Már a budapesti repülőtéren is lehet koronavírus-tesztet csináltatni, nem csak utasok kérhetik

„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.

A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.

Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:

Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.

Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.

A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.

Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.

Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.

A GYSEV tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a vasúti közlekedésben is fennakadások vannak:

A GYSEV több vonalán 15–30, helyenként 30–60 perces késésekre figyelmeztetnek. Reggel a hegyeshalmi határátmenet az osztrák oldali havazás miatt szünetelt, a nemzetközi forgalom 8:45-től indult újra. A Savaria és Scarbantia InterCity vonatok menetrendje napközben fokozatosan állhat helyre, de késések továbbra is várhatók.

A MÁV-csoport szerint az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, és a mentés is nehézkessé vált, mivel az erősítő buszaik sem tudnak minden helyszínt megközelíteni. A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérik a térségben, különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi, Veszprém vármegye nyugati, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak.

A HungaroMet péntekre a Nyugat-Dunántúl nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki havazás és hófúvás miatt; Győr-Moson-Sopronban és Vasban 20–25 cm friss hó is hullhat ma, és erős, 60–75 km/h-s széllökésekre kell számítani.

„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.

A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy

– írta a Népszava.

A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.

– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.

Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.

Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,

Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,

„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.

Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”

A 7000 kilométerre tomboló háború szinte teljesen kiürített egy falut a Kamcsatka-félszigeten. A távol-keleti Szedankából szinte az összes harcképes férfi elment harcolni Ukrajnába, a helyben maradt nők pedig most azzal szembesülnek, hogy a legalapvetőbb, téli túléléshez szükséges feladatokat sem tudják elvégezni.

A BBC pénteki riportja szerint

A probléma már 2024 márciusában nyilvánvalóvá vált, amikor a falu asszonyai egy csoportja az állami tévében üzent a kormányzónak.

Szedanka az orosz Távol-Kelet egyik legelzártabb települése. A körzeti központot csak májustól októberig lehet elérni folyami hajóval vagy lánctalpas járművel, télen az egyetlen összeköttetést a motorosszán vagy a helikopter jelenti. A házak többségében nincs vezetékes víz, beltéri vécé és központi fűtés, miközben a téli hőmérséklet rendszeresen mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed.

– mondta a BBC-nek egy helyi lakos, Natalia.

Vlagyimir Szolodov, Kamcsatka kormányzója kezdeményezte, hogy Szedanka kapja meg a „Katonai Vitézség Faluja” címet. „Minden családban itt a bátorság története él” – közölte az orosz állami média. A kormányzó a cím mellé támogatásokat is ígért: tetőjavításokat és lakásfelújításokat. A helyiek és független beszámolók szerint azonban az ígéretekből kevés valósult meg. Míg 2024 őszén emlékművet avattak a katonáknak, a mindennapi gondok megmaradtak. „A házak tele vannak penésszel… még ha nem is látszik a rothadás, a bűz összetéveszthetetlen” – írta egy kamcsatkai újságíró a faluról.