Orbán és Putyin kapcsolatának története – Reálpolitikai bölcsesség, vagy elvtelen kompromisszum?

Az év eleji politikai rituálék között kevés olyan visszatérő esemény van, amely akkora figyelmet kap, mint Orbán Viktor évértékelői. Bár sokan hajlamosak az amerikai elnökök State of the Union beszédéhez hasonlítani, a két műfaj valójában más logikára épül: míg Washingtonban egy alkotmányos kötelesség teljesül a Kongresszus előtt, addig Budapesten egy politikai közösség gyűlik össze, hogy meghallgassa a miniszterelnök saját narratíváját az ország helyzetéről és a következő év irányairól.

Az idei évértékelő leginkább kampánybeszéd volt. És bár érdekes volt az is, amiről és ahogyan beszélt a miniszterelnök, az is sokatmondó, mi mindent nem hozott szóba. A beszédet és a hét két legtöbbeket foglalkoztató politikai hírét: a gödi akkumulátorgyár és a hálószobába rejtett kamerával készített állítólagos videó sorsát Somogyi Zoltán szociológus elemezte.

— Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte az Erste-t és a Shellt, egy egész részt épített a nagytőke elleni kirohanásokra a beszédében, és a Tiszát a nagytőke pártjának nevezte. Erre lehetett számítani?

— A nagytőke elleni kirohanásnak az az egyik oka, hogy az ellenfele csapatában vannak olyanok, akik dolgoztak multinacionális cégnél, nem is kis pozícióban. Bár utána otthagyták ezeket a cégeket, de

akik sosem tudják már elhagyni a cégüket. Tehát, a Fidesz értelmezése szerint ezek az emberek, mivel az ellenzékhez csatlakoztak, most is azokat a cégeket képviselik, ahol korábban dolgoztak. Másrészt pedig, amikor a kormányfő nem pont ezért utalt a multikra, akkor ezt azért tette, hogy rájuk hárítsa az összes felelősséget, ami most az országban gazdasági és szociális téren kialakult, azaz levegye a kormányról a felelősséget és áttegye más szereplőkre. Ez utóbbiban olyan nagy újdonság nem volt, ezt a trükköt már korábban is alkalmazta a miniszterelnök. A helyzet az, hogy ebben az egész beszédben sem volt semmi nagy újdonság. Talán várhattuk volna, bár persze lehetnek kétségeink, hogy mennyire tudja a mostani helyzetben dinamizálni a választókat a saját irányába, mert azért van elégedetlenség a kormányzással szemben. Most lett volna lehetősége, hogy valamit tegyen, hiszen nagyon közel vannak a választások. Ilyenkor annak, aki esetleg veszélyeztetve érzi a kormányzása folytatását, vagy gyengének érzi az esélyeit, kockáztatnia kell. Olyan ez, mint a sport: ha nem kockáztat, miközben vezet az ellenfél, akkor a végén kikap.

Nem láttam, hogy ezt a beszédet arra akarná felhasználni, hogy csökkentse a különbséget a Tisza és a Fidesz között.

— Orbán Viktor ezúttal azt is elmagyarázta, szerinte miből futotta a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak emelésére, az szja-mentességre nulla növekedés mellett: 15 év alatt 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és idén is majdnem 2 ezer milliárdot vonnának el.

— Ezt már egy gazdaságilag közepesen képzett ember is szkeptikusan figyeli. Egyrészt nem lett költségvetési többlet az országban, amiből osztogatni lehetne. Tehát most is a semmiből osztogat, azaz tulajdonképpen pénzt nyomtat. A másik, hogy joggal gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy ha a miniszterelnök a politikájával a terheket rárakja a szolgáltatói oldalra, akkor azok továbbhárítják ezt a választókra.

— Vajon az, hogy az a pénz, amit sikerült beszedni a multiktól és a bankoktól, pariban van-e azzal a pénzzel, amit immár negyedik éve nem sikerül beszedni az Európai Uniótól?

— Erről nem beszélt. Ha sorba vesszük mindazt, mi mindenről nem beszélt a miniszterelnök, akkor láthatjuk, miért is van bajban. Például attól lehet bajban, ha ő másban látja az ország gondjait, mint a választók többsége. Ha a legfontosabb és egyetlen témája az Ukrajnával való szembenállás, ráadásul nagyon durva, kemény szavakkal, az nem biztos, hogy a választók többségének igényeivel találkozik.

Ha a választók mást látnak problémának, akkor ebben a beszédben inkább az jöhetett át nekik, hogy a miniszterelnök nem látja a problémáikat.

— Amikor azt mondta, hogy ő soha nem fogja engedni, hogy belevigyék Magyarországot a közös európai külpolitikába, ahogy ő mondta: nem, nem, soha, talán akkor kapta az egyik legnagyobb tapsot.

— Igazából az nem számít, hogy ott mit tapsoltak meg a teremben.

— Igaz is: a legnagyobb tapsot tavaly a Pride betiltása kapta.

— Azt valószínűleg tavaly a teremben sem gondoltak végig, tényleg olyan jó ötlet egy ilyen lépés. Ma már nem tapsolnának szerintem olyan nagyon.

Ő ugye most éppen azzal került be a hírekbe, hogy mondott egy határozott atlantista beszédet. Azt mondta, Amerikának és Európának szorosan együtt kell működnie, mert van egy kulturális közös örökségünk, és együtt kell fellépnünk más, ebbe nem integrálható kultúrákkal szemben. Amerika nem elpusztítani szeretné az európai kultúrát és együttműködést, hanem erősíteni. Hogyan fér bele ebbe az az orbáni beszéd, amely elzárkózik az Európai Unióval való szoros együttműködéstől? Miközben ebben az országban az emberek népszavazással döntöttek úgy, hogy az EU tagjai akarnak lenni, ami együttműködési kötelezettségekkel jár.

— A másik, amit Orbán Viktor látványosan elkerült a beszédében, az a Magyar Péter-féle videó. Még csak célzás szintjén sem foglalkozott vele.

— Veszélyes lett volna, ha a beszédének a központjába teszi ezt a videót. Még abszolút nem dőlt el, hogy ezzel a videóval ki jár jobban és ki rosszabbul. Két nagyon veszélyes pont van benne.

Éppen ezért a kormányzat már korábbi napokban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Ez volt az ésszerű lépés, hiszen ha köze lenne, akkor el kellene ismerniük, hogy a titkosszolgálatok az ellenzék vezetőjének a magánéletét lesik ki rejtett kamerával. Az azért elég kemény lenne, nem?

— Orbán Viktor néma maradt, ám az évértékelőre ékrező fideszesek mindegyike drogos bulinak nevezte az összejövetelt.

— Ugyanis idáig eljuthatnak az értelmezésben, mert ezt Magyar Péter maga mondta el. Elment valahova, ahol mások droghoz hasonlítható dolgokat fogyaszthattak, ő nem. Innentől kezdve megengedett az a politikai értelmezés az ellenfelétől, aki nem akarja, hogy Magyar Péter kormányra kerüljön, hogy ez egy drogos buli volt. A drogos bulikban sem szív mindenki drogot, nem ezért hívják így. Ez az értelmezés még „csak” a politikai játszma része. Ráadásul ezt nem máshonnan tudják, mint Magyar Pétertől.

— Azon gondolkozom, a videó akár úgy is elérheti a hatását, hogy le sem játsszák soha. Magyar Péter kénytelen volt foglalkozni vele, talán többet is árult el a kelleténél. A Fidesznek tán jobb is, ha nem játssza le, mert akkor nem lehet őket megvádolni ízléstelen húzásokkal. Viszont a sejtetés mégis eléri a hatását: aki azt akarja gondolni, ezek után, hogy Magyar drogtanyán járt, az azt fogja gondolni, ráadásul a bizonytalanok egy részét is elgondolkodtathatja.

— Az az érdekes kérdés, ha ez a dolog így marad, befejezetlenül, akkor lehetséges, hogy Magyar Péter értelmezése lesz az utolsó, amit a választók ezzel kapcsolatban hallanak. Tehát, ha így marad, az nem feltétlenül baj Magyar Péternek. Hiszen azt a videót, ahol elmondja a történetét ezzel kapcsolatban, több mint hárommillió ember nézte meg. Abban pedig nemcsak a videóról beszél, hanem erőteljesen kritizálja is a kormányzatot, hogy hogyan kormányoznak.

Másrészt a politikai helyzet is változott azóta, amikor ezt a videót valaki felvette. Akkor még tényleg csak egy egyszereplős pártkezdemény volt a Tisza. Ha most véletlenül megbuktatnák Magyar Pétert valamilyen ügyben, egy perc alatt lennének olyan szereplők, akik hasonlóan jó teljesítményt tudnának letenni az asztalra. Pont ez erősíti a Tisza pártot, hogy ez már nem egy egyszemélyes politikai erő. Ott van például rögtön mögötte Kapitány István vagy Orbán Anita. És ez a csere egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne a Fidesznek. Tehát sok dinamika vezethet oda, hogy végül lejátsszák vagy nem azt a felvételt – ha van egyáltalán valami.

— Az eredeti terv gondolom az lehetett, hogy lejátsszák. Végül mi történhetett? Felmérték, hogy mégsem lenne jó ötlet? Illetve az, hogy esetleg visszaléptek, nem erősíti azt az egyre általánosabb benyomást, hogy a kormánypárt elbizonytalanodott és gyengébb, mint amilyennek mutatja magát?

— Az első az, hogy nem tudjuk, mi van ezen a videón, innentől csak találgatni lehet. Ezt a műfajt pedig én nagyon nem szeretem. De a kérdés második felére lehet válaszolni.

Ez a Pride-dal kezdődött, de abszolút nem fejeződött be ott. Legutóbb például rendeletben akart bírósági eljárásokat megszüntetni, amire a legfőbb bíró, akit az ő szimpátiájával és támogatásával neveztek ki, mondta azt más bírók mellett, hogy hoppá, ilyen nem lesz, mert ebbe nem szólhat bele a miniszterelnök. Tehát itt is komoly gyengeséget mutatott. Úgy tűnik, annyira nem izgatja, milyen következményei vannak annak, hogy ő, akit egy erős embernek szoktak meg, nem tudja ezt a szerepet felmutatni.

— A hálószobás képből mérhetetlen mennyiségű mém született. Amikor már kiskutyák ugrálnak az ágyon, meg a Ragyogás ikrei jelennek meg ott, az nem hiteltelenítette előre azt a videót, amit közzé szerettek volna tenni?

— Pont a Fidesz használta az AI eszközöket annyira túlzó módon, hogy most már akármikor mondhatják ellenfelei egy videóra, hogy igen, ez egy AI-videó. De azért el lehet képzelni még így is olyan jeleneteket, amelyek után a Tisza vezetőjének magyarázkodnia kellene. Nem tudjuk, van-e ilyen. Ha van, nem tudjuk, miért nem teszik ki, vagy hogy ki fogják-e tenni egyáltalán. Ebben a pillanatban nem tudunk teljes értékű állítást megfogalmazni a videóval kapcsolatban, még nincs ennek itt az ideje.

— Viszont nem a videóval indult a hét, hanem Göddel. A Telex anyagából új részletek derültek ki, több százszoros határérték-túllépésekről és a titkosszolgálat bevetéséről.

— Itt az új információ az volt, hogy a kormány foglalkozott vele, de nem tiltotta be. Hát ez elég kemény állítás, hogy tudatosan hagyja ezeket az egészségkárosító tevékenységeket, azaz megöli a saját választóit. A kormányzat ezt azonnal tagadta is, mert ez egy annyira kemény állítás, ami a választásokat azonnal eldönthette volna.

Ha nem lesznek ilyenek, és azért reméljük, hogy nem lesznek, mert az élet és az egészség az első, akkor a gödi ügyből nem lesz olyan nagy ügy.

— Ezek a betegségek akár 5-10 év múlva is okozhatnak tüneteket, tehát nem valószínű, hogy ez most kiderül.

— Sok minden lehet még ebben az ügyben is, de egyelőre azt kell mondanom, nem feltétlenül ez lesz a választások legfontosabb ügye, akármilyen furcsán is hangzik.

— Mi lehet a legfontosabb ügy?

— Például az, hogy az emberek úgy érzik, a miniszterelnökük nem találja el, mi a problémájuk.

Ahogy említettem, ha Ukrajna nincs a probléma-lista első tíz helyén, és ha az emberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy háború esetén Orbán Viktor meg tudná menteni őket, akkor nagy probléma, hogy ő ide helyezi a politikai fókuszpontot, és ezt próbálja a kampány legfontosabb témájává emelni. Mert így a környezet érdektelenné válik.

— Egy nemrég készült felmérés szerint, melyben azt vizsgálták, hogy különböző európai országokban az emberek mennyire érzik veszélyben az ország biztonságát, és Magyarország nincs a felső harmadban. Máshol sokkal jobban érzik veszélyeztetve magukat.

— Ez például lehet egy ok. De erre a miniszterelnök mondhatja, hogy ez az ő politikájának az eredménye, hogy nincs ez a fajta veszélyeztetettség.

— Most viszont veszélyeztetettséget akart kelteni, tele van a város háborús plakátokkal.

— Egyszerre kelt veszélyeztetettséget, másrészt pedig biztonságérzetet: azt üzeni, amíg ő van, addig a magyar választók biztonságban érezhetik magukat. Tehát azt mondja, hogy ott a veszély, mert kitörhet a háború, és ott a biztonság, mert én vagyok az, aki vigyázok rátok. Ezt a kettőt egyszerre kell előállítania. Mert önmagában csak a veszélyről beszélni nem jó, mert akkor még nincs ott a megoldás. És itt a megoldás ő maga lenne: az, hogy megmenti az országot.

Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.

Faragó Ferenc befektetési szakértő, a Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom” véleménye szerint az állam árak körüli „állandó matatása” okozta Magyarországon az Európai Unió legmagasabb élelmiszer-inflációját az elmúlt években. A Facebook-poszt szerzője úgy látja,

ráadásul „totál felverte az árakat”.

A bejegyzés írója szerint a kormány

amikor az iparág jellemző bruttó árrése 25-30%. 10%-ból nem lehet boltokat működtetni, logisztikát és rezsit fizetni, fizetéseket adni és még adót is fizetni, ja meg profit is kéne, azért van az egész.” A poszt kitér az általa aberrált anomáliáknak nevezett jelenségekre is.

„Hogy olyan aberrált anomáliákról már ne is beszéljünk, hogy Marinéni irreálisan olcsó, veszteségesen árult farhátja, tejföle meg konzerv májkrémje csillagászati árú uborkából meg cukkiniből meg meggybefőttből meg még ki tudja miből van finanszírozva, csillió példa van eszelős keresztárazásokra” – írja.

A szerző szerint

Úgy véli, nem az állam, hanem a piac dolga az árak szabályozása, egy ésszerűen működtetett államtól pedig az várható el, hogy minél kevésbé avatkozzon a piacba és élénkítse a versenyt. A bejegyzést azzal zárja, hogy a különadót és a hatósági árrést meg kell szüntetni, mert a kereskedőcégek által indított pereket szerinte úgyis el fogja bukni a kormány.

Magyarország 2022–2023-ban nyolc alapvető termékkörre vezetett be élelmiszer-árstopot, amit 2023. július 31-én vezettek ki. Ezt követően 2023. augusztus 1. és szeptember 30. között átmenetileg azt írták elő, hogy az érintett termékek bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb a beszerzési árnál, a kötelező akciózás mértékét pedig 15%-ra emelték. Ezzel egy időben a Gazdasági Versenyhivatal elindította az online Árfigyelő rendszert.

2025 márciusában a kormány 30 alapvető élelmiszerre 10%-os kiskereskedelmi árrés-korlátot vezetett be, amely május végéig volt hatályban. Több nagy lánc mennyiségi korlátozásokat alkalmazott az érintett termékeknél. A KSH adatai szerint 2025 első félévében az élelmiszer-infláció az I. negyedévi 6,7%-ról a II. negyedévben 5,8%-ra mérséklődött, amihez a hatóság szerint a tavaszi árszabályozások is hozzájárultak.

Az Európai Bizottság 2024. október 3-án kötelezettségszegési eljárást indított a kiskereskedelmi különadó miatt, amelynek legfelső kulcsa 100–150 milliárd forint feletti árbevétel esetén 4,5%. Több EU-tagállam, például Spanyolország és korábban Lengyelország, a válság alatt ideiglenes élelmiszer-áfa-csökkentéssel próbálta mérsékelni az árakat.

A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.