A százegyesztendős Múzsa
Mindannyian ismerjük őt, sőt, tanultunk róla, így tudjuk, nem az a fajta Múzsa, ki elérhetetlen távolból, hűvös közönyével sarkallja versírásra a reménytelenül szerelmes költőt, hiszen asszonyként is irodalmi remekeket ihletett.
A baráti körben csak Fifinek becézett Gyarmati Fanni még szinte kamaszlányként ismerte meg jövendőbelijét, akivel ugyanahhoz a matematika tanárhoz járt korrepetálásra. Ő 14 volt, Radnóti 17, de hogy imponáljon, eggyel többnek hazudta magát a lánynak.
A diákszerelemnek induló kapcsolatról akkoriban senki nem gondolta, hogy kiállja az idők próbáját, azt pedig pláne nem, hogy halhatatlan lesz. Radnóti ugyan ekkor még egy német gépírólánynak is csapta a szelet (és később is tudunk hűtlenségéről), végül mégis Fannival mélyült el a szerelem.
Már a ’30-as évek elején szó volt köztük házasságról, de a szülők kikötése szerint – amit Radnóti doktorálásához igazítottak -, 1935. augusztus 11-én keltek egybe. Otthonukat a Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén rendezték be, Fanni asszony azóta is ott lakik, a lakás ajtaján a következő névtábla áll: Dr. Radnóti Miklós.
Vas István költő így jellemezte Gyarmati Fannit: „Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt".
Hiszen Gyarmati Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és őszinte kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
Ő ihlette a magyar költészetben csak ritkán előforduló hitvesi líra gyengéd hangú darabjait. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt", és a munkaszolgálatra hurcolt költő számára utolsó napjaiban hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című verset is.
A 30-as évei elején megözvegyült Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerezve tanított előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
A nyilvánosságot mindig is kerülte, nem nyilatkozott, nem vett részt a férjéről szóló hivatalos rendezvényeken, ugyanakkor magánemberként válaszolt a költőre vonatkozó kérdésekre, és azért is mindent elkövetett, hogy Radnóti irodalmi hagyatéka minél többekhez eljuthasson.
2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát, amiért - és több évtizedes oktatói munkásságáért – 2009. decemberében a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. A XIII. kerület, valamint Budapest díszpolgára is.
Az 1912. szeptember 8-án született Gyarmati Fannit századik születésnapja alkalmából a Pozsonyi Piknik rendezvény programján belül szavalattal és felengedett lufikkal is köszöntötték tavaly.
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!