Szerelmi tragédia vagy legfelsőbb körökből megrendelt politikai gyilkosság? - 130 éve halt meg Habsburg Rudolf és szeretője
Az 1889. január 30: Rudolf trónörököst és szerelmét, Vetsera Máriát holtan találták az ausztriai Mayerling vadászkastélyában. I. Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fiúgyermeküket vesztették el. (Négy gyermekük közül az elsőszülött Zsófia kétéves korában meghalt, a második, Gizella, 1932-ig, míg Rudolf húga, Mária Valéria 1924-ig élt). A bécsi udvar hivatalosan kettős öngyilkosságként zárta le az ügyet. Mint azonban utóbb kiderült, alapos vizsgálatot soha nem folytattak, éppen ezért máig tartják magukat azok a mendemondák, mely szerint valójában öngyilkosságnak álcázott politikai gyilkosság történt. Erre utalt emlékirataiban Zita császárné, az utolsó Habsburg-császár és magyar király, Károly özvegye is, de végül mégsem hozta nyilvánosságra azokat az állítólagos dokumentumokat, amelyek igazolták volna, hogy Rudolfot és Máriát eltették láb alól.
Még maga Habsburg Ottó is megígérte, hogy tisztázza ezt a régi kínos ügyet, de a közel 100 évet élt, köztiszteletben álló leszármazottnak sem volt elég bátorsága ahhoz, hogy kinyissa a csontvázat rejtegető szekrény ajtaját.
James és Joanna Bogle történészek két szálat is boncolgatnak az 1990-ben megjelent A Heart For Europe című könyvükben: osztrák titkos ügynökök végeztek vele, mert nem tetszett nekik Rudolf magyar-barátsága, vagy pedig a francia titkos szolgálat ölte meg, mert a trónörökös nem volt hajlandó részt venni egy Ferenc József elleni puccsban.
Ha végigtekintünk Rudolf életén, nagyon is hihető, hogy a Hofburgban nem nézték jó szemmel tevékenységét. Már húszas évei ismert volt felvilágosult gondolkodásáról, példaképének II.József császárt tekintette.
Szívesen találkozott tudósokkal, újságírókkal és más értelmiségiekkel. Egyes történészek még azt sem tartják kizártnak, hogy szabadkőműves volt…
Híve volt a parlamentarizmusnak, és írt egy esszét is, amelyben az osztrák nemesség maradiságát ostorozta. Csodálta Franciaországot és Angliát, gyűlölte az orosz despotizmust, az alkotmányos monarchiát tartotta járható útnak. Egy olyan birodalomról álmodott, amely képes túllépni a nemzetek közötti vetélkedéseken. Ugyanakkor meggyőződése volt, hogy a Monarchiának revansot kell vennie a Német Birodalmon az 1866-os königgrȁtzi vereségért, és ki kell terjesztenie határait egészen Konstantinápolyig.
Vetsera Mária, azaz Marie von Vetsera apja osztrák báró, Albin von Vetsera, anyja egy dúsgazdag görög család lánya, Eleni Baltazzi volt. 1871. március 19-én született, tehát a tragédia idején még 18 éves sem volt. Diplomata apjának köszönhetően már gyerekkorában sokat utazott. Kortársai szép, álmodozó, sokat olvasó kislánynak írták le.
Tízéves volt, amikor Drezdában találkozott először a nála 12 évvel idősebb, akkor már nős Rudolffal, majd két évvel később Konstantinápolyban. Az akkor bemenne megszülető kamaszos rajongás vált 1888-ban szerelemmé, amikor apja halála után anyjával Bécsbe költöztek.
Maria Larisch grófnő, a trónörökös unokanővére volt első szerelmes leveleik közvetítője, majd ugyancsak az ő közvetítésével csempészték be novemberben a lányt a Hofburgba. Ezek a titkos találkák azokon az estéken zajlottak, amikor a királyi család többi tagja az Operába ment. Igazi szenvedélyüknek azonban csak két hónappal később engedtek szabad folyást. Január 13-án Mária azt mondta szobalányának: „Lehet, hogy jobban tettem volna, ha ma nem megyek el. Most nem önmagamhoz tartozom, hanem csakis ő hozzá”.
A helyzetük kezdett tarthatatlanná válni. Január 27-én német követség fogadásán az édesanyja társaságában érkező Mária találkozott Stefániával, Rudolf feleségével, de a császári fenségnek kijáró meghajlás helyett keményen vetélytársa szemébe nézett. Előző este azonban, ahogyan azt Erzsébet királyné Eugénia francia ex-császárnénak küldött leveléből tudjuk, igen heves szóváltás zajlott le Rudolf és apja, Ferenc József között. A trónörökös ugyanis azt követelte, hogy a császár járjon közbe XIII. Leó pápánál házassága megsemmisítése ügyében. Ferenc József hajthatatlan volt, Rudolf pedig öngyilkossággal fenyegetőzött.
A trónörökös másnap Larisch grófnőnek átadott egy lepecsételt dobozt, kérte, hogy segítsen neki újra találkozni Máriával, majd a mayerlingi vadászkastélyba hajtatott. Mária még aznap követte őt.
Innentől kezdve homályos a történet. Vetsera bárónő emlékirataiban idézi lánya utolsó üzenetét, amelyben azt írta: „Mire ezt megkapod, én már a Duna mélyén leszek”. Larisch grófnő azonban nem tesz ilyenről említést, pedig neki kellett továbbítania. Még ennél is gyanúsabb, hogy Rudolf január 30-ra vadászatra hívta hadsegédjét, Hoyos grófot, és sógorát, Fülöp coburgi herceget. Sőt, 29-én táviratozott magyar barátjának, Károlyi István grófnak, hogy 31-én találkozzanak Bécsben. Tehát semmi jel nem mutatott arra, hogy a trónörökös öngyilkosságra készül.
30-án hajnalban, miközben a vendégek már a hajtásra készülődtek, Rudolf inasa, Loschek ébreszteni ment urát. A trónörökös kérte, hogy jöjjön vissza egy óra múlva.
A hivatalos verzió szerint ekkor Rudolf már végzett Máriával, és az inas távozása után lőtte főbe magát. Állítólag búcsúleveleket is hagytak családjaiknak, ezeket azonban soha nem hozták nyilvánosságra.
Loscheket és a mayerlingi személyzet többi tagját Fülöp herceg hallgatási esküre kötelezte. De sem ő, sem Hoyos soha nem árultak el semmit a tragédiáról. Ugyancsak Mayerlingben tartózkodott akkor Josef Cernousek rendőr, aki Rudolf biztonságáért felelt. Cernousek 1925-ben meghalt, hagyatékában volt egy lepecsételt csomag, amelyre azt írta: 10 év múlva kinyitandó. Erről sem derült ki soha semmi.
Maria Larisch memoárjaiban leírja, hogy Rudolf egyáltalán nem bízott apjában, sőt, azt is kijelentette, hogy ha bízna benne, azzal a saját halálos ítéletét írná alá. A grófnő azt is megemlíti, hogy Rudolf halála után kapott egy üzenetet Habsburg-Toszkánai János Szalvátor főhercegtől, a trónörökös legjobb barátjától, hogy adja át neki a rá bízott iratokat. Amikor találkoztak, a főherceg elárulta neki, hogy Rudolf azért lett öngyilkos, mert félt, hogy leleplezik azt az összeesküvést, amellyel ő Magyarország trónjára ülhetett volna. Egy évvel később János Szalvátor egy tengeri útja során nyomtalanul eltűnt..Mellesleg 1889 januárjában heves osztrák-ellenes megmozdulások voltak Budapesten, és már-már felkelésre lehetett számítani. Voltak magyar nemesek is e mozgalom támogatói között, például Károlyi István gróf…
Rudolfot végül az öngyilkosság miatt külön pápai engedéllyel a Habsburgok nyughelyén, a bécsi Kapucinus Kriptában temették el, Máriát pedig éjszaka titokban Heiligenkreuzban. Vetsera bárónőnek ezután azonnal el kellett hagynia Bécset, mert elterjedt a pletyka, hogy lánya megmérgezte Rudolfot.
Rudolf halálával kezdődött meg az az „átoksorozat”, amely elkísérte a Habsburg-trónörökösöket, egészen az uralkodó ház trónfosztásáig.
A sorban Károly Lajos, Ferenc József öccse következett, ő azonban 1896-ban egy közel-keleti útja során szerzett fertőzésben meghalt. Ekkor lett a trón első számú várományosa fia, Ferenc Ferdinánd, akivel Szarajevóban végzett 1914. június 28-án a szerb nacionalista Gavrilo Princip. És mivel az ő gyermekei Chotek Zsófiával kötött rangon aluli házassága miatt nem örökölhették a trónt, öccsének, Ottónak fia, Károly lett az 1916-ban meghalt Ferenc József utóda. Uralkodásra azonban csak két, életéből pedig mindössze hat éve maradt. 1922. április 1-én Madeirában a spanyolnátha vitte el.
A mayerlingi tragédia sokszor megihlette már a filmeseket. Először 1936-ban került a filmvászonra Habsburg Rudolf és Vetsera Mária története Charles Boyer és Danielle Darrieux főszereplésével. Egy 1949-es változatban a szerelmespárt Jean Marais és Dominique Blanchar, 1957-ben egy amerikai tv-filmben Mel Ferrer és Audrey Hepburn játszották. A leghíresebb változat az 1968-as, Omar Sharif és Catherine Deneuve kettősével. Bár ez is, mint az előzőek, a szerelmi szálat hangsúlyozzák, és azt sugallják, hogy Rudolf és Mária öngyilkossági szerződést kötöttek, mert nem akartak egy békétlen világban élni, jelentős hangsúlyt kapnak benne a trónörökös és apjának politikai nézetkülönbségei is.
1973-ban Jancsó Miklós készített a történet nyomán sajátos víziót Magánbűnök és közerkölcsök címen – itt Balázsovits Lajos és Teresa Ann Savoy vitte a primet - amit erotikus látványvilága miatt egészen a rendszerváltásig nem vetítettek nyilvánosan Magyarországon. A jelentősebb alkotások közül egyedül A mágus (2006) dolgozta fel egyértelműen azt a szálat, hogy a trónörökös összeesküvést szó apja ellen és ezért meg kell halnia.
