HÍREK
A Rovatból

Mégis emelkedhet sok lakáshiteles törlesztője a moratórium után

Sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket. A Bank360.hu elmagyarázza, mit tehetünk, ha problémát jelent a hitel törlesztése.


A moratórium miatt nem, de a bankok közötti referencia kamatok emelkedése miatt pont a legnehezebb időszakban nőhet a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete. Sokakat érhet kellemetlen meglepetés, mikor a moratórium lejárta után újfent fizetniük kell a törlesztőrészleteket - írja a Bank360.hu.

Jelenleg nagyjából 100 000 olyan lakáshitel-szerződés van Magyarországon, amelynek éven belüli a kamatperiódusa. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy 3 vagy 6 havonta változhat a hitel kamata, attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb.

Érdemes az egyhetes betéti kamatot figyelni

Az, hogy a BUBOR mekkora értéket vesz fel, több minden befolyásolja, de érdemes figyelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyhetes betéti kamatát, mivel annak mértéke az idei bevezetése óta mindig átszivárgott és meghatározta a BUBOR mértékét is.

Az egyhetes betéti kamat eddig együtt mozgott az alapkamattal, ám szeptember végén elváltak egymástól: az egyhetes betéti kamat 15 bázisponttal került magasabbra az alapkamatnál, amelyet szinte azonnal lekövettek a bankközi kamatok: a bankok által jellemzően referenciakamatnak használt hathavi BUBOR mára 0,79 százalékra emelkedett.

Milyen hiteleket érint az emelkedés?

A kamatemelkedés minden olyan hitelszerződést érint, amelyeknél referenciaértékként a BUBOR-t használják.

Ilyen hitelek például

• a forintosított devizahitelek,

• az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek és

• az éven belül változó kamatozású vállalati hitelek is.

“Azokat a hiteleket is érintheti a változás, amelyek most még a törlesztési moratórium hatálya alatt állnak. Bár a moratórium miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet a szüneteltetés végével, a referenciakamat változásából eredő emelkedés nincs kizárva, így sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket”

– közölte Veres Patrik, a Bank360.hu elemzője.

Ökölszabályként elmondható, hogy a hitelfelvevők számára kiszámíthatóbb egy hosszabb kamatperiódusú hitel fizetése, ugyanakkor ezek indulóköltsége jellemzően magasabb, mint az éven belüli változó kamatozásúaké. Ha össze akarjuk hasonlítani a költségeket, érdemes a Bank360.hu Lakáshitel Kalkulátorát használni.

Hogyan változhat egy átlagos hitel törlesztője?

Több tényezőtől függ, hogy a BUBOR változása hogyan hat egy hitelre: nem mindegy, mikor vettük fel a kölcsönt és milyen kamatperiódussal. 2020. elején például még 0,16 százalék volt a 3 hónapos BUBOR, a cikk írásakor viszont már 0,79 százalékon állt.

A Bank360.hu egy átlagosnak mondható, 2017. október 1-jén folyósított 15 millió forintos, 20 éves futamidővel és három hónapos kamatperiódussal felvett hitelen keresztül mutatta be, hogyan változtak a törlesztőrészletek. Az induló ügyleti kamat ekkor 3 százalék + 3 hónapos BUBOR, azaz 3,04 százalék volt.

Melyik napi értéket veszik figyelembe a bankok?

A pénzintézetek - például egy három hónapos kamatperiódusú hitelnél - nem pontosan a folyósítás napjától számított három havonta nézik az aznapi értéket. Ehelyett minden harmadik törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon (ha ez hétvége vagy munkaszüneti nap, az ezt megelőző munkanapon) érvényes BUBOR-értéket használják.

A fentiek alapján az alábbi módon alakultak a törlesztőrészletek 2017. óta:

Látható, hogy nagyobb, 2 000 forintos emelkedés volt a júliusi törlesztőnél, majd most októbertől egy alacsonyabb, amikor kevesebb mint száz forinttal nőtt tovább a törlesztő.

Ugyanilyen feltételek mentén azt is megnézte a Bank360.hu, hogy miként alakult volna egy 15 millió forintos, 6 hónapos kamatperiódussal felvett hitel törlesztése:

Mindkét kamatperiódus esetén látható, hogy növekszik a törlesztőrészlet: a moratórium óta a három hónapos kamatperiódusú hitelnél nagyjából 4 000 forinttal nőtt októberre a törlesztőrészlet, a hat hónaposnál 2 000 forinttal, sőt 2017. óta szinte folyamatosan drágult a kölcsön.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk