Kora zsenije, egyedülálló feltaláló volt Kempelen Farkas
Zsenik minden korban születtek. Egyikük Kemplen Farkas volt, aki szerteágazó érdeklődésével és közösségért végzett tevékenységével kiemelkedik a XVIII. század magyarországi feltalálói, tudósai és gondolkodói közül. A pozsonyi születésű, később Bécsben is élő Kempelen Farkas kora polihisztora lett: nem csak tudós, építész, feltaláló, hanem költő, író, ötvös is volt.
Szünet nélkül ontotta a találmányait, amelyek megelőzték korukat. Az utókor azonban gyakran csak a híres sakkozógép, a "Török" feltalálójaként azonosítja. Híres sakkozó bábuját 1769-ben szerkesztette.
Kempelen alkotása egy dobozba zárt szerkezet volt, ahol a sakktábla előtt egy török ruhába öltöztetett bábu ült. Le lehetett vele ülni játszani, és a bábu - látszólag - önállóan mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig úgy, hogy nehéz volt legyőzni.
A kíváncsiskodók csalást gyanítottak, és kinyittatták a feltalálóval a doboz ajtajait, de ott semmit sem találtak. Nyilván ez még csak bűvészmutatvány volt, mert valószínűleg egy kiváló sakkozót rejtett a szerkezet, aki rafinált tükrök segítségével látta is az ellenfél lépéseit. De nemcsak látta, hanem viszontlépésre is képes volt, a bábu keze mozdult, fogta a figurát és lépett vele. Valószínűleg nem volt könnyű megalkotni abban az időben, hogy bonyolult mechanikai megoldásokkal a sakkozó titkos helyéről mozgatni tudja a bábut, és valódi sakkjátszmát produkáljon.
A bent ülő sakkozónak persze látni is kellett, mindezt nem tudta volna sötétben véghez vinni. Olajmécses szolgáltatta a fényt, aminek füstjét el is kellett vezetni - ez a bábu turbánján keresztül történt, és a "Törököt" úgy világították meg, hogy a nézők számára ne legyen szembetűnő a füst.
A sakkozó bábu nem csak egyszerű szemfényvesztés volt. Pontosan megalkotott mechanikus szerkezet egy kiváló feltalálótól.
Működésének titka sokáig megmaradt, még ismerői, a titok megvásárlói sem szívesen adták tovább. Kempelen halála után már csak vásári mutatványosok szórakoztatták vele az embereket, pár évtizedig még járták vele a világot. Az eredeti 1838-ban egy philadelphiai múzeumba került, ahol egy tűzvészben megsemmisült.
Ma már csak technikai érdekesség az eredetileg a bécsi udvar szórakoztatására alkotott sakkozó gép.
von Kempelen's "Mechanical Turk" was operated for 84 years without its secrets revealed, playing and defeating many challengers including statesmen such as Napoleon Bonaparte and Benjamin Franklin. The automaton was lost in a fire in 1854. Replicas and imitations exist. pic.twitter.com/X8MvVfsfEY
— N.K.A. (@oart7218) November 28, 2018
Kempelen Farkas 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja Kempelen Engelbert főharmincados, anyja Spindler Anna volt.
Pozsonyban, Bécsben, Rómában tanult jogot és rézmetszést, de foglalkozott matematikával és fizikával is. Beszélt németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul, megszerezte kora természettudományos, nyelvészeti és technikai könyveit.
21 évesen fogalmazó volt a bécsi udvarban, 23 évesen udvari kancellár lett, ezután Mária Terézia és II. József tanácsosa.
Első feleségét fiatalon elvesztette, második felesége, Bobelius Anna Mária lett, vele 1762-ben házasodott össze. Két gyermekük született: Teréz és Károly.
Kempelen Farkasnak a sakkozó gépen kívül számos jelentős találmánya volt. A legjelentősebb, amellyel a modern fonetika előfutára volt, a levegővel működtetett beszélőgép, amely 1788-ban készült el, amelynek megalkotásához komoly hangtani és beszédfiziológiai kutatásokat végzett, és amellyel kapcsolatban dolgozatot is írt 1791-ben.
Kempelen Farkas beszélő szerkezetének rekonstrukciója - Forrás: Wikipédia
Építészként is jeleskedett. Nevéhez fűződik a budai várban lévő karmelita templom és kolostor átalakítása várszínházzá - pontosabban komplex szórakoztató központtá, vízvezeték rendszert tervezett a pozsonyi várba, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai.
Kempelen Farkast a gőz ereje is érdekelte, megalkotta a gőzturbina ősét, gőzgépet tervezett gőzkondenzátorral.
Sokoldalúságát jellemzik további találmányai is: írógépet alkotott egy vak ismerőse, speciális, mozgatható betegágyat Mária Terézia számára.
"Az írógép ötlete kifejezetten a segítségnyújtási szándékához köthető. Egy osztrák udvari tanácsos arra kérte, hogy segítsen az énekművészi pályára készülő lányának az írás és olvasás megtanulásában, mert a lány vak. Kempelen először kéregpapírból kivágott, domború betűkkel tanította meg a lányt a betűkre és az olvasásra. Majd, hogy megkönnyítse számára az írást, ugyanilyen domború betűkkel ellátott írógépet készített neki. A tanácsos lánya, Paradis Mária volt az első vak ember, aki domború betűk tapintásával írt és olvasott. Az ő sikere adta az ötletetahhoz, hogy a vakokat szervezetten és speciális módszerekkel kezdjék el tanítani az iskolákban" - írja a Mimicsoda.hu.
Kempelen Farkas, vagy ahogy külföldön ismerik a nevét, Wolfgang von Kempelen, a mai napig hatással van a tudományra, találmányairól, elsősorban a "sakkautomatáról" előadásokat tartanak, tanulmányokat írnak.
the first #vocoder (1769) Kempelen's #speaking #machine https://t.co/bDPwAZvU3V pic.twitter.com/kJYcS1iQ6W
— C̐ͪhris Q҉͚͙uites (@Psicoff) November 4, 2017
David Ashford giving us a taste of his next book w contemporary + research accounts of von Kempelen's Mechanical Turk/1760s @CityUniEnglish pic.twitter.com/t1YD0F9XFj
— maryannkernan (@maryannkernan) March 8, 2017
