HÍREK
A Rovatból

Sztrájk jöhet az egészségügyben? A szakszervezet már leült tárgyalni a kormánnyal a bérekről

A FESZ 10, majd 13 százalékos emelést követel, mert a dolgozók elégedetlenek. A kormány szerint van lehetőség, de konkrét döntés még nincs.


Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.

A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.

A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint

a jelenlegi fizetésekért a szakdolgozók csak extrém többletmunkával érik el az átlagos kereseti szintet.

„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.

Takács Péter államtitkár szerint lesz lehetőség a fizetésemelésre, de még nincs kormánydöntés a bérfejlesztésről.

Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.

A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg

Takács Péter többször nyilatkozta, hogy bruttó 800 ezer forinthoz közelít az ápolók bére a műszakpótlékokkal együtt, addig Soós Adrianna úgy érvel, hogy a KSH adatai szerinti 740 ezer forintos átlagkereset is csak havi 20 óra többletmunkával jön össze.

A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.

2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter nagy tapsot kapott Brüsszelben és Zelenszkijjel is találkozott
A miniszterelnök az első Európai Tanács-ülésén az illegális migrációval kapcsolatos szabályok szigorítása mellett foglalt állást. A kormányfő saját beszámolója szerint a felszólalását a vezetők szokatlanul nagy tapssal fogadták.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

„Hangsúlyoztam, hogy nem népszerű szeretnék lenni a teremben és Brüsszelben, hanem minden pillanatban a magyar embereket képviselni. Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”

Magyar beszámolója szerint

a felszólalása végén szokatlanul nagy tapsot kapott,

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

Szerinte ma már láthatóan ez a többségi álláspont a vezetők között.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pottyondy Edina feljelentése után tarthattak házkutatást Bede Zsoltnál
A youtuber a közösségi oldalán közölte, hogy idén februárban feljelentést tett, mert a propaganda célkeresztjébe került a gyermeke. Pottyondy bejegyzése azután született, hogy a sajtó házkutatásról számolt be a Vadhajtások alapítójánál.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Pottyondy Edina Facebook-posztban jelentette be, hogy idén februárban feljelentést tett, miután kiskorú gyermeke a „propaganda célkeresztjébe” került. A youtuber azzal kezdi bejegyzését, hogy „az elmúlt hat évben a propaganda nemtelen hazugságok sokaságával próbált a földbe tiporni. Voltam minden a rossz anyától a nem magyarig.”

Mint írja,

a rágalmak miatt korábban soha nem fordult a rendőrséghez, mert értelmetlennek tartotta a harcot egy olyan gépezettel szemben, amely szerinte végtelen erőforrással rendelkezik és a törvények felett áll.

A bejegyzés szerint egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor a gyermeke került a támadások középpontjába.

„Úgy éreztem, hogy nincs jogom az ő nevében is tűrni, nincs jogom beletörődni abba, hogy a rendszer pribékjei az ő legalapvetőbb jogait megtapossák” – fogalmazott.

Emiatt idén februárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A posztban sajtóhírekre hivatkozva azt írja,

az ügyben házkutatást tartottak és elektronikai eszközöket foglaltak le „a Vadhajtások prófétájánál”.

Reményét fejezte ki, hogy a nyomozás eredményes és jogszerű lesz, és a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett jogtiprás nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintettek az eljárásból „médiacirkuszt és áldozati pózt akarnak gyártani”. A bejegyzést egy ironikus megjegyzéssel zárja: „A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapitány István bármikor visszavezethetné a benzinárstopot a friss törvényjavaslat szerint
A kormány kezdeményezi a benzinárstop kivezetését, de egy új törvényjavaslat felhatalmazná Kapitány István minisztert a hatósági ár újbóli megállapítására. A szabályszegő benzinkutakra a NAV a pénzbírság mellett akár fél évre szóló bezárást is elrendelhetne.


Nemcsak a benzinárstop kivezetéséről rendelkezik, hanem egyben felhatalmazást is ad Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az a törvényjavaslat, amelyet csütörtökön nyújtott be Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A javaslat szerint a miniszter a jövőben rendeletben dönthetne a hatósági ár újbóli megállapításáról – írja a kormány bejelentéséről a 24.hu.

A törvénytervezet szövege szerint erre akkor kerülhetne sor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznak, és a fogyasztók védelme állami beavatkozást tesz szükségessé.

A felhatalmazás értelmében a miniszter rendeletben állapíthatná meg a 95-ös benzin és a gázolaj „hatósági árát, alkalmazásának részletszabályait és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás részletszabályait.”

Ha ilyen döntés születne, annak betartását a NAV ellenőrizné, és a szabályszegőket komoly szankciókkal sújthatná.

A tervezet szerint a bírság 100 ezer forinttól egészen 150 millió forintig terjedhetne.

Ismételt jogsértés esetén a hatóság elrendelhetné, hogy az üzemanyagtöltő állomást átmenetileg, egy naptól akár fél évig terjedő időtartamra be is zárják.

A kormány a szerdai ülésén döntött arról, hogy kezdeményezi a márciusban bevezetett benzinárstop kivezetését. Magyar Péter miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a héten már 10-15 forinttal a rögzített ár alá csökkenhet az üzemanyagok piaci ára.

A döntést a Fidesz-frakció kritikával fogadta. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs biztosíték az árak tartós csökkenésére.

„Semmilyen garancia nincs arra, hogy ebben a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem fog gyorsan újra megemelkedni” – fogalmaztak.

Azt javasolták, hogy a védett üzemanyagár intézményét ne szüntessék meg, hanem a most érvényes árszintet árplafonként tartsák meg.

A kormány márciusban rögzítette a 95-ös benzin literenkénti árát 595, a gázolajét pedig 615 forintban, szigorú ellenőrzési szabályok mellett. A szakmai szervezetek már akkor az ellátásbiztonságot féltették, tavasszal pedig paradox helyzet állt elő, amikor a régiós árak a magyar védett szint alá estek. Az ellátás fenntartásához a kormánynak a stratégiai készletek egy részét is piacra kellett dobnia.

A fordulat szerdán jött el a kormány bejelentésével, amire a Fidesz-frakció az árplafon ötletével reagált. Szakértői becslések szerint a vita egyik kulcseleme a rendszer költsége: a stratégiai készletek visszapótlásának 120-150 milliárd forintos „cechjét” végső soron az autósok fizethetik meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hamarosan drágul az előfizetésed, ha Telekom-, Yettel-, vagy One-ügyfél vagy, mutatjuk a dátumokat
A Telekomnál és a Yettelnél július 1-jétől, a One-nál szeptember 1-jétől lép életbe a 4,4 százalékos díjemelés, és a 2026 előtti szerződéseket érinti. Az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat az ügyfelek augusztusban kapják meg.


Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.

A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik

– közölték a cégek az MTI-vel.

A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.

A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.

A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.

A Yettelnél azoknál a díjcsomagoknál, ahol az adatkeret nem használható fel teljesen az EU-ban, a díjkorrekcióval együtt a felhasználható roaming adatkeret is nő.

A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.

A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.

A drágulás oka, hogy lejárnak azok az önkéntes vállalások, amelyekkel a cégek korábban mérsékelték az áremeléseket.

A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk