KULT
A Rovatból

Még egy napod van, hogy összefuss az utcán a Titanic sztárjával

Billy Zane titokban érkezett jó barátja, Vári Zsófia festő tegnapi kiállítására, mi pedig kaptunk az alkalmon és beszélgettünk vele egy jót. Kiderült, hogy a Titanic forgatása alatt kezdett el festeni.


Vári Zsófia tulajdonképpen beköltözött a Várfok utcai Fest;tisztít galériába, az elmúlt másfél hetet itt töltötte, hogy a helyszínen fejezze be egyik képét. A legtöbben egyedül, otthon, elzárkózva a világtól festenek, de ez mégiscsak valamilyen fajta exhibicionizmus, ezért nem is zavarta, hogy miközben dolgozott, az emberek ki–be járkálhattak, bárki megnézhette mit csinál.

Mikor a megnyitó napján, kora délután benéztem hozzá, még nagyban dolgozott a képen, ami ekkor már a falon volt, a lábainál ecsetek és festékek hevertek mindenütt. Nehezen lehetett elképzelni, hogy itt pár órával később ünnepélyes megnyitó lesz, rengeteg vendéggel.

IMG_7630kZsófia berendezkedett a galériában, és még a kiállítás előtti napokban is dolgozott egyik képén...

IMG_7566k... az alkotáshoz tökéletes közeget teremtett, mintha csak egy festőstúdióban lenne

Néhány óra múlva, este hét után, mikor megérkeztünk, már egy kisebb tömeg volt az aprócska galéria előtt, és bent is annyian voltak, ahányan csak befértek – látszott, hogy mindenki a gyönyörű képek hatása alatt van. Nyoma sem volt már a pár órával korábban még nagyban folyó munkának, a földön heverő eszközöknek, a műhely hangulatnak. Zsófia nagyon tehetséges festőművész, a képei tele vannak élettel, színekkel, mozgással. A színek keltette melegséget az élő zene tette még kifejezőbbé.

_NSZ7859A megnyitóra a kis hely ellenére is rengetegen jöttek el

Én már tudtam, amit a meghívottak közül csak kevesen: egy világhíres vendéget is várnak az estére. Fél nyolc után pár perccel meg is érkezik Billy Zane, amerikai színész, mellette az est főszereplője, Vári Zsófia.

Persze rögtön mindenki felkapja a fejét a Titanic fő gonoszára, Jack és Kate szerelmének megkeserítőjére. Szeretnének beszélgetni vele, van, aki aláírást, vagy közös fotót kér. Ő persze úgy viselkedik, mint egy mezei művészetrajongó, aki csak azért jött, mert kíváncsi egy kedves barátja új képeire. El is mereng az élénk színek tengerében, felvételeket készít a képekről és a tömegről, majd a rövid időre eltűnt Zsófia újra előkerül és megkezdődik a megnyitó.

_NSZ7844

Kiderül, hogy Zsófia legtöbb képére saját barátai arcát festi fel, ezek a barátok, illetve mesterek, példaképek szólalnak fel egymás után, dicsérve a lány elragadó munkáit. Billy arcán látszik, hogy bajban van a magyar nyelvvel, de hál'istennek néha angolra váltanak a beszélők.

Billy is mond pár kedves szót, de én többre vagyok kíváncsi, ezért mikor lecsendesedik a hangulat, odamegyek beszélgetni hozzá.

_NSZ7914Billy Zane, háttérben Vári Zsófia, festőművész

- Messziről jöttél el ezért a kiállításért Zsófi kedvéért. Mikor ismerted meg, hogy lettetek barátok?

- Tavaly találkoztam Zsófival, amikor egy barátjával dolgoztunk együtt. Én is festő vagyok, és egy filmhez szerették volna használni a képeimet, de ahelyett, hogy áthoztuk volna néhány képemet Londonból, megkérdezték, hogy tudnék-e 4-5 nap alatt kreálni egy újat. Mondtam nekik, hogy oké, persze, szükségem van egy stúdióra és egy festőre, aki tudja, hol szerezhetek be anyagokat és kisegít.

Így találkoztam Zsófival, aki hihetetlen volt, nagyon segítőkész. Ő egy fenomenális, egyedi, érzelmes lány. Mikor itt voltam Magyarországon, akkor voltak a menekültek a vonatállomáson, mi pedig pelenkát, ételt és mindenféle dolgot szereztünk nekik közösen, amire szükségük lehetett. Ezután meg voltam hívva, hogy tartsak egy kiállítást a Brody Studiosban. Nagyon hálás vagyok, hogy itt alkothattam, és örülök, hogy a jó ügyért is tudtam tenni, de mindez nem sikerült volna Zsófi nélkül.

"
Nem volt kérdés, hogy eljövök ma, ő egy világszínvonalú festő. A munkája nagyszerű, ő egy laza csaj, tök jó stílusa van, és nagyon jól képviseli a haladó magyar művészetet.

- Azt mondhatod, hogy barátok vagytok?

- Abszolút, sőt legalább 5 olyan ember van a szobában most, akikkel barátok vagyunk, köszönhetően neki. Örülök, hogy a köreikbe tartozhatok.

- Hányszor voltál eddig itt, és most meddig maradsz?

- Ez a harmadik alkalom, hogy itt vagyok, a második volt a leghosszabb, akkor egy hónapot voltam. Ez a mostani alkalom rövid, 21-én megyek vissza Londonba.

- Mikor jöttél rá, hogy festeni akarsz, és hogy éppenséggel elég jó is vagy benne?

- Oh, váó, ez kedves, utánanéztél a munkáimnak?

- Persze, illetve kiállításaidról is láttam felvételeket.

- (Nevet) Ez nagyon kedves tőled, nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! :) Persze mindig szerettem festeni gyerekként, de

igazán komolyan 1997-ben kezdtem foglalkozni vele, mikor a Titanicot forgattuk.

Volt 7 hónapom Mexikóban, rengeteg szabadidővel, szóval átalakítottam a garázsomat egy stúdióvá. Nem azért festettem, hogy mutogassam, csak magamnak. Amikor először elkezdtem megmutatni őket, már 2010 volt, az első kiállításom Los Angeles-ben volt, ahogy említettem volt itt is Budapesten, a legközelebbi pedig Monacóban lesz.

_NSZ7920

- Mi inspirál, mikor festesz?

- Amikor én festek, annak nincs koncepciója, inkább fizikai dolog. Mármint persze érzelmi is, de úgy értem, örömből festek, hagyom, hogy a testem és a kezem mozogjon és tegye a dolgát. A festéssel járó mozgás az a test kiterjesztése.

Nagyon fontos még a zene, Bossa Nova nagy kedvencem, őket szeretem hallgatni, mikor festek. Improvizálok, ahogy a filmekben is, mikor játszom. Kellően szabadnak kell lenned, hogy hagyd, hogy a környezet hatással legyen rád, irányítson. A jelenben vagyok, és spontán minden, amit csinálok.

- Akkor ezek szerint sok közös pontot találsz a színészet és festészet között.

- Igen, valóban. Mindkettőnél a legfontosabbak az improvizáció, az elkötelezettség. Mikor először festeni akartam, úgy közelítettem meg, mint egy színész: elmélkedtem hogyan fest egy tökéletes festő. A válasz az volt, hogy meggyőződéssel. Nem volt szakmai tudásom, de a törekvés az meg volt bennem, és abból legalább jó sok (nevet).

- És mit szeretsz jobban: színészkedni vagy festeni?

- (nevet) Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Én élvezem a színészkedést, nagyon is. Nagyon régóta csinálom, és szeretem a kombinációját a régi tapasztalatoknak és az állandó újra felfedezésnek. Mindig új perspektívákat kell találni. Nehezen tudom elmagyarázni.

"
Ez olyan, hogy csinálsz valamit harmincvalahány éve, és vagy nagyon jó leszel benne, vagy unalmassá válsz. Én nem akarok unalmassá válni,

úgyhogy hajtok, hogy mindig újra kitaláljam magam. Mikor filmet csinálsz, művészetet csinálsz, több száz emberrel.

A festészet viszont egy egyedül végezhető dolog. Ennek így van egy jó egyensúlya. Épp emiatt imádok festeni mikor forgatok. Amint nem forog a kamera, felveszem az ecsetet és nekiállok festeni, mikor újra forog, játszom tovább. Mindezt azért, hogy ne hagyjam elveszni a kreativitást, muszáj folyamatosan áramlania. Ugyanezért szeretek egyszerre több képen dolgozni, nem egyetlen egyen, hogy ne fessem azt túl.

Vári Zsófia

Vári Zsófia festőművész Budapesten, Párizsban és Milánóban tanult. Párizsban leginkább portrét festett, ahogy mondja, "a portrék az engem körülvevőkről születtek, naplószerű lejegyzései az együtt töltött pillanatoknak, én nem versben fogalmazom meg az érzéseim, hanem színekben és vonalakban".

_NSZ7883

- Billy-vel akkor találkoztam, mikor a Guilt című sorozatot forgatták itt nálunk. Mivel Ő itt van Európában, mi folyamatosan beszélünk, igazán jó barátok lettünk, aminek én nagyon örülök. Figuratív festészettel mondjuk ő nem foglalkozik, de engem például már lerajzolt, többször is. Szerintem nagyon tehetséges, ő egy igazi polihisztor, és nagyon okos, közvetlen ember.

_NSZ7925Vári Zsófia és Billy Zane

- Nem szeretem azokat a művészeket, akik úgy viselkednek, mintha nem emberi lények lennének. Én lehetek boltos, takarítónő, bármi és mellette festhetek is, ez csak egy képesség.

IMG_7585kVári Zsófia képessége elég sokat ér, képei akár milliókba is kerülhetnek

- Én érzek egyfajta boldogságot, amikor készen van a kép, amikor meghúzom az utolsó vonalat. Élvezem azt hogy eksztatikus hangulatba kerülök, ha a festményemen van egyfajta egyensúly. Nem tudom miért, nekem ez így jó. Mindenki mást talál meg, én ezt találtam.

Ha tetszett a cikk nyomj egy like-ot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk