MÚLT
A Rovatból

Magyar orvos volt a Titanic-karasztrófa egyik hőse

A katasztrófa túlélőinek mentésében oroszlánrészt vállalt a magyar orvos, dr. Lengyel Árpád.


101 éve, hogy 1912. április 14-én este 23:40 perckor jéghegynek ütközött az akkori idők egyik legpompásabb luxushajója, a Titanic. A katasztrófa túlélőinek mentésében oroszlánrészt vállalt a Carpathia hajón dolgozó magyar orvos, dr. Lengyel Árpád.

Szép tiszta éjszaka van, a hőmérséklet fagypont alá csökken, csak csillagok látszanak, a Hold nem. A kor legnagyobb luxushajója, a Titanic közel 40 km/órás sebességgel hasítja az Atlanti-óceán vízét, törökfürdővel, tornateremmel, úszómedencével, elegáns étteremmel, bálteremmel, és megannyi pazar lakosztállyal a fedélzetén.

A Californian hajó 32 kilométerre a Titanictól megáll, mert körülvette őket a jég. Figyelmeztetik is a hajót, de üzenetükre Jack Philips, az operátor csak annyit válaszol: „Shut up” (Hagyjatok békén minket.) A Californian operátora ezek után 23:30 perckor kikapcsolja a rádiót, és lefekszik.

A nagy köd miatt az őrszemek csak akkor veszik észre a jéghegyet, amikor az körülbelül 500 méterre a hajó elé kerül. Megpróbálják kikerülni a jéghegyet, a hajó hátramenetbe kacsol, és elkezd balra fordulni, de nem járnak sikerrel. A Titanic pontosan 11:40 perckor jéghegynek ütközik.

titanic

A legtöbb utasnak fel sem tűnik, hogy történt valami, játszanak a fedélzetre hulló jégdarabkákkal. Egyikük állítólag még azt is megjegyzi, hogy ő kért ugyan jeget, de ezt túlzásnak tartja. Alig 10 perc alatt a hajótestben négy métert emelkedik a víz. Senki nem sejti, mekkora a baj. Thomas Andrews, a Titanic fő tervezője jelenti, a hajó első hat vízzáró rekeszét elöntötte a víz, alig két órájuk van, és a hajó elsüllyed. Elkezdik előkészíteni a mentőcsónakokat, és elküldik a vészjelzést, egymás után hatszor.

A Titanic-hoz legközelebbi hajó, az Californian nem hallhatja a vészjelzést, mert 20 perce kikapcsolták a rádiót. A Carpathian azonban, amely ekkor nagyjából 107 km-re van a Titanictól, ahogy veszi a vészjelzést, azonnal a segítségére indul. Ennek a hajónak a fedélzetén dolgozik Dr. Lengyel Árpád magyar orvos is.

arpad

Elmondása szerint a Carpathian fedélzetén rögtön megkezdődnek a mentéshez szükséges előkészületek, hordágyakat, gyógyszereket, kötszereket, műszereket készítenek elő, tömény italokat, forró kávét, teát kezdenek főzni.

"A raktárakból rengeteg takarót hoztak fel, és hozzáfogtak azok melegítéséhez, mert arra is elkészültünk, hogy tekintettel a késő éjjeli időre, komoly baj esetén esetleg hiányos öltözetben fogunk találni utasokat, vagy egyesekről le kell vetnünk a nedves ruhákat..." – Dr. Lengyel Árpád.

Eközben a Titanic személyzete felkelti az utasokat, és a fedélzetre küldik őket. A kapitány elrendeli, hogy először a nők és a gyerekek szálljanak mentőcsónakba. Nincs tolongás, egyelőre mindenki nyugodt. Az alapvető meggyőződés az, hogy a hajón biztonságosabb. Alig akarnak páran mentőcsónakba szállni, ezért a 65 férőhelyes csónakokat sorra engedik le 28-30 fővel. Az első csónak leengedésével egy időben fellövik az első segélykérő rakétát is. Mentés közben a zenekar vidám, gyors ütemű zenét játszik.

terkep

Hajnali egy órakor már a férfiak is csónakba szállhatnak, és 15 perccel később a hajó orrán lévő Titanic feliratot elfedi a víz. A tülekedés ekkor már hatalmas, többen a vízbe esnek, miközben próbálják menteni az életüket. A mentőcsónakokba több ember ül be, mint ahány hely van. A 65 férőhelyesbe helyenként 70 ember is bemászik.

Eközben a fedélközből előkerül egy nagyobb tömeg. Hajnali két órakor a Titanic-on még 1500 ember van, és egy darab 65 fős mentőcsónak. A matrózok testükkel kordont formálva tartják vissza az pánikba esett embereket, és próbálják a fedélzeten ragadt nőket és gyermekeket beültetni az utolsó csónakba.

2:17 perckor, miután egy hatalmas hullám sok embert tengerbe sodor, elhallgat a rádió, és a kapitány kijelenti, hogy ezen túl mindenki magáért felelős. Ő maga a rádiószobába siet, és elbocsátja az operátorokat, miközben a zenekar egy melankolikus dalt kezd játszani, talán az Ősz himnuszt, esetleg az Őszi álomkeringő, talán a Közelebb hozzád, Istenem című dalt. Minden túlélő, aki akkor még a fedélzeten volt, másképp emlékszik.

„Nagyon sok bátor tettet hajtottak végre akkor éjszaka, de nehezen tudok elképzelni bátrabbat annál a néhány embernél, akik folyamatosan zenéltek, amikor a hajó egyre mélyebbre süllyedt... a zene úgy hangzott, mintha saját halotti rekviemjük lenne.” (Lawrence Beesley, túlélő)

„A férjem és a fiam a fedélzetre ment, hogy segítsen a tiszteknek. Ekkor láttam őket utoljára. Amikor a fedélzetre értem, egy csónakba tettek. Amikor eleveztünk a csónakkal, láttam, hogy egy tiszt főbe lőtte magát. Azt is láttam, hogy Smith kapitány a tengerbe ugrik.” (Mrs. Eleanor Widener elsőosztályú utas)

A tat közben magasra emelkedik, a fények kihunynak. Sokan önként vetik magukat a vízbe. Próbálnak elúszni a süllyedő hajótól, nehogy az örvény beszívja őket.

orr2

„Az emberek elkezdtek a vízbe ugrálni a tatról. Barátommal, Milton Longgal egymás mellett álltunk és beugrottunk a vízbe. Nem írtunk üzenetet az otthoniaknak, mert egyikünk sem gondolta, hogy visszatérünk.” (Jack B. Thayer, túlélő)

Két perc múlva a hajó kettétörik, a tat még fennmarad pár pillanatig, az orr azonnal elsüllyed.

Mindenki teljes csöndben nézi, ahogy az óceán elnyeli a luxusmonstrumot, amiről sokan azt gondolták, elsüllyeszthetetlen. A szerencsésebbek, és akik jobban úsznak, két üres csónak körül gyülekeznek. A vízbe esők segítségére azonban mindössze egy csónak indult vissza.

„A fuldokló emberek hangja olyan, amit lehetetlen leírni. Legalább annyira szörnyű, mint az azt követő néma csend.” (Eva Hart, túlélő)

Sokakban egészen addig nem tudatosult, hogy a Titanic el fog süllyedni, amíg saját szemükkel nem látták a csónakokból. 03:32 perckor az emberek észreveszik a Carpathia jelzőrakétáit, és szépen lassan felderengenek a hajó fényei. 4:20 perckor megkezdődik a mentés.

Lengyel doktor, a magyar hős a Carpathia egy fedélközi ajtójánál segít felhúzni a mentőcsónakból a túlélőket, akik annyira át vannak fagyva, és sokkos állapotban vannak, hogy önerőből nem képesek felmászni a kötélhágcsón.

"...amint felértek, levagdostuk róluk a mentőöveket, s aztán mindenki először a feljáró melletti rendelőszobába jött, és miután meleg itallal, takaróval szolgáltunk, az illetőket - ha sérülésük nem volt - a nekik megfelelő osztályba vezették.”

A magyar orvos elmondása szerint a megmenekült emberek, miután a sokkos állapotból magukhoz tértek, rögtön elveszett családtagjaikat kezdték keresni.

alatt2

"Rettenetes volt nézni ezeket az embereket, az asszonyok sikoltoztak, majd amikor vigasztaló szóval szóltam hozzájuk, nyakamba borultak, s sokszor alig tudtam görcsösen kapaszkodó karjaikból kiszabadulni."

A Titanic 2207 utasa közül több mint 1500-an vesztették életüket. Azt, hogy pontosan hány ember menekült meg, a mai napig sem lehet tudni. Ez, és még sok más rejtély a hajó elsüllyedésével kapcsolatban örökre a tenger fenékére merült, csak úgy, mint maga a robosztus luxushajó, a Titanic.

alatt

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést
Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.


Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani
99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.


Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk