Kövér László Orbán Balázsról: Aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módra viselkedni és okoskodni, mert hibát követ el
A házelnök hiányolja az elemző, értelmező vitát, és sajnálja az értelmiség eltűnését is. A miniszterelnök politikai igazgatójának szerinte meg kellett volna tartania a véleményét magának.
Viszonylag nagyot ment hétfőn a közéletben a Parlament házelnöke: Kövér László előbb a Karsai Dánielről megemlékező képviselőket nevezte a halál kultúrájának oldalán állónak, majd Gyurcsány Ferencet osztotta ki, és vette el tőle a szót.
Ezen kívül egy interjút is adott az InfoRádió Aréna című műsorának. Ebben kérdezték Orbán Balázs nagy vitát kiváltott mondatáról is. A miniszterelnök politikai igazgatója korábban azt mondta, Magyarország nem kezdett volna az ukrajnaihoz hasonló országvédő háborúba, ha Oroszország megtámadta volna, és az esetet az 1956-os forradalommal magyarázta. Emiatt korábban már Orbán Viktornak is meg kellett szólalnia.
A házelnök a rádióadásban úgy fogalmazott, hogy lejárt az értelmes politikai viták ideje – ha volt egyáltalán valaha ilyen – az olyan problémákról, amelyek bonyolultabb összefüggésben érthetőek csak meg. Nehezményezte azt is, hogy az elmúlt évtizedekben az értelmiség eltűnt, és ezzel együtt megszűntek az értelmes, elemző, mélyebb viták, amelyek kihatással lehetnének a napi politikára.
Orbán Balázsnak címezve üzenetét azt mondta:
„Aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módra viselkedni és okoskodni, mert hibát követ el. Vagy hogyha nem is követ el hibát, megkeresik azt a lehetőséget, hogy ellene fordítsák azt, amit mondott”.
Az 56-os történelmi párhuzam felidézése mellett abban is hibázott a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy kormányzati tisztviselőként egy másik ország vezetőjének osztogatott tanácsot – fejtette ki Kövér. Szerinte erről Orbán Balázsnak értelmiségiként lehet véleménye, de kormányzati szereplőként ezt meg kellene tartania magának.
Kövér László azt is mondta az interjúban, hogy szerinte vannak különbségek abban, hogy ki miként áll 1956-hoz. Nem gondolja például, hogy Apró Antal unokája, Dobrev Klára ugyanazt gondolja a forradalomról, mint Orbán Balázs.
Viszonylag nagyot ment hétfőn a közéletben a Parlament házelnöke: Kövér László előbb a Karsai Dánielről megemlékező képviselőket nevezte a halál kultúrájának oldalán állónak, majd Gyurcsány Ferencet osztotta ki, és vette el tőle a szót.
Ezen kívül egy interjút is adott az InfoRádió Aréna című műsorának. Ebben kérdezték Orbán Balázs nagy vitát kiváltott mondatáról is. A miniszterelnök politikai igazgatója korábban azt mondta, Magyarország nem kezdett volna az ukrajnaihoz hasonló országvédő háborúba, ha Oroszország megtámadta volna, és az esetet az 1956-os forradalommal magyarázta. Emiatt korábban már Orbán Viktornak is meg kellett szólalnia.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.
Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei
„egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.”
A hírt az állami Press TV egyik láthatóan megrendült bemondója olvasta fel.
Videón, ahogy az állami televízió műsorvezetője zokogva jelenti be Hámenei halálát.
An anchor for the Islamic Republic's state media wept on air early Sunday while announcing the death of Supreme Leader Ali Khamenei. pic.twitter.com/LspINVo9GK
— Iran International English (@IranIntl_En) March 1, 2026
A halálhír után az iráni alkotmánynak megfelelően azonnal megkezdődött a hatalmi átmenet. „Az alkotmányos eljárásnak megfelelően a hatalomátvétel folyamata vasárnap megkezdődik, hogy biztosítsuk az állam működésének folytonosságát” – közölte Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromfős tanács veszi át, amelynek tagja az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és a Vallástudósok Tanácsának egy jogtudósa.
Miközben a kormányzat gyászgyűléseket szervez, az ellenzéki és külföldön élő források több iráni városból is ünneplésről és megkönnyebbülésről számoltak be. A hivatalos narratíva szerint Hamenei mártírként halt meg egy külföldi agresszióban, és kemény megtorlást ígérnek, míg a rendszer kritikusai történelmi pillanatnak és a valódi politikai átmenet lehetőségének tekintik a halálát.
Ali Hamenei 1989 óta, több mint három évtizeden át volt Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Irányítása alatt állt a Forradalmi Gárda, és ő hozta meg a végső döntéseket olyan kulcskérdésekben, mint az ország nukleáris programja. Hatalmát a 2022-es, nők jogaiért indult országos tiltakozáshullám sem tudta megingatni. Halálával hatalmi vákuum keletkezett, utódlása pedig komoly regionális és nemzetközi kockázatokat hordoz. A következő napokban dől el, hogy a Szakértők Gyűlése mikor és hogyan választja meg az új legfőbb vezetőt, és hogy az átmenet békés lesz-e, vagy további eszkalációhoz vezet a Közel-Keleten. Minderről itt olvashattok bővebben:
Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.
Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Szijjártó Péter egyszer sem írta le, hogy Amerika indította a háborút
A politológus a közösségi oldalán elemezte a külügyminiszter kommunikációját. Szerinte a nyilvánvaló tények eltagadása rosszabb, minthogy a békepárti és a trumpbarát narratíva megdöccen.
Török Gábor politológus a Facebookon hívta fel arra a figyelmet, hogy szerinte Szijjártó Péter egyetlen egyszer sem írta le, hogy a háborút az amerikaiak is indították Irán ellen.
A politológus szerint a politikusok számára hasznos és fontos dolgokat lehet megtanulni a politikai kommunikációról.
„Egyszerűség, ismétlés, saját narratívába illesztés, keretezés stb. Magyarországon ebből sok mindent először a Fidesz mutatott meg, az egyik úttörője ennek a »profi kommunikációnak« éppen a jelenlegi külügyminiszter volt” – idézte fel Török Gábor.
A politológus ugyanakkor úgy látja, a nyilvánvaló eltagadásnak az értelme egy olyan helyzetben, amikor minden egyéb hír úgyis arról szól, hogy az izraelieken kívül az amerikaiak is háborúba léptek, nem tűnik teljesen racionálisnak. Szerinte világos, hogy a békepárti és a trumpbarát narratíva (a kettő együtt) itt most megdöccen.
Török Gábor a posztját egy, elsősorban kommunikációs szakmai szempontból feltett kérdéssel zárja:
„nincs jobb megoldás ennek feloldására, mint a tények elhallgatása?”
Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat és tengeri műveleteket indított Irán ellen. Donald Trump amerikai elnök videóban jelentett be „jelentős harci műveleteket”, miközben izraeli részről megelőző csapásokról beszéltek. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael, valamint a térségben található amerikai bázisok és egyes regionális infrastruktúrák ellen. Izraelben szükségállapotot hirdettek, több ország pedig átmenetileg lezárta a légterét.
A magyar kormányzati kommunikációban aznap több hivatalos és személyes Facebook-poszt jelent meg. A HVG szemléje szerint
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Viktor és a kormány hivatalos oldala az iráni helyzetről szóló bejegyzésekben következetesen Izraelt említette támadó félként, az Egyesült Államok szerepét viszont nem.
Ez a keretezés akkor is így maradt, amikor nemzetközi források már amerikai–izraeli közös műveletről számoltak be.
Török Gábor politológus a Facebookon hívta fel arra a figyelmet, hogy szerinte Szijjártó Péter egyetlen egyszer sem írta le, hogy a háborút az amerikaiak is indították Irán ellen.
A politológus szerint a politikusok számára hasznos és fontos dolgokat lehet megtanulni a politikai kommunikációról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Trump állítása szerint Hámenei nem tudta elkerülni az amerikai hírszerzést és a „rendkívül kifinomult nyomkövető rendszereket”, és az Izraellel való szoros együttműködés miatt sem ő, sem a többi, vele együtt meggyilkolt vezető nem tehetett semmit. Az elnök úgy véli, ez az iráni nép számára a legnagyobb esély, hogy visszaszerezze országát. Azt is írta, hogy értesülései szerint sok, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó katona és a biztonsági erők más tagjai már nem akarnak harcolni, és mentességet kérnek. Ezzel kapcsolatban egy korábbi üzenetét is idézte:
„Ahogy tegnap este mondtam: »Most még megkaphatják a mentességet, később csak a halált!«”
Trump reményét fejezte ki, hogy az IRGC és a rendőrség békésen egyesül az „iráni hazafiakkal”, hogy az ország visszanyerje méltó nagyságát. Bejegyzésében azt állította, hogy nemcsak Hamenei halt meg, hanem az ország is „egyetlen nap alatt nagy mértékben megsemmisült, sőt, teljesen elpusztult”. Hozzátette, hogy a „súlyos és pontszerű bombázások” a héten át, vagy ameddig szükséges, megszakítás nélkül folytatódnak, hogy elérjék céljukat, ami a béke a Közel-Keleten és valóban az egész világon.
Szombaton Izrael és az Egyesült Államok légitámadás-sorozatot zúdított Iránra. A hadművelet célpontjai iráni katonai és nukleáris létesítmények, valamint a teheráni vezetés központjai voltak. Trump közölte, a „nehéz és pontos bombázás” a héten is folytatódik, majd hozzátette: „Ez a legnagyobb esély az iráni nép számára, hogy visszavegye az országát.” Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a hivatalos iráni bejelentés előtt arról beszélt, hogy „sok jel mutat arra”, hogy a legfőbb vezető már nincs életben, és felszólította az irániakat, hogy „özönöljenek az utcákra, és fejezzétek be a munkát.”
Irán válasza nem késett: az Iszlám Forradalmi Gárda „kemény, határozott és megbánást kiváltó megtorlást” ígért, miközben az állami televízióban síró műsorvezetők jelentették be a „mártírhalált”. Az iráni alkotmány értelmében az új legfőbb vezetőt a teokratikus szervezete, a Szakértők Gyűlése választja meg, de az utódlás folyamata bizonytalan.
A lépést a republikánusok a „béke erőn keresztül” elvét hangoztatva üdvözölték, míg a demokraták élesen bírálták. „Ez a háború törvénytelen. Szükségtelen. És katasztrofális lesz” – közölte Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő. Ilhan Omar képviselő szerint Trump „egy illegális és igazolhatatlan háborúba rángatja az országot”. A kritikusok szerint a művelethez hiányzott a kongresszusi felhatalmazás, ami sérti a háborús jogkörökről szóló törvényt.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Az ENSZ a deeszkalációra és a feszültség csökkentésére szólított fel, míg Reza Pahlavi, a száműzött iráni trónörökös „humanitárius beavatkozásnak” nevezte a történteket, amely esélyt adhat a népnek a győzelemre.
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: négyezernél is több magyar rekedt a Közel-Keleten
Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. A külügyminiszter szerint Irán csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőtt ki.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookonszámolt be arról, hogy a közel-keleti térségben hevesek a harcok, miután Irán az éjszaka folyamán folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen.
A miniszter posztjában azt írta:
„Csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőttek ki. Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. Támadták az abu-dzabi, a dohai (Katar) és a manamai (Bahrein) repülőtereket is. Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken.”
Szijjártó Péter hozzátette, hogy az abu-dzabi turisztikai hivatal közölte, átvállalják az ott ragadó turisták költségeit. A külügyminiszter szerint a térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik.
A térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma egyetlen nap alatt 1893-ról 4144-re nőtt. Bejegyzése végén arra kérte az ott tartózkodó magyarokat, hogy kövessék a helyi hatóságok utasításait.
Szombaton az Egyesült Államok és Izrael indított összehangolt légicsapásokat Irán ellen. Teherán erre válaszul vasárnapra rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael, valamint több öböl menti állam, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Szaúd-Arábia ellen. Az emírségekbeli hatóságok közlése szerint a beérkező rakéták és drónok túlnyomó részét megsemmisítették, de a törmelékek és robbanások így is okoztak helyi károkat és halálos áldozatokat Abu-Dzabiban, valamint sérüléseket a dubaji repülőtéren.
A támadások miatt az Egyesült Arab Emírségekben részlegesen, míg Bahreinben és Katarban ideiglenesen lezárták a légteret. A Qatar Airways átmenetileg szünetelteti a járatokat, az Emirates és a flydubai pedig vasárnap délutánig függesztette fel a dubaji indulásokat és érkezéseket. Az emírségekbeli hatóságok közlése szerint több tízezer utast helyeztek el ideiglenes szállásokon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookonszámolt be arról, hogy a közel-keleti térségben hevesek a harcok, miután Irán az éjszaka folyamán folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen.
A miniszter posztjában azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
