Megszólalt a miniszter a száj- és körömfájás-járványról: „Az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.

A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.

Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.

A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.

Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.

Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy

Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.

– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.

A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.

A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”

A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.

– ígérte Kármán András.

A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.

Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”

Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Monitor című műsorában értékelte a vasárnapi választási eredményeket és beszélt a Fidesz ellenzéki jövőjéről.

A miniszter szerint a választók döntése és akarata világos, a Fidesz–KDNP egy másik utat és alternatívát ajánlott, de a választók nagy többsége 16 év után a kormányváltásra szavazott. Úgy látja, ennek sok oka van, és az eddigi kormánypártnak most az a feladata, hogy az ellenzéki létre készülve ezeket az okokat feltárja. Ennek része egy tisztújítási folyamat is, ami helyi, majd országos szinten zajlik majd. A felelősök keresésével kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy nem híve a párton belüli felelősségre vonásnak.

Szerinte okokat érdemes keresni, nem embereket, vagy ha mégis, akkor azok szerinte nem a Fidesz–KDNP soraiban ülnek, hanem „mások, akik esetleg olyanokat tettek, amit nem kellett volna.”

Magyar Péter győzelem utáni üzeneteivel kapcsolatban, amelyekben a miniszter szerint „vad dühvel” fenyegeti az alkotmányos intézményrendszer tisztviselőit, Gulyás azt mondta, egyelőre nem látják, kikből fog állni a Tisza-kormány, és mi lesz a programja. A bosszú lehetőségét firtató kérdésre úgy reagált, nem számít erre, mert szerinte nincs miért bosszút állni, de hozzátette,

Ezt a rendszerváltoztatás után szégyennek tartaná. Véleménye szerint az elmúlt 16 év önmagában megáll, és összességében az országnak nagyon jó 16 éve volt, hatalmas gazdasági teljesítménnyel. „Tehát ha valaki bizonytalan abban, hogy képes-e az ország kormányzására, akkor biztos elkezdi fenyegetni érvek és indok nélkül azokat, akik egyébként 16 évig az országot kormányozták” – fogalmazott.

Az ukrán beavatkozás és az ukrán titkosszolgálatokhoz köthető Szeber Roland Ivanovics fenyegetéseivel kapcsolatban a miniszter azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy külföldi államnak a kéme a még hivatalban lévő, hivatalában most távozó miniszterelnököt fenyegesse.”

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Tisza Párt korábban támogatta azt, de most már érdemalapúságról beszélnek. „Most, ha érdemalapú csatlakozásról beszélünk, tehát ha egy olyan csatlakozásról, ahol meg kell felelnie Ukrajnának azon követelményeknek, amelyeknek a többi európai uniós tagállamnak a csatlakozáskor meg kellett felelnie, akkor ez a következő 10–15 évben nem lehetne napirenden” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is azon az állásponton van, hogy „a magyar embereknek az az érdeke, hogy Ukrajna ne legyen az Európai Unió tagja.”

Arra a kérdésre, hogy a túlzottan oroszbarátnak beállított politika szerepet játszhatott-e a vereségben, Gulyás nemmel válaszolt. Szerinte ennek nem volt meghatározó jelentősége, egyrészt mert az amerikai elnök is a Fidesz–KDNP mellett kampányolt, másrészt mert a választók többsége fontosnak tartja az orosz kőolaj- és földgázbeszerzést az energiabiztonság miatt.

Úgy látja, Magyar Péter a kampányban hangoztatott „Putyin-pincsizés” után már szintén a kapcsolatok fenntartásának szükségességéről beszél.

Ez azt jelenti, hogy tiszteletben tartják a választók döntését, és az előterjesztésekhez viszonyulnak: ami jó, azt támogatják, ami rossz, azt elutasítják, függetlenül attól, ki terjeszti elő.

Kiemelt feladatuknak tekinti a nemzeti kormányzás vívmányainak – mint az egymillió új munkahely, a családi adókedvezmények, az egykulcsos adó, a nemzetpolitika és az otthonteremtés – megvédését. Figyelmeztetett az új „divatra”, a fenyegetőzésre is, de szerinte Magyarországon a jogállam alapjai elég szilárdak ahhoz, hogy a boszorkányüldözést megakadályozzák.

– jelentette ki.

Azon felvetésére, hogy a népjóléti intézkedéseket, például az árstopot és a rezsicsökkentést ki kell vezetni, Gulyás úgy reagált, hogy ezek is a kormányzás vívmányai, amelyek valós segítséget jelentenek a magyar családoknak. Az árstopot és a rezsicsökkentést is megvédendő eredménynek tartja.

„De hát tény mégiscsak az, hogy 13 éve a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig fenntartottuk” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a magyar társadalom nagy része 13 éve ugyanazt az összeget fizeti a gázért és az áramért. Úgy összegzett, hogy a védett ár, az árstop és a rezsicsökkentés ma valós segítség a magyar családoknak.

Lemondott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor (képünkön az első sorban jobbról a második), miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vasárnapi választási győzelme után több közjogi méltóság távozását sürgette.

A kurátor a Telexnek is eljuttatott levelében közölte döntését, amelyet a „leendő miniszterelnök” kérésével és a választási eredménnyel indokolt.

– közölte dr. Silhavy Máté Tibor.

A lemondás azért bír különös súllyal, mert a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közszolgálati médiaszolgáltató, vagyis a Duna Médiaszolgáltató felett. Egy kuratóriumi tag távozása ebben a helyzetben komoly intézményi és politikai jelzés.

– írta Silhavy Máté Tibor a levelében, amelyben élesen bírálta a közmédia működését. Úgy véli, elkerülhetetlen az intézményrendszer, a szerkesztési alapelvek és a finanszírozás radikális átalakítása.

Arra kérte Magyarország valamennyi közjogi tisztségviselőjét, hogy „ne dugják homokba a fejüket”.

– írta a távozó kuratóriumi tag.

A változást sürgető hangok azonban nemcsak a politikából, hanem a közmédián belülről is érkeztek. A választások után a közmédia több munkatársa petícióban követelt változásokat, amire a vezérigazgató türelemre intő válasszal reagált, de a sajtóhírek szerint több szerkesztő már nem vette fel a munkát. A kiállást ugyanakkor nem fogadta egyöntetű helyeslés a szakmán belül: Benyó Rita, a közmédia korábbi újságírója bírálta a petíciózó munkatársakat, feltéve a kérdést, miért csak most állnak ki a tisztességes újságírás mellett.

Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédében többek között Sulyok Tamás államfő, a legfőbb ügyész és a Médiahatóság elnökének távozását is követelte. A felszólításra Orbán Viktor is reagált, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a parlament által megválasztott köztársasági elnököt lemondásra szólítják fel.