Nőként hiába nyerte el a tudomány fődíját Sophie Germain, még az Akadémia ajtaján sem engedték be
210 éve, 1816. január 8-án egy Monsieur LeBlanc nevű matematikus elnyerte a párizsi Tudományos Akadémia nagydíját. A díj egy kilogrammos aranyérem volt, a téma pedig az elasztikus felületek rezgéseinek elmélete, egy akkoriban megoldhatatlannak tűnő probléma.
amit a korabeli matematikáról tudni lehetett. A díjátadóra nem ment el, az Akadémia üléseire pedig a díj elnyerése után sem engedték be, mert a szabályzat tiltotta a nők részvételét.
A tudományos kihívás a 19. század elején Ernst Chladni német fizikus látványos kísérleteivel kezdődött. Chladni vékony fémlemezeket hintett be homokkal, majd hegedűvonóval megrezgette őket. A homokszemcsék a rezgési csomópontok mentén gyűltek össze, gyönyörű, szimmetrikus mintázatokat, úgynevezett Chladni-ábrákat rajzolva ki. A jelenség lenyűgözte a tudományos világot, de senki nem tudta matematikai modellel leírni, hogyan jönnek létre ezek a formák. A párizsi Tudományos Akadémia 1809-ben pályázatot írt ki a probléma megoldására, de a kor legnagyobb elméi sem birkóztak meg vele.
Kétszer is nekifutott: 1811-ben benyújtott dolgozatát hibák miatt elutasították, 1813-ban pedig dicséretet kapott, de a díjat nem ítélték oda. Ő azonban nem adta fel, és harmadszorra is beadta pályaművét.
Germain útja a tudományba már a kezdetektől fogva a lázadásról szólt. A forradalmi Párizsban, egy jómódú polgári családban nőtt fel, ahol egy lány számára a matematika nem számított illő elfoglaltságnak. Apja könyvtárába menekült, ahol rátalált Arkhimédész történetére, akit annyira lekötött egy geometriai probléma, hogy észre sem vette a rátörő római katonákat, és megölték. Germaint lenyűgözte ez az elhivatottság. Amikor szülei elvették tőle a gyertyákat, hogy éjszaka ne tudjon olvasni, titokban tanult tovább. Az 1794-ben megnyílt, Európa legszínvonalasabb műszaki egyetemére, az École polytechnique-re nőként nem iratkozhatott be.
Lagrange-ot lenyűgözték a briliáns megoldások, és személyesen akart találkozni a tehetséges diákkal. Amikor kiderült, hogy M. LeBlanc valójában egy fiatal nő, a professzor meglepetése csodálattá változott, és a pártfogásába vette.
Germain a legnagyobbal is felvette a kapcsolatot. 1804-től M. LeBlanc néven levelezett a „matematikusok fejedelmével”, Carl Friedrich Gauss-szal a számelmélet legmélyebb kérdéseiről. A lelepleződés drámai körülmények között történt. Amikor 1807-ben a francia csapatok elfoglalták Gauss városát, Germain megijedt, hogy a tudósnak baja eshet. Egy családi ismerős tábornokot kért meg, hogy biztosítsa Gauss védelmét.
„Remélem, hogy a különösség, melyet ma megvallok, nem foszt meg attól a megtiszteltetéstől, amelyet álnéven is megadtak nekem...” – írta levelében. „Amikor pedig valaki e nemből, aki szokásaink és előítéleteink miatt végtelenül több akadállyal és nehézséggel szembesül, mint a férfiak, hogy megismerkedjen e tüskés kutatásokkal, mégis képes áttörni ezeket a béklyókat és behatolni a legrejtettebb területekre, kétségtelen, hogy a legnemesebb bátorsággal, egészen rendkívüli tehetséggel és felsőbbrendű géniussal bír” – írta Gauss Sophie Germainnek 1807. április 30-án kelt levelében.
Az 1816-os díj odaítélése sem volt zökkenőmentes. A bírálóbizottság elismerte, hogy Germain negyedrendű differenciálegyenlete helyes, és a probléma lényegét ragadja meg, de a levezetését hiányosnak találták. Ennek ellenére, mivel más érvényes pályamű nem érkezett, neki ítélték a díjat, az akkoriban hatalmas összegnek számító 3000 frank értékű aranyérmet. A díj elnyerése azonban nem jelentette a falak leomlását.
Munkája az elaszticitáselmélet alapkövévé vált, amelyre később a mérnöki tudományok nagyjai építettek. Navier, a mechanika professzora Germain 1821-ben publikált könyvéről így írt: „Oly kivételes mű, amelyet csak nagyon kevés férfi képes elolvasni, és amelyet egyetlen nő tudott megírni.”
Sophie Germain 1831-ben, 55 évesen hunyt el mellrákban. Halotti anyakönyvi kivonatában nem matematikusként, hanem egy vagyoni állapotot jelölő szóval, „járadékosként” (rentière) szerepeltették.
A Sophie Germain-díjat a Francia Tudományos Akadémia évente ítéli oda egy kiemelkedő matematikusnak. Az elismerés ma 8000 euróval, vagyis több mint 3 millió forinttal jár.
