Lehet, hogy a Loch Ness-i szörny csak egy óriás angolna? Meglepő eredményre jutott egy genetikus
Neil Gemmell ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a Loch Ness-i szörny valóban nem más, mint egy óriás angolna. A genetikus és csapata erről a nevezetes skóciai tó partján fekvő Drumnadrochit-ban tartott sajtókonferencián számolt be.
Az új-zélandi Otago egyetem kutatói a tó vízéből vettek több mint 250 mintát különböző mélységekből. Mintegy 500 millió DNS-szekvenciát találtak, ezeket elemezték, hogy beazonosítsák a Loch Ness-ben jelen lévő valamennyi életformát, a növényektől a rovarokig, a halaktól az emlősökig. Több minta is utalt angolnák jelenlétére, de nem volt nyoma cápáknak, bálnáknak, tokhalaknak, és őslényeknek sem.
A professzor szerint nem kizárható, hogy a mély tóban valóban élnek hatalmasra nőtt angolnák, és az emberek, akik látták őket, ezeket hitték szörnynek.
Kutatásuk és elemzésük mutatja, hogy nem csak a fantázia szüleménye lehet különböző nagy testű vízi élőlények jelenléte a tóban. Az angolnák például a Bahama-szigetek melletti Sargasso-tengertől vándorolnak, több mint 5000 kilométert tesznek meg, míg elérik a skóciai folyókat és tavakat.
A szörny mítosza, amelyet az elmúlt évtizedekben többnyire uborkaszezonban vett elő a sajtó, a kora középkorra nyúlik vissza. A legenda szerint Szent Colomba ír misszionáriusnő látott egy óriási állatot a tóban 565-ben. Modern korunkban először 1872-ben figyeltek meg valami nagy mozgó valamit, de diadalmenetét 1933-ban kezdte meg, amikor a helyi Invernes Courier egy bizonyos Spicer házaspár közlése alapján „egy dinoszauruszhoz vagy más ősállathoz hasonló szörnyről számolt be – írta az Independent.
A leghíresebb felvétel 1934-ben jelent meg róla, amelyet egy brit katonaorvos, Robet Wilson ezredes készített. Hatvan évnek kellett eltelnie, mire kiderült a fotóról, hogy hamisítvány.
Azóta több mint ezerszer „látták”, a helyi megfigyelő állomás adatai szerint évente átlagosan 10 bejelentés érkezik. Az idén rekorddöntés várható, mert „Nessie” az év első 8 hónapjában már 12-szer bukkant fel”. Egy helyi szakértő szerint ennek az az oka, hogy a meleg miatt a szörny többször feljött a felszínre, elhagyva a tó mélyében lévő rejtekhelyét.
Eddig a tudósok abszurdnak tartották azt a feltételezést, hogy élőlény lehessen a több mint 230 méter mély tó jeges vizében. A szörny mítoszát csak népi hiedelemnek gondolták, amelyet csalások is erősítettek. Gemmell és csapata azonban komolyan vette a legendát és a legújabb technológiát használták fel a jelenség tanulmányozására. Lehet, hogy ő rombolják le végleg Loch Ness legendáját, amelyért ma is minden évben százezrek utaznak a tóhoz.
