Máig hat a csernobili reaktorbaleset
1986. április 26-án két robbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát. A baleset következtében az erőműben lévő radioaktív anyag a levegőbe jutott. Ennek nagy része nem csak Ukrajna több vidékét borította el, de Oroszország és Fehéroroszország is súlyosan szennyezte. A veszélyes felhő végül egészen Nyugat-Európáig elhatolt: Április 28-án a svéd monitoring-állomások a radioaktivitás jelentős növekedését, a normális értékek negyvenszeresét mérték a légkörben.
A hibát a legtöbb kutatás szerint emberi mulasztás okozta. Az erőmű tervezésénél valószínűleg több hibát is elkövettek, ráadásul a személyzet többségét nem egy ilyen típusú atomreaktor üzemeltetéséhez képezték ki. A végzetes napokban a reaktorban egy kísérlet zajlott, amelynek során lekapcsolták a biztonsági rendszerek egy részét is. Így fordulhatott elő, hogy egy olyan reakció indult be az erőműben, amelyet már nem lehetett megállítani.
Hogy a katasztrófa pontosan hány ember életét követelte, a mai napig nem tudni. Vannak, akik közvetlenül robbanás miatt haltak meg, mások a radioaktív sugárzáshoz köthető betegségekben, például rákban – de ezekben az esetekben szinte lehetetlen felmérni, milyen részben járult hozzá a kórkép kialakulásához a baleset. Az ENSZ 2006-ban készített egy átfogó tanulmányt arról, hogy kik lehetnek a katasztrófa áldozatai. E szerint a tanulmány szerint közvetlenül a robbanásban 50 ember veszítette életét azonnal, a WHO szerint pedig további 9 ezren haltak meg sugárzás következtében.
Az atomerőmű-üzemzavarok és balesetek súlyosságát a nemzetközi INES-skála segítségével határozzák meg. A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerint a csernobili katasztrófa a legsúlyosabb, 7. szintű balesetek közé tartozik. A 4. szint alatt csupán üzemzavarról beszélünk, ilyenkor egyáltalán nem kerül az erőmű környezetébe radioaktív anyag.
Magyarországon az eddigi legsúlyosabb nukleáris esemény a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara volt, ezt 3. szintűnek minősítették. Érdemes megfigyelni, hogy az egyetlen erőműbalesetnek nevezhető nukleáris esemény 2011. után a fukushimai erőmű katasztrófája volt - ez azonban egy rekord erejű földrengés eredménye is.
7. Szint:
Nagyon súlyos baleset
A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények.
Példa: Csernobil, Szovjetunió, 1986 / Fukushima, 2011
6. Szint:
Súlyos baleset
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében
5. Szint:
Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére. A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások és/vagy megolvadás következtében.
Példa: Windscale, Nagy Britannia, 1957 Three Mile Island, USA, 1979
4. Szint:
Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány mSv dózist eredményez. általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését. A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében. A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben)
Példa: Saint Laurent, Francia-ország, 1980 Tokai Mura, Japán, 1999
3. Szint:
Súlyos üzemzavar
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized mSv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség. A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (50 mSv-et meghaladó egyéni dózisok). üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.
Példa: Vandellos, Spanyol-ország, 1989/Paks, 2003
2. Szint:
Üzemzavar
Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek.
1. Szint:
Rendellenesség
Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően “Skála alattiak”.)
Forrás: kosza.wordpress.com
Az atomerőmű-katasztrófában a kutatások szerint több emberi és tervezési hiba is közrejátszott. Az üzemben dolgozó mérnököket valószínűleg nem értesítették néhány tervezői hiányosságról - például arról sem, hogy a reaktor körüli szabályozó rudak nem működnek teljesen egyenletesen, a leeresztéskor nem hogy lassítják, de az első pillanatban éppen hogy gyorsítják a reakciót.
Sok dolgozónak nem volt előzetes tapasztalata ekkora reaktor üzemeltetésében sem, ráadásul a tragédia idején éppen közeledett a húsvét. A 4-es blokkot karbantartásra szerették volna leállítani, a személyzet pedig úgy döntött, ezt kihasználva egy biztonsági kísérletet végez. Azt szerették volna bizonyítani, hogy a reaktor egy esetleges üzemzavar esetén képes arra is áramot termelni, hogy a saját biztonsági rendszerét ellássa.
Amikor megkezdték a reaktorblokk leállítását, az erőmű egy üzenetet kapott, hogy a hétvége miatt növekszik a lakosság energiafogyasztása, így halasszák el a tervezett szünetet. A műveletet csak egy nappal később lehetett folytatni. A kimerült személyzet újból megpróbálta leállítani a reaktort és elvégezni a kísérletet - amelyhez deaktiválták a biztonsági rendszer egy részét is.
A kísérlet során azonban - részben a tervezési hibák miatt - nem várt fordulat állt be. Mivel a rendszerek nem voltak aktívak, a hibát nem sikerült idejében elhárítani. A reaktorblokkot végül két robbanás rázta meg.
A csernobili erőmű körüli területről 400 ezer embert telepítettek ki, de a súlyosabban szennyezett orosz, ukrán és Fehérorosz területen még ma is csaknem 5 millió ember él.
Az erőmű problémája a mai napig is megoldatlan. A sérült blokk köré egy betonszarkofágot építettek, ez azonban fokozatosan elöregszik, így újabb, korszerű technikával kell felújítani. Ezeknek a munkálatoknak a befejezését 2015-re tervezik.
Forrás: Greenpeace-sajtóközpont
Fotó: Beroesz/Wikipédia
