SZEMPONT
A Rovatból

Orbán és Putyin kapcsolatának története – Reálpolitikai bölcsesség, vagy elvtelen kompromisszum?

Ellenzékben elődjét „Putyin pincsijének” nevezte, majd kormányon soha nem látott együttműködést épített ki Oroszországgal. Miért váltott Orbán, amikor hatalomra került?


Olcsó fotelpolitológia lenne simán azt mondani, hogy Orbán Oroszország-politikájában végrehajtott száznyolcvan fokos fordulata egy elvtelen politikus önérdekű taktikázása lenne. A teljes képhez ugyanis hozzátartozik, hogy az előző kormányzat is kifejezetten jó viszonyt ápolt Putyinnal, emlékezetes az orosz elnök 2006-os látogatása, amikor Gyurcsány Ferenc még otthonában is vendégül látta.

Ellenzékben

Magyarországon politikai szimpátia alapján ítélik meg ezt a kérdést, de ha reális képet akarunk alkotni, ahhoz bizony több kell, mint a politikai szimpátia. Ugyanis Oroszország, mint világpolitikai és gazdasági tényező csakugyan megkerülhetetlen, tehát önmagában véve az nem csoda, hogy Orbán Viktor a 2010-es választások után, immár kormányfőként más hangot ütött meg, mint ellenzékben. Emlékezetes, hogy 2007 januárjában, a Magyar Demokratának adott interjújában még azt mondta, „Nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni". Ezt szó szerint megismételve, ugyanennek az évnek a márciusában azt is mondja:

„Mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk, és azt üzenjünk a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy visszamásszanak az ablakon. (...) Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, a demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, hanem csak az emberek szívéből nőhet ki"

Nem sokkal ezután a beszéd után Orbán találkozott April Foley amerikai nagykövettel, akire meggyőző benyomást tett. Bár korábbi kormányzása nem volt felhőtlen az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatában, elég csak a Gripen vadászgépek megrendelésére gondolni, de addig Orbán következetes nyugati elköteleződést mutatott, és mindezt ezen a tanácskozáson is megerősíti. A Wikileaks által később kiszivárogtatott táviratában azt írja a Fidesz-elnökről:

„Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll."

Orbán ezen a találkozón fő célként jelöli meg Oroszország visszaszorítását.

Alig kicsivel több, mint egy év múlva Oroszország háborút indít Grúzia ellen, amit Orbán határozottan ítél el. Azt mondta, hogy olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő.

„A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt."

Eközben, a történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a hivatalban levő magyar kormány nem sietett elítélni az oroszok támadását, csupán Sólyom László elnök talált módot, hogy megszólaljon az ügyben, igaz ő is csupán a '68-as prágai intervenció apropóján tartott beszédében tér ki az aktuális helyzetre.

Tehát a magyar keleti politikában úgy látszik igaz, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot.

A fordulat

2009 végére már mindenki számára egyértelmű volt, hogy a következő kormányt a Fidesz alakíthatja meg, ezért felértékelődött Orbán szerepe is. Ennek köszönhető, hogy Orbánt meghívták az Egységes Oroszország (Putyin pártja) kongresszusára, Szentpétervárra. A meghívást az orosz nagykövet, Alekszandr Tolkacs így indokolja a Népszabadságnak adott interjújában:

„A helyzet az, hogy az Egységes Oroszország párt is konzervatív irányultságú, s kongresszusára nem csupán Orbán úr, hanem számos más konzervatív pártvezető kapott meghívást, például Franciaországból, Olaszországból, Németországból és sok más helyről. A találkozóra tehát sor került, amely négyszemközti beszélgetés volt és nem a folyosón találkoztak. Konstruktív, érdekes eszmecsere volt, mintegy fél óráig tartott."

A legendárium szerint itt állt be fordulat a Fidesz vezére szemléletében, s az addig harsányan oroszellenes retorika hirtelen eltűnik, és megjelenik az oroszbarát Orbán Viktor. Sokan, sokféle elméletet állítottak fel, mi is történhetett ezalatt a harminc perces beszélgetés alatt, amitől a magyar kormány leendő vezetője látványosan átállt. Szóba került politikai krimibe is beleillő zsarolás-szál, miszerint Orbánnal Putyinék itt rá nézve terhelő tartalmú dossziét, „kompromatot" ismertettek meg, és ez a zsarolás lökte Orbánt (és az országot) Putyin karjaiba. Erre építette fel írását Anastasia Kirilenko a The Insider, 2013-ban alapított orosz nyelvű oknyomozó portálon. Ebben egy olyan történetet bont ki, melyben Szemjon Mogiljevics, a kilencvenes években Magyarországon élő ukrán származású orosz maffiózó készített még a kilencvenes években kompromittáló felvételt Orbánról. Dietmar Clodo, bombakészítésért elítélt német állampolgár vallomását idézi, német forrásból:

„Egyszer, 1994 tavaszán, röviddel a parlamenti választások előtt, Mogiljevics fordítója hozott nekem egy bőröndöt, amely körülbelül egymillió márkát tartalmazott. Egy fiatalembernek szánták. De ez a fiatalember nem akart bejönni a házamba. Azt mondtam neki: "Figyelj. Van egy bőröndöm azzal az átkozott pénzzel. És nem megyek el azzal a bőrönddel. Szóval, ha visszautasítod, átadom Mr. Mogilevichnek, és hagyom, hogy magával vigyen egy bőröndöt milliókkal. Nem érdekel." Odajött hozzám egy másik idős úrral, és hoztam egy bőröndöt tele pénzzel. Hogy ki volt az, akkor még nem érdekelt. Csak az országgyűlési választások után jöttem rá, hogy a fiatalember Orbán Viktor a Fideszből."

Kirilenko szerint az így elkészült felvétellel (és vagyona felével) Mogiljevics 2008-ban a szabadságát váltotta meg, miután Moszkvában letartóztatták. Bár a The Insider hiteles sajtóorgánum, de nem nyomozóhatóság, illendő tehát ezt az elméletet kellő távolságtartással kezelni. Semmi más forrás, vagy bizonyíték nincsen arra, hogy Orbán vesztegetési pénzt fogadott el, vagy hogy őt ezzel megzsarolták. És persze az is tény, hogy Dietmar Clodo mégiscsak egy elítélt bűnöző (bár ártatlannak vallotta magát), akit hosszú börtönévek után a Gyurcsány kormány kiad Németországnak, hogy a rá kiszabott büntetés kitöltését ott folytassa. A németek azonban szabadon engedik, csakúgy, mint később az azeriek a hírhedt baltás gyilkost, Ramil Safarovot. Ez a priusz azért sokat levon Clodo szavahihetőségéből.

Nézzük a további lehetőségeket. Az, hogy a Fidesz oroszpártisága pontosan mikor kezdődött, nem tudni. Azt viszont többen elismerik a Fideszből, hogy Matolcsy György ötlete volt a keleti nyitás, aki a 2008-as világgazdasági válságból azt a tanulságot vonta le, hogy a jövőben a nagy keleti gazdaságok felemelkedése várható, a Nyugat rovására, Orbán, aki már kész tervekkel rendelkezett a magyar jogrend megváltoztatását illetően, könnyen bele tudta illeszteni világképébe a keleti autoriter modelleket, könnyebben is ment ez úgy, ha azzal a meggyőződéssel teszi, hogy nem elmaradott, hanem feltörekvő hatalmak rendszeréről van szó. S így egyesítette a tudatában a megtervezett magyar autokráciát a később „keleti nyitás" névvel illetett külgazdasági és politikai manőverrel. Ehhez az elmélethez még „kompromat" sem kell, de ugyanúgy elképzelhető.

Kormányon

Megváltozott tehát az üléspont, de elképzelhető, hogy az álláspont már kicsit korábban olvadozni kezdett. Az átlagpolgár számára az, hogy az oroszok talán újra a spájzban vannak, sokáig fel sem tűnt. Tény, hogy ekkor inkább visszaállamosítások történnek, például a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában levő MOL-részvénycsomag ügyében. Ami mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy új fejezet kezdődött, az a paksi bővítés ügye volt. Orbán már 2013 nyarán titkos tárgyalást folytat Szergej Kirijenkóval, a Roszatom vezetőjével, és 2014 elején, tehát még a választások előtt bejelentik Paks kettőt. Ez meglehetős magabiztosságra vall, mert azonnal támadásokat von magára, leginkább azért, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben nemzetközi tenderek nélkül, fű alatt hozzák létre az egész projektet.

Hogy mi döntött valóban az oroszok mellett, azt (még) nem tudjuk. A hivatalos indoklás szerint az orosz technológiájú erőművet, melynek szakembergárdája is ehhez a technológiához szokott, kézenfekvő orosz technológiával bővíteni. Persze tudjuk, hogy például a csehek nem ezt az utat választották. A másik érv, hogy ehhez a projekthez szerepelt az ajánlatban egyben finanszírozás is (magyarán hitel). Ez igaz, de azt is tudjuk, hogy a hitel feltételei durván az oroszoknak kedveztek. Tehát a publikus érvek gyenge lábakon álltak, de Orbánnak ez  nem számított, ő, és az egész magyar vezetés teljes mellszélességgel állt ki az orosz részvétel mellett.

A másik, ezzel szinte egyidőben történő, erőteljes orosz nyomulás, a hármas metró szerelvényfelújítási ügye. Emlékezetes, hogy, ebben az esetben is politikai nyomásra döntött Tarlós István. Ráadásul, a történet hátterében egy rejtélyes hátterű provokáció áll, aminek Vitézy Dávid, a BKK akkori vezetője esik áldozatul. A Viktor Szorokin kereskedelmi irodavezetővel folytatott tárgyalása volt a beugrató.

Az oroszok általánosságokban érdeklődtek itt a leendő metrótenderről, melyről Vitézy elmondta, hogy nyílt közbeszerzést szeretnének és új kocsik vásárlásában gondolkoznak, mert ebben azt esetben valósulhat meg a beruházás az EU finanszírozásában. Vitézyt később azzal vádolták meg, hogy titkos tárgyalást folytatott az oroszokkal a követségen, ahol konfliktusba került a kereskedelmi ügyvivővel. Vitézy hiába védekezett, nemsokára távoznia kellett a BKK éléről. Az ilyesfajta provokációs technika az orosz titkosszolgálatok bevett gyakorlata. Tény, hogy nem sokkal ezután, miután minden más indulót kizárnak a pályázatról, az orosz Metrovagonmash nyeri a felújítási tendert, annak ellenére, hogy azért a pénzért, amiért a munkát elvégezték, vadonatúj, légkondicionált kocsikat kaphattunk volna az észtektől.

Intermezzo

Eljött 2015 februárja, és Simicska Lajos szánkózni ment. De előtte leszámolt az Orbán Viktorhoz fűződő barátságával. A G-napként elhíresült ámokfutásnak nemcsak a hazai folklórban maradt kitörölhetetlen nyoma, de a politika mélyebb bugyraiba is egy pillanatra mintha betekintést kaphattunk volna. A szórakoztató és ízléstelen epizódoktól eltekintve álljon itt egy fontos idézet, amiben Simicska egy, az Orbánnal később szakításhoz vezető beszélgetéséről számol be:

Orbán a beszélgetés során felvázolt egy komplett médiaprogramot médiaadóstól, mindenestül. Ekkor bedobta azt is, hogy meg akarja vásárolni az RTL Klubot, hogy aztán meg tudja szüntetni. Hüledeztem, hogy miket mond, és próbáltam vele megértetni, hogy így ez nem fog menni. Orbán konkrétan megkérdezte tőle, hogy szerinte mennyibe kerülne a csatorna megvétele.

„Mondtam, hogy nem tudom, de ránézésre legalább 300 millió euró, 100 milliárd forint lenne. Erre azt mondta: “Nem baj, megveszi majd nekem a Roszatom.”

Simicska így folytatta:

„Kijött a száján ez a mondat, amit én soha nem tudok megbocsátani, ami nekem hazaárulással ér fel, hogy megveszi azt nekem a Roszatom. Én pedig hazaárulásban nem veszek részt. Ez volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy állj, Lajos. Amikor kijött a száján a Roszatom, akkor ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott. Hogy ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna. Akkor egy darabig néztük egymást."

Ezt a történetet is csak a volt nagyvállalkozó szájából ismerhetjük, ennek megfelelően kellő fenntartással kezeljük. Mindenesetre már az is sokat jelent a hazai állapotokról, hogy sokaknak simán hihető a történet. De ha tegyük fel, a Simicska-féle verzió igaz, az azt jelenti, hogy a miniszterelnök az oroszok kezében van.

Az unortodox szövetséges

Ahogy az orbáni diplomácia egyre fokozódóbb nyugat- és demokráciaellenességét megfigyelhetjük, úgy épül fel egyre szívélyesebb viszonya a keleti diktatúrákkal. Nemcsak Oroszországgal, de Kínával vagy Erdogan Törökországával is. Ezeket a rendszereket méltatta 2014-ben, az illiberalizmus fogalmát bejelentő beszédében Orbán:

„...ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország."

Ezzel nyíltan is befejezetté vált a fordulat, a politikai orientációban. És végül is csak annyi történt, Orbánék felismerték, hogy a demokráciától eltávolodva máshol kell ideológiai, erkölcsi bázist találni, mert előre látható volt, hogy súlyos konfrontációkhoz vezet a rendszer szakítása a hagyományos nyugati értékekkel. Az orosz mintára elfogadott civiltörvény, vagy a szintén orosz ihletésű melegellenes kampány egy nyugati demokráciában elképzelhetetlen. Orbán, miközben létrehozta a történelem első autoriter államát az Európai Unióban, felismerte, ennek az az ára, hogy a keleti rendszereket, köztük Oroszországot jobban elismerje. S habár mintául szolgálnak számára, az ország sajátos helyzete, tudniillik az EU tagja, mégiscsak eltérő utat jelöl ki számára.

A feketeöves elnyomó rendszerek megkérik a támogatásuk árát, s ez a magyar diplomácia bénulásain is látszik. Sem Kína, sem Törökország, de Oroszország nemzetközi jogsértései esetén a máskor oly harcias orbáni diplomácia nem mer megszólalni.

Amíg Szijjártó Péter egy német államtitkár szerencsétlen mondatai miatt is bekéreti a nagykövetet, sem a Krím elfoglalása, sem az Ukrajna körüli jelenlegi helyzet nem éri el azt az ingerküszöböt, hogy a magyar diplomácia vezetője hasonlóképpen járjon el az orosz követtel szemben.

A magyar kormány látványos orosz elkötelezettségére volt jó példa a Ljubisin-ügy. Amerikai titkosszolgálati segítséggel sikerült Magyarországon letartóztatni orosz fegyverkereskedőket, akik ráadásul drogkereskedelemmel is foglalkoztak. Az ügy egyszerűnek tűnt, a bizonyítékok egyértelműek voltak, ráadásul az amerikai és a magyar hatóságok szoros együttműködése végig példás volt.

Mivel érintett volt, az Egyesült Államok kérte a Magyarországon elfogott bűnözők kiadatását, azonban a kormány váratlanul Oroszországnak adta ki őket.

Az ügy érthetetlen volt, és az is mind a mai napig, magyarázat nincsen.

Kémjátszma

Az orbáni fordulat eléggé megtépázta a szövetségi kapcsolatainkat is. A NATO több forrása szerint is, Magyarországot gyanakvással kezelik a szövetségen belül, Putyin trójai falovának tartják, holott az igazság az, Orbánék kényesen ügyelnek, hogy ellentétben az EU-val való folyamatos konfliktusokra, a NATO-együttműködés olajozott maradjon.

A fokozódó fegyvervásárlások is ezt a nyugati bizalmat kívánják erősíteni, persze itt akkor bicsaklik meg a történet, amikor olyan helyzet áll elő, mint most, amikor a NATO és Oroszország egymásnak feszül. A jó szövetséges Orbán ilyenkor konfliktusba kerül az oroszbarát Orbánnal, és ez okoz kellemetlen pillanatokat a magyar diplomáciának.

Emellett az is igaz, hogy Orbán mára már megunta a magyar belpolitikát és csak a külpolitikában lát kihívást. Ilyen szemszögből nézve, a magyar miniszterelnök komolyan gondolta, amikor legutóbbi moszkvai látogatását „békemissziónak" nevezte. Azt felejtette csupán el, hogy békeközvetítőként a legtöbb esetben elismert, tekintélyes politikusokat kérnek fel, de Orbánt a fentebb is felsorolt diplomáciai manőverei erre a posztra nem predesztinálják.

Az ország, köszönhetően a zavaros letelepedési kötvényprogramnak, kétes hátterű orosz üzletemberek számára vált könnyű bejárattá az Európai Unióba. Az ilyen módon Magyarországra érkezők között szép számmal akadtak titkosszolgálati hátterű emberek is.

2017-ben Katrein Ferenc, leszerelt titkosszolgálati tiszt hívta fel a figyelmet egy Index-interjúban az orosz kémek jelentette veszélyre.

Katrein szerint az oroszok szabadon nyomulnak Magyarországon, a hivatásos hírszerzők illetve az orosz érdekeltségű informátori kapcsolatrendszer összlétszáma akár 6-800 fő is lehet.

Azt is sejtetni engedte, hogy a szolgálatok kezét sok esetben indokolt műveletek esetén is lefogja a politika, amennyiben az érinti az oroszokat. Megemlítette, hogy három orosz titkosszolgálat is aktív az országban, melyek közül a legveszélyesebb a GRU, amelynek a feladata egyfajta „akcióképesség" biztosítása. És hogy ez mit is jelenthet, az például olyan esetek kapcsán sejthető, mint amikor kiderült, hogy a gyilkossá váló szélsőjobboldali Györkös István félkatonai szervezetével is gyakorlatoztak, magyar földön az orosz ügynökök.

Epilógus

Azt megállapíthatjuk, hogy addig nincs hiba, amíg a mindenkori magyar kormány feladata, már csak geopolitikai és energetikai okokból is, jó viszonyt kialakítani Oroszországgal. De Orbán esetében bizonyosan többről van szól. Nem elvi együttműködésről, nem is szimpátiáról, de Orbán bizonyosan tudatosan próbált ellenpólust kiépíteni, csak hát az történt, hogy az erősebb és erőszakosabb orosz fél átvette a diktálást a kapcsolatépítésben, és elég felemás lett a politikai egyenleg.

Amit az oroszok kaptak: hídfőállás a hírszerzésüknek, diplomáciai támogatás az orosz műveleteknek és egyoldalúan, csak az oroszoknak előnyös szerződések. Amit Orbán kapott: politikai ellenpólus a Nyugattal szemben, bármit is jelentsen ez.

Hogy ez a politika hova vezet, ha marad a jelenlegi kormány, nem tudni, mint ahogy azt sem, hogyan lehet egy normális kapcsolatrendszer felé elmozdulni, ha Orbán megy. Sok minden változhat, de a hármas metró légkondicionálás nélküli drága kocsijai még sokáig emlékeztetnek minket erre a korszakra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt
Orbán Viktor nem mert kockáztatni az évértékelőjén, miközben egyre többször derül ki, hogy már nem az az erős ember, akinek mutatni szeretné magát - mondja a szakértő, akivel a gödi mérgezés és a hálószobai videó lehetséges következményeiről is beszélgettünk.


Az év eleji politikai rituálék között kevés olyan visszatérő esemény van, amely akkora figyelmet kap, mint Orbán Viktor évértékelői. Bár sokan hajlamosak az amerikai elnökök State of the Union beszédéhez hasonlítani, a két műfaj valójában más logikára épül: míg Washingtonban egy alkotmányos kötelesség teljesül a Kongresszus előtt, addig Budapesten egy politikai közösség gyűlik össze, hogy meghallgassa a miniszterelnök saját narratíváját az ország helyzetéről és a következő év irányairól.

Az idei évértékelő leginkább kampánybeszéd volt. És bár érdekes volt az is, amiről és ahogyan beszélt a miniszterelnök, az is sokatmondó, mi mindent nem hozott szóba. A beszédet és a hét két legtöbbeket foglalkoztató politikai hírét: a gödi akkumulátorgyár és a hálószobába rejtett kamerával készített állítólagos videó sorsát Somogyi Zoltán szociológus elemezte.

— Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte az Erste-t és a Shellt, egy egész részt épített a nagytőke elleni kirohanásokra a beszédében, és a Tiszát a nagytőke pártjának nevezte. Erre lehetett számítani?

— A nagytőke elleni kirohanásnak az az egyik oka, hogy az ellenfele csapatában vannak olyanok, akik dolgoztak multinacionális cégnél, nem is kis pozícióban. Bár utána otthagyták ezeket a cégeket, de

a kormánypárt szerint ez úgy működik, mintha ők örökre ott maradtak volna, akár a titkosügynökök,

akik sosem tudják már elhagyni a cégüket. Tehát, a Fidesz értelmezése szerint ezek az emberek, mivel az ellenzékhez csatlakoztak, most is azokat a cégeket képviselik, ahol korábban dolgoztak. Másrészt pedig, amikor a kormányfő nem pont ezért utalt a multikra, akkor ezt azért tette, hogy rájuk hárítsa az összes felelősséget, ami most az országban gazdasági és szociális téren kialakult, azaz levegye a kormányról a felelősséget és áttegye más szereplőkre. Ez utóbbiban olyan nagy újdonság nem volt, ezt a trükköt már korábban is alkalmazta a miniszterelnök. A helyzet az, hogy ebben az egész beszédben sem volt semmi nagy újdonság. Talán várhattuk volna, bár persze lehetnek kétségeink, hogy mennyire tudja a mostani helyzetben dinamizálni a választókat a saját irányába, mert azért van elégedetlenség a kormányzással szemben. Most lett volna lehetősége, hogy valamit tegyen, hiszen nagyon közel vannak a választások. Ilyenkor annak, aki esetleg veszélyeztetve érzi a kormányzása folytatását, vagy gyengének érzi az esélyeit, kockáztatnia kell. Olyan ez, mint a sport: ha nem kockáztat, miközben vezet az ellenfél, akkor a végén kikap.

Ebben a beszédben ilyen kockáztatást nem nagyon éreztem.

Nem láttam, hogy ezt a beszédet arra akarná felhasználni, hogy csökkentse a különbséget a Tisza és a Fidesz között.

— Orbán Viktor ezúttal azt is elmagyarázta, szerinte miből futotta a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak emelésére, az szja-mentességre nulla növekedés mellett: 15 év alatt 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és idén is majdnem 2 ezer milliárdot vonnának el.

— Ezt már egy gazdaságilag közepesen képzett ember is szkeptikusan figyeli. Egyrészt nem lett költségvetési többlet az országban, amiből osztogatni lehetne. Tehát most is a semmiből osztogat, azaz tulajdonképpen pénzt nyomtat. A másik, hogy joggal gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy ha a miniszterelnök a politikájával a terheket rárakja a szolgáltatói oldalra, akkor azok továbbhárítják ezt a választókra.

— Vajon az, hogy az a pénz, amit sikerült beszedni a multiktól és a bankoktól, pariban van-e azzal a pénzzel, amit immár negyedik éve nem sikerül beszedni az Európai Uniótól?

— Erről nem beszélt. Ha sorba vesszük mindazt, mi mindenről nem beszélt a miniszterelnök, akkor láthatjuk, miért is van bajban. Például attól lehet bajban, ha ő másban látja az ország gondjait, mint a választók többsége. Ha a legfontosabb és egyetlen témája az Ukrajnával való szembenállás, ráadásul nagyon durva, kemény szavakkal, az nem biztos, hogy a választók többségének igényeivel találkozik.

Ha pedig nem ezt gondolják a választók, akkor beszélhet akármennyit, nem fogja tudni átvinni az akaratát, mert a politika mégiscsak a választóktól és az ő észlelésüktől függ.

Ha a választók mást látnak problémának, akkor ebben a beszédben inkább az jöhetett át nekik, hogy a miniszterelnök nem látja a problémáikat.

— Amikor azt mondta, hogy ő soha nem fogja engedni, hogy belevigyék Magyarországot a közös európai külpolitikába, ahogy ő mondta: nem, nem, soha, talán akkor kapta az egyik legnagyobb tapsot.

— Igazából az nem számít, hogy ott mit tapsoltak meg a teremben.

— Igaz is: a legnagyobb tapsot tavaly a Pride betiltása kapta.

— Azt valószínűleg tavaly a teremben sem gondoltak végig, tényleg olyan jó ötlet egy ilyen lépés. Ma már nem tapsolnának szerintem olyan nagyon.

Az is érdekes kérdés lesz, hogy az amerikai külügyminiszter, Rubio mit mond Orbánnak hétfőn, Budapesten.

Ő ugye most éppen azzal került be a hírekbe, hogy mondott egy határozott atlantista beszédet. Azt mondta, Amerikának és Európának szorosan együtt kell működnie, mert van egy kulturális közös örökségünk, és együtt kell fellépnünk más, ebbe nem integrálható kultúrákkal szemben. Amerika nem elpusztítani szeretné az európai kultúrát és együttműködést, hanem erősíteni. Hogyan fér bele ebbe az az orbáni beszéd, amely elzárkózik az Európai Unióval való szoros együttműködéstől? Miközben ebben az országban az emberek népszavazással döntöttek úgy, hogy az EU tagjai akarnak lenni, ami együttműködési kötelezettségekkel jár.

— A másik, amit Orbán Viktor látványosan elkerült a beszédében, az a Magyar Péter-féle videó. Még csak célzás szintjén sem foglalkozott vele.

— Veszélyes lett volna, ha a beszédének a központjába teszi ezt a videót. Még abszolút nem dőlt el, hogy ezzel a videóval ki jár jobban és ki rosszabbul. Két nagyon veszélyes pont van benne.

Egyrészt, hogy van-e abban a videóban olyan, ami esetleg morálisan vállalhatatlan teszi az ellenzék vezetőjét. A másik, hogy azt a videót ki és hogyan vette fel.

Éppen ezért a kormányzat már korábbi napokban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Ez volt az ésszerű lépés, hiszen ha köze lenne, akkor el kellene ismerniük, hogy a titkosszolgálatok az ellenzék vezetőjének a magánéletét lesik ki rejtett kamerával. Az azért elég kemény lenne, nem?

— Orbán Viktor néma maradt, ám az évértékelőre ékrező fideszesek mindegyike drogos bulinak nevezte az összejövetelt.

— Ugyanis idáig eljuthatnak az értelmezésben, mert ezt Magyar Péter maga mondta el. Elment valahova, ahol mások droghoz hasonlítható dolgokat fogyaszthattak, ő nem. Innentől kezdve megengedett az a politikai értelmezés az ellenfelétől, aki nem akarja, hogy Magyar Péter kormányra kerüljön, hogy ez egy drogos buli volt. A drogos bulikban sem szív mindenki drogot, nem ezért hívják így. Ez az értelmezés még „csak” a politikai játszma része. Ráadásul ezt nem máshonnan tudják, mint Magyar Pétertől.

— Azon gondolkozom, a videó akár úgy is elérheti a hatását, hogy le sem játsszák soha. Magyar Péter kénytelen volt foglalkozni vele, talán többet is árult el a kelleténél. A Fidesznek tán jobb is, ha nem játssza le, mert akkor nem lehet őket megvádolni ízléstelen húzásokkal. Viszont a sejtetés mégis eléri a hatását: aki azt akarja gondolni, ezek után, hogy Magyar drogtanyán járt, az azt fogja gondolni, ráadásul a bizonytalanok egy részét is elgondolkodtathatja.

— Az az érdekes kérdés, ha ez a dolog így marad, befejezetlenül, akkor lehetséges, hogy Magyar Péter értelmezése lesz az utolsó, amit a választók ezzel kapcsolatban hallanak. Tehát, ha így marad, az nem feltétlenül baj Magyar Péternek. Hiszen azt a videót, ahol elmondja a történetét ezzel kapcsolatban, több mint hárommillió ember nézte meg. Abban pedig nemcsak a videóról beszél, hanem erőteljesen kritizálja is a kormányzatot, hogy hogyan kormányoznak.

Ha Magyar Péteré az utolsó szó ebben az ügyben, akkor még közel sem kerül a kormányzat ahhoz, hogy megbuktassa őt.

Másrészt a politikai helyzet is változott azóta, amikor ezt a videót valaki felvette. Akkor még tényleg csak egy egyszereplős pártkezdemény volt a Tisza. Ha most véletlenül megbuktatnák Magyar Pétert valamilyen ügyben, egy perc alatt lennének olyan szereplők, akik hasonlóan jó teljesítményt tudnának letenni az asztalra. Pont ez erősíti a Tisza pártot, hogy ez már nem egy egyszemélyes politikai erő. Ott van például rögtön mögötte Kapitány István vagy Orbán Anita. És ez a csere egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne a Fidesznek. Tehát sok dinamika vezethet oda, hogy végül lejátsszák vagy nem azt a felvételt – ha van egyáltalán valami.

— Az eredeti terv gondolom az lehetett, hogy lejátsszák. Végül mi történhetett? Felmérték, hogy mégsem lenne jó ötlet? Illetve az, hogy esetleg visszaléptek, nem erősíti azt az egyre általánosabb benyomást, hogy a kormánypárt elbizonytalanodott és gyengébb, mint amilyennek mutatja magát?

— Az első az, hogy nem tudjuk, mi van ezen a videón, innentől csak találgatni lehet. Ezt a műfajt pedig én nagyon nem szeretem. De a kérdés második felére lehet válaszolni.

Úgy tűnik, Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt.

Ez a Pride-dal kezdődött, de abszolút nem fejeződött be ott. Legutóbb például rendeletben akart bírósági eljárásokat megszüntetni, amire a legfőbb bíró, akit az ő szimpátiájával és támogatásával neveztek ki, mondta azt más bírók mellett, hogy hoppá, ilyen nem lesz, mert ebbe nem szólhat bele a miniszterelnök. Tehát itt is komoly gyengeséget mutatott. Úgy tűnik, annyira nem izgatja, milyen következményei vannak annak, hogy ő, akit egy erős embernek szoktak meg, nem tudja ezt a szerepet felmutatni.

— A hálószobás képből mérhetetlen mennyiségű mém született. Amikor már kiskutyák ugrálnak az ágyon, meg a Ragyogás ikrei jelennek meg ott, az nem hiteltelenítette előre azt a videót, amit közzé szerettek volna tenni?

— Pont a Fidesz használta az AI eszközöket annyira túlzó módon, hogy most már akármikor mondhatják ellenfelei egy videóra, hogy igen, ez egy AI-videó. De azért el lehet képzelni még így is olyan jeleneteket, amelyek után a Tisza vezetőjének magyarázkodnia kellene. Nem tudjuk, van-e ilyen. Ha van, nem tudjuk, miért nem teszik ki, vagy hogy ki fogják-e tenni egyáltalán. Ebben a pillanatban nem tudunk teljes értékű állítást megfogalmazni a videóval kapcsolatban, még nincs ennek itt az ideje.

— Viszont nem a videóval indult a hét, hanem Göddel. A Telex anyagából új részletek derültek ki, több százszoros határérték-túllépésekről és a titkosszolgálat bevetéséről.

— Itt az új információ az volt, hogy a kormány foglalkozott vele, de nem tiltotta be. Hát ez elég kemény állítás, hogy tudatosan hagyja ezeket az egészségkárosító tevékenységeket, azaz megöli a saját választóit. A kormányzat ezt azonnal tagadta is, mert ez egy annyira kemény állítás, ami a választásokat azonnal eldönthette volna.

Így, hogy a kormány tagad, a gödi ügyből csak akkor lesz valami, ha ténylegesen előkerülnek beteg emberek, akik ettől betegedtek meg. Akkor nagyon komoly ügy lenne belőle.

Ha nem lesznek ilyenek, és azért reméljük, hogy nem lesznek, mert az élet és az egészség az első, akkor a gödi ügyből nem lesz olyan nagy ügy.

— Ezek a betegségek akár 5-10 év múlva is okozhatnak tüneteket, tehát nem valószínű, hogy ez most kiderül.

— Sok minden lehet még ebben az ügyben is, de egyelőre azt kell mondanom, nem feltétlenül ez lesz a választások legfontosabb ügye, akármilyen furcsán is hangzik.

— Mi lehet a legfontosabb ügy?

— Például az, hogy az emberek úgy érzik, a miniszterelnökük nem találja el, mi a problémájuk.

Az lehet választást eldöntő ügy, hogy másról beszél, mint ami a választók többségének a gondja.

Ahogy említettem, ha Ukrajna nincs a probléma-lista első tíz helyén, és ha az emberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy háború esetén Orbán Viktor meg tudná menteni őket, akkor nagy probléma, hogy ő ide helyezi a politikai fókuszpontot, és ezt próbálja a kampány legfontosabb témájává emelni. Mert így a környezet érdektelenné válik.

— Egy nemrég készült felmérés szerint, melyben azt vizsgálták, hogy különböző európai országokban az emberek mennyire érzik veszélyben az ország biztonságát, és Magyarország nincs a felső harmadban. Máshol sokkal jobban érzik veszélyeztetve magukat.

— Ez például lehet egy ok. De erre a miniszterelnök mondhatja, hogy ez az ő politikájának az eredménye, hogy nincs ez a fajta veszélyeztetettség.

— Most viszont veszélyeztetettséget akart kelteni, tele van a város háborús plakátokkal.

— Egyszerre kelt veszélyeztetettséget, másrészt pedig biztonságérzetet: azt üzeni, amíg ő van, addig a magyar választók biztonságban érezhetik magukat. Tehát azt mondja, hogy ott a veszély, mert kitörhet a háború, és ott a biztonság, mert én vagyok az, aki vigyázok rátok. Ezt a kettőt egyszerre kell előállítania. Mert önmagában csak a veszélyről beszélni nem jó, mert akkor még nincs ott a megoldás. És itt a megoldás ő maga lenne: az, hogy megmenti az országot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vakmajom: Az EU-rekorder magyar élelmiszer-inflációt a kormány állandó matatása okozta
Kiderült, miért fizetünk többet az élelmiszerért, mint bárki más az EU-ban. A 2022-es választások előtti pénzszórás most üt vissza kőkeményen a családok pénztárcáján.


Faragó Ferenc befektetési szakértő, a Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom” véleménye szerint az állam árak körüli „állandó matatása” okozta Magyarországon az Európai Unió legmagasabb élelmiszer-inflációját az elmúlt években. A Facebook-poszt szerzője úgy látja,

a folyamat a 2022-es választások előtti „osztogatással” kezdődött, amit a választás utáni megszorítás követett. Ezt szerinte inflációval, illetve egy 4,5%-os, árbevételre vetített különadóval szedték vissza, ami állítása szerint jogtalan, és sehol máshol a világon nem létezik,

ráadásul „totál felverte az árakat”.

A bejegyzés írója szerint a kormány

„az egyre valószínűbb választási vereségtől rettegve most a szintén jogtalan 10%-os hatósági árréssel valamit fékezett rajta, de az fenntarthatatlan, mert veszteségbe kényszeríti a kereskedőket,

amikor az iparág jellemző bruttó árrése 25-30%. 10%-ból nem lehet boltokat működtetni, logisztikát és rezsit fizetni, fizetéseket adni és még adót is fizetni, ja meg profit is kéne, azért van az egész.” A poszt kitér az általa aberrált anomáliáknak nevezett jelenségekre is.

„Hogy olyan aberrált anomáliákról már ne is beszéljünk, hogy Marinéni irreálisan olcsó, veszteségesen árult farhátja, tejföle meg konzerv májkrémje csillagászati árú uborkából meg cukkiniből meg meggybefőttből meg még ki tudja miből van finanszírozva, csillió példa van eszelős keresztárazásokra” – írja.

A szerző szerint

sokkal jobb lett volna, ha az állam egyáltalán nem avatkozik be az élelmiszerárakba, vagy legfeljebb átmenetileg adót csökkent, ahogy azt a lengyel, spanyol vagy portugál kormány tette.

Úgy véli, nem az állam, hanem a piac dolga az árak szabályozása, egy ésszerűen működtetett államtól pedig az várható el, hogy minél kevésbé avatkozzon a piacba és élénkítse a versenyt. A bejegyzést azzal zárja, hogy a különadót és a hatósági árrést meg kell szüntetni, mert a kereskedőcégek által indított pereket szerinte úgyis el fogja bukni a kormány.

Magyarország 2022–2023-ban nyolc alapvető termékkörre vezetett be élelmiszer-árstopot, amit 2023. július 31-én vezettek ki. Ezt követően 2023. augusztus 1. és szeptember 30. között átmenetileg azt írták elő, hogy az érintett termékek bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb a beszerzési árnál, a kötelező akciózás mértékét pedig 15%-ra emelték. Ezzel egy időben a Gazdasági Versenyhivatal elindította az online Árfigyelő rendszert.

2025 márciusában a kormány 30 alapvető élelmiszerre 10%-os kiskereskedelmi árrés-korlátot vezetett be, amely május végéig volt hatályban. Több nagy lánc mennyiségi korlátozásokat alkalmazott az érintett termékeknél. A KSH adatai szerint 2025 első félévében az élelmiszer-infláció az I. negyedévi 6,7%-ról a II. negyedévben 5,8%-ra mérséklődött, amihez a hatóság szerint a tavaszi árszabályozások is hozzájárultak.

A korábbi árstop jogi megítélésében 2025. szeptember 12-én az Európai Unió Bírósága a SPAR által indított eljárásban kimondta: ellentétes az uniós joggal a kereskedők kötelezése arra, hogy egyes termékeket hatósági áron és előre meghatározott mennyiségben árusítsanak

Az Európai Bizottság 2024. október 3-án kötelezettségszegési eljárást indított a kiskereskedelmi különadó miatt, amelynek legfelső kulcsa 100–150 milliárd forint feletti árbevétel esetén 4,5%. Több EU-tagállam, például Spanyolország és korábban Lengyelország, a válság alatt ideiglenes élelmiszer-áfa-csökkentéssel próbálta mérsékelni az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.


A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk