszínen, írja a Telex.
Az ügyvéd a helyszínen uralkodó állapotokat úgy jellemezte:
„Teljes volt a káosz”. Állítása szerint a TEK-esek a pénzszállítókra fogták a fegyvereiket, és egymásnak ellentmondó instrukciókat kiabáltak nekik.
A sajtótájékoztatón levetítettek egy videót, amelyen Hennagyij Kuznyecov, az ukrán Oscsadbank dolgozója, a szállítmány parancsnoka beszélt a történtekről. Elmondása szerint az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval állította meg a két furgont. Miután kiszállt, az egyetlen kérdés, amit kapott, az volt: „Hol vannak a fegyverek?”.
Kuznyecov elmondta, hogy cukorbeteg, de a nála lévő gyógyszerét nem adták át neki, miközben társaival együtt a letartóztatás pillanatától 29 órán keresztül volt megbilincselve. Ehelyett a magyar hatóságok ismeretlen eredetű injekciót adtak be neki, ami után életveszélyes állapotba került.
Elmondása szerint két ukrajnai orvosi vizsgálat is kimutatta, hogy idegen anyag került a szervezetébe.
Az ügyészség korábban azt közölte, egy feljelentés nyomán cselekedtek, a NAV pedig később pénzmosás gyanújával indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
A magyar kormány és a hozzá közeli média az ügy kirobbanása után arról kommunikált, hogy gond lehetett a szállítmánnyal, és a pénznek a Tisza Párthoz is köze lehet, de ezekre a vádakra eddig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. A NAV korábban „képtelen állításnak” nevezte, hogy megsértették volna az eljárási szabályokat.
A március 5-én elfogott hét ukrán állampolgárt és a két furgont később elengedték, de a több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát a magyar hatóságok lefoglalták. Március 10-én kormányrendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”. Az ukránok ügyvédje tájékoztatást kért a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségtől, és a Fővárosi Törvényszékre keresetlevelet nyújtottak be a kiutasítás ellen, de egyelőre sehonnan nem kaptak reakciót.
Az ügyvédek a kiutasítás ellen keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékre, és tájékoztatást kértek a Fővárosi Főügyészségtől.
A jelek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelen sem volt az ukrán Oscsadbank pénzszállítójának lefoglalásakor – erről Horváth Lóránt, a bank jogi képviseletét ellátó ügyvéd beszélt egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Horváth szerint hiába szerepel a jegyzőkönyvben, hogy a NAV is jelen volt, valójában csak a Terrorelhárítási Központ fegyveresei ütöttek rajta a pénzszállító járművön.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a kommandósoknál gránátvető és mesterlövész is volt a helyszínen, írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump: Nem a mi dolgunk a Hormuzi-szoros biztonságának garantálása – Kína szerint viszont igen, a harcok beszüntetését sürgetik
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a térség országainak kellene védeniük a Hormuzi-szoroson áthaladó tankereket. Peking a kijelentésre reagálva Washingtont tette felelőssé a Perzsa-öbölben kialakult feszültségért.
Peking csütörtökön felszólította az „iráni háborúban” érintett feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, mielőbb kezdjék meg a béketárgyalásokat, és párbeszéd útján rendezzék a konfliktust. Mao Ning kínai külügyi szóvivő szerint el kell kerülni a világgazdaságot és a globális energiaellátás biztonságát fenyegető súlyos következményeket – számolt be a Privátbankár.hu.
A kínai álláspont szerint a Hormuzi-szoros hajózásának akadályozottságát „az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni jogellenes katonai akciói idézték elő”, a nemzetközi útvonalak biztonságát pedig csak a harcok beszüntetése garantálhatja. A pekingi bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok két-három héten belül lezárja az Irán elleni katonai műveleteket.
A térségben közben folytatódnak az incidensek, Irán újabb rakétatámadásokat hajtott végre, az Egyesült Királyság pedig több mint harminc országot hívott egyeztetésre a szoros biztonságának helyreállításáról.
A két nagyhatalom álláspontja élesen eltér a megoldást illetően. Míg Peking a deeszkalációt, a tárgyalásokat és a katonai eszközök mellőzését sürgeti, addig Washington a gyors katonai lezárást célozza. Trump jelezte, a következő hetekben „rendkívül kemény” csapások jöhetnek, és kilátásba helyezte, hogy „amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, az Egyesült Államok az iráni energiaipari infrastruktúrát veszi célba.” Az elnök egyúttal Associated Press" target="_blank">megismételte korábbi álláspontját, miszerint „nem az amerikai haderő feladata a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítása”, a terheket a térség olajfüggő országaira tolná.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a globális olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítmányok mintegy ötöde halad át rajta. Bármilyen fennakadás azonnali hatással van az energiaárakra, ami különösen érzékenyen érinti Európát, ahol az energia drágulása inflációs nyomást okozhat.
A diplomáciai mozgások is felgyorsultak. A brit vezetésű nemzetközi egyeztetés célja a harcok utáni időszak tengeri biztonságának megteremtése. Ezzel párhuzamosan Kína is igyekszik közvetítői szerepben feltűnni, miközben amerikai források egy lehetséges, de sok feltételhez kötött amerikai–iráni megállapodásról is beszélnek.
A következő két-három hétben a katonai és a diplomáciai forgatókönyvek párhuzamosan futnak majd. Trump menetrendje és Peking azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívása közötti feszültség határozza meg a rövid távú kockázatokat, amelyek elsősorban a hajózási útvonalak átjárhatóságát és az olajpiaci reakciókat érintik.
A konfliktus eszkalálódása után Trump többször is hangsúlyozta, hogy a térség országainak, köztük Kínának és Japánnak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját tankereik védelmében. Peking éles csütörtöki reakciója részben erre válasz, miközben saját energetikai és kereskedelmi érdekeit is védi, hiszen az egyik legnagyobb olajimportőrként közvetlenül érdekelt a szoros zavartalan működésében.
A következő napok döntőek lehetnek: a tűzszüneti gesztusok vagy a diplomáciai csatornák megnyílása a feszültség enyhülését jelezheti, míg az újabb, energetikai vagy kereskedelmi célpontok elleni támadások a konfliktus elhúzódását vetítik előre.
Peking csütörtökön felszólította az „iráni háborúban” érintett feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, mielőbb kezdjék meg a béketárgyalásokat, és párbeszéd útján rendezzék a konfliktust. Mao Ning kínai külügyi szóvivő szerint el kell kerülni a világgazdaságot és a globális energiaellátás biztonságát fenyegető súlyos következményeket – számolt be a Privátbankár.hu.
A kínai álláspont szerint a Hormuzi-szoros hajózásának akadályozottságát „az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni jogellenes katonai akciói idézték elő”, a nemzetközi útvonalak biztonságát pedig csak a harcok beszüntetése garantálhatja. A pekingi bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok két-három héten belül lezárja az Irán elleni katonai műveleteket.
A térségben közben folytatódnak az incidensek, Irán újabb rakétatámadásokat hajtott végre, az Egyesült Királyság pedig több mint harminc országot hívott egyeztetésre a szoros biztonságának helyreállításáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kövér László „kis zsebnyilasnak” nevezte Magyar Pétert
A házelnök szerint a Tisza Párt elnöke egy „meggyőződés nélküli ember, akit a szimpla bosszúvágy vezérel”. Úgy véli, a Tisza „megtévesztett hívei” nem fogják elfogadni a kormánypárti győzelmet és zavargásokat robbanthatnak ki.
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Kövér László először arról beszélt, hogy szerinte példátlan külföldi beavatkozás zajlik a magyar választásokba, amelynek végső célja, hogy Magyarországot „egyszer s mindenkorra alárendeljék a birodalmi érdekeknek”. Az Országgyűlés elnöke szerint ennek a biztosítéka egy irányítható Tisza-kormány lehetne. A beavatkozásban állítása szerint Brüsszel és az ukrán titkosszolgálat is részt vesz.
Arra a felvetésre, hogy a magyar állam tehetetlennek látszik a külföldi kampányfinanszírozással szemben, Kövér László önkritikusan válaszolt.
„A kritikát értem és el is fogadom. Valóban nem voltunk elég erélyesek, különösen az Európai Unióval folytatott küzdelmeinkben, hogy kivívjuk magunknak a jogot egy olyan szabályozás kialakítására az alkotmányos rendünk biztosítására, amely valódi szankciókkal is véd”
– jelentette ki. Hozzátette, eddig megelégedtek azzal, hogy erkölcsileg és politikailag megbélyegezték azokat, akik pénzért elárulják a hazájukat. Szerinte ez a jövőben tarthatatlan, mert bármilyen összetételű kormány is vezeti majd az országot, nem vállalhatja a felelősséget úgy, hogy közben „ki-be járnak Magyarországon mindenféle külföldi ügynökök, aranyfurgonok azzal a céllal, hogy az eszközök széles tárházát bevetve próbálják aláásni a mindenkori kormány legitimitását.”
Kövér László, aki az első Orbán-kormány idején a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter volt, kifejtette, hogy a legtöbb országban jelen vannak más államok titkosszolgálatai, néha csak megfigyelőként, rosszabb esetben operatív akciók szervezőiként.
Úgy véli, Magyarországon nemcsak az ukrán, hanem szövetséges államok hírszerzői is működnek, példaként említve Angela Merkel amerikaiak általi lehallgatását. A jelenlegi helyzetet azonban példátlannak tartja.
Azt állítja, hogy az ukrán államgépezet a Tisza Párt kampányát támogatja: „milliárdok érkeznek Zelenszkijéktől feketén Magyar Péterékhez.” Erre reagálva szerinte a nemzetbiztonsági szervek és a nyomozó hatóságok teszik a dolgukat, a kormánynak pedig a nyilvánosság elé kell tárnia, amit lehet. Úgy gondolja, a végén az igazságszolgáltatásnak kell kimondania, hogy „létezik a politikai küzdelmek feletti államérdek, amit megtámadni bűncselekmény.”
Történelmi párhuzamot vonva Kövér azt mondta, 1918 óta nem volt példa hasonlóra. Bár Magyar Pétert nem vetette össze a „XX. század főbűnöseivel”, Károlyi Mihály, Kun Béla, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás tevékenységéhez képest egy fontos különbséget emelt ki. Szerinte a történelmi alakok hittek abban, amit hirdettek, ezzel szemben „Magyar Péter viszont az égvilágon semmiben nem hisz.” Úgy fogalmazott:
„Ő az a meggyőződés nélküli ember, akit a szimpla bosszúvágy vezérel, és ebből nem is tud titkot csinálni, mert nem képes uralkodni magán.”
Az interjúban élesen bírálta Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót, aki szerinte „nem tekinthető újságírónak, legfeljebb egy pitiáner bűnözőnek, aki szemlátomást nagyon megtisztelve érzi magát, hogy belebújhatott valamelyik nyugat-európai titkosszolgálat alsóbb szintű vezetőjének a hátsó felébe.” Hozzátette, az ilyen jelenségeknek megálljt kell parancsolni, mert „ha nem tesszük, akkor Magyarország egy banánköztársaság szintjére süllyed.” Véleménye szerint egy szuverén jogállamban az ilyen tettekért „börtönévekben mérik az »ellenszolgáltatást«”.
Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió nyíltan szövetkezik egy unión kívüli országgal, Ukrajnával a magyar kormány eltávolítása érdekében. Az „Ursula von der Leyen, Manfred Weber, Friedrich Merz alkotta birodalmi trojka” Kövér állítása szerint nem csinál titkot abból, hogy „gyakorlatilag puccsra készítik fel a kiválasztottjukat és a Tisza Pártot.” Úgy látja, a kormány eljutott a falig, nincs hova hátrálnia. Szerinte egy Tisza-kormány a szuverenitás feladásával járna, többek között az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, a migránspaktum elfogadásával, az orosz energiáról való leválással és a háborús részvétellel. Hitler egy mondatát idézve figyelmeztetett, Magyar Péterre utalva:
„Mi ne adjunk négy évet ennek a kis zsebnyilasnak, mert mi sem ismernénk rá a Negyedik Birodalom egyik tartományává alázott Magyarországra!”
A közvélemény-kutatásokról szólva Kövér László a Medián felméréseit a Hócipő című szatirikus lapba valónak nevezte, és Hann Endre közvélemény-kutatót a Heti hetesbe javasolta, mondván, „nagyon szórakoztató dolgokat tud mondani.” Elismerte, hogy a kutatásokat politikai fegyverként próbálják használni, de úgy véli, a „józanul gondolkodó többség álláspontját viszont az ilyen manipulációs technikák nem képesek jelentős mértékben befolyásolni.”
Az Országgyűlés elnöke szerint a felfokozott hangulat miatt egy esetleges kormánypárti győzelem után Magyar Péter hívei nem fogják elfogadni az eredményt és zavargásokat robbanthatnak ki. „Az indulati potenciál már itt van, az agresszió energiáit összegyűjtötték” – mondta, nemzetközi példaként említve belgrádi, tbiliszi és pozsonyi eseményeket, ahol szerinte a „globális háttérhatalom” által nem támogatott erők győzelme után destabilizációs kísérletek történtek.
Végezetül a mozgósításról szólva szembeállította a Tisza Párt internetes jelenlétét a Fidesz szervezetével. A kormánypártoknak szerinte „van egy valóságos, 2002 óta kiépített, hús-vér emberek között létező kapcsolatrendszere, egy pozitív értékrenden alapuló politikai közössége.”
A húsvéti üzenet kapcsán kiemelte: „a feltámadás ünnepén emlékeznünk kell arra, hogy a legkiélezettebb helyzetben sem sodródhatunk át a Jézus balja felőli oldalra”. Egy református ismerősét idézve zárta gondolatait: „Jézus Krisztus győzött – nekünk pedig az a dolgunk, hogy lassítsuk a sátán előrenyomulását a világban.”
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Kövér László először arról beszélt, hogy szerinte példátlan külföldi beavatkozás zajlik a magyar választásokba, amelynek végső célja, hogy Magyarországot „egyszer s mindenkorra alárendeljék a birodalmi érdekeknek”. Az Országgyűlés elnöke szerint ennek a biztosítéka egy irányítható Tisza-kormány lehetne. A beavatkozásban állítása szerint Brüsszel és az ukrán titkosszolgálat is részt vesz.
Arra a felvetésre, hogy a magyar állam tehetetlennek látszik a külföldi kampányfinanszírozással szemben, Kövér László önkritikusan válaszolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
