KULT
A Rovatból

Ismét a mozikban az Avatar – rekordot dönthet idén a 13 év után érkező folytatás?

13 évvel ezelőtt az Avatar az egész világot elvarázsolta. Vajon a második rész megismétli a sikert, vagy már nem hoznak lázba minket a kék na’vik?


Szeptember 22-én a na’vik visszatértek a magyar mozikba, azóta ugyanis ismét megtekinthető a nagyvásznon a filmtörténelem legtöbb pénzt kereső filmje, James Cameron 2009-es Avatarja, pontosabban annak 4K-s remasterelt változata.

De mi az oka, hogy újra nagyra gúvadt szemekkel ámulhatunk a 13 évvel ezelőtti filmes fenomén szuperlátványos jelenetein, a Pandora bolygó részletgazdag fantasyvilágán?

Nos, egyrészt azok, akik az eredeti premier idején még nem éltek, vagy nagyon kicsik voltak, most a mozikban pótolhatják az élményt, másrészt pedig memóriafrissítésnek is jó, hiszen 2022. december 15-én kerül a magyar vásznakra a 13 éve várt folytatás, ami A víz útja (The Way of Water) alcímet kapta a keresztségben. Bizony, James Cameronnak, úgy tűnik, végre-valahára sikerül befejeznie a második részt, hogy ismét elvarázsoljon minket addig nem látott vizualitással és trükkarzenállal.

Mi az Avatar titka?

Mielőtt azonban elmorfondíroznánk azon, hogy az Avatar: A víz útja ennyi évvel az első epizód után ugyanúgy érdekli-e az embereket, hogy megvan-e még az a bizonyos hype, előbb érdemes megfejteni az eredeti jelenséget. Merthogy az Avatar jelenség volt. A valaha létezett legnagyobb filmes esemény.

Cameron híres arról, hogy nagyon sokat dolgozik egy projektjén, hosszú éveken át fejlesztgeti, csinosítgatja, mindenből a maximumot próbálja kihozni, ez pedig általában oda vezet, hogy a tervezett premierjei (Covid nélkül is) folyamatosan csúsznak. Akár éveket.

A Titanic is borzasztó nehezen állt össze, és amikor már mindenki a filmtörténelem legnagyobb bukásáról beszélt (maga a stúdió is nagyjából lemondott róla), jött a bemutató, és bamm, a gigantikus hajó süllyedése az addig legnagyobb bevételt (kb. 1,8 milliárd dollárt) produkálta a világ mozijaiban.

A Titanic után rendezőnk jó 12 éven keresztül szöszmötölt az Avatarral, amit szintén már jóval korábban bemutattak volna, a 2000-es évek végén azonban a forradalminak számító trükkök és a 3D-s látványvilág részletes kidolgozása sokkal több időt követelt, mint amire számítottak. A késlekedés mégsem szegte kedvét a nézőknek. Bár Jake Sully, Neytiri és a többiek kalandja 2009 decemberében nem startolt kiemelkedő bevétellel a nyitóhétvégéjén (77 millió dollárral), a roppant pozitív szájhagyomány és a második, harmadik és sokadik nézésre visszatérő nézők végül két hónapon át az amerikai box office lista első helyén tudták tartani a filmet, ami további egy hónapig ott volt a top 5-ben.

Az Egyesült Államokban így természetesen rekordbevételt ért el, kb. 750 millió dollárt, amivel James Cameron saját előző filmjét, a Titanicot taszította le 12 év után az anyagi trónról.

Az adatok pedig nem mutattak mást a nemzetközi fronton sem, a világ többi országából 1,9 milliárd dollárt folyt be, így a 2,74 milliárdos összbevétellel majdnem egymilliárddal kontrázott rá a Titanic addigi csúcsára. Akkor sokan úgy gondolták, ezt nem lehet megismételni, és valóban sokat kellett rá várni, az infláció azonban nagy úr, a mozijegyek is rendesen drágulnak, s így végül 2019-ben a 2,79 milliárdot bezsebelő Bosszúállók: Végjátéknak sikerült (nem sokkal) túlszárnyalnia az Avatart. A Marvel öröme azonban nem tartott túl sokáig, hiszen 2021-ben az Avatar kapott egy új mozis bemutatót, amellyel összeszedett nemzetközi szinten további 57,7 millió dollárt, amivel sikerült visszaelőznie a Végjátékot, és kb. két év letaszítottság után ismét elnyernie a legtöbb pénzt hozó film címét. Nem mellesleg pedig 2010-ben kilenc kategóriában kapott Oscar-jelölést (köztük a legjobb filmében is), amelyekből hármat szobrocskára is tudott váltani.

A kérdés: miért kattantak rá ennyire a nézők az Avatarra szerte a világon? Nos, a legkézenfekvőbb válasz a csodálatos látványvilág. A Pandora bolygó ökoszisztémája, benne a na’vikkal, valamint a csodálatosan kreatív flórával és faunával 2009-10-ben valóban lehengerlő volt, s ne feledjük, akkoriban élte virágkorát a 3D-s formátum, pontosabban Cameron hozta ki belőle a maximumot az Avatarral, a 3D-s jegyek pedig ugyebár jóval többet kóstáltak.

A vizuális varázs mellett persze nem mehetünk el a Pocahontas és a Farkasokkal táncoló sztorijainak bizonyos elemeit parádésan keverő izgalmas történet mellett sem, ráadásként pedig ott voltak a karakterek is, akikkel könnyű volt azonosulni.

A kerekesszékbe kényszerült, erősen mozgáskorlátozott Jake Sullyval (Sam Worthingtonnak akkor még nagyobb karriert jósoltak, mint amit végül azóta befutott) együttérző közönség egy pillanat alatt beleképzelte magát a gyors, erős és az emberhez képest jóval nagyobb avatárba, hogy milyen érzés lehet egy idegen lény testében harcolni, állatok hátán repülni lebegő szigetek között, és beleszeretni egy csábos pillantású, tűzrőlpattant na’vi lányba. Nem mellesleg pedig a saját fajtársak, vagyis az emberek ellen küzdeni, akik ki akarják szipolyozni az őslakosok élőhelyét, e célért pedig akár adott esetben fel is áldoznák őket.

Szóval sok minden állt itt össze, és minden bizonnyal szerencsés volt a csillagzat is, ami alatt az Avatar született, ám az valószínűbb, hogy James Cameron egyszerűen tudja, mi kell a nézőnek (a korábbi filmjei is ezt támaszták alá). Lehet, ennyire egyszerű az egész.

Kell-e nekünk még négy Avatar-film?

Senki nem olvasta rosszul, valóban minimum további négy folytatás érkezik a következő évtizedben, az első ezek közül, vagyis A víz útja idén decemberben.

Nos, az első film sikere miatt Cameront lényegében sarokba szorították, hogy folytatásokat készítsen a filmhez (alapvetően nem készült ilyesmire).

A második résznek eredetileg 2014-es premiert terveztek, és végre az idei, 2022-es ünnepi szezonban kerülhet a mozikba (drukkoljunk, hogy ez így is maradjon). Vagyis Cameron ezúttal sem hazudtolta meg önmagát (állítólag csak a második rész forgatókönyvét egy egész évig írta). De ha ilyen hosszú idő telt el két film között, vajon a közönség továbbra is annyira várja a közelgő folytatást, amennyire kellene? 13 év nagyon hosszú idő, különösen egy technológiailag olyan fejlett és progresszív korban, mint amilyenben jelenleg élünk. Persze a 2009-es Avatar trükkjei még ma is simán megállják a helyüket, a filmek látványvilága és CGI-effektjei azonban azóta rengeteget fejlődtek. Rendezőnket persze nem kell félteni, ő sosem riadt vissza attól, hogy naprakész maradjon a filmkészítési taktikák terén. Vagyis nyugodtan készülhetünk arra, hogy A víz útja vizuálisan még lenyűgözőbb lesz, mint az eredeti.

A félelem persze nem alaptalan, hiszen maga Cameron is némileg aggodalmát fejezte ki a két film közti nagy szünet miatt egy idei nyilatkozatában: „Kicsit aggódtam, hogy túlságosan sokáig húztam az időt a mi rohanó, modern világunkban, hiszen 13 évvel később jön az Avatar 2. Egészen addig, amíg ki nem adtuk az első kedvcsináló előzetest A víz útjából, amit 24 óra alatt kb. 148 millióan néztek meg. Szóval az emberek, lehet, úgy voltak vele, hogy: »Hű, ezt már régen nem láttam, de emlékszem, milyen király volt akkoriban!« És hogy ez a mi javunkra válik végül? Nem tudom. Azt hiszem, nemsokára kiderül."

A filmtörténelemben persze több példa volt arra, hogy hosszú idő után is óriási sikert tudott hozni egy folytatás (pl. A Jedi visszatér után 16 évvel jött a Baljós árnyak, a Top Gun után 36 évvel jött a Top Gun: Maverick).

Cameron ráadásul híres arról, hogy akár az eredetinél is jobb folytatásokat készít, gondoljunk csak A bolygó neve: Halálra vagy a Terminátor 2 – Az ítélet napjára! Ráadásul mindkettő hét-hét évvel az első rész után kapott bemutatót. Arról nem is beszélve, hogy Cameron a jelenlegi késlekedések nagy részét arra fogta: idő kellett neki ahhoz, hogy A víz útja és és a további három Avatar-folytatás forgatókönyveit tökéletesen kidolgozza. Mint mondta, az elmúlt másfél évtized jelentős részét annak szentelte, hogy az új Avatar-epizódok ne csak a nagy stúdiók újabb kasszasiker-várományosai legyenek, hanem mind megálljanak a saját (kék) lábukon. Vagyis a közönségnek nem is kell látnia az eredeti Avatart ahhoz, hogy élvezhesse őket.

Mit tudunk eddig az Avatar 2-ről?

A víz útjának cselekményéről szóló eddigi hírek szerint az emberek visszatérnek a Pandorára, hogy folytassák az unobtanium bányászatát, ami arra kényszeríti a na'vikat, hogy egy víz alatti civilizációba meneküljenek, ahol a film nagy része játszódik majd. A folytatásokban az eredeti film nagyjából összes szereplője feltűnik most is, többek között Sam Worthington (Jake Sully), Zoe Saldana (Neytiri), Giovanni Ribisi (Parker Selfridge) és Joel David Moore (Norm), sőt, még olyanok is, akik meghaltak, és persze rengeteg új színész is csatlakott a gárdához, többek között Kate Winslet, Michelle Yeoh, Jemaine Clement, Edie Falco, Oona Chaplin, valamint több gyerekszereplő, akik A víz útja 2017-es forgatása óta nagyjából fel is nőttek.

A helyszín persze továbbra is a Pandora lesz, a történet pedig 14 évvel az eredeti után játszódik majd, és Jake Sully, Neytiri és a közös gyermekeik lesznek majd a sztori középpontjában.

A forgatókönyv megírásában a Világok harca (2005) és a Fekete Dália (2006), valamint az Alapítvány és a Snowpiercer – Túlélők viadala című sorozatok szerzője, Josh Friedman segített be James Cameronnak. A zeneszerzői poszton csere történt, hiszen az Avatar fantasztikus aláfestéséért felelős, többszörös Oscar-díjas James Horner 2015 júniusában életét vesztette egy repülőgép-szerencsétlenségben, nem lesz könnyű dolga tehát Simon Franglennek (a 2006-os A hét mesterlövész, Peppermint: A bosszú angyala), hogy betöltse a helyét. A készítőket mindenesetre eléggé meggyőzte Franglen, ugyanis nem csak A víz útjának, hanem a további három Avatar-filmnek is ő lesz a komponistája.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelednünk, hogy 2022 maradék három hónapjában nem lesz nagyon riválisa az Avatar folytatásának. Már ami a hollywoodi blockbuster-várományos filmeket illeti.

Októberben érkezik a Dwayne Johnson főszereplésével készült DC-képregényfilm, a Black Adam, de az egy első rész lesz, emellett túl messze van a premierje ahhoz, hogy bármiben is veszélyeztesse Cameronékat. Decemberről pedig nemrég csúsztatta el a Warner a Shazam! és az Aquaman második részeit 2023-ra, így tényleg minden akadály elgördült a na’vik elől, s így könnyen lehet, hogy egy új trónfosztó közeleg, s A víz útja a saját első részével versenghet majd a legtöbb pénzt kereső film címéért.

Addig pedig frissítsük fel egykori remek mozis emlékeinket az Avatar 4K-s remasterelt verziójával a mozikban!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
Megbánta a szexvideóját, már csak hamis ékszereket visel, és kartonpapír-fóbiája van – 45 érdekesség a 45 éves Kim Kardashianról
Tanár akart lenni, nem szereti az alkoholt, imádja a méheket, félig nyitott szemmel alszik. Írjunk még ilyeneket? Írunk!


1. Apja, Robert Kardashian örmény származású volt, Helen (Arakelian) és Arthur Thomas Kardashain fia. Kim édesanyja, Kris Jenner pedig angol, skót, ír, német, holland és walesi ősökkel rendelkezik.

2. Kisgyerekként az volt az elsődleges életcélja, hogy tanár legyen.

3. 14 éves korában fényűző születésnapi partit rendeztek a tiszteletére Michael Jackson Neverland Ranch nevű birtokán.

4. Egy iskolába, a Buckley Schoolba járt az öccsével, Rob Kardashiannal, a nővérével, Kourtney Kardashiannal, valamint gyerekkori barátnőivel, Paris Hiltonnal és Nicole Richie-vel.

5. Paris Hiltont még korábbról ismeri, ők ketten még az óvodában ismerkedtek meg.

6. 1998-ban érettségizett a kaliforniai Bel Air-i Marymount High Schoolban.

7. Az amerikai állatjogi szervezet, a PETA 2010-ben a legrosszabbul öltözött embernek választotta, mivel állati eredetű szőrmeruhát viselt.

8. A szalagavatóján a szerelme, Michael Jackson unokaöccse, T.J. Jackson volt a partnere. Alig néhány héttel az O.J. Simpson-per lezárulta után T.J. édesanyját, DeeDee-t holtan találták egy úszómedencében. A tragikus esemény még közelebb hozta egymáshoz őket. Kim azóta is T.J.-t tartja az első igazi szerelmének.

9. Eddig háromszor volt házas: Damon Thomasszal 2000 és 2004 között, Kris Humphriesszal 2011 és 2013 között, illetve Kanye Westtel (jelenleg Ye néven ismert) 2014 és 2022 között. Utóbbihoz hét hónapos jegyesség után ment feleségül az olaszországi Firenze Fort di Belvederében. A barátnője, Lana Del Rey is fellépett a ceremónián.

10. Kim hithű keresztény, és egyszer kifejezte abbéli szándékát, hogy a barátaival Biblia-tanfolyamot indítson. Jár a vasárnapi istentiszteletekre, és sokat adakozik a templomának.

11. Bár bulizós lánynak tartják, valójában nem szereti az alkoholt.

12. 2010 óta krónikus pikkelysömörben szenved, ahogy az édesanyja, Kris is.

13. 2004-ben Brandy Norwood énekesnő stylistjaként dolgozott, később pedig a színésznő Lindsay Lohan személyi bevásárlója és stylistja lett.

14. Élete során olyan ismert férfiakkal jött össze többek között, mint Reggie Bush, Miles Austin, Ray J, Nick Cannon, Nick Lachey, Gabriel Aubry (Halle Berry lányának apja), 50 Cent, Usher, Cristiano Ronaldo, John Mayer vagy Pete Davidson.

15. Hatalmas rajongója Jennifer Lopeznek és a szintén örmény-amerikai énekesnő-színésznőnek, Chernek. Állítása szerint fiatalkorától kezdve Jennifer Lopez stílusát utánozta, és próbált olyan testalkatot összehozni magának, mint amilyen az övé.

16. 2016. október 2-án, a párizsi divathéten való részvétele alatt kirabolták őt a hotelben, ahol megszállt. Öt, rendőrnek öltözött személy hatolt be a szobájába, megkötözték, és bekötötték a száját, majd 10 millió dollár értékű ékszert loptak el tőle. Kim, akit betettek a kádba, fizikailag sértetlen maradt, és állítólag az életéért könyörgött. Sikerült kiszabadítania a kezét, és segítségért kiáltott. A tolvajok elmenekültek.

17. Kim beismerte, hogy a 2016-os incidens óta csak hamis ékszereket visel nyilvános helyeken. Emellett nem tart otthon sem valódi ékszereket.

18. Négy gyermeke született Kanye Westtől: 2013-ban North West nevű lánya, 2015-ben Saint West nevű fia, 2018-ban Chicago West nevű lánya és 2019-ben Psalm West nevű fia. Saint születése után az orvosok azt mondták Kimnek, hogy életveszélyes lenne számára egy újabb szülés, így Chicago és Psalm már béranya segítségével jöttek a világra.

319. Tinédzserként nagy rajongója volt Drew Barrymore-nak és a Spice Girlsnek is, gyakran öltözött be a kedvence, Posh Spice, azaz Victoria Beckham ruháiba.

20. Régebben konzervatív republikánusnak tartotta magát, de azóta átállt a demokraták oldalára.

21. A kedvenc filmjei az 1995-ös Spinédzserek és a 2004-es Szerelmünk lapjai.

22. Távoli unokatestvére Ellen Degeneresnek, Louisa May Alcott írónőnek, Ted Dansonnak, John Adams és John Quincy Adams elnököknek közös ősük, Thomas Gardner III révén. Edward Frost nevű ősén keresztül szintén távoli unokatestvére Jane Fondának, Henry Fondának, George W. és George H. W. Bush elnököknek, illetve Liv Tylernek és Steven Tylernek. Edmund Rice nevű ősén keresztül távoli rokona Calvin Coolidge elnöknek, Matt Damonnak, az író Edgar Rice Burroughs-nak, valamint Lucille Ball és Elisabeth Shue színésznőknek. Hugh Mason nevű ősén keresztül pedig távoli unokatestvére Kate Uptonnak, Carole Lombardnak és az író Tennessee Williamsnek.

23. 2009-ben Arany Málna-díjra jelölték a legrosszabb női mellékszereplő kategóriában a Katasztrófafilm című borzalmas vígjátékban nyújtott alakításáért. Ő azonban nem sértődött meg ezen, sőt, hízelgőnek találta. „Már a jelölés is megtiszteltetés! LOL!” – írta egy bejegyzésében.

24. 2010-ben a Maxim magazin a legszexibb nőket soroló Hot 100 Women nevű listáján a 9. helyet szerezte meg.

25. 2017 végén carpalis alagút szindrómát diagnosztizáltak nála.

26. A kedvenc zenei előadói között szerepel Jennifer Lopezen és Cheren kívül Alicia Keys, Usher, Taylor Swift, Lady Gaga és Beyoncé.

27. Ő volt a világ történelmének legjobban kereső valóságshow-sztárja. A Forbes szerint csak a 2016-os bevétele 51 millió dollár volt, amely interjúdíjakból, a ruhakollekciójából, a parfümértékesítéséből, a tévés szerepléseiből és a filmszerepeiből állt össze. Azóta megelőzte őt a húga, Kylie Jenner.

28. A kedvenc tévéműsorai a Szex és New York, a The Oprah Winfrey Show és Bűnügyi akták.

29. A kedvenc szupermodelljei Cindy Crawford és Linda Evangelista.

30. A kedvenc könyvei Mitch Albomtól a Keddi beszélgetések életről és halálról, valamint Rick Warrentől a Céltudatos élet.

31. Keresztneve, a Kimberly egy angol név, amelynek jelentése „a királyi erdő fájából”.

32. Sokan kritizálták azért, mivel 2023 májusában átverekedte magát az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja alatt a tüntetők egy csoportján, hogy leforgathassa a jeleneteit az Amerikai Horror Story című sorozatban.

33. Hat piercingje van: egy a köldökén, egy a jobb fülében és négy a bal fülében.

34. Egykor azzal vádolták, hogy ő maga „hívta magára” a lesifotósokat, de Kim ezt tagadta. Azt azonban beismerte, olyan előfordult, hogy szándékosan ment el bizonyos helyekre, amelyekről tudta, hogy fotósok lesznek ott.

35. Megbánta a szexvideóját, amit akkori pasijával, Ray J-jel készített, és amely nem sokkal később „közkincs” lett az interneten. „Ezzel kell élnem az életem hátralévő részében. Ez olyasvalami, ami folyamatosan a fejem felett lóg. Valószínűleg az egyetlen dolog, amiről azt kívánom, bárcsak ne létezne. Ha törölhetnék valamit az életemben elkövetett hülyeségeimből, akkor valószínűleg ez lenne az” – mondta erről.

36. Sokan nem tudják róla (vagy nem vették észre), de van egy szeplő a jobb szemgolyóján.

37. Annak, aki főzni szeretne neki, ügyelnie kell arra, hogy a menüben ne legyen koriander, mustár, paprika, kék sajt vagy vörösbársony-torta, ezeket ugyanis ki nem állhatja.

38. Óriási rajongója Elizabeth Taylornak. A színésznő halála után Kim 65 000 dollárt költött ékszerekre Taylor hagyatékának aukcióján, sőt, majdnem megvette a házát is.

39. Amellett, hogy retteg a striáktól, még kartonpapír-fóbiája is van. Például utálja a starbucksos poharak kartonhüvelyét, és ha valaki leveszi azt neki, még a szobát is el kell hagynia, annyira gyűlöli a hangját. „Számomra olyan, mintha körmök kaparnának egy táblán. Utálom a kartont.”

40. A hétköznapi emberekkel ellentétben Kim egyáltalán nem fél a méhektől, sőt, fiatalabb korában sokszor meg is fogta őket, és játszott velük. És soha nem csípték meg. A pókoktól viszont irtózik.

41. Saját bevallása szerint félig nyitott szemmel szokott aludni, ez pedig a frászt hozza az emberekre.

42. Bár 20 éves korában még ejtőernyőzött, ma már azonban fél a magasságtól.

43. Kimet sokan, sokszor vádolták azzal, hogy a testének kvázi minden porcikája átesett már valamilyen plasztikai műtéten, ő maga azt mondta, hogy néhány botoxkezelésen kívül semmiféle szépészeti beavatkozása nem volt.

44. Állítása szerint csak ötnaponta szokta megmosni a haját, mert szerinte így marad egészséges állapotban.

45. Hogy távol maradjon a lesifotósoktól, 2017-ben Kim meglepte a férjét, Kanye Westet a születésnapján egy saját, kibérelt szigettel a Bahamákon. 2020-ban, a 40. születésnapjára Kim szintén bérelt egy szigetet a barátai és a családja számára, ahol bálnákat figyeltek, kajakoztak, és filmeket néztek a tengerparton. A rajongói azonban nem voltak elégedettek a drága születésnapi bulival, mivel az a 2020-as Covid-világjárvány kellős közepén került megrendezésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Hatalmas összegért kelt egy elveszettnek hitt Dalí-kép, amit 70 ezer forintért vett egy műkereskedő
Két éve egy londoni garázsvásáron mindössze 150 fontért vette meg a helyi antikvárius, és kiderült, jó érzékkel választott. Eredeti Dalí-művek nagyon ritkán kerülnek piacra.
Fotó:Getty Images - szmo.hu
2025. október 25.



Egy korábban elveszettnek hitt Salvador Dalí-illusztráció 45 700 fontért, nagyjából 20 millió forintért talált gazdára a Cheffins cambridge-i aukcióján pénteken – írta a Guardian. A vevő külföldi, a mű egy „öreg szultánt” ábrázol. A lap akvarellel és filctollal készült, és a művész 1966-os Az Ezeregyéjszaka meséi-sorozatának eddig hiányzó jelenete. A képet hitelesítés után vitték kalapács alá.

A történet kulcsfigurája egy helyi antikvárius és műkereskedő, Russell, aki egy cambridge-i ház kiürítésekor bukkant rá a képre. A jobb alsó sarokban felismerte Dalí jellegzetes aláírását, a hátoldalon pedig egy Sotheby’s-matricát látott. Először hamisítványnak gondolta, mégis licitált rá a vásáron. Csak egyetlen ellenfele volt, aki 150 fontnál visszalépett.

Russell később több mint 4000 fontot költött a hitelesítésre és az eredetének kutatására.

„Olyan érzés volt, amit az ember csak egyszer él át az életében. Egészen elképesztő volt. Rengeteg bizonytalanság és kétely volt az elején, hogy valódi-e vagy sem. Az egész két év – a kutatás, a várakozás – egyszerűen hihetetlen élmény volt”

– mondta az antikvárius és műkereskedő.

A kép iránt „rendkívüli” érdeklődés mutatkozott. Brett Tryner, a Cheffins cambridge-i aukciósház igazgatója így fogalmazott. „Nem mindenki ízlésének való. Ez egy igazi Marmite-kép – van, aki imádja, más ki nem állhatja. De hát ilyen a művészet. Eredeti Dalí-művek nagyon ritkán kerülnek piacra.”

Végül egy külföldi vevő vette meg 45 700 fontért.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legfeszültebb filmje megmutatja, mi történne, ha atomrakétát lőnének ki az USA-ra – A Feszült helyzet izzasztóan reális veszélyekkel paráztat
A bombák földjén és A bin Láden-hajsza rendezője remek színészek segedelmével hozza ránk a frászt, s veti fel, hogy milyen gyorsan véget érhet az általunk ismert világ.


Az első Oscar-díjas női rendező, Kathryn Bigelow új filmje ijesztően reális és hiteles képet fest korunk egyik legnagyobb félelméről: mi történik akkor, ha valahonnan (nem tudni pontosan, honnan) kilőnek egy nukleáris rakétát az Egyesült Államokra? Izgalmas alapvetés.

És nem tipikus feldolgozás.

A Feszült helyzet ezzel indul, bemutatva az USA nemzetbiztonsági és egyéb szerveinek működését, pontosabban, hogy miként is kezelnek egy ilyen helyzetet. Sőt, mindjárt három szempontot kapunk.

Az elsőben egy reggel Olivia Walker kapitányt (Rebecca Ferguson) arról tájékoztatják a Fehér Ház hadműveleti központjában, hogy egy csendes-óceáni figyelmeztető radar egy azonosítatlan rakétaindítást észlelt, s meglepő módon nem az indításkor, hanem már repülés közben észlelte azt. Eleinte észak-koreai rutintesztnek vélik, a helyzet azonban ijesztő fordulatot vesz, amikor a rakéta alacsony pályára áll, a számítások szerint pedig 20 percen belül becsapódik az Egyesült Államok területén, konkrétan Chicagóban.

Elindul a videókonferencia a hadműveleti központ, a Pentagon és a fegyveres erők különböző parancsnokságai között, amelyhez utoljára maga az elnök (Idris Elba) csatlakozik. Elindítanak két földalapú elfogórakétát (GBI) is, hogy semlegesítse a nukleáris robbanófejet, közben pedig elkezdik evakuálni a fontos személyeket. Egy ponton, nem sokkal a rakéta becsapódása előtt, amikor az elnöknek egy a világ sorsát meghatározó döntést kell meghoznia, elsötétül a kép, majd visszaugrunk 30 percet az időben, és átváltunk a következő nézőpontra.

A másodikban a STRATCOM parancsnoka, Anthony Brady tábornok (Tracy Letts) értesül a kilövésről, és csatlakozik a többi fél konferenciájához, miközben a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Baerington (Gabriel Basso) fontolóra veszi, hogy a támadást Észak-Koreának tulajdonítsa, így a Nemzetbiztonsági Ügynökség szakértőjéhez, Ana Parkhoz (Greta Lee) fordul.

Ő pedig arra következtet, hogy Észak-Korea képes tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat használni. Azonban egyik fél sem képes egyértelműen beazonosítani a rakéta eredetét.

A harmadik nézőpontban pedig már az elnök áll a középpontban, akit egy kosárlabdameccsen tájékoztatnak a nukleáris veszélyről. A Titkosszolgálat azonnal evakuálja, a kocsiban, majd a helikopteren pedig Baerington és Brady véleményét figyelembe véve érzelmileg összeomlik, hiszen egy olyan döntést kell meghoznia, ami megpecsételheti a világ sorsát: vajon mérjen-e válaszcsapást a támadó országra, noha senki sem biztos, melyik országról is van szó.

Kathryn Bigelow-ról azt eddig is tudtuk, hogy ért a suspense-hez. A pattanásig feszült pillanatok és atmoszféra mestere ő, amit a 2009-es A bombák földjénben (amiért a filmtörténelemben elsőként megkapta a legjobb női rendező Oscar-díját, azóta pedig még ketten követték őt: Chloe Zhao A nomádok földjéért és Jane Campion A kutya karmai köztért) és a 2012-es Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajszában is bizonyított. A Feszült helyzet azonban abban elüt e két filmtől, hogy most nem megyünk ki terepre, főként szoba- és terembelsőkben játszódnak a jelenetek, a csodás sztárgárdának köszönhetően (olyan további színészek tűnnek még fel a fent felsoroltakon kívül, mint Jason Clarke, Jared Harris, Anthony Ramos, Jonah Hauer-King, Moses Ingram, Brian Tee, Willa Fitzgerald vagy Kaitlyn Dever) azonban nem is hiányoznak a nagyszabású külsők és/vagy katonai bevetések.

Nincs is ezekre idő, hiszen mindegyik szempont bő félórát fed le, a rakéta észlelése után pedig mindössze 19-20 perc van a becsapódásig, tehát ennyi idő áll rendelkezésre feldolgozni a válságot.

A Feszült helyzet nézői közül biztosan sokan csalódottak lesznek a lezárás miatt, Kathryn Bigelow azonban sosem az olcsó hatásvadászatra utazott. Noah Oppenheim (Az útvesztő, A beavatott-sorozat: A hűséges, Jackie, Nulladik nap) forgatókönyve alapvetően azért elképesztő, már látszólag ijesztően hitelesen mutatja be a legfelsőbb amerikai szervek protokolljait, s ebben leledzik legfőbb érdkességfaktora is: megláthatjuk, hogyan működik a zárt ajtók mögött (ahova a legtöbbünknek sosem lesz esélye bekukucskálni) egy ilyen helyzet felismerése és kezelése.

Az év egyik legfeszültebb filmjéről van tehát szó, amely azonban a válaszadás helyett inkább (jogos) kérdéseket vet fel, és meglegyint minket egy olyan, az általunk ismert világot elpusztító szcenárióval, amely a valóságban is könnyedén bekövetkezhet.

Ebben áll a film ereje, és nem abban, hogy robbanásokat, várospusztítást és katonai hadmozdulatokat vagy gombafelhőket mutogasson.

Stílusában épp emiatt leginkább talán a Tizenhárom nap: Az idegháború című 2000-es Kevin Costner-filmhez hasonlít, amelyben a Kennedy-adminisztráció próbálja kezelni 1962-ben a kubai rakétaválságot, amikor könnyedén kirobbanhatott volna a III. világháború. A Feszült helyzet is ezt a lehetőséget veti fel: egy atomháborúét, csak már a modern korban. Egy olyanban, amikor mindenkinek viszket az ujja, s a legfőképp azoké, akik meg is tudnak nyomni néhány végzetes gombot…


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Vadászat után, avagy nemi erőszak a Yale-en? – Julia Roberts és Andrew Garfield is remekelnek ebben a kissé kisiklott értelmiségi thrillerben
„Nem kell mindennek kényelmesnek lennie” – hirdeti a film plakátszlogenje. Nos, ez a film sem az.


Nehéz kiismerni az olasz rendező „fenegyerek” (bár 54 évével gyereknek aligha lehetne nevezni) Luca Guadagnino stílusát, mivel sok mindenbe belekapott, és sok mindenben jeleskedett is már. Mostanában pedig megállás nélkül melózik. Filmesként már az ezredforduló óta aktív, de szélesebb körben akkor ismerte meg a nevét a világ, amikor nyolcadik filmje, a 2017-es Szólíts a neveden Oscar-jelöléseket (majd egy forgatókönyvírói díjat is) kapott. Pedig már korábban is olyan filmekkel jelentkezett, mint a pornográf jelenetekkel is tarkított és botrányos Melissa P. – Minden este 100-szor, kefével (2005), illetve a Tilda Swinton nevével fémjelzett Szerelmes lettem (2009) és Vakító napfényben (2015) – ez utóbbihoz már Ralph Fiennes és Dakota Johnson is asszisztáltak.

A Szólíts a neveden sikere után aztán már konkrétan Guadagnino nevét keresete a filmcsemegékre éhes közönség, ő pedig nem is hagyta őket étlen-szomjan.

Érkezett tőle Dario Argentino 1977-es Sóhajok című művészhorrorjának azonos című, 2018-as feldolgozása (szintén Dakota Johnsonnal), a 2020-as Akik mi vagyunk című sorozat, a Csontok meg minden című romantikus kannibáldráma Timothée Chalamet-vel 2022-ben, a pörgős, sportos szerelmi háromszög, azaz a Challengers 2024-ben, illetve Daniel Craig-es életrajzi, történelmi melegdrámája, a Queer, szintén tavaly.

Ezek pedig mind, egymástól igen-igen különböző habitusú, szellemiségű, stílusú filmek voltak, talán csak a nyugtalanító, időnként kissé nyomasztó és bikaerős, szinte kézzel fogható atmoszférát, valamint a kifejezetten erős színészi alakításokat számíthatjuk közös pontnak köztük. Ezekhez Guadagnino nagyon ért.

Hogy megállás nélkül dolgozik, arra pedig itt van példának a Vadászat után, amely a harmadik filmje másfél éven belül, s amelyről azt kell mondjuk, szintén a fenti két fő erényt tudja felmutatni: az erős atmoszférát és a csodás színészi alakításokat.

De vajon van-e benne ennél is több?

Ebben Julia Roberts alakítja Alma Imhoffot, a Yale egy ragyogó és karizmatikus filozófiaprofesszorát, a feminista ügyek régóta elkötelezett harcosát, akit a sztárdiákja, Maggie Price (Ayo Edebiri A mackóból) is bálványoz, akinek a szülei elég gazdagok ahhoz, hogy rengeteg adománnyal segítsék az egyetem működését. Többen, köztük Alma pszichoanalitikus férje, Frederik (Michael Stuhlbarg), akinek a viselkedése furcsán ingadozik a kedves, szerető és támogató, valamint a szeszélyes ás sértődős férj között, úgy gondolják, Alma nem illendő módon hagyta, hogy belészeressen egy gazdag diák (Maggie ugyanis leszbikus). Ott van még azonban Alma folyamatosan flörtölő professzorkollégája és közeli barátja, Hank (Andrew Garfield) is, aki talán ennél többet is szeretne tőle. Az Alma és Frederik által rendezett, nem kevés alkohollal felöntött buli után Maggie-t a nyilvánvalóan részeg Hank kíséri vissza a kollégiumába. Másnap Maggie nem jelenik meg az órán, majd este meglátogatja Almát egy szörnyű váddal, miszerint Hank megerőszakolta őt. Hank tagadja a vádakat, így Almának el kell döntenie, kinek az oldalán áll ebben a bonyolult, a saját életüket és az iskoláét is veszélyeztető válságban.

A Vadászat után egy ízig-vérig entellektüel film tele hosszú filozófiai, kultúrtörténeti diskurzusokkal, e tekintetben pedig eléggé hasonlít Woody Allen filmjeihez.

Ez azonban minden bizonnyal konkrét célja is volt Guadagninónak, ugyanis a film pontosan olyan főcímet kapott (karakterkészletében, stílusában stb.), mint amiket Allen rendezéseiben látni. Azok tömör, általában maximum 100 perces játékidejét viszont már nem vette át, Guadagnino sokkal ráérősebben épít világot és karaktereket, a nem túl eseménydús 138 perces hosszt azonban sajnos a türelmünk erősen megsínyli időnként.

Persze korántsem üres képsorok peregnek a szemeink előtt, hiszen a fentiek tükrében is látszik, hogy rengeteg tematikát próbált belesűríteni az eddig színészként ismert Nora Garrett az első (és egyébként eredeti, azaz nem más médiumból adaptált) forgatókönyvébe: szexuális kihasználás és vádak, egyetemi politika, generációs szakadékok, a #MeToo és a „cancel culture” komplexitása mind benne vannak, ugyanakkor górcső alá helyezi az intézményes nőgyűlöletet, az identitáspolitikát, az igazság és az emlékezet szembenállását, a traumák feldolgozását (Alma is sérült lelkileg a múltja miatt), a hatalmi dinamikákat vagy a múltbeli cselekedetek következményeit.

Talán sok is a téma itt, amelyek egy idő után kioltják egymást, külön-külön ugyanis nem kapnak annyi figyelmet és olyan részletes kivesézést, amelyet aztán a film után zsebre tehetnénk.

Guadagnino tehát most talán egy kicsit elfáradt (nem is csoda), de még így is simán leiskoláz (itt szó szerint) sok, hozzá hasonló, a filmet értő és érző mozgóképes művészt.

Ahogy azonban korábban említettük, a hangulat most is csillagos ötös, ebben pedig nagy szerepe van  a kétszetes Oscar-díjas Trent Reznor-Atticus Ross zeneszerző párosnak (Social Network – A közösségi háló, Lelki ismeretek, Challengers, Tron: Ares), akik ezúttal nem éppen a rájuk jellemző elektronikus taktusokkal dolgoztak, de most is igen egyedi hangzásvilágot kölcsönöztek a képsorok alá.

A színészek pedig ezúttal is tudásuk legjavát hozzák: Julia Roberts régen volt ennyire jó (kellett hozzá ez a szerep), de Andrew Garfield, Ayo Edebiri és a mindig kiváló Michael Stuhlbarg (Egy komoly ember, Gengszterkorzó, Érkezés, Szólíts a neveden, A víz érintése, Csontok meg minden) is kiválóak. Így, mindent összevetve pedig a Vadászat után egy Guadagninóhoz képest kissé ritmustalan, tömény és csapongó, ennélfogva pedig valamennyire félrement, de mindenképp érdekes és elgondolkodtató bejegyzés lesz a rendező filmográfiájában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: