KULT
A Rovatból

Sötét fantasy egy gyönyörű világról – megnéztük A Zöld lovagot

A film alapját egy 14. századi verses lovagregény adja, amely Arthur király mítosza köré épült. David Lowery filmje ezt a klasszikus történetet veszi alapul, az eredeti történethez szinte teljesen hű marad.

Link másolása

Látszólag tényleg csak apróságokban tér el Lowery az eredetitől, például nem újévkor, hanem karácsonykor játszódik az esemény, illetve a karakterek többségét nem nevezik meg.

A történet elején van egy rövid leírás, mely elmeséli, hogy a Király karakter valójában Arthur, a felesége Guinevere, de sosem neveznek néven senkit.

Egyébként logikus, a művészi megközelítést félretéve: minek nevezné néven valaki a királyt, ha ő A király, vagy a kardját miért nevezné akárki Excaluburnak, az a király kardja.

Hangulatosan, ámde nagyon lassan indul a film.

Egy élő, lélegző, misztikummal teli világ egyik történetét ragadja ki a rendező,

gyönyörű képekkel, remek színészekkel, csodálatos világítással. Nem lehet eléggé dicsérni Andrew Droz Palermo operatőrt, aki a film képi világáért felelt. Minden apró jelenetnek, képnek, mozzanatnak jelentése van, ugyanúgy, ahogy Lowery változtatásainak a történetben.

Apró spoiler, ami a film első 10 percében történik:

Történetünk főszereplője Gawain még nem lovag, még csak saját kardja sincs, nem találja a helyét a világban. Ekkor jön a Zöld lovag kihívása: ki az, aki kiáll ellene és megpróbálja Őt megsebezni, azzal a feltétellel, hogy amilyen sebet ejtenek rajta, azt egy év múlva visszakapja. Gawain hezitál ugyan, de lefejezi a Zöld lovagot, ezzel hatalmas hírnevet szerezve. A lovag ezután feláll, megfogja a fejét és ellovagol. Gawain tudja, hogy egy év múlva becsülete kötelezi, hogy elmenjen a Zöld kápolnához és váltsa be ígéretét.

Spoiler vége.

Ezt a kalandot örökíti meg Lowrey: hogyan válik a zöldfülű, heves természetű Gawainból egy becsületes, igaz ember lovagi cím nélkül.

Nagy kár, hogy hazánkban nem jelent meg ez a film nagyvásznon. A látványvilága nem klasszikusan lélegzetelállító, de nagyon különleges.

Érdekesek a kameraállások, a színekkel való játékra lehetne építeni egy szakdolgozatot, a megvilágítás csodálatos, elképesztően ügyesen játszanak a fényekkel.

Az elején úgy gondoltam, hogy az egész filmet természetes fénynél vették fel, de ha megfigyeljük, látszik, hogy gyönyörűen megkomponált, tudatos fényképezést és fénykezelést látunk.

Maga a történet lassú, de sosem unalmas. Mindig van valami érdekes a vásznon, amire érdemes figyelni, sok a hosszan tartott jelenet, sokszor történik valami elgondolkodtató, egy-egy pillanat alatt.

A vágás nagyon ügyes és megfelelően feszes tempót ad a filmnek. Jól sikerült a szereplők kiválasztása is, akik tökéletesen hozzák a klasszikus angol karaktereket.

Gawain szerepében Dev Patel szerethető, hihető, hiteles hős.

A Királyt játszó Sean Harris méltóságteljes a beteges vezető szerepében. Alicia Vikander dupla szerepet játszik a történetben – mindkettőt ügyesen hozza az Oscar díjas színésznő. Ralph Ineson is erős a félelmetes Zöld lovagként, tiszteletet parancsoló hangjával és ijesztő maszkjával.

Külön ki kell emelni a zenét. Daniel Hart egy közel mesterművet tett le az asztalra.

Külön entitásként van jelen a zene a filmben és mégis szerves egységet képez vele.

Amikor egy-egy motívum megszólal, megáll az emberben az ütő. A horror-hangulat megteremtésében elképesztően sokat köszönhet a film a zeneszerzőnek és a fényképésznek. Nagyon régen hallottam ennyire hatásos score-t, ami egyszerre volt ennyire gyönyörű és hátborzongató.

A mese, amit Lowery elmesél nekünk, szép és taszító egyszerre, igaz és mégis gyűlölettel teli. Csodálatos, ahogy azzal játszik az író, hogy Gawain vajon jó ember, vagy rossz - esetleg csak a hatalom tenné azzá?

Spoiler:

A klasszikus történetet a film legvégével forgatja teljesen ki a rendezőnk. Egy olyan csavar van a film végén, amelyre nem számítottam és nagyon jót tett, jelentőségteljesé vált rengeteg korábban elejtett apró szimbólum.

Spoiler vége.

Miért sötét fantasy A Zöld lovag?

Nagyon komor és nyomasztó a film hangulata, sokszor átcsap horrorba, ugyanakkor tele van fantasy-elemekkel: egy küldetés, amire egy kalandor vállalkozik, tele kihívásokkal: óriásokkal, útonállókkal, szörnnyel.

Hatásos és szórakoztató film lett A Zöld lovag, ahol az út sokkal fontosabb, mint az úti cél elérése. Mindenkinek csak ajánlani tudom Lowery filmjét, aki kicsit is vágyik egy különleges filmélményre, egy olyan feszes tempójú kalandra, ami a film nézése után is velünk marad. Ez az a típusú film, ami egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat: órákon át lehetne beszélni csak a szimbolikájáról, vagy a fényképezéséről.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: