Kiadók háborúja: Révai kontra Franklin
A 19. századi magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem bölcsői az egyéni és családi vállalkozások voltak. A kiegyezést követően a könyvkereskedelem is fellendült. A könyvesboltok, utcai könyvárusok, antikváriumok, utazó ügynökök igyekeztek a megnövekedett vásárlói igényeket kielégíteni. Sokszor nagyobb volt a vásárlókedv, mint a pénztárca, ezért jó üzleti érzékkel a Révai Testvérek bevezették a részletfizetési kedvezményt.
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet a Révai Testvérek könyvkereskedésből nőtte ki magát. Az Üllői út 18. szám alatt működő könyvkereskedést és tudományos antikváriumot 1869-ben alapította Révai Sámuel. Az üzletet eleinte testvére, Révai Leó vezette, majd fiai Révai Mór János és Révai Ödön. Hamarosan könyvkiadással is bővült a tevékenységük, később nyomdát is alapítottak. A vállalkozás kinőtte eredeti kereteit, és 1895-ben részvénytársasággá alakult.
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tettük. Bíztunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.
Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot teszünk Facebook-oldalunkra, bemutatva várostörténeti anyagunk sokszínűségét. Reméljük, ez sikerült. Aki pedig reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..
A Franklin kiadói vállalat alapja eredetileg Wigand Ottó könyvkereskedése volt Kassán. Boltját 1827-ben Pestre helyezte át, majd sógorát, Heckenast Gusztávot bízta meg annak vezetésével. A jól menő kereskedés és könyvkiadás 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdászcégével. Landerer halála után Heckenast az örökösökkel vezette az üzletet, melyet Franklin Társulat néven 1873-ban részvénytársasággá alakított. A Károlyi Mihály utca 14. szám alatt működő cég bélyegzőjén három év múlva már a Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. megnevezés olvasható.
A több száz főt foglalkoztató nagyvállalatok hasonló üzletpolitikát folytattak, hogy sikerrel működjenek, növeljék megrendelőik, előfizetőik számát. Egymás ötletét ellesve próbáltak profitra szert tenni, olvasótábort szélesíteni. Ebből azonban nézeteltérések, peres ügyek keletkeztek.
Az egyik leghíresebb a Révai kontra Franklin ügy volt. A Révai Testvérek beperelték a Franklin Kiadót, de mivel nem nyerték meg a pert, ezért az egész anyagot „Kézirat gyanánt” közzétették, és ingyen osztották, hogy okuljon belőle mindenki.
A per anyaga ITT olvasható, a pert tárgyaló tanulmány pedig ITT.
Buchdruckerei und Verlagsgeschäft von Gustav Heckenast, Pollák Zsigmond metszete, 1866.
A Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda székháza, ism. felv., 1929.
A Franklin-Társulat székháza, ism. felv., 1938.
A könyvesház az Üllői-úton, ism. felv., 1898.
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet belső részletei, Klösz György felv., 1898.
Oszd meg barátaiddal is, ha érdekes volt a cikk!